A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 41. szám - Utmutatás a sommás eljárásról és a fizetési meghagyásokról

A JOG. 295 1898 évi IV t.-c. meghozatalával, hogy a XII. rangosztályból előléptettek a XI. rangosztályba, a fizetés maradt az 500 frt. Azért nem kell csodálkozni, ha az imok felsóhajt, látván a birói karban oly kedvező fordulatát a fenti törvénynek. Nem az irigység szólal meg benne, midőn látja, ha a magasabb rangosztálvban előlép egy-egy biró, ott a megfelel") javadalmazás nem marad el, inig nálunk a XII. rangosztályból a Xl-be való előlépésnél nem járt semmi, hanem az okokat keressük, hogy miért van kivétel ? Mintha lidérc, vagy hétfejű sárkány ülne azon az 1871. évben megállapított 500 frt irnoki fizetésen, vagy mintha az isteni törvény őrizné, hogy mi attól szabadulni sehogy st m birunk. Nem-e érdemelnénk meg az államtól egy kis tisztességes e\istentiát mi is akkor, mikor az állam értlekében mi is ép ugy teljesítjük mindazon fontos szolgálatokat, melyeket a törvény és a birói ügyviteli szabály megkövetel és elöir, mint a magasabb rangosztályuak. Van köztünk 10 — 15 éves imok és sem 10 illetve 5 éves pótlékban nem részesül, sem pedig elő nem lép még ma sem a 2-ik vagy 1-sö fokozatba sem. Hanem azért megbizátik az irnok oly dolgok teljesítésével, a mely magasabb rangosztálvú hatásköréhez tartozik, végez telekkönyvvezetői teendőket s nagyon gyakran birói végzéseket is készit, tehát ezen körülmények igazolják, hogy cselekvés vagy tudás dolgában nem áll oly megmérhetlen távol sem a műveltségben, sem a képzettségben az az irnok, hogy ne érdemelne meg jobb fizetést és a megélhetésre biztosabb javadalmazást. A vizsgálóbírói intézmény megint a szegény irnok rová>áia történt, mert a vizsgálóbiróval el kell mennie házkutatást eszközöm] a padlásról le a piucébe, a halálos betegnek ágyához kihallgatás végett, végre a feloszlásnak indu't hullaboncoláshoz. Az ily rendkívüli esetekért a vizsgálóbíró évi 300 frt pótlékot húz, ezt meg is érdemli; de hát az a »boldogtalan« ;rnok miért nem részesül az 500 frt fizetéséhez aránylag egy kis pótlékba ? A címzetes táblabíró urak mé£ csak megvigasztalódhatnak, habár van is sérelmük, mert ők a kisebb javadalmazásé tisztviselők fizetésjavitás címén meghozott fenti törvény alapján mégis csak részesültek annyi fizetésjavitásba, hogy a fizetésjavitásban részesittetni célzott kisebb javadalmazási! tisztviselők egész törzsfizetésüket túlhaladja. Míg ezek egy rangosztálylyal előbbre léptek ugyan ; de a rizetésjavitásnak már csak bottal üthetik nyomát. Egy a sok kosul. Irodalom. )( l'tinutatás a sommás eljárásról és a fizetési meghagyásokról szóló törvények gyakorlati alkalmazására. Iratmintákkal és példákkal. A m. kir. igazságügyminiszter megbízásából irta Lányi Bertalan, kir. táblai biró, Budapest. Ara 2 frt 50 kr. Meg kell vallani, hogy az igazságügyminiszter mindent megtesz, hogy az új törvény minél könnyebben átmenjen a végrehajtására hivatott közegek tudatába. Mint személyesen meggyőződni alkalmunk volt, elő van készítve az igazságügymiuisteriumban minden az új törvény életbeléptetésére oly mértékben és módon, a mint ezt más új törvénynél még alig tapasztaltuk. A törvény nehéz; alakilag és anyagilag tartalma új keretekben mozog, annak valódi megértése hosszú időbe kerül minden körülmények közt. Hogy egy új törvény megértését egy ió commentár rendkívüli módon elősegíti, ki tagadná. Ez irányban az igazságügyminiszterium kezdeményezésére az új törvény két hivatott interpretátora : Fodor Ármin és Márkus Dezső