A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1894 / 33. szám - A részletügyletek
JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a >Jog« 33. számához. Budapest, 1894. augusztus hó 19-én Köztörvényi ügyekben. Valamely birói letét el fogadásán ál csak az vizsgálandó, hogy a pénzzel megkínált egyén megtagadta-e a kinált összeg felvételét; ennélfogva azon kérdés elbírálása, vájjon a megkínált tartozott volna-e a letett összeget elfogadni vagy nem, a letéti kérvény elintézésénél nem tartozik a birói mérlegelés keretébe. A pécsváradi kir. jrbság (1S93. nov. 21. 6,113/P. sz. a.): Zs. V.-nak Sch. H. községi biró H. község képviselője elleni letéti ügyében következőleg végzett: Tekintve, miszerint annak elbírálása, vájjon folyamodó jogosítva volt-e a 40 frtot újabb szerződés hiánvában birói letétbe helyezni, Sch. H. pedig jogosult volt-e ennek az összegnek átvételét megtagadni, illetőleg ezt az összeget folyamodónak visszaküldeni, csakis ennek a jogkérdésnek eldöntése után, esetleg az'.al együttesen volna lehetséges, hogy vájjon a folyamodó s H. község közt létrejött és B. a. az iratokhoz mellékelt szerződés 4. pontja állapit-e meg a község ellenében oly kötelezettséget, melylyel szemben folyamodó a B. a okmánynyal létrehozott jogügyletet a jövőre nézve is meghosszabbítottnak tekintheti, annak a jogkérdésnek, mint vitásnak megállapítása azonban egy a rendes bíróság hatáskörébe utalt eljárás keretébe tartozik ; tekintve továbbá, hogy ezen jogkérdésnek elbírálásába a kir. járásbíróság épen a fenti okból nem bocsátkozhatott és végül tekintve, hogy az, miszeriut folyamodó a letétbe helyeztetni kért összeget birói letétbe helyezni megkisérlette-e vagy sem, jogaira sem H. község kötelezettségére nézve jogi befolyással nincs : mindezeknél fogva a kir. járásbíróság a pécsi kir. adóhivatalnál, mint birói letétpénztárnál letett és ez által a pécsváradi kir járásbirósági letétnapló 10. t. sz. a. bevételezett 40 frtot birói letétként el nem fogadja és ezt az összeget folvamodónak rendelkezésére bocsátja. A pécsi kir. itélő tábla (1894. jan. 18. 6,803/P. sz, a.) következő végzést hozott: A kir. itélő tábla az elsőbiróság végzését megváltoztatja, a Zs. V. által a pécsváradi kir. adóhivatalnál 1893. jun. 20-án befizetett és 10/93. letéti naplószám alatt bevételezett 40 frtot H. község által felvehető birói letétnek elfogadja és a kir. járásbíróságot megfelelő további eljárásra utasítja, folyamodót azzal a kérelmével azonban, hogy a letéti kérvény költsége javára visszautalványoztassék, elutasítja, egyszersmind dr. B. A. ügyvéd folyamodásdiját és költségét saját fele irányában 5 frt 80 krban állapítja meg. Indokok: Folyamodó Zs. V. az 1868. évi május hó 10-éu kelt B. alatti szerződés és a 243/893. sz. közjegyzői tanúsítvány alapján azt állítja, hogy H. községnek 1893. évi május 1-én esedékessé váit 40 frt haszonbérrel tartozik; Sch. H. községi biró pedig meghallgatása alkalmával beismerte, hogy az emiitett összeget felvenni nem akarta. Minthogy ily alapon az összeg letétbe helyezése indokolt, azt az elsőbiróság végzésének megváltoztatásával az ellenfél által felvehető letétnek el kellett fogadni. A letéti kérvény költségét azért nem lehetett folyamodónak visszautalványozni, mert nem az 1881. évi LX. t.-c. 82. §-ának esete forog fenn, más letétekre pedig az idézett §. rendelkezése ki nem terjeszthető. Ha alperes olyan igéret mellett fogadta felpereseket házához, mikép az esetben, ha felperesek a gazdaság körül neki segédkeznek, a gazdaságot annak idején illő árban felpereseknek át fogja adni, — ez az Ígéret alperessel szemben jogi kötelezettséget megállapító jogügyletnek ngy a gazdaság átadásának idejére, valamint annak átadási árára nézve teljes, határozottságánál fogra — nem tekinthető. A m.-óvári kir. járásbíróság (670/P. sz. 1892. december 30-án): Mieszl Lajos ügyvéd által képviselt M. Mihály és neje szül. R. Katalin felpereseknek, dr. Mayer István ügyvéd által képviselt R. János alperes elleni 490 frt s jár. iránti sommás perében a következőképen itélt: Alperest 490 frt tőke, ennek 1889. január 22-étől folyó 6°/o kamatainak stb. megfizetésére kötelezi. Alperest viszonkereseti követelésével az illetékes biró elé utasítja. Indokok: Felperesek az alperes gazdaságában 1875. év elejétől 1888. év végéig, vagyis 14 éven át teljesített munkálataik 490 frtban felszámított értékének megtérítését kérik keresetükben az alperestől és pedig azon az alapon, mert alperes azon igéretét, hogy gazdasága vezetése és a gazdaság körüli segédkezés feltétele alatt őket házánál tartva, annak idején a gazdaságot nekik illő árban átadandja, megszegte s őket a háztól való távozásra kényszeritette. Alperes a kereset időelöttiségét vitatja, mert felpereseket házától el nem űzte, őket bármikor visszafogadni kész, gazdaságát még senkinek át nem adta s azt felpereseknek még mindig átadhatja, a felperesek által felszámított évi 35 frt munkabér összegét nem kifogásolja, egyben az iratokhoz 2-/. alatt csatolt számlában különféle címen felszámított 991 frt 40 kr. erejéig viszonkeresetet támaszt. Tekintve azonban, hogy felpereseknek alperes által kétségbe nem vont s igy bíróilag is elfogadható állításuk szerint alperes azon időben, midőn vele együtt felperesek öt gyermekükkel a házban lévő egy lakószobát lakták, ugyanabba két vőjét és nejeikkel együtt befogadta, az iratokhoz B) alatt csatolt, alperes által nem kifogásolt orvