A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 42. szám - Ausztria bűnügyi statisztikája. 2. [r.]. Büntettek bűntettesek és büntetések

A JOG. 303 A mü további részi ben Ragályi a jobb német commentárok ama rendszerét követi, hogy minden fejezetnél nyújt egy a fejezet tartalmához képest kisebb nagyobb méretű tájékoztatást a fejezetben foglaltakról, melyek helyenként, igy p. o. a bizonyítás, a felebbezés a felülvizsgálatok fejezeteinél, a műnek legbecsesebb részei. Ezeket követi azután az egyes szakaszok értelmének a törvénymagyarázat elvei szerinti megállapítása. E részben ott, hol az eddigi eljárásban kevésbé ismert fogalmakról van szó, az elméleti fejtegetések sem hiányoznak s mindenütt bőven idézvék a miniszteri javaslatnak, az igazságügyi bizottsági jelentésnek, a szövegmagyarázat első segédeszközéül szolgáló indokai, melyeket szerző müvében nem egyszerűen egész terjedelmökbeu reproducálva, hanem az egyes szakaszok mellé beosztva és feldolgozva ad, A törvény tanítását nagyban könnyíti az a számos utalás a rokourendelkezéseket tartalmazó szakaszokra, melyekkel szerző az anyagot könnyebben áttekinthetővé teszi. Mint gyakorlati jogász, szerző tudja azt is, mennyire emeli a könyvnek gyakorlati használhatóságát a jó betűrendes tárgymutató ; müvében tehát erre is nagy gondot fordított. Mindezen, már a könyv első kiadásában is meg volt előnyöket csak fokozza az a körülmény, hogy ezen második kiadásban az egyes szakaszok mellé beosztva, szószerint közölvék az életbeléptetési rendelet kapcsán kibocsátott új sommás ügyviteli szabályok és hogy a könyv két kötetre van osztva, mi által a commentárnak s a gyakorlati életben eleinte — ugy szólván — folytonos szükséges perrend-egybeállitásnak külön-külön használata is lehetségessé lett. Beküldetett: Ügyvédi határidő-naptár az 1895. évre. Szerkesztette: dr. Pajor Rezső. IV. évfolyam. Kiadja a Minerva kő- és könyvnyomdai intézet. Ára 1 frt 60 kr. Ezen díszes kiállítású és gyakorlati használatra fölötte alkalmas napló tartalma újból Budapest tereinek és utcáinak kerületenkénti beosztásával és a bécsi és osztrák ügyvédek névsorával kibővittetett. Feltalálhatók benne a kir. Curiának eddig megjelent polgári és büntető ügyekben hozott összes döntvényei. A budapesti ügyvédek névjegyzékénél azon gyakorlati újítás van, hogy a telefonnal bíró ügyvédi irodák csillaggal vannak jelölve. „Summás ügyvitel a kir. járásbíróságok előtt" című munkára hirdet előfizetési felhívást Fényes Vince, aradi kir. aljárásbiró. A munka 1894. évi nov. hó 7-én fog 1 frt 5rJ kr. előfizetési ár előleges beküldése ellenében bérmentve, az egyszerű megrendelés ellenében pedig utánvétellel a t. előfizetőknek megküldetni, míg a bolti ára 2 frt lesz, mivel a munka mintegy 280 nyomtatott lapon, 35 szöveg közé nyomott mintával, irománypéldákkal s betűsoros tárgymutatóval ellátva fog megjelenni. Perjogi gyakorlatok példákban a németbirodalmi perrendtartás szerint. Irta : M a y e r Hermán, törvényszéki bíró. Harmadik kiadás után fordította: dr. Horánszky Béla, győri kir. táblai tanácsjegyző-albiró. Győr, Rainer Miksa kiadása. Ara 2 korona Szerző ezen müvének megírásánál azon cél lebegett szeme előtt, hogy a németbirodalmi perrendtartást gyakorlati példákban mutassa be és tegye intézkedéseit érthetővé. Oly jónak bizonyult, hogy rövid idő alatt a mü három kiadást ért. Fordító nem az egész munkát bocsátja magyar nyelven közre, hanem csak azon részét, mely a sommás eljárásra vonatkozik. Célja pedig az, hogy ez által a nálunk életbeléptetendö új sommás eljárás tanulmányozását elősegítse, mely eljárás a német perrendre támaszkodik. Fordító ez által mindenesetre haszuos munkát végzett, mert minden eszköz, mely az új törvénynek az életbevaló átmenetelt előmozdítja, csak szíves fogadtatásra érdemes. A fordítás magyaros és a kis füzet bizonyára olvasókörét meg fogja találni. Vegyesek. A kir igazságügyministemek 34,806/1894. I. M. számú rendelete, a váltó- és kereskedelmi óvásokért járó bélyegillcíék lerovásának biztosítása tárgyában. A kir. pénzügyminiszter úrhoz följelentés érkezett, hogy egyes kir. közjegyzők az 1874 : XXXV. t.-cikk 172. §-ában foglalt rendelkezések ellenére az illetéki díjjegyzék 99. tétele értelmében a váltó-óvásokért járó bélyegüljték lerovásáról nem mindig gondoskodnak. A kincstár érdekének biztosítása céljából a kir. pénzügyminister úrral egyetértőleg elrendelem, hogy a bélyeg ezentúl ne a váltó-óvásra, hanem az 1874 : XXXV. t.-c. 156. §-ának c) pontja és az 1876 : XXVII. t.-c. 101. §-a értelmében a kir. közjegyzők, illetőleg az 1876 : XXVII. t.-c. 98. §-ában fölsorolt bírák, bírósági hivatalnokok és váltójegyzők által vezetendő váltó-óvási jegyzőkönyvre illesztessék, a váltóóvások pedig bélyegtelenül adassanak ki a váltóbirtokosnak vagy meghatalmazottjának. Ugyanezt az eljárást kell követni a kereskedelmi törvény értelmében a váltótörvény szerint felveendő óvásoknál is. A jelen rendelet 1895. évi január hó 1-ső napján lép életbe. Kelt Budapesten, 1894. évi október hó 9-én. Az igazságüjryministerium intézkedéséről bel- és külföldi bíróságok közt felmerülő illetékességi összeütközési esetekben. Ausztriában elhalt örökhagyó hagyatéki ügyében az eljáró ausztriai bíróság valamely megkeresésének teljesítését a megkeresett magyar bíróság megtagadta és egyszersmind az iratokat »a felmerült illetékességi összeütközés eldöntése végett« a kir. igazságügyminiszteriumhoz terjesztette föl. A kir. igazságügyministerium figyelmeztette az illető kir. bíróságot, hogy az 1869 : IV. t.-c 25. §-a szerint az igazságügyminiszter csak akkor intézkedhetik, ha »valamely állam reclama»iója folytán« merülne fel bel- és külföldi bíróságok közt illetőségi összeütközés. A reclamálást azonban a felmerült és ehhez hasonló esetekben a külföldi bíróságra és kormányra kell hagyni, annyival is inkább, mert a reelamálás gyakran el is marad, főleg akkor, midőn a megkeresés teljesítését a magyar biróság jogosan tagadhatta meg. (4,763/1894. I. M. sz.) Erdély öröme. Igazságúgyérünk előterjesztésére O Felsége : a) Z i e g 1 e r Emil, marosvásárhelyi kir. Ítélőtáblai bírót a kolozsvári kir. ítélőtáblához tanácselnökké nevezte ki. Ziegler Emil ur Marosvásárhelyét 1846. szeptember 4-én született és a marosvásárhelyi ev. ref. collegiumban végezte iskolatanulmányait s ugyanott tette le az 1865. évben érettségi vizsgáját. A jogi államtudományi tanfolyam >t a budapesti egyetemen végezte s ugyanott tette le alapvizsgáit. Az 186S. év augusztus 10-én lépett mint táblai joggyakornok a marosvásárhelyi kir. ítélőtáblánál államszolgálatba, a hol később letette a bírói gyakorlati vizsgát. Az 1873. évben a marosvásárhelyi kir. törvényszékhez neveztetett ki jegyzővé s ott szolgált ez állásában az 1873. és 1874. évben. Az 1875. évben a kolozsvári kir. járásbírósághoz al- s az 1878. évben a kolozsvárvidéki kir. járásbírósághoz járásbiróvá neveztetett ki, ki ezen minőségben 1883. december haváig szolgált s ezen idő alatt rendkívüli munkássága, vasszorgalma és ritka igazságérzete által a kolozsvárvidéki kir. járásbíróságnak jogkereső közönségét máig is lelkében élénken élő örök hálára kötelezte le. Az 1883. év december 26-án a marosvásárhelyi kir. ítélőtáblához pótbiróvá neveztetett ki s ezután rövid időre ugyanezen kir. ítélőtáblánál rendes bíróvá léptetett elő, mely idő alatt előbb említett nemes tulajdonságai mellett a jogász- és jogkereső közönség előtt kiváló szép tehetségével s a város társadalmában finom, előzékeny s gőgöt nem ismerő barátságával tűnt fel. b) Kozma Gyula, marosvásárhelyi kir. Ítélőtáblai birót a kolozsvári kir. főügyészséghez kir. főügyészszé nevezte ki. Kozma Gyula ur Marosvásárhelytt 1846. november havában született s iskolai tanulmányait a marosvásárhelyi ev. ref. főgymnáziumban s jogi tanulmányait a Marosvásárhelytt fennállott jogakadémián végezte s ugyanott tette le jogi alapvizsgáit is. Az 1869. év július 20-án lépett államszolgálatba a marosvásárhelyi kir. Ítélőtáblánál, mint joggyakornok. Az 1871. év március havában birói s az 1874. év augusztus havában pedig szintén a marosvásárhelyi kir. ítélőtáblánál gyakorló-ügyvédi vizsgát tett. Az 1876. év március 9-én a deési kir. ügyészséghez alügyészszé neveztetett ki, a honnan még azon év szeptember havában hasonminőségben a marosvásárhelyi kir. ügyészséghez helyeztetett át, a hol az 1879. év december havában kir. ügyészszé léptettetett elő. Az 1886. év január havában pedig a marosvásárhelyi kir. ítélőtáblához bíróvá neveztetett ki, a hol e minőségben éveken keresztül bűnügyi előadó volt s e referádábani szép ismereteivel, kiváló s önálló jogi érzetével vonta magára a közfigyelmet. Nem hagyhatjuk megemlítés nélkül, mint ritka jelenséget, hogy az újonnan kinevezett kir. főügyész ur hosszabb időn keresztül végzett kir. ügyészi teendőket s volt bűnügyi előadó, de ezen hosszas idő alatt solid lelkében az emberiség üldözése s minden emberben egy bűnös, egy csaló, egy sikkasztó, egy tolvaj, egy rabló felfedezése iránti gondolat nem tudta magát befészkelni. Kozma kir. főügyész ur ügyészi, mint másodbirói funkciójának végzésénél mint önálló, tántorithatlan igazságérzeíü. minden időben s minden alkalommal csak a törvényes téren haladt előre s eljárásai mindig olyanok voltak, hogy azzal nemcsak a jogász, hanem az igazság érzékével bíró laikus közönség is meg volt elégedve s kinek talán páratlannak nevezhető igazságos eljárására, finom, szolgálatkész és előzékeny modorára a jogász-, valamint a laikus közönség hosszú időn keresztül s hálásan fog megemlékezni. c) P h 1 e p s z Ferenc, nagyváradi kir, ítélőtáblai birót a marosvásárhelyi kir. Ítélőtáblához nevezte ki, illetve helyezte át. Phlepsz Ferenc Nagy-Szebenben az 1853. év április havában született. A jogi tanfolyamot a kolozsvári egyetemen végezte s ugyanott telte le az 1873. évben a jogtörténelmi, az 1875. évben a jogtudományi s az 1879. évben az államtudományi államvizsgát. Az 1875. évben lépett államszolgálatba a kolozsvári kir. törvényszéknél mint joggyakornok, az 1881. évben ugyanazon törvényszékhez aljegyzővé neveztetett ki. Az 1882. évben gyakorlati birói vizsgát tett le, az 1883. évben a kolozsvári kir. törvényszékhez jegyzővé, az 1884. évben a kolozsvári kir. ügyészséghez alügyészszé. az 1887. évben a brassói ügyészséghez ügyészszé, az 1891. évben a marosvásárhelyi kir. Ítélőtáblához elnöki titkárrá s az 1894. évben pedig a nagyváradi kir. ítélőtáblához táblai biróvá neveztetett ki, illetve léptettetett elő. Igazságügyérünk e mindhárom választását igen szerencsésnek találjuk, mit igazol Magyarország Királyhágón inneni része jogász-, jogkereső és intelligens laikus közönségének általáuos és lelkes öröme. P á 1 f y Mihály ügyvéd Marosvásárhelyt. Hiteles óramegállapitás. G. D. háztulajdonostól B. S. fiakkeres egy istállón álló lovat vett meg, de nem maga vévén át, a küldönc azon kikötéssel vette át, hogy a mennyiben annak egészségi állapotában a vevő valami változást észlelne azóta, hogy először megnézte volt: akkor fentartja a jogot, azt vissza-