egy kitűnő commentárral szolgálnak a jogászközönségnek. De a mit Lányi Bertalan szintén egyik kiválólag hivatott commentatora az új törvénynek, mert létesítésének egyik közreműködője, a címben felemiitett munkában nyújt, az valóságos unicum számba megy hazánkban a tőrvénymagyarázat meth odikáj ában. Szerény cim alatt a munka, melyet szerző oly szives volt a műnek könyvp'acon való megjelenése előtt nekünk betekintés végett átengedni, nem csupán kitűnő commentárt nyújt az új törvényről, de egy igen okosan kigondolt terv szerint, mely külföldön is már alkalmazásban van, az egész egyezségi, továbbá a sommás eljárás és fizetési meghagyási per lefolyását mintegy p 1 á s t i c a i módon szemünk elé tünteti és igy a szemléleti módszert alkalmazva a törvénymagyarázatra, egy gyakorlati eset peres lebonyolításának minden phasisán viszi keresztül az olvasót. A törvény holt intézkedéseit ily módon mintegy é'.ő működésben látja maga előtt az olvasó. Látja fejlődni a pert, és követheti a peres feleket, a birót a törvény egyes intézkedéseinek alapján működésükben, szóval a törvény alkalmazása az életben nyilatkozik meg az olvasó előtt. Mi szerencsét kívánunk ezen új módszerhez a .szerzőnek, kinek könyve bizonyára nagy mértékben hozzá fog járulni az új törvények alapján életbelépő eljárásnak megismertetésére és az új törvények helyes alkalmazására. Hogy mennyire becsüli e művet az igazságügyminiszterium, mutatja azon körülmény, hogy hivatalból küldetik meg minden bíróságnak. A gyakorlat emberének, legyen az ügyvéd, biró, egy igen hasznavehető munkát ajánlunk szerző művében. Az útmutató tartalomjegyzéke legjobban mutatja ez érdekes művet. Vegyesek. Előkészület a sommás eljárás életbéléptetésére a budapesti kir. törvényszéknél. Az új szóbeli tárgyalási termek már teljesen be vannak rendezve. Az első és második emeleten egyegy nagy terem áll rendelkezésre, melyeknek egyik felén a bíróság és az ügyvédek részére van emelkedett pódium. A felperesi ügyvédek az alperesi ügyvédekkel szemben fognak helyet foglalni. Az emelvény előtt széles teret hagytak a felek, a tanuk és szakértők részére, megfelelő ülőhelyekkel. A háttérben eiől a hírlapírók és ügyvédek, ezek mögött pedig a nagyközönség részére különitvék el helyek. A bíróság számára kényelmes tanácskozószoba előszobával, a közönség részére pedig tágas e'.öszoba van berendezve, Külön szobája van a tanácsvezetőnek és az ügyvé eleknek is. A második emeleten ezenkívül a jegyzői iroda részére is rendeztek be helyiséget. Az összes termek igen szolid Ízléssel, kényelmesen és tetszetősen vannak felszerelve. Szűk az egyetem. Az egyetem — mint az Egy. L. irják — mind a négy karán már javában folynak az előadások. A jogi karon azonban nem éppen zavartalanul, mert a meglehetősen szűk termekben nagy zsúfoltság van, különösen most, mikor még nagyon sok a szorgalmas hallgató. A termek annyira túltömvék, hogy sokan a hallgatók közül kiszorulnak a folyosóra. Maholnap már nem lesz elég tágas a központi egyetem épülete az ifjúság folyton növekvő tömegét befogadni, a mely imzcriákon segítendő, az egyetemi tanács ujolag kérni fogja a főhomlokzatul szolgáló épület kiépítését, a mit egyébként Csáky Albin gr., volt kultuszminiszter annak idején többször is kilátásba helyezett. A joghallgatókat segitő egyesület rendes havi bizottsági ülését október 4 ÓT tartotta. A tisztviselők jelentései után a rendes havi segélyezések képezték az ülés főtárgyát. 