A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 40. szám - A sommás eljárás (1893; XVIII. t.-c.) és fizetési meghagyás (1893: XIX. t.-c.) magyarázata

A JOG. 287 A gyermek életkora vétessék-e egyedül tekintetbe ezen intézke­déseknél és mily szempontok szerint ? J) Mely elvek és mely eljárás mellett szüntetendő meg a fentemiitett intézetekben elhelyezett gyermekek detentiója ; ideiglenesen, feltételesen vagy véglegesen ? e) Mikor válnak visszaesőkké a kiskorúak s hogyan kell ellenük eljárni ? 5. Nem kelbe nagy súlyt fektetni a fiatal foglyok számára alkotott intézetekben az észszerű testi nevelésre ? 6. Helyes e (a büntetőtörvény szerint) a kiskorúak számára a javitó­intézetbe küldés tartamának minimumát megállapítani ? Helyes lehet-e annak kimondása, hogy a kiskorúak minden oly esetben, mikor elitéltettek volna, nagykorúságukig javító intézetben helye­zendők el ? 7. Kinek és mi módon kellene ellenőrizni azon gyermekeknek csalá­doknál való egyenkénti elhelyezését, a kik javitó-intézetekből kerülnek ki, ha vannak gyámolúik s ha erkölcsileg teljesen elhagyatottak ? Mily mérték­ben volna célszerű e tekintetben a védnök-társulatokat (sociétés de patronage) igénybe venni ? 8. Mi módon kell megelőzni és elfojtani a kiskorú nők prostitutióját ? (A büntetőtörvény szerint.) Nem volna-e kívánatos, hogy a különböző államok között egyezmény keletkezzék a végeit, hogy a külföldön lévő és bizonyos személyek vagy ügynökségek által bűnre csábított fiatal leányok prostitutiója megelöz.­tessék ? S é r e1e m. * Járásbirói miseriák. El vagyok keseredve, hogy miért, elraoudom az aláb­biakban. Belletrista nem vagyok. Igaz, hogy egyszer merészkedtem volt egy táreapálvázaira, de valami »Bársony« kelméé lett a babér. Az én tárcám csak falusi kócnak vált be. Tehát e szerény igényű soraimnak is csak a rovat alatt s ott is csak ugy tessék helyet adni, ha marad. Mert ugy is csak kiáltó szó lészen a pusztában. így töprenkedtem a helyfoglalás felől, a mig a legközelebbi számban Trencséni Csák t. collegám sérelmeit a »Séreletn« rovatban meg nem láttam. Heuréka! Itt a helye, ugy is ez a legtágabb keretű rovat, a »róvás«-ok rovata. Jobb- vagy talán balsorsom egy vidéki járásbíróság veze­tését juttatta osztályrészemül. A minapában egyik hűvös szep­temberi napon egy volt földesúri lak költséges kamrájába rögtön­zött irodámba beállít egy ismeretlen ur és miután egymást ki­létüukröl kölcsönösen felvilágosítottuk, megkezdette az új elnök a hivatalos évi vizsgálatot. Tört kefeseprőnyél, hivatalos levelek cméterszerinti hossza­szélessége, kéményseprés, elrongyollott rabbakkancs (magyty szó) elárverezése s ki tudná felsorolni a cégnélküli minden tenni, tétetni és ellenőrizni valót, a mi mind igen alkalmas arra, hogy a vezető járásbiró idejét elrabolja. Miért kell ilyesmikkel vesz­tegetni idejét az 1,500 frt fizetéssel biró járásbirónak? Ez birói minősítést nem kíván s egy ügyes irodaigazgató vagy irnok ép ugy, sőt jobban elvégezhetné. A pénzügyi téren 7 — 800 frt fizetésű tisztviselő százezereket kezel. Miért ne lehetne a bíróságnál is az alig pár száz forintra menő vagyonkezelést a kezelő-személyzetre bízni. Sok jó intézményt recipiált az állam az egyháztól a mult időkben. A stempli a papok gyónást fgyónási díj lefizetését) igazoló céduláinak dédunokája. S hát a polgári házasságot is nem a kath. papoktól tanulta el az állam? A hívek lelki szükségleteiknek fedezését a lelkésznél találják meg, mig a vagyoni gazdasági ügyeket a gondnokok, megye­birák, »Gottsmán<<-ok végzik. Mindama fennebbi ügyek pedig kiváló figyelmét yeszik igénybe a járásbirónak. Mert ha pl. a nyomtatványok nem tartatnak kellő rendben, vagy ha 20 kros helyett egy koronát fizetsz tévedésből a rab­éiulmezőnek, vagy korona helyett 20 krossal rövidíted meg a porzó árust s így kevesebb vagy több pénzed van a cassádban bár csak krajcárokkal is, már administráló positiód forog kockán, vagy köszönd meg, ha egy mennydörgő rendelkezéssel beéred. Milyen máskép van ez a tulajdonképeni birói ténykedésed­ben. Ha pl. egy tárgyalást elhanda-bandázol és se tárgyalás, se ítélet nem üti a kellő mértéket, legfelebb feloldják a fércitéletet s ugyan nagy szabálytalanságot kell elkövetned, hogy »meg­reudelvényv-eztessél. Látni való tehát, hogy főfigyelem arra fordítandó, mikép a leltári tárgyak kellő rendben tartassanak, a cholerabacillusok minél hatásosabban agyonkarbóloztassanak, az ablakok az iroda­beli világosság okáért pókhálómentesen tartassanak. Mert hogy a meddig ezeket teszed, téteted és ellenőrzöd szellemi tovább­képzésed rovására, addig fejedben egyptomi sötétség is honolhat, az mellékes, az különben sem szembeötlő. Falusi magányomban, különösen így elkeseredett állapotom­ban, sok minden jut eszembe. Már rég bánt az is, hogy az újabb időben nagyon terjed a gyáripar. Olyannyira, hogy már a t. kép­viselőházban is gyárilag végzik a munkát. * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyi­tunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlőttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség. Persze csak olyan minőségű a gyártmány is, egyhamar ideig óráig tartó. Az örök időkre szóló törvények ideje már letelt. A krisztusi lan ama szép tételei: Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat és: A mit nem akarsz, hogy mások míveljenek veled, te se tedd azokat másokkal. Nem volt s nem is lesz idő, mely ezeket megdöntse. Manapság törvény is sok és ezerféle kell. De minő emberi eltne is tudná győzni a modern élet alkotta ezer meg ezerféle új viszonylatokat kellően szabályozni. Alig végez a törvényhozó a gőzzel, ott a villám a telegrafra, a telephon, a kuruzslásra a hypnotizálás. Hátha beüt a kormányos léghajó is? Azért tehát ne csodálja senki, hogy a gyári törvények mellett az igazság többféle. A jó törvény is enged magyarázatot, hát még a gyári mű. Az igazságügy egén a rendes menetű bolygók között annyi az extravagáns cométa, hogy szere-számát meg a százszemű curiai elnök sem tudhatná. A nagyérdemű közönség előtt persze azért a biró a hibás, feled az ok után fürkészni. A minapában egyéb keserű gondjaim között ez ártatlan szenvedés is eszembe jutott és elkeseredésemben öklömmel nagyot ütöttem rabmunka asztalomra. De bár ne ütöttem volna, mert a tintatartó nagyot ugrott, tartalmát papiromra öntötte és kárba tette ép akkor újonnan gyártott ítéletemet. Még a nyertes fél sem veheti már hasznát, pedig valódi kézi gyártmány volt. Aztán hogy ne lennék elkeseredve. Egy járásbiró. Irodalom. A sommás eljárás (1893; XVIII. t.-c.) és fizetési meg hagyás (1893: XIX. t.-c.) magyarázata. Irta: Knorr Alajos, köz- és váltó-ügyvéd, a Ill-ad osztályú vaskorona-rend lovagja, nyug. kir. itélő táblai biró. Első kötet. 2 frt 50 kr. E munkának tárgya mellőzvén a rendes peres eljárás szabályait — egyedül a sommás eljárás és fizetési meghagyás. A sommás eljárásról szóló törvénycikk az egész polgári peres eljárást teljesen átalakítja, magát a sommás eljárást azonban ujjáalkotja; de kimondja azt is, hogy a polgári peres eljárásra vonatkozó és ezel kapcsolatos törvényeknek szabályai a sommás eljárásbanezentúl is alk alkalmazandók, ha csak a törvényből más ki nem tűnik. A törvény eme rendelkezéséből önként merül fel az a kérdés, melyek az eddigi peres eljárásnak to­vábbra is fen tartott szabályai, melyek a sommás el­járásban ezután is alkalmazandók. Úgy a bíróságok, mint a per­lekedő felek részére kívánatos, hogy ezek és a vonatkozó törvé­nyek alapján a sommás eljárásnak teljes rendszerét összeállítva birják. Ez a gyakorlati szükség ösztönözte szerzőt — mint az előszóban mondja — e munka megírására és az össze­állítás tervének megállapítására. Magát a kérdést úgy vélte leg­célszerűbben mego'dani, hogy a rendes eljárásra vonatkozó sza­bályokat egyszerűen mellőzve, a törvénykezési rendtar­tás rendszerét alapul megtartotta, annak azon szakaszait, melyek a sommás eljárási törvény hatálybalépte után is érvény­ben maradnak, a törvény sorrendje szerint vette át; a hol az eredeti szakaszt más törvények más intézkedéssel cserélték fel, oda ezen törvényeknek vonatkozó szakaszát helyezte ; a sommás eljárásról szóló törvénycikket ptdig a perrendtartás rend­szerébe úgy szőtte bele, hogy a perrendtartásnak érvény­ben maradt ezentúl is alkalmazandó szakaszai a sommás eljárás bevezetését képezzék, annak harmadik címibe az eddigi sommás eljárás helyett az új sommás eljárás szabályait vette fel, melynek a bizonyítási eljárásra, határozatok hozatalára és felebbvitelre vonatkozó szakaszai közé beékelte a perrendtartásnak vonatkozó ama szakaszait, melyek a törvény világos rendelkezése szerint továbbra is érvényben fentartattak. Az egybeállításnak ezen módja a perrendtartásból és az utóbb keletkezett új törvényből alakított sommás eljárást e g y s é­ges és egyöntetű egész gyanánt mutatja fel és a t. c. olvasót megkíméli ezen kérdés megoldásának gyakran nem igen könnyű munkájától. Szerző végre, hogy a munka használhatóságát emelje és a tötvénynek gyakorlati alkalmazását némileg előmozdítsa, az egyes törvényszakaszokat a törvényeknek szövegén, ezek egyes határoz­mányainak összefüggésén, valamint a törvények indokolásán ala­puló magyarázatokkal látta el és a törvények alapelveinek meg­világositása céljából és hogy következtetéseik felfogását csak némileg is könnyítse, gyakorlati példákat hozott fel; ezek mellett e fejezeteket azok tárgyára vonatkozó ismertető bevezetés előz meg. A munka két részben jelenik meg; az első rész (20 nyom­tatott ív), mely az általános szabályokat és a sommás eljárást a felebbvitelig foglalja magában, megjelent. Megrendelhető a szer­zőnél : Budapest, VIII. ker., Rökk Szilárd-utca 20. szám. A meg­rendelt példányok vidékre postán utánvétel mellett küldetnek meg. A második rész 1895. év január havában fog megjelenni. Vegyesek. A belügyministerium jogtudománya. A m. kir. belügy­ministernek 1894. évi 1,728/kih. sz. alatt kelt határozata: T.-A. vármegye közönségének. A vármegye alispánjának f. évi január hó 17-én 128/kih. sz. a. kelt másodfokú ítélete, mely szerint a t —i járás főszolgabirája által hozott elsőfokú Ítélet megváltoztatá­sával P. J. felső-detrehemi lakos, földmíves, az ellene emelt mező-

Next

/
Oldalképek
Tartalom