A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 37. szám - Közrendészeti jog. 2. [r.]

260 A JOG. lékül,2 az eddigi helyzet megváltozott és a szőlödézsmaváltságtartozásokra nézve az 1870. évi 7,925. sz. igazságügyminiszteri rendelet 8. §. szerint biztosított előnyök elenyésztek, illetőleg 3 évre szoríttattak. Az 1881 : LX. és 1883 : XLIV. t.-cikkek jelzett irányú intézkedései folytán jönnek az adóhivatalok abba a kényszerhelyzetbe, hogy a szőlődézsmaváltság-tartozás hátralékait legalább is három évenkint kimutassák és tkönyvileg bekebeleztetni kérjék, mert ha a hátralékok iránt a bekebelezést ki nem eszközlik, a kincstár követelése a tulajdonos eladósodása esetében elvész, miután a szőlődézsmaváltság A) lapon történt bejegyzésének — a követelés biztosítása tekintetéből — épen semmi hatálya nincsen. A mi azon kérdést illeti, hogy a tkönyvi hatóság helyesen jár-e el, ha az adóhivatal hátralék-kimutatásai alapján a zálogjogot bekebelezi, erre igenlőleg kell felelnem, a kincstár érdekétől eltekintve azért is, mert a tkönyvi rendtartás 84. §. c) pontja szerint a pénzügyi hatóság adó- és illeték kimutatásai alapján a zálogjogi bekebelezés elrendelendő. Részemről a kincstár érdekében állónak tartanám, ha a végrehajtási törvény tervbe vett revisiója alkalmából a szőlődézsmavállság-tartozások hátralékainak sorozása tekintetében változás tétetnék, mert a szőlődézsmaváltság-tartozások, mint az úrbéri jogviszonyból származók, nem oly jogi természetűek, mint a közadóbeli hátralékok, illetékek, sőt nem is olyanok, mint az ártérmentesitési költségek. Ha a végrehajtási törvény szerint a szőlődézsmaváltságtartozásnak nem egyedül az árverés napjától visszafelé számított 3 évi hátraléka, hanem a bármily időről hátralékban lévő összege soroztatnék előnyös tételül, igen természetesen elesnék annak a szükségessége, hogy a pénzügyi hatóság (adóhivatal) évről-évre újabb és újabb hátralékkimutatások alapján zálogjogi bekebelezéseket igényeljen. A mennyiben a végrehajtási törvény a fentebb jelzett irányban nem módosittatik, ugy azt tartom teljesen céltalannak, hogy a szerkesztendő betétekbe az A) lapon a szőlődézsmaváltság terhek bejegyeztessenek, illetőleg a tkönyvekből átvezettessenek, mert az ily bejegyzésnek a váltságkövetelés tekintetéből értéke nincs.3 Belföld. Közrendészeti jog.*) )< II. A fővárosi rendőrségi őrség szervezeti szabályzata. A fő- és székvárosi államrendőrség őrsége számára kiadott szabályzatok másodika, t. i. a szervezési szabályzat, magában foglalja az őrszemélyzetnek a kerületi decentralizáció elvére alapított új szervezését. Ezen új szervezés alapvonalai a következők : Az egyes rendőrökből kisebb csoportok, osztályok képeztetnek, melynek mindegyike — tiszti rangban levő — osztály2 Ugyanezt tartja az 1883 : XLIV. t.-c. 88. §-a is. 3 Épen ezért a betétszerkesztési újabb utasítás azon rendelkezése is céltalan, hogy a váltságtartozással terhelt szőlők feldarabolása esetében a szerkesztő-bizottság táblás kimutatásokat készítsen, mert ezen fáradságos munka az 1881 : LX. t.-c. 189. §. és az 1883 : XLIV. t.-c. 88. §-a érvénye mellett a kincstári érdekeknek semminemű szolgálatot nem tehet. * Előbbi cikk a »Jog« 35. számában. adni, hogy emlékezett rá, mikor atyja a Sámuel nagybátyja utáni örökség-ügyében 1825-ben Hinkócon járt, akkor Beniczky Sándorné vonakodott neki a közös levéltárt megmutatni. Továbbá hallotta azt, hogy a Batthyányiak bizonyos Czobor-féle örökség tárgyában a kir. fiscusnak egyezséget ajánltak, melyből azonban semmi sem lett, mert a 3 — 400,000-re liquidált sommát sokallották. De hogy vájjon ez az egyezség-ajánlás épen Eleskő vagy^ talán más javakra vonatkozott, azt Kossuth nem tudhatta. Eleskőhöz tartoztak ugyanis Pozsonymegyében : Szt.-János, Szt.-Péter, Szt. Miklós, Bikszád, Bióc, Szt.-György, Kükló, Závod, Lekszér, Bogdonic, Podesajcsány stb. Hallotta Kossuth bizonyos kir. fiscálistól azt is, hogy a táblánál több, igen tetemes összegről szóló per van folyamatban, de neki, mint Czobor-örökösnek, címüket nem akarta megmondani. Kossuth feltevése szerint tehát Beniczky Sándor Eleskő iránt két pert nem kezdhetett, ha csak ugy nem, hogy egyiket az egyik, másikat a másik fele iránt, melyhez tartoztak Holics és Sassin is, hajdan a Kossuthok birtoka, melyeket azonban Mária Terézia I. Ferenc császárnak adományozott. Azt azonban remélte Kossuth, hogy körülbelül hatvau év múlva a fiscusnak a Batthyányiak elleni pőrében majd az ő testvéreinek unokái fognak a septemvirátus előtt pörlekedni. (Maga tehát házasságra ekkor még ugy látszik, nem gondolt.) Különben még nagyobb összeg volt tárgya a Jánossy-féle örökségi pörnek, melynek az 1715 : . t.-c. 8. §-ában is emiitett egy részére vonatkozó irományait azonban Kossuth sohasem tudta kikapni a kir. kamara levéltárából, hová a neoaquistica commissiótól kerültek. parancsnok vezénylete alatt áll. Az osztályparancsnok, mint az osztályhoz tartozó rendőrök elöljárói nemcsak a személyes és gazdasági ügyeket intézik, hanem a rendőrök kiképzését is eszközlik, a szolgálatot ellenőrzik és a fegyelmet fentartják. Ezen új szervezés által meg van adva a lehetőség arra nézve, hogy a rendőrök oktatása és kiképeztetése — mely eddig egyetlen oktatóra volt bízva — magasabb fokra emeltessék, mert az oktató ezentúl csak az újoncok oktatásával lévén elfoglalva, jobban foglalkozhatik ezek kiképzésével; másrészt az osztályparancsnokoknak módjukban álland a parancsnokságuk alá helyezett rendőröket naponkint és esetenkint kiosztani, valamint — a mi pedig a rendőri szolgálatban felette fontos — azok Ítélőképességét a felmerült konkrét esetek magyarázása által fejleszteni. A belső tagozással kapcsolatban levő ezen kerületi beosztás következtében nem csak közelebbi érintkezésbe és szorosabb összeköttetésbe jön a végrehajtó rendőrség az intéző rendőrséggel, hauem egyúttal meg lesz adva a lehetősége annak is, hogy maguk a rendőrök bővebb személyi és helyi ismereteket szerezhessenek s ez által jobban megfelelhessenek azon követelményeknek, melyek a kor színvonalán álló rendőrség őrszemélyzetével szemben elengedhetlcnek. A 158. §-ból álló szervezési szabályzat két részből, u. m. : egy általános és egy különös részből áll. Az általános rész magában foglalja: a) az őrség állománya, szervi tagozása és beosztása ; b) az őrségi állomány kiegészítése; c) az oktatás és előléptetés; d) az őrség illetményei; e) az egyenruházat; f) a szolgálat és szabadságolás; g) a tilalmak és büntetések; //) a segélyek, gyógy- és temetkezési költségek; i) a kilépés és nyugdíjazás ; k) a lovas-osztályokra vonatkozó különös határozatok; /) a vegyes •intézkedések című fejezeteket. A különös rész pedig 14 fejezetben tárgyalja a tisztek, altisztek és a különböző bizottságok teendőit és hatáskörét. Messzire vezetne e nagyterjedelmű és kimerítő szervezési szabályzat egészének még csak kivonatos ismertetését is adni, minélfogva az alantiakban csupán az általános rész közérdekübb intézkedéseinek megismertetésére szorítkozunk. Az őrség állománya, szervi tagozása és beosztása az új szabályzat szerint következő képet mutatja : A rendőri őrség két csapatból áll, u. m.: lovas- és gyalogrendőrökből. Mindkét csapat élén a főparancsnok áll, kinek alá vannak rendelve az osztályparancsnokok (u. m. a főfelügyelő, a lovasfelügyelő és a kerületi felügyelők), az oktató, a számvevő és az állatorvos. Rangfokozat szerint áll az őrség: a) tisztekből, b) altisztekből, c) rendőrökből. A tisztek az államrendőrség tiszti személyzetéhez tartoznak s a belügyminister által neveztetnek ki. Az altisztekhez tartoznak a gyalogságnál: az őrmesterek és ellenőrök ; a lovasságnál az őrmester, a szakaszvezetők, a tizedesek. Az altisztek a legénységi állományhoz tartoznak s a főkapitány által neveztetnek ki. A rendőrök a gyalogságnál I. és II. osztályú rendőrökre és próbaidős rendőrökre osztatnak, a lovasrendőröknél különböző rangfokozatok nincsenek. A I. és II. osztályú rendőrök és lovasrendőrök belügyministeri jóváhagyás mellett a főkapitány által neveztetnek ki. A próbaidős rendőrök 6 havi próbaszolgálatra főkapitányi jóváhagyás mellett a főparancsnok által vétetnek fel. Alkalmazásuk és szolgálatuk tekintetében feloszlik az őrség: á) a kerületi osztályokra, b) fog- és toloncházi osztályra, c) lovassági osztályra, d) tartalékosztályra, e) vasúti osztályokra, f) külön szolgálatra kirendeltekre. A kerületi osztályok a rendes utcai szolgálatot teljes sitik őrszemek és kiküldött őrjáratok által. Az egész rendőri terület több felügyelői kerületre oszlik. Minden felügyelői kerület több őr járásból s minden őrjárás több őrszemi keretb ő 1 áll. Minden őrszemkeret egy őrszem felügyelete alatt működik. Az egy és ugyanazon őrjárásban levő őrszemek egy ő rszoba őrségét képezik s minden őrszoba őrsége egy ellenőr parancsnoksága alatt áll. Az egy-egy felügyelői kerületben levő őrszobák a kerületi felügyelőnek, mint osztályparancsnoknak, vannak alárendelve. A loyasosztály a központi rendőrlaktanyában van központosítva és a lovasfelügyelő közvetlen parancsnoksága alatt áll. Feladata: a kültelkeken őrjáratok által, az élénkebb forgalmú gócpontokon és vonalakon álló és mozgó őrszemek által, valamint nagyobb csoportosulásokat é3 kocsilorgaimat előidéző alkalmakkor a közrendet és szabad közlekedést fentartani, nagyobb toloncszállitmányokat kisérni. A tartalék-osztály szintén a rendőri laktanyában van központosítva és a főfelügyelő vezénylete alatt áll. Főfeladatát a próbaidős és ujoncrendőröknek a rendőri szolgálatra kiképzése alkotja. A toloncházi őrség a rendőri fog- és toloncházban, a vasúti osztályok a vaspályák indóházaiban látják rl a rendőri szolgálatot. A külön szolgálatot teljesítő rendőrök a dektektiv-testület, a bejelentési hivatal, a központi osztályok és az egyes kerüleü kapitányságok mellé vannak kirendelve. Az őrség legénységi állományába való felvétel feltételei: