A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 37. szám - Közrendészeti jog. 2. [r.]

260 A JOG. lékül,2 az eddigi helyzet megváltozott és a szőlödézsmaváltság­tartozásokra nézve az 1870. évi 7,925. sz. igazságügyminiszteri rendelet 8. §. szerint biztosított előnyök elenyésztek, illetőleg 3 évre szoríttattak. Az 1881 : LX. és 1883 : XLIV. t.-cikkek jelzett irányú intéz­kedései folytán jönnek az adóhivatalok abba a kényszerhelyzetbe, hogy a szőlődézsmaváltság-tartozás hátralékait legalább is három évenkint kimutassák és tkönyvileg bekebeleztetni kérjék, mert ha a hátralékok iránt a bekebelezést ki nem eszközlik, a kincstár követelése a tulajdonos eladósodása esetében elvész, miután a szőlődézsmaváltság A) lapon történt bejegyzésének — a követelés biztosítása tekintetéből — épen semmi hatálya nincsen. A mi azon kérdést illeti, hogy a tkönyvi hatóság helyesen jár-e el, ha az adóhivatal hátralék-kimutatásai alapján a zálog­jogot bekebelezi, erre igenlőleg kell felelnem, a kincstár érdeké­től eltekintve azért is, mert a tkönyvi rendtartás 84. §. c) pontja szerint a pénzügyi hatóság adó- és illeték kimutatásai alapján a zálogjogi bekebelezés elrendelendő. Részemről a kincstár érdekében állónak tartanám, ha a végrehajtási törvény tervbe vett revisiója alkalmából a szőlő­dézsmavállság-tartozások hátralékainak sorozása tekintetében változás tétetnék, mert a szőlődézsmaváltság-tartozások, mint az úrbéri jogviszonyból származók, nem oly jogi természetűek, mint a közadóbeli hátralékok, illetékek, sőt nem is olyanok, mint az ártérmentesitési költségek. Ha a végrehajtási törvény szerint a szőlődézsmaváltság­tartozásnak nem egyedül az árverés napjától visszafelé számított 3 évi hátraléka, hanem a bármily időről hátralékban lévő összege soroztatnék előnyös tételül, igen természetesen elesnék annak a szükségessége, hogy a pénzügyi hatóság (adóhivatal) évről-évre újabb és újabb hátralékkimutatások alapján zálogjogi bekebele­zéseket igényeljen. A mennyiben a végrehajtási törvény a fentebb jelzett irányban nem módosittatik, ugy azt tartom teljesen céltalannak, hogy a szerkesztendő betétekbe az A) lapon a szőlődézsmaváltság ­terhek bejegyeztessenek, illetőleg a tkönyvekből átvezettessenek, mert az ily bejegyzésnek a váltságkövetelés tekintetéből értéke nincs.3 Belföld. Közrendészeti jog.*) )< II. A fővárosi rendőrségi őrség szervezeti szabályzata. A fő- és székvárosi államrendőrség őrsége számára kiadott sza­bályzatok másodika, t. i. a szervezési szabályzat, magá­ban foglalja az őrszemélyzetnek a kerületi decentralizáció elvére alapított új szervezését. Ezen új szervezés alapvonalai a követ­kezők : Az egyes rendőrökből kisebb csoportok, osztályok képez­tetnek, melynek mindegyike — tiszti rangban levő — osztály­2 Ugyanezt tartja az 1883 : XLIV. t.-c. 88. §-a is. 3 Épen ezért a betétszerkesztési újabb utasítás azon rendelkezése is céltalan, hogy a váltságtartozással terhelt szőlők feldarabolása esetében a szerkesztő-bizottság táblás kimutatásokat készítsen, mert ezen fáradságos munka az 1881 : LX. t.-c. 189. §. és az 1883 : XLIV. t.