91 pénzsegé lyért beadott kérvény intéztetett el s mintegy 500 frtot utaltak ki. Ivönv vsegélyért 46 kérvényt adtak be s 112 könyv utaltató! i ki. Elnök bejelentette, hogy a könyvtár számára a kiküldött albizottság új diszes szekrényt rendelt meg Halottak napján Forinyák Géza sírjánál az idén is a segitő-egylet rójja le a kegyelet adóját; gyászbeszéd mondásával Navratil Ákos joghallgató bízatott meg. Bányász-ösztöndíj jogászoknak. .\ pénzügyminisztérium a »Budapesti Közlöny* közelebbi számában pályázatot hirdet két 500 frtos segélyre, végzett jogászok számára, a kik a bányahatósági szolgálatra nézve a köztisztviselők minősítéséről szóló 1883. évi t.-c. 11. §-ban előirt bányászati minősítés megszerzése végett a Selmecbányái m. kir. bányászati szaktanfolyamot végezni és a bányahatósági szolgálatba lépni kívánnak. A szegedi kir. törvényszék, mint váltóbiróságnak gyakorlata. A Szegedi Jogász'apokban olvassuk a következőket: 1. A szegedi kir. törvényszék ugyanazon váltó alapjáu csak egyszer bocsát ki sommás fizetést rendelő végzést. Ha tehát valamely forgató a beperesitett váltót a sommás végzés hozatala után magához váltja és előzői ellen visszkeresettel él, akkor a kir. törvényszék nem bocsát ki újabb fizetési meghagyást, hanem tárgyalást rendel. 2. Ha a forgató, ki a váltót beváltotta, az őt követő hátiratokat nem törölte ki, akkor az előzői ellen indított váltókeresetre a szegedi kir. törvényszék szintén nem bocsát ki sommás végzést, hanem kivétel nélkül tárgyalást rendel oly indokolással, hogy a forgatmányok láncolatából az illetőnek váltóbirtokosi minősége nem tűnik ki. 3. Ha a váltón több fizetési hely van kijelölve és csak az első hagyatott meg, a többi pedig töröltetett, akkor a törvényszék a váltót aggályosnak tartja és megtagadja a sommás végzés kibocsátását. 4. A kir. törvényszék, ha váltói úton örökösöket perelnek, mindenkor úgy jár el, mintha az örökösök ismeretlenek volnának, vagy tartózkodásuk helye ismeretlen volna. A netalán ismeretlen örökösök részére ügygondnokot nevez ki és hirlapi idézést rendel, még akkor is, ha az illetékes anyakönyvvezető által aláirt haláleset-felvételi ívben az örökösök megnevezvék. Az özvegy nőnek nem kell fejedelmi vagy hatósági engedély ahhoz, hogy kizárólag családi nevét használhassa. A belügyminiszternek 1894. évi 54,851. sz. a. kelt határozata : N. város polgármesterének. Özv. K. S. született gróf Z. L. b—i lakos ö cs. és apóst. kir. Felségéhez benyújtott és a kabineti irodából »ab imperatore« jelzéssel hozzám küldött felségf'olyaraodványában aunak megengedését kérelmezte, hogy férje nevének, vagyis az »özv. K. S.« elnevezésnek elhagyása mellett magát ezentúl kizárólag családi nevén mint »gróf Z. L.« Írhassa. Ezen kérelmet részemről teljesíthetőnek nem taitom, illetőleg a kérelem legkegyesebb teljesítése végett ejőterjesztést tenni nem szándékozom. Mert nem létezik jogalap, melyre ilynemű kérelem teljesítése támasztható lenne, miután egy tényt, azt t, i., hogy folyamodó nő özvegy és hogy K. S. özvegye, megváltoztatni, illetőleg meg nem történtté tenni nem lehet. Azonfelül a kérelem teljesítésére felhozott indokok dacára nincs is szükség. A nőnek ugyanis volt férje nevének viselése inkább jogát, mint kötelességét képezi. Folyamodó nőnek tehát arra, hogy elhalt férjének nevét ne viselje, semminemű hatósági vagy fejedelmi engedélyre nincs szüksége, mert férje nevének viselése, vagy nem viselése saját tetszésétől függ s mert mindaddig, mig ő magát — mások tévú'ra vezetésének célzata nélkül — csupán családnevén nevezi vagy irja, semminemű tilos cselekményt nem követ el s hatósági beavatkozásra indokot nem szolgáltathat.