A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 41. szám - Ausztria bűnügyi statisztikája. 1. (r.)

A. JOG. 293 3. Felebbezés a kir. törvényszéknél szóbeli tárgyalás és nyilvános előadás utján. I. Felülvizsgálat és felfolyamodás minden fokon. .">. Vitás kérdések, illetve intézkedések feletti eszmecsere. Mindenik rész rövid szóbeli előadással nyittatik meg, a tőrvény, ügyviteli szabály és új bélyegtörvényuek az illető részre vonatkozó intézkedés ismertetésével. A szóbeli előadást követi a gyakorlati esetek bemutatása és feldolgozása. Az előadók ellenőrzik a törvény intézkedéseinek megfelelő eljárást és észrevételeiket esetenként megteszik. Az előadói tisztet teljesíteni fogják : 1. Az egyeztetési eljárásnál: Nagy Sándor; a fizetési meghagyásnál: dr. Freund Jenő ügyvédek. 2. A sommás eljárásnál: dr. Popper Mór és Des1' o m b e s Henrik ügyvédek. 3. A felebbezési eljárásnál: dr. Kardos Samu ügyvéd. 4. A felülvizsgálat és felfolyamodásnál: Takács Ferenc ügyvéd. 5. A vitás kérdéseknél: dr, lirűll Bertalan, dr. Kardos Sanni és bármelyik tagtárs. Jogi képviselők: felperesiek: alperesiek: Az l-sö résznél: dr. Körössy Kálmán, dr. Berger Andor, a 2-ik » rlr. H o 11 a e n d c r Dezső, ) u h á s z Ignác, dr. N a g y Lajos, Szilágyi Imre, S i m o n f f y István, Márton linre ügyvédek. A :> ík résziül: mint a 2-ik résznél. A 1-ik » mint a 3-ik résznél. Bírák: Az l-sö részre : M o 1 c s ány í János. A 2-ik » dr. Kemény Mór és dr. M e g y e r y Pál. A 3 ik » O s v á r t h Ferenc, Kovács )ózsef és Márk Endre ügyvédek. A 4-ik » mint a 3-ik résznél, esetleg választással kiegészítve. Feldolgozandó esetek. I. Weinberger Mór debreceni lakosnak 1,000 frt lejári követelése van terményre adott előleg, árkülönbség és zsákkölcsöndij címén Róth Jakab b.-újvárosi lakos bérlő de debreceni földbirtokos és polgáron, ki debreceni kösülyszegi tanyáján nyaral. Weinberger békéltetés utján a rendes pert kikerülni véli. Az egyezségi eljárással megkísértendő az ügy rendezése s eredménytelenül befejezendő. Ügyvédek : dr. Körössy Kálmán, dr. Berger Andor. Biió : M o 1 c s á n y i János. II. Varga Károly debreceni bútorkereskedő 250 frt értékű árút szolgáltatott ki Nemes Eszter debreceni lakosnak, atyja János kezessége mellett, mely összeg a megtartott esküvő után ki nem fizettetvén, Varga fizetési meghagyást kér idézéssel s adósok ellenmondanak. Horváth István debreceni szabómesternek 45 frt számlakövetelése van Kis József budapesti lakos ellen. Fizetési meghagyást kér s ellenmondás nem tétetik. A követelés behajtandó. Ügyvédek s bíró mint L alatt. III. Klein Ignác és Kis Károly debreceni lakosok, első gazdálkodó, második kereskedő, egy nem rendeletre szóló lejárt bon aláírói, Fürst Dávid engedményese, Fürst János debreceni lakosnak tartoznak 500 frttal. Adósok felhívás dacára nem fizetnek, Klein Ignác azért nem, mert a bon gazdasági eszközök vételára fejében adatott, az eszközök pedig a kikötött minőségnek meg nem feleltek, sőt hiányzott is belőlük. A hiányzók értéke fejében 100 frtot, a minőség különbözete címén lüO frtot 8 gazdasági munkálatokat napszámosokkal lévén kénytelen csináltatni, kára fejében 250 frtot tesz viszonkeresetbe. Kis Károly nem fizet, mert ö egyszerű kereskedő. A követelés érvényesítendő sommás per úton, minden lehető jogorvoslat és birói határozat alkalmazásával. Ügyvédek: dr. Nagy Lajos, Szilágyi Imre. Biró : dr. Kemény Mór. IV. Weisz Mór azt mondja Schvartz Mártonnak: ha eladja ön 12 lócrejíí gőzcséplőgépemet Klein Gyulának, ugy közvetítés díj fejíben kapja tőlem a vételár 2°/0-át és pedig ezen összegnek első részét az adásvételi szerződés aláírásakor, a második felét pedig a vételár utolsó részletének felvételét követő 8 nap elteltével. Schvartz Márton csakugyan eladja Klein Gyulának a kérdéses gépet 6,000 frtért. Weisz vételár fejében kap 3,000 frtot hat hó múlva fizetendő váltóban. A vételi ügyletről azonban Weisz Kleinnal írásbeli szerződést nem köt. Schwartz követeli Weisztól a maga jutalékát, mit Weisz egyenesen megtagad, minek folytán Schvartz keresetet indít Weisz ellen az egész 120 frt közvetítési díj erejéig a kir járásbíróság előtt. Felek debreceni lakosok. A