-c. 88. §-a érvénye mellett a kincstári érdekeknek semminemű szolgálatot nem tehet. * Előbbi cikk a »Jog« 35. számában. adni, hogy emlékezett rá, mikor atyja a Sámuel nagybátyja utáni örökség-ügyében 1825-ben Hinkócon járt, akkor Beniczky Sándorné vonakodott neki a közös levéltárt megmutatni. Továbbá hallotta azt, hogy a Batthyányiak bizonyos Czobor-féle örökség tárgyában a kir. fiscusnak egyezséget ajánltak, melyből azonban semmi sem lett, mert a 3 — 400,000-re liquidált sommát sokallották. De hogy vájjon ez az egyezség-ajánlás épen Eleskő vagy^ talán más javakra vonatkozott, azt Kossuth nem tudhatta. Eleskőhöz tartoz­tak ugyanis Pozsonymegyében : Szt.-János, Szt.-Péter, Szt. Miklós, Bikszád, Bióc, Szt.-György, Kükló, Závod, Lekszér, Bogdonic, Podesajcsány stb. Hallotta Kossuth bizonyos kir. fiscálistól azt is, hogy a táblánál több, igen tetemes összegről szóló per van folyamatban, de neki, mint Czobor-örökösnek, címüket nem akarta megmondani. Kossuth feltevése szerint tehát Beniczky Sándor Eleskő iránt két pert nem kezdhetett, ha csak ugy nem, hogy egyiket az egyik, másikat a másik fele iránt, melyhez tartoztak Holics és Sassin is, hajdan a Kossuthok birtoka, melyeket azonban Mária Terézia I. Ferenc császárnak adományozott. Azt azonban remélte Kossuth, hogy körülbelül hatvau év múlva a fiscusnak a Batthyányiak elleni pőrében majd az ő testvéreinek unokái fognak a septemvirátus előtt pörlekedni. (Maga tehát házasságra ekkor még ugy látszik, nem gondolt.) Különben még nagyobb összeg volt tárgya a Jánossy-féle örök­ségi pörnek, melynek az 1715 : . t.-c. 8. §-ában is emiitett egy részére vonatkozó irományait azonban Kossuth sohasem tudta kikapni a kir. kamara levéltárából, hová a neoaquistica commis­siótól kerültek. parancsnok vezénylete alatt áll. Az osztályparancsnok, mint az osztályhoz tartozó rendőrök elöljárói nemcsak a személyes és gazdasági ügyeket intézik, hanem a rendőrök kiképzését is esz­közlik, a szolgálatot ellenőrzik és a fegyelmet fentartják. Ezen új szervezés által meg van adva a lehetőség arra nézve, hogy a rendőrök oktatása és kiképeztetése — mely eddig egyetlen oktatóra volt bízva — magasabb fokra emeltessék, mert az oktató ezentúl csak az újoncok oktatásával lévén elfoglalva, jobban foglalkozhatik ezek kiképzésével; másrészt az osztály­parancsnokoknak módjukban álland a parancsnokságuk alá helye­zett rendőröket naponkint és esetenkint kiosztani, valamint — a mi pedig a rendőri szolgálatban felette fontos — azok Ítélőképes­ségét a felmerült konkrét esetek magyarázása által fejleszteni. A belső tagozással kapcsolatban levő ezen kerületi beosztás következtében nem csak közelebbi érintkezésbe és szorosabb összeköttetésbe jön a végrehajtó rendőrség az intéző rendőrség­gel, hauem egyúttal meg lesz adva a lehetősége annak is, hogy maguk a rendőrök bővebb személyi és helyi ismereteket szerez­hessenek s ez által jobban megfelelhessenek azon követelmé­nyeknek, melyek a kor színvonalán álló rendőrség őrszemélyzeté­vel szemben elengedhetlcnek. A 158. §-ból álló szervezési szabályzat két részből, u. m. : egy általános és egy különös részből áll. Az általános rész magában foglalja: a) az őrség állománya, szervi tagozása és be­osztása ; b) az őrségi állomány kiegészítése; c) az oktatás és elő­léptetés; d) az őrség illetményei; e) az egyenruházat; f) a szol­gálat és szabadságolás; g) a tilalmak és büntetések; //) a segélyek, gyógy- és temetkezési költségek; i) a kilépés és nyugdíjazás ; k) a lovas-osztályokra vonatkozó különös határozatok; /) a