A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 39. szám - Az ügyvédi kar részvétele az ezredéves ünnepély alkalmából rendezendő országos kiállítás történeti csoportjában. A budapesti ügyvédi kamara jelentéséből

276 A. JOG. Az ügyvédi kar részvétele az ezredéves ünnepély alkal­mából rendezendő országos kiállítás történeti csoportjában. (A budapesti ügyvédi kamara jelentéséből.) A honfoglalás ezredéves ünnepélyének megüléséről feles­leges szép szavakban áradoznunk; hazafiságtól áthatott karunk minden egyes tagja annyira átérzi ezen ünnepség fontosságát és magasztos voltát, hogy szükségtelen megokolnunk azt a törek­vést, mely arra irányul, hogy abban karunk méltóképen legyen képviselve. Nehézséget csak a részvétel módjának megállapítása képez. Útmutatásul szolgál azonban e részben a kiállítás programmja. E szerint a kiállításnak kettős célja van: első sorban emlé­keztetni a nemzetet az ezredéves mult nagy eseményeire és alko­tásaira és megmutatni a külföldnek is, hogy a magyar nemzet hasznos tagja volt az európai népcsaládnak a haladás együttes munkájában; második feladata a kiállításnak az lesz, hogy meg­ismerjük a magyar államot alkotó összes erőket; megismertessük önmagunkat önmagunkkal és az idegenekkel a szellemi, anyagi és erkölcsi téren való munkálkodásnak összes vívmányait. E kiállításnak egyik főosztályát tehát a történeti csoport fogja képezni, a melynek célja hazánk ezredéves fejlődését törté­neti emlékek által szemléltető alakban feltüntetni. S hogy ez az ezredéves fejlődés a maga egészében bemutat­ható legyen, a kiállítás eme csoportjában mindazon élethivatásos pályáknak és társadalmi osztályoknak részt kell venniök, a melyek­nek e fejlődésben szerepük volt. A magyar ügyvédi kar hazánk kultúrájának egyik leglénye­gesebb kelléke, az ország jogai felett való őrködés és a szabad mozgás biztosításának munkájában mindenkor kiváló részt vett. A magyar ügyvédi kar volt az, mely közigazgatásunknak és igazságszolgáltatásunknak a múltban való fejlesztésére leginkább közreműködött, jelenleg pedig a jogi állam eszméjének és meg­valósításának előharcosa. A magyar ügyvédség az ország köz­művelődésének úgyszólván melegágya volt, mely e hazának a leg­jelesebb politikusokat és Írókat szolgáltatta. A magyar ügyvédség története szorosan össze van forrva az ország és nemzet közműve­lődésének fejlődésével. Midőn tehát az ország és nemzet az ezredéves ünnepély alkalmából közművelődésének történetét akarja bemutatni, akkor a magyar ügyvédi kar nem hiányozhatik, — az nélküle csonka maradna. Nekünk a kiállításban részt kell vennünk. Ezzel a magyar ügyvédi kar tartozik e hazának, de tartozik önmagának is. Alkal­munk nyilik ezzel az ország ügyvédi karát nem széttagolva, de a maga egészében, a maga valóságában és jelentőségében bemutatni s alkalma nyilik többi polgártársainknak ezen kar fontos voltát s a közérdek előmozdításában való rendeltetését és szerepét meg­ismerni, mi önérzetünket és tekintélyünket csak emelheti. Ezen indokok vezérelték kamaránk választmányát midőn 1893. május hó 12-én tartott ülésében egyhangúlag elhatározta, hogy e részben az ügyvédi karban országos mozgalmat indit meg és kartagjait kamaránként részvételre szólítja fel. Ugyanezen ülésében a választmány megállapította azon vázlatos programmot is, a mely az ügyvédi kar részvételének módozatait határozza meg. Ez pedig a következő lenne : 1. Írassék ki pályázat a magyar ügyvédség történetének megírására eredeti kutforrások alapján a rendelkezésre álló levél­tári adatok és okmányok felhasználásával. Ezen műben tárgyalandó leszen az ügyvédségnek, mint igazságügyi intézménynek történeti fejlődése, szerepe az igazság szolgáltatásban, a közigazgatásban, az ügyvédi kar egyes kimagas­lóbb alakjai, életrajzai és a közélet, valamint a jogirodalom terén teljesített munkálkodása. A pályadíj 1.500 frt = 3.UÜ0 koronában állapittassék meg. A mű legkevesebb 25 nyomatott ívre terjedjen. A jutalomdíj csak absolut becsű munkának adassék ki. 2. Ezen munka alapot fog szolgáltatni arra, hogy mely okmányok lesznek azok, melyek az ügyvédi csoportba, mint kiál­lítási tárgyak felvétessenek. Már addig is azonban felveendőknek mondatnak ki: régibb időből származó törvénykezési oly cselekményekre vonatkozó ok­iratok, melyek az ügyvédség, mint intézmény fejlődésére és az ügyvédi hivatás gyakorlásának mikéntjére vonatkoznak s azt szem­léltelő alakban tüntetik fel. Ügyvédi oklevelek chroDologikus sor­rendben és nevezetesebb férfiak ügyvédi oklevelei és arcképe. Azon müvek, melyek ügyvédek által irva megjelentek a legrégibb időktől a legújabbig, különösen azok, a melyek közigazgatási, igazságszolgáltatási és közjogi kérdésekkel foglalkoznak. A gyakorlati kivitel módozata az, bogy a közreműködésre az összes ügyvédi kamarák körlevél utján, az ügyvédek és a nagy­közönség pedig hírlapi uton szólitandók fel. Felhivandók a kamarák, hogy a költségek fedezéséhez a kiállítás évéig minden évben egy bizonyos összeggel járuljanak. A kamara elnöke egyúttal felkéretik, hogy e tárgyban a szükséges előkészületi cselekmények megtétele és beszerzendő informátió céljából a kereskedelmi minister ur ő excellentiájá­val és a kiállítás igazgatóságával érintkezésbe lépjen; megbí­zatott végre, hogy a szükséges körleveleket megszerkeszsze és szétküldje. Kamarának elnöke e megbízatásában eljárván, a választmány 1893. június 23-án tartott ülésében azt a jelentést tette, hogy a m. kir. kereskedelmi minister ur, a magyar ügyvédi karnak a kiállításban való részvételi szándékát szívélyes fogadtatásban részesítette s kijelentette, hogy a kamarát a kiállítási ügyben támogatni fogja A választmány az elnök ezen kijelentését tudo­másul vetie és a kiállítási tervezet kidomboritása, a részletek ki­dolgozása, a szükséges teendők megállapítása céljából egy a tiszti­karból és hat választmányi tagból álió végrehajtó-bizottságot kül­dött ki, ugy, hogy e bizottság a szükséghez képest magát meg­felelő számú tagokkal egészítheti ki, inig maga a bizottság fel­ruháztatott azon joggal, hogy a szükségesnek vélt intézkedéseket saját hatáskörében foganatosítsa. Az ügy ezen stádiumában volt az, midőn kamaránk titkára az 1893. szept. 