A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 39. szám - Az ügyvédi kar részvétele az ezredéves ünnepély alkalmából rendezendő országos kiállítás történeti csoportjában. A budapesti ügyvédi kamara jelentéséből

276 A. JOG. Az ügyvédi kar részvétele az ezredéves ünnepély alkalmából rendezendő országos kiállítás történeti csoportjában. (A budapesti ügyvédi kamara jelentéséből.) A honfoglalás ezredéves ünnepélyének megüléséről felesleges szép szavakban áradoznunk; hazafiságtól áthatott karunk minden egyes tagja annyira átérzi ezen ünnepség fontosságát és magasztos voltát, hogy szükségtelen megokolnunk azt a törekvést, mely arra irányul, hogy abban karunk méltóképen legyen képviselve. Nehézséget csak a részvétel módjának megállapítása képez. Útmutatásul szolgál azonban e részben a kiállítás programmja. E szerint a kiállításnak kettős célja van: első sorban emlékeztetni a nemzetet az ezredéves mult nagy eseményeire és alkotásaira és megmutatni a külföldnek is, hogy a magyar nemzet hasznos tagja volt az európai népcsaládnak a haladás együttes munkájában; második feladata a kiállításnak az lesz, hogy megismerjük a magyar államot alkotó összes erőket; megismertessük önmagunkat önmagunkkal és az idegenekkel a szellemi, anyagi és erkölcsi téren való munkálkodásnak összes vívmányait. E kiállításnak egyik főosztályát tehát a történeti csoport fogja képezni, a melynek célja hazánk ezredéves fejlődését történeti emlékek által szemléltető alakban feltüntetni. S hogy ez az ezredéves fejlődés a maga egészében bemutatható legyen, a kiállítás eme csoportjában mindazon élethivatásos pályáknak és társadalmi osztályoknak részt kell venniök, a melyeknek e fejlődésben szerepük volt. A magyar ügyvédi kar hazánk kultúrájának egyik leglényegesebb kelléke, az ország jogai felett való őrködés és a szabad mozgás biztosításának munkájában mindenkor kiváló részt vett. A magyar ügyvédi kar volt az, mely közigazgatásunknak és igazságszolgáltatásunknak a múltban való fejlesztésére leginkább közreműködött, jelenleg pedig a jogi állam eszméjének és megvalósításának előharcosa. A magyar ügyvédség az ország közművelődésének úgyszólván melegágya volt, mely e hazának a legjelesebb politikusokat és Írókat szolgáltatta. A magyar ügyvédség története szorosan össze van forrva az ország és nemzet közművelődésének fejlődésével. Midőn tehát az ország és nemzet az ezredéves ünnepély alkalmából közművelődésének történetét akarja bemutatni, akkor a magyar ügyvédi kar nem hiányozhatik, — az nélküle csonka maradna. Nekünk a kiállításban részt kell vennünk. Ezzel a magyar ügyvédi kar tartozik e hazának, de tartozik önmagának is. Alkalmunk nyilik ezzel az ország ügyvédi karát nem széttagolva, de a maga egészében, a maga valóságában és jelentőségében bemutatni s alkalma nyilik többi polgártársainknak ezen kar fontos voltát s a közérdek előmozdításában való rendeltetését és szerepét megismerni, mi önérzetünket és tekintélyünket csak emelheti. Ezen indokok vezérelték kamaránk választmányát midőn 1893. május hó 12-én tartott ülésében egyhangúlag elhatározta, hogy e részben az ügyvédi karban országos mozgalmat indit meg és kartagjait kamaránként részvételre szólítja fel. Ugyanezen ülésében a választmány megállapította azon vázlatos programmot is, a mely az ügyvédi kar részvételének módozatait határozza meg. Ez pedig a következő lenne : 1. Írassék ki pályázat a magyar ügyvédség történetének megírására eredeti kutforrások alapján a rendelkezésre álló levéltári adatok és okmányok felhasználásával. Ezen műben tárgyalandó leszen az ügyvédségnek, mint igazságügyi intézménynek történeti fejlődése, szerepe az igazság szolgáltatásban, a közigazgatásban, az ügyvédi kar egyes kimagaslóbb alakjai, életrajzai és a közélet, valamint a jogirodalom terén teljesített munkálkodása. A pályadíj 1.500 frt = 3.UÜ0 koronában állapittassék meg. A mű legkevesebb 25 nyomatott ívre terjedjen. A jutalomdíj csak absolut becsű munkának adassék ki. 2. Ezen munka alapot fog szolgáltatni arra, hogy mely okmányok lesznek azok, melyek az ügyvédi csoportba, mint kiállítási tárgyak felvétessenek. Már addig is azonban felveendőknek mondatnak ki: régibb időből származó törvénykezési oly cselekményekre vonatkozó okiratok, melyek az ügyvédség, mint intézmény fejlődésére és az ügyvédi hivatás gyakorlásának mikéntjére vonatkoznak s azt szemléltelő alakban tüntetik fel. Ügyvédi oklevelek chroDologikus sorrendben és nevezetesebb férfiak ügyvédi oklevelei és arcképe. Azon müvek, melyek ügyvédek által irva megjelentek a legrégibb időktől a legújabbig, különösen azok, a melyek közigazgatási, igazságszolgáltatási és közjogi kérdésekkel foglalkoznak. A gyakorlati kivitel módozata az, bogy a közreműködésre az összes ügyvédi kamarák körlevél utján, az ügyvédek és a nagyközönség pedig hírlapi uton szólitandók fel. Felhivandók a kamarák, hogy a költségek fedezéséhez a kiállítás évéig minden évben egy bizonyos összeggel járuljanak. A kamara elnöke egyúttal felkéretik, hogy e tárgyban a szükséges előkészületi cselekmények megtétele és beszerzendő informátió céljából a kereskedelmi minister ur ő excellentiájával és a kiállítás igazgatóságával érintkezésbe lépjen; megbízatott végre, hogy a szükséges körleveleket megszerkeszsze és szétküldje. Kamarának elnöke e megbízatásában eljárván, a választmány 1893. június 23-án tartott ülésében azt a jelentést tette, hogy a m. kir. kereskedelmi minister ur, a magyar ügyvédi karnak a kiállításban való részvételi szándékát szívélyes fogadtatásban részesítette s kijelentette, hogy a kamarát a kiállítási ügyben támogatni fogja A választmány az elnök ezen kijelentését tudomásul vetie és a kiállítási tervezet kidomboritása, a részletek kidolgozása, a szükséges teendők megállapítása céljából egy a tisztikarból és hat választmányi tagból álió végrehajtó-bizottságot küldött ki, ugy, hogy e bizottság a szükséghez képest magát megfelelő számú tagokkal egészítheti ki, inig maga a bizottság felruháztatott azon joggal, hogy a szükségesnek vélt intézkedéseket saját hatáskörében foganatosítsa. Az ügy ezen stádiumában volt az, midőn kamaránk titkára az 1893. szept. 