követelés minden lehető peres actus után jogerejű határozattal ellátandó. Ügyvédek : dr. H o 11 a e n d e r Dezső, Juhász Ignác. Biró : dr. Megyer y Pál. V. Gerecze János debreceni lakos végrendelet hátrahagyással hal el, 200 frt értékű földjét hagyja fiának Sándornak, mig másik fiát Istvánt kihagyja. Gerecze István osztályrészt követel sommá* per utján. Ítélettel ellátandó. Ügyvédek: Sirnonffy István, Márton Imre. Biró : dr. K emén y Mór. VI. Nagy Juliánná törvényes házasságban él Molnár Istvánnal, de a házasság szerencsétlen, mert a férj iszákos, ki nejét el is űzi házából. A nő, ki minden vagyon és kereset nélkül áll, tartási keresetet indít a járásbíróság előtt a vagyonos férj ellen havi 30 frt S járulékai iránt. ítélet. Ügyvédek: dr. Ifj. Puky Gyula és dr. Bacsó Dezső ügyvédjelöltek. Biró: dr. Mcgyery Pál. VII. Balogh Péter tűzkár ellen bebiztositja idei búza- és rozstermését az Adriai biztositó-társaságnál. A tanyán véletlen folytán tűz üt ki és az egyik asztag — melyben a búza volt — megég. Balogh Péter a tűzkár-esetet nyomban bejelenti a társulat nyíregyházai főügynökségénél. Ennek folytán a társulat kiküldi a maga tisztviselőjét a kárt liquidálni, a mi megtörténvén, a kártérítési összeg 480 frtban állapittatik meg. Balogh Péter a liquidált kárösszeg kifizetését sürgeti, mire a társulat nyíregyházai főügynöke : Ehrlich Ignác, azt írja neki, hogy csak állíttassa ki és hitelesítse a kárnyugtát, ő majd másnap kiviszi személyesen a pénzt a káró sultnak. Másnap a főügynök ki is megy a tanyára, de nem fizet, hanem azt mondja Balogh Péternek: Kedves barátom ! Én ugyan a pénzt magamhoz vettem, de az úton elveszítettem és igy most nem fizethetek. Hanem mihelyt hazamegyek, megteszem a jelentést a rajtam történt szerencsétlenségről és én hiszem, hogy újra ki fogják utalni rövid idő alatt a kárt az ön részére. De nekem szükségem van a pénzre, mondja a károsult. Nos, ha szüksége van, hát azon segíthetünk olyanformán, hogy Ón átadja nekem a kárnyugtát és én adok Önnek a kárösszegről egy általam elfogadott váltót, melyet bármely bankban leszámitoltathat. Balogh Péter átveszi a váltót, átadja a kárnyugtát Ehrlich Iguácnak. A váltót leszámitoltatja a nyíregyházai ipar- és kereskedelmi bankban. Pár hét múlva hallja, hogy Ehrlich Ignác a társulatnál elkövetett több rendbeli csalás és sikkasztás miatti félelmében Amerikába szökött. Nemsokára lejárt a bankban a váltó, mely a kellő időben nem fedeztetvén, a bank által megóvatoltatott és pereltetett. Balogh Péter levelet ir a társulathoz, kéri kárának kifizetését, vagy a váltó rendezését; mire a biztosító-társulat azt írja : kétszer én nem fizetek, egyszer fizettem már; a kárnyugta nálam is van. Balogh Péter ügyvédjéhez megy tanácsot kérni, hogy ki ellen és minő keresettel lépjen fel. Készítendő: kereset: dr. Freund Jenő, védelem: dr. Örvös Lajos, ítélet: Ábrahám László. A munkálatok 1894. okt 14-én d. e. 10 órakor kezdetnek meg s a reá következő hétköznapjain d. u. 5 órakor folytattatnak, befejezésig. A munkálkodás helyéül a debreceni kir. törvényszék nagytanácsterme jelöltetik ki. Mindezen munkálatokra ezen határozat kiadásával meghívandó a debreceni ügyvédi kamara állandó bizottságának tagjai s külön a debreceni bej. joggyakornokok. Ezen határozat keresztülvitele és végrehajtásával az állandó bizottság elnöke és jegyzője megbizatik s ugyan ők az esetleg szükséges pótlások eszközlésével is megbízatnak. A kir. törvényszék elnöke felkérendő a nagytanácsterem átengedésére s ugyancsak a kir. törvényszék elnöke utján a debreceni kir. törvényszék s annak területén lévő kir. járásbíróság tagjai szintén meghivatnak. Ausztria és külföld. Ausztria bűnügyi statisztikája. 1. Néhány r_ap előtt került ki a sajtó alól Ausztria 1890. évi bűnügyi statisztikája, melyet az osztrák igazságügyi minisztérium közreműködésével a Bureau der k. k. statistischen Centralcommission dolgozott fel és adott ki. J) A terjedelmes — 21 folio ') Die Ergebnisse der Strafrechtspflege in den ím Reichsrathe vertretenen Kötiigreichen und Lándern fúr das Jahr 1890. Bearbeitet von dem Bureau der k. k. statistischen Centralcommission des k. k. Justizministeriums. Wien, 1804.