A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 37. szám - Az új sommás eljárás életbeléptetése alkalmából. Az igazságügyminister úr szives figyelmébe

Tizenharmadik évfolyam. 37. szám. Budapest, 1894. szeptember 16. Szerkesztőség : V., Rudolf-rakparl •'!. s/. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. SE. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézcndók. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják : Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MÓR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve : Negyed évre 1 frt 00 kr Fél » 8 » — » Egész » 6 » — » Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentcsen postautalványnya? küldendők. TARTALOM : Az új sommás eljárás életbeléptetése alkalmából. (Az igazságügyminister úr szives figyelmébe.) Irta : dr. R o s e n t h a 1 Mór, ügyvéd Nagyváradon. — A rágalmazás nyilvánossága, szemben az elkövetés bizonyításával. Irta : dr. C s u 1 y o k Béla, ceglédi kir. albiró. - - A szölödézsmaváltság-tartozások tkönyvi feljegyzéseinek jogi hatálya. Irta : O'svith Imre, pestvidéki kir. tvszéki biró. — Belföld. (Közrendészeti jog. II. A fővárosi rendőrség és detektívek rendszabályai és szervezete.) — Ausztria és külföld. (A németbirodalmi magánjogi codificatio 1894. évben. Irta: dr. Szokó lay István, budapesti ügyvéd.) — Sérelem. (Irodai miseriák a pécsi kir. törvényszéknél. Irta : R. I.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesitések. — Hirdetések. TÁRCA: Kossuth egy pöre. Irta: Várnai Sándor, Budapesten. MELLÉKLET : Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a »Budapesti Közlüny«-bül. (Csődök. — Tályázatok.) \ Az új sommás eljárás életbeléptetése alkalmából. X^(Az igazságügyminister úr szives figyelmébe.) Irta : Dr. ROSENTHAL MÓR ügyvéd, Nagyváradon. Rohamos lépésben közeledik a sommás eljárásról szóló törvény életbeléptetési ideje. Mi nagyváradiak csak a hírlapokból, de nem tényekből értesültünk arról, hogy a járásbíróságok bírói létszáma szaporittatni fog; sajnos, az itt Nagyváradon működő két járásbíróság még mindig nem részesült azon sürgős szükség által megkívánt kedvezményben, hogy legalább egy-egy albirói s e mellé még szükséges segédszemélyzeti állás rendszeresittetett volna. Pedig ha a minister úr csak egyszer tényleg meggyőződnék a felügyeleti hatóság által, bizonyára a sürgős orvoslást tartalmazó felterjesztések valóságáról, akkor már a mai állapotokat is figyelembe véve gondoskodott volna orvoslásról pedig a sommás eljárásról szóló törvény által a járásbíróságok munkaköre legalább meg fog kétszereződni. Nem phrasis ez, de Nagyvárad város folytonos fejlődésben levő kereskedelmi forgalmából igen könnyen megmagyarázható. Ugyanis, mint tudjuk, a fizetési meghagyásokról szóló tőrvény 17. §-a folytán a kereskedelmi világnak legalább reménye van az absolute nem életképes községi bíróságot kikerülni s e helyett a járásbíróságot igénybe venni; már pedig meg lehet arról győződve a t. minister úr, hogy ezer és ezer husz forinton alul való követelés nem lett eddig érvényesítve, mert erre a községi bíróságot a felek a fentebb már jelzett körülményeknél fogva igénybe nem vehették ; mindezen régi s a folyton felmerülő újabb husz forinton aluli követelések nagy része a járásbíróság előtt fog érvényesíttetni; a 20 írttól 50 frtig terjedő követelések jó része szintén nem lett eddig érvényesítve, mert különösen a kereskedők ilynemű követeléseik után saját képviselőjüknek még költségeket fizetni nem voltak hajlandók, mert a bagatell törvény az illetőség tekintetében oly súlyos korlátokat szabott, hogy a tőle messze eső s alperes lakhelyén székelő járásbíróságot igénybe venni néha a követelés összegét túlhaladó költségeket okozhatott; tehát ezen ügyek is nagy mérvben fognak szaporodni ; ha ezekhez még a többi hatásköri kiterjesztési eseteket is hozzáveszszük, melyek folytán a törvény maga természetszerűleg szaporította a járásbíróságok ügykörét s végül ha figyelembe veszszük, hogy a