8-10. napjain tartott szegedi országos ügyvédgyülésen e tárgyat a gyűlés vitapontjai közé indítvány alakjában felvétette s ebbeli indítványát magán az űgyvédgyülésen megindokolva, élőszóval is előterjesztette. Az országos ügyvédgyülés nagy lelkesedéssel fogadta ez indítványt és kimondta határozatilag, hogy »az országos ügyvédgyülés helyesnek és a kar érdekében fekvőnek találja, hogy a milleniutni kiállítás történeti csoportjában az ügyvédi kar is részt vegyen. Felkéretik a budapesti ügyvédi kamara, hogy a vezetést e részben vegye kc;zeibe és a terv megvalósítása céljából a szükséges lépéseket tegye meg. Az ország összes ügyvédi kamarái felhivatnak, hogy a kiállításban való részvétel tekintetében különösen anyagi támogatás által oly módon működjenek közre, hogy a költségekhez az egyes kamarák a még hátra levő három éven át évi 100 frttal hozzájáruljanak«. Ezen nagyjelentőségű határozattal kamaránk a kiállítási ügyben az ügyvédek összeségétöl is megbízatást nyert, de egyszer' smind oly erkölcsi támogatásra tett szert, mely alkalmas volt arra, hogy ezen magasztos vállalkozás sikerét minden tekintetben előre mozdítsa. A talaj ekképen kellő módon előkészíttetvén, kamaránk végrehajtó-bizottsága 1893. szept. hó 21-én tartott ülésében elérkezettnek látta az időt, hogy a kamarákat a fent előadott programm alapján a részvételre felszólítsa s intézkedett arra nézve, hogy a szegedi országos ügyvédgyülés fenti határozata nagyobb nyomaték kedveért az illető elnökség utján a kamarákkal egyidejűleg közöltessék. Miután azonban a beszerzett informátiók szerint a kiállítási programm megvalósítása több költséget igényel, a bizottság minden egyes kamarától 200 frt évi minimális hozzájárulást kért. Ezeri az egyes kamarákhoz intézett felhívás a legszebb ere 'ménvnyel járt. A kamarák hozzánk beérkezett válaszaikban örömmel, mondhatnánk lelkesedéssel karolták fel az ügyet és Ígérték anyagi és szellemi támogatásukat. Az ország 27 felszólított kamarája közül 25-töl érkezett válasz. E huszonöt kamara közül a) közgyülésiieg megszavaztak : 1. a m.-vásárhelyi kamara évi 100 frtot, 3 évre 300 frtot, 2. a pozsonyi » » 200 » 3 » 600 » 3. a soproni » » 200 » 3 » 600 » 4. a szatmárnémeti » » 200 » 3 » 600 » 5. a székesfehérvári » » 50 » 3 » 150 » 6. a szegedi » » 200 » 3 » 600 » 7. a szombathelyi » » 100 » 3 » 300 » 8. a besztercebányai » » 50 » 3 » 150 » Összesen három évre 3300 frtot. A következő ügyvédi kamarák választmányaik által a közgyűlés elfogadás alá terjesztendő inditványképen kilátásba helyeztek és pedig : 1. az aradi kamara évi 200 frtot, 3 évre 600 frtot, 2. a kassai » » 200 » 3 » 600 3. a kecskeméti » » 200 » 3 » 600 » 4. a nagyszebeni » >•> 200 » 3 >, 600 » 5. a nagyváradi » » 200 » 3 600 » 6. a temesvári » » 200 » 3 » 600 » 7. a zalaegerszegi » » 200 » 3 » 600 » 8. a balassagyarmati » » 70 » 3 » 210 » 9. a mármarosszigeti » » 50 » 3 » 150 » 10. a pécsi » » 10(1 » 3 » 300 » < )sszesen három évre . 4860 frtot. Ehhez járul a budapesti ügyvédi kamara, mely 1894. január 26-án megtartott választmányi ülésében évi 500 frtot, tehát összesen 1800 frtot terjeszt elő a közgyűlésnek megszavazás végett . 1800 » összesen tehát . . 6660 frt helyeztetik kilátásba, a mely összegek, hogy tényleg megszavaztatnak, alig lehet kétségünk. Jelenleg tehát már 9960 frt lenne az, a melyre mint a kiállítás költségeire számithatunk. Ha mindehhez még hozzáveszszük, hogy oly tekintélyes számú tagokkal rendelkező kamarák, mint a brassói, debreceni, egri, eperjesi, győri, kolozsvári és miskolci, összesen tehát heten, válás zlmányaik által a hozzájárulást szintén biztos kilátásba helvez-