vegyes •intézkedések című fejezeteket. A különös rész pedig 14 feje­zetben tárgyalja a tisztek, altisztek és a különböző bizottságok teendőit és hatáskörét. Messzire vezetne e nagyterjedelmű és kimerítő szervezési szabályzat egészének még csak kivonatos ismertetését is adni, minélfogva az alantiakban csupán az általános rész közérdekübb intézkedéseinek megismertetésére szorítkozunk. Az őrség állománya, szervi tagozása és be­osztása az új szabályzat szerint következő képet mutatja : A rendőri őrség két csapatból áll, u. m.: lovas- és gyalogrendőrökből. Mindkét csapat élén a főparancsnok áll, kinek alá vannak rendelve az osztályparancsnokok (u. m. a főfelügyelő, a lovasfelügyelő és a kerületi felügyelők), az oktató, a számvevő és az állatorvos. Rangfokozat szerint áll az őrség: a) tisztekből, b) al­tisztekből, c) rendőrökből. A tisztek az államrendőrség tiszti személyzetéhez tartoz­nak s a belügyminister által neveztetnek ki. Az altisztekhez tartoznak a gyalogságnál: az őrmeste­rek és ellenőrök ; a lovasságnál az őrmester, a szakaszvezetők, a tizedesek. Az altisztek a legénységi állományhoz tartoznak s a főkapitány által neveztetnek ki. A rendőrök a gyalogságnál I. és II. osztályú rendőrökre és próbaidős rendőrökre osztatnak, a lovasrendőröknél különböző rangfokozatok nincsenek. A I. és II. osztályú rendőrök és lovas­rendőrök belügyministeri jóváhagyás mellett a főkapitány által neveztetnek ki. A próbaidős rendőrök 6 havi próbaszolgálatra főkapitányi jóváhagyás mellett a főparancsnok által vétetnek fel. Alkalmazásuk és szolgálatuk tekintetében fel­oszlik az őrség: á) a kerületi osztályokra, b) fog- és toloncházi osztályra, c) lovassági osztályra, d) tartalékosztályra, e) vasúti osztályokra, f) külön szolgálatra kirendeltekre. A kerületi osztályok a rendes utcai szolgálatot teljes sitik őrszemek és kiküldött őrjáratok által. Az egész rendőri terület több felügyelői kerületre oszlik. Minden felügyelői kerület több őr járásból s minden őrjárás több őrszemi keret­b ő 1 áll. Minden őrszemkeret egy őrszem felügyelete alatt műkö­dik. Az egy és ugyanazon őrjárásban levő őrszemek egy ő r­szoba őrségét képezik s minden őrszoba őrsége egy ellenőr parancsnoksága alatt áll. Az egy-egy felügyelői kerületben levő őrszobák a kerületi felügyelőnek, mint osztályparancsnoknak, vannak alárendelve. A loyasosztály a központi rendőrlaktanyában van köz­pontosítva és a lovasfelügyelő közvetlen parancsnoksága alatt áll. Feladata: a kültelkeken őrjáratok által, az élénkebb forgalmú gócpontokon és vonalakon álló és mozgó őrszemek által, vala­mint nagyobb csoportosulásokat é3 kocsilorgaimat előidéző alkal­makkor a közrendet és szabad közlekedést fentartani, nagyobb toloncszállitmányokat kisérni. A tartalék-osztály szintén a rendőri laktanyában van központosítva és a főfelügyelő vezénylete alatt áll. Főfeladatát a próbaidős és ujoncrendőröknek a rendőri szolgálatra kiképzése alkotja. A toloncházi őrség a rendőri fog- és toloncházban, a vasúti osztályok a vaspályák indóházaiban látják rl a rendőri szolgálatot. A külön szolgálatot teljesítő rendőrök a dek­tektiv-testület, a bejelentési hivatal, a központi osztályok és az egyes kerüleü kapitányságok mellé vannak kirendelve. Az őrség legénységi állományába való felvétel fel­tételei:

Next

/
Oldalképek
Tartalom