A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 40. szám - A sommás eljárás (1893; XVIII. t.-c.) és fizetési meghagyás (1893: XIX. t.-c.) magyarázata

A JOG. 287 A gyermek életkora vétessék-e egyedül tekintetbe ezen intézkedéseknél és mily szempontok szerint ? J) Mely elvek és mely eljárás mellett szüntetendő meg a fentemiitett intézetekben elhelyezett gyermekek detentiója ; ideiglenesen, feltételesen vagy véglegesen ? e) Mikor válnak visszaesőkké a kiskorúak s hogyan kell ellenük eljárni ? 5. Nem kelbe nagy súlyt fektetni a fiatal foglyok számára alkotott intézetekben az észszerű testi nevelésre ? 6. Helyes e (a büntetőtörvény szerint) a kiskorúak számára a javitóintézetbe küldés tartamának minimumát megállapítani ? Helyes lehet-e annak kimondása, hogy a kiskorúak minden oly esetben, mikor elitéltettek volna, nagykorúságukig javító intézetben helyezendők el ? 7. Kinek és mi módon kellene ellenőrizni azon gyermekeknek családoknál való egyenkénti elhelyezését, a kik javitó-intézetekből kerülnek ki, ha vannak gyámolúik s ha erkölcsileg teljesen elhagyatottak ? Mily mértékben volna célszerű e tekintetben a védnök-társulatokat (sociétés de patronage) igénybe venni ? 8. Mi módon kell megelőzni és elfojtani a kiskorú nők prostitutióját ? (A büntetőtörvény szerint.) Nem volna-e kívánatos, hogy a különböző államok között egyezmény keletkezzék a végeit, hogy a külföldön lévő és bizonyos személyek vagy ügynökségek által bűnre csábított fiatal leányok prostitutiója megelöz.tessék ? S é r e1e m. * Járásbirói miseriák. El vagyok keseredve, hogy miért, elraoudom az alábbiakban. Belletrista nem vagyok. Igaz, hogy egyszer merészkedtem volt egy táreapálvázaira, de valami »Bársony« kelméé lett a babér. Az én tárcám csak falusi kócnak vált be. Tehát e szerény igényű soraimnak is csak a rovat alatt s ott is csak ugy tessék helyet adni, ha marad. Mert ugy is csak kiáltó szó lészen a pusztában. így töprenkedtem a helyfoglalás felől, a mig a legközelebbi számban Trencséni Csák t. collegám sérelmeit a »Séreletn« rovatban meg nem láttam. Heuréka! Itt a helye, ugy is ez a legtágabb keretű rovat, a »róvás«-ok rovata. Jobb- vagy talán balsorsom egy vidéki járásbíróság vezetését juttatta osztályrészemül. A minapában egyik hűvös szeptemberi napon egy volt földesúri lak költséges kamrájába rögtönzött irodámba beállít egy ismeretlen ur és miután egymást kilétüukröl kölcsönösen felvilágosítottuk, megkezdette az új elnök a hivatalos évi vizsgálatot. Tört kefeseprőnyél, hivatalos levelek cméterszerinti hosszaszélessége, kéményseprés, elrongyollott rabbakkancs (magyty szó) elárverezése s ki tudná felsorolni a cégnélküli minden tenni, tétetni és ellenőrizni valót, a mi mind igen alkalmas arra, hogy a vezető járásbiró idejét elrabolja. Miért kell ilyesmikkel vesztegetni idejét az 1,500 frt fizetéssel biró járásbirónak? Ez birói minősítést nem kíván s egy ügyes irodaigazgató vagy irnok ép ugy, sőt jobban elvégezhetné. A pénzügyi téren 7 — 800 frt fizetésű tisztviselő százezereket kezel. Miért ne lehetne a bíróságnál is az alig pár száz forintra menő vagyonkezelést a kezelő-személyzetre bízni. Sok jó intézményt recipiált az állam az egyháztól a mult időkben. A stempli a papok gyónást fgyónási díj lefizetését) igazoló céduláinak dédunokája. S hát a polgári házasságot is nem a kath. papoktól tanulta el az állam? A hívek lelki szükségleteiknek fedezését a lelkésznél találják meg, mig a vagyoni gazdasági ügyeket a gondnokok, megyebirák, »Gottsmán<<-ok végzik. Mindama fennebbi ügyek pedig kiváló figyelmét yeszik igénybe a járásbirónak. Mert ha pl. a nyomtatványok nem tartatnak kellő rendben, vagy ha 20 kros helyett egy koronát fizetsz tévedésből a rabéiulmezőnek, vagy korona helyett 20 krossal rövidíted meg a porzó árust s így kevesebb vagy több pénzed van a cassádban bár csak krajcárokkal is, már administráló positiód forog kockán, vagy köszönd meg, ha egy mennydörgő rendelkezéssel beéred. Milyen máskép van ez a tulajdonképeni birói ténykedésedben. Ha pl. egy tárgyalást elhanda-bandázol és se tárgyalás, se ítélet nem üti a kellő mértéket, legfelebb feloldják a fércitéletet s ugyan nagy szabálytalanságot kell elkövetned, hogy »megreudelvényv-eztessél. Látni való tehát, hogy főfigyelem arra fordítandó, mikép a leltári tárgyak kellő rendben tartassanak, a cholerabacillusok minél hatásosabban agyonkarbóloztassanak, az ablakok az irodabeli világosság okáért pókhálómentesen tartassanak. Mert hogy a meddig ezeket teszed, téteted és ellenőrzöd szellemi továbbképzésed rovására, addig fejedben egyptomi sötétség is honolhat, az mellékes, az különben sem szembeötlő. Falusi magányomban, különösen így elkeseredett állapotomban, sok minden jut eszembe. Már rég bánt az is, hogy az újabb időben nagyon terjed a gyáripar. Olyannyira, hogy már a t. képviselőházban is gyárilag végzik a munkát. * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlőttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség. Persze csak olyan minőségű a gyártmány is, egyhamar ideig óráig tartó. Az örök időkre szóló törvények ideje már letelt. A krisztusi lan ama szép tételei: Szeresd felebarátodat, mint tenmagadat és: A mit nem akarsz, hogy mások míveljenek veled, te se tedd azokat másokkal. Nem volt s nem is lesz idő, mely ezeket megdöntse. Manapság törvény is sok és ezerféle kell. De minő emberi eltne is tudná győzni a modern élet alkotta ezer meg ezerféle új viszonylatokat kellően szabályozni. Alig végez a törvényhozó a gőzzel, ott a villám a telegrafra, a telephon, a kuruzslásra a hypnotizálás. Hátha beüt a kormányos léghajó is? Azért tehát ne csodálja senki, hogy a gyári törvények mellett az igazság többféle. A jó törvény is enged magyarázatot, hát még a gyári mű. Az igazságügy egén a rendes menetű bolygók között annyi az extravagáns cométa, hogy szere-számát meg a százszemű curiai elnök sem tudhatná. A nagyérdemű közönség előtt persze azért a biró a hibás, feled az ok után fürkészni. A minapában egyéb keserű gondjaim között ez ártatlan szenvedés is eszembe jutott és elkeseredésemben öklömmel nagyot ütöttem rabmunka asztalomra. De bár ne ütöttem volna, mert a tintatartó nagyot ugrott, tartalmát papiromra öntötte és kárba tette ép akkor újonnan gyártott ítéletemet. Még a nyertes fél sem veheti már hasznát, pedig valódi kézi gyártmány volt. Aztán hogy ne lennék elkeseredve. Egy járásbiró. Irodalom. A sommás eljárás (1893; XVIII. t.-c.) és fizetési meg hagyás (1893: XIX. t.-c.) magyarázata. Irta: Knorr Alajos, köz- és váltó-ügyvéd, a Ill-ad osztályú vaskorona-rend lovagja, nyug. kir. itélő táblai biró. Első kötet. 2 frt 50 kr. E munkának tárgya mellőzvén a rendes peres eljárás szabályait — egyedül a sommás eljárás és fizetési meghagyás. A sommás eljárásról szóló törvénycikk az egész polgári peres eljárást teljesen átalakítja, magát a sommás eljárást azonban ujjáalkotja; de kimondja azt is, hogy a polgári peres eljárásra vonatkozó és ezel kapcsolatos törvényeknek szabályai a sommás eljárásbanezentúl is alk alkalmazandók, ha csak a törvényből más ki nem tűnik. A törvény eme rendelkezéséből önként merül fel az a kérdés, melyek az eddigi peres eljárásnak továbbra is fen tartott szabályai, melyek a sommás eljárásban ezután is alkalmazandók. Úgy a bíróságok, mint a perlekedő felek részére kívánatos, hogy ezek és a vonatkozó törvények alapján a sommás eljárásnak teljes rendszerét összeállítva birják. Ez a gyakorlati szükség ösztönözte szerzőt — mint az előszóban mondja — e munka megírására és az összeállítás tervének megállapítására. Magát a kérdést úgy vélte legcélszerűbben mego'dani, hogy a rendes eljárásra vonatkozó szabályokat egyszerűen mellőzve, a törvénykezési rendtartás rendszerét alapul megtartotta, annak azon szakaszait, melyek a sommás eljárási törvény hatálybalépte után is érvényben maradnak, a törvény sorrendje szerint vette át; a hol az eredeti szakaszt más törvények más intézkedéssel cserélték fel, oda ezen törvényeknek vonatkozó szakaszát helyezte ; a sommás eljárásról szóló törvénycikket ptdig a perrendtartás rendszerébe úgy szőtte bele, hogy a perrendtartásnak érvényben maradt ezentúl is alkalmazandó szakaszai a sommás eljárás bevezetését képezzék, annak harmadik címibe az eddigi sommás eljárás helyett az új sommás eljárás szabályait vette fel, melynek a bizonyítási eljárásra, határozatok hozatalára és felebbvitelre vonatkozó szakaszai közé beékelte a perrendtartásnak vonatkozó ama szakaszait, melyek a törvény világos rendelkezése szerint továbbra is érvényben fentartattak. Az egybeállításnak ezen módja a perrendtartásból és az utóbb keletkezett új törvényből alakított sommás eljárást e g y s éges és egyöntetű egész gyanánt mutatja fel és a t. c. olvasót megkíméli ezen kérdés megoldásának gyakran nem igen könnyű munkájától. Szerző végre, hogy a munka használhatóságát emelje és a tötvénynek gyakorlati alkalmazását némileg előmozdítsa, az egyes törvényszakaszokat a törvényeknek szövegén, ezek egyes határozmányainak összefüggésén, valamint a törvények indokolásán alapuló magyarázatokkal látta el és a törvények alapelveinek megvilágositása céljából és hogy következtetéseik felfogását csak némileg is könnyítse, gyakorlati példákat hozott fel; ezek mellett e fejezeteket azok tárgyára vonatkozó ismertető bevezetés előz meg. A munka két részben jelenik meg; az első rész (20 nyomtatott ív), mely az általános szabályokat és a sommás eljárást a felebbvitelig foglalja magában, megjelent. Megrendelhető a szerzőnél : Budapest, VIII. ker., Rökk Szilárd-utca 20. szám. A megrendelt példányok vidékre postán utánvétel mellett küldetnek meg. A második rész 1895. év január havában fog megjelenni. Vegyesek. A belügyministerium jogtudománya. A m. kir. belügyministernek 1894. évi 1,728/kih. sz. alatt kelt határozata: T.-A. vármegye közönségének. A vármegye alispánjának f. évi január hó 17-én 128/kih. sz. a. kelt másodfokú ítélete, mely szerint a t —i járás főszolgabirája által hozott elsőfokú Ítélet megváltoztatásával P. J. felső-detrehemi lakos, földmíves, az ellene emelt mező-