8-10. napjain tartott szegedi országos ügyvéd­gyülésen e tárgyat a gyűlés vitapontjai közé indítvány alakjában felvétette s ebbeli indítványát magán az űgyvédgyülésen meg­indokolva, élőszóval is előterjesztette. Az országos ügyvédgyülés nagy lelkesedéssel fogadta ez indítványt és kimondta határozatilag, hogy »az országos ügyvéd­gyülés helyesnek és a kar érdekében fekvőnek találja, hogy a milleniutni kiállítás történeti csoportjában az ügyvédi kar is részt vegyen. Felkéretik a budapesti ügyvédi kamara, hogy a vezetést e részben vegye kc;zeibe és a terv megvalósítása céljából a szük­séges lépéseket tegye meg. Az ország összes ügyvédi kamarái felhivatnak, hogy a kiállításban való részvétel tekintetében külö­nösen anyagi támogatás által oly módon működjenek közre, hogy a költségekhez az egyes kamarák a még hátra levő három éven át évi 100 frttal hozzájáruljanak«. Ezen nagyjelentőségű határozattal kamaránk a kiállítási ügyben az ügyvédek összeségétöl is megbízatást nyert, de egyszer­' smind oly erkölcsi támogatásra tett szert, mely alkalmas volt arra, hogy ezen magasztos vállalkozás sikerét minden tekintetben előre mozdítsa. A talaj ekképen kellő módon előkészíttetvén, kamaránk végrehajtó-bizottsága 1893. szept. hó 21-én tartott ülésében elérke­zettnek látta az időt, hogy a kamarákat a fent előadott programm alapján a részvételre felszólítsa s intézkedett arra nézve, hogy a szegedi országos ügyvédgyülés fenti határozata nagyobb nyomaték kedveért az illető elnökség utján a kamarákkal egyidejűleg közöltessék. Miután azonban a beszerzett informátiók szerint a kiállí­tási programm megvalósítása több költséget igényel, a bizott­ság minden egyes kamarától 200 frt évi minimális hozzájáru­lást kért. Ezeri az egyes kamarákhoz intézett felhívás a legszebb ere 'ménvnyel járt. A kamarák hozzánk beérkezett válaszaikban örömmel, mond­hatnánk lelkesedéssel karolták fel az ügyet és Ígérték anyagi és szellemi támogatásukat. Az ország 27 felszólított kamarája közül 25-töl érkezett válasz. E huszonöt kamara közül a) közgyülésiieg megszavaztak : 1. a m.-vásárhelyi kamara évi 100 frtot, 3 évre 300 frtot, 2. a pozsonyi » » 200 » 3 » 600 » 3. a soproni » » 200 » 3 » 600 » 4. a szatmárnémeti » » 200 » 3 » 600 » 5. a székesfehérvári » » 50 » 3 » 150 » 6. a szegedi » » 200 » 3 » 600 » 7. a szombathelyi » » 100 » 3 » 300 » 8. a besztercebányai » » 50 » 3 » 150 » Összesen három évre 3300 frtot. A következő ügyvédi kamarák választmányaik által a köz­gyűlés elfogadás alá terjesztendő inditványképen kilátásba helyez­tek és pedig : 1. az aradi kamara évi 200 frtot, 3 évre 600 frtot, 2. a kassai » » 200 » 3 » 600 3. a kecskeméti » » 200 » 3 » 600 » 4. a nagyszebeni » >•> 200 » 3 >, 600 » 5. a nagyváradi » » 200 » 3 600 » 6. a temesvári » » 200 » 3 » 600 » 7. a zalaegerszegi » » 200 » 3 » 600 » 8. a balassagyarmati » » 70 » 3 » 210 » 9. a mármarosszigeti » » 50 » 3 » 150 » 10. a pécsi » » 10(1 » 3 » 300 » < )sszesen három évre . 4860 frtot. Ehhez járul a budapesti ügyvédi kamara, mely 1894. január 26-án megtartott választmányi ülésében évi 500 frtot, tehát összesen 1800 frtot terjeszt elő a közgyűlésnek megszavazás végett . 1800 » összesen tehát . . 6660 frt helyeztetik kilátásba, a mely összegek, hogy tényleg megszavaz­tatnak, alig lehet kétségünk. Jelenleg tehát már 9960 frt lenne az, a melyre mint a kiállítás költségeire számithatunk. Ha mindehhez még hozzáveszszük, hogy oly tekintélyes számú tagokkal rendelkező kamarák, mint a brassói, debreceni, egri, eperjesi, győri, kolozsvári és miskolci, összesen tehát heten, válás zlmányaik által a hozzájárulást szintén biztos kilátásba helvez-

Next

/
Oldalképek
Tartalom