törvény különböző újításai s főleg szigorú parancsai (így semmiségi ok, ha a felek jegyzőkönyvbe írnak vagy ebbe dictálnak) a bírák tevékenységét fokozottabb mértékben igénybe veszik, akkor kétségtelen, hogy ha a már most mutatkozó munkaszaporulaton a törvények életbeléptetési percére, új bírói s segédszemélyzeti állások szervezésével nem lesz segítve, akkor valóságos anarchia lesz az igazságszolgáltatás terén. Mert tisztelt minister úr, a bíráktól többet kívánni, mint hogy a hivatalos órák alatt dolgozzanak, nem lehet; már most ha nem közvetlen tapasztalatból — mert sajnos, hogy a bíróságok még egyszer sem láthattak ministert körükben akkor, midőn az igazságszolgáltatási gépezet működésben van — de a statistikából s ehhez az új törvények által igen könnyen hozzácombinálható munkaszaporulatból egy kis számítást tenne a t. minister úr, hogy mennyit képes egy biró dolgozni s mennyi feldolgozandó anyag van, akkor nyomban meggyőződnék arról, hogy a jelenlegi munkaerő mellett az új törvényeket életbeléptetni nem volna szabad. Több mint tizenöt éve áll jelen sorok írója mint ügyvéd az igazságszolgáltatás szolgálatában, sohasem úgy fogtam fel az ügyvéd hivatását, hogy ennek egyébbel, mint jövedelmének fokozásával nem szabad foglalkozni s épen ezért, látva naponként már most a tömérdek restantiákat s elgondolva az új törvények tanulmányozása után az alsóbiróságok munkaszaporulatát, tapasztalva naponként a megfeszített birói munkásságot, kötelességemnek tartottam közvetlenül a minister ur figyelmét ezen állapotok sanálására felhívni s miután első sorban székhelyemen lévő bíróságok helyzete érdekel, erre kötelességem a figyelmet irányítani. Visszatérve tehát első sorban a helybeli két járásbíróság helyzetére, őszintén nyilatkozhatom s azt hisze P, ebben minden a helyzetet őszintén feltárni akaró ember nekem igazat fog adui, hogy itt már ma folytonos restantiákkal küzdenek. A városi járásbíróság, mely Nagyvárad kereskedelmi forgalmának folytonos emelkedése folytán évenkint szaporodó munkát kell, hogy elvégezzen és ezen célra egy járásbiró, három albiró, két aljegyző s egy joggyakornokkal rendelkezik; a járásbiró és két albiró polgári ügyeket, egy albiró pedig bűnügyeket végez, a hozzájuk beosztott két aljegyző és egy joggyakornok segítségével s tapasztalatból mondhatom, hogy m a nem képesek a restantiákból kijönni ; pedig ma még nem semmiség az, ha az ügyvédek néha-néha maguk Írnak jegyzőkönyvbe, vagy előadásukat bemondják. Mi lesz majd november l-e után ? Ügy november vége felé, midőn már benne leszünk az új törvények áldásaiban, nem ártana, ha a minister úr egy kis körutat téve, a városi járásbíróságok tárgyaló termeiben (?! !) szétnézne! A vidéki járásbíróság munkaszaporulatát a sommás eljárásról szóló törvény 1. §. 2. és 3. pontjai fogják előidézni s épen ezért a jelenlegi birói létszám szintén igen kevés, mert az itt lévő egy járásbiró, két albiró, egy aljegyző s egy joggyakornok ma is túl van halmozva munkával s így csak természetes, hogy ezek a munkaszaporulatot nem fogják elbírni. Általában fel nem foghatom, hogy a nagyváradi törvényszék területén miért épen ezen két járásbíróság személyzete nem lesz szaporítva, miért épen a belényesi, margittai, szalontai és ha jól tudom tenkei? Hiszen azt jól tudja a minister úr is, hogy a járásbíróságok munkaszaporulata a közforgalom emelkedésével van egyenes arányban, azt is jól tudja, hogy míg a városok folytonosan fejlődő forgalommal bírnak, addig a vidék forgalma apadóban van ; nem adok én kizárólag a számokat, különösen az iktató könyvekből kivett számokat magában foglaló statistikára semmit, mert számokat igen sokszor lehet gyártani, tehát ha a fentebb hivatott járásbíróságok iktató számai szaporulatot mutatnának — a mit nem tudok s nem volt alkalmam ezen szűk keretben mozgó cikkem megírása közben most meggyőződést szerezni, — akkor sem igazolja ez az új birói állások rendszeresítését, mert igen sokszor személyesen I.apunk mai szama lti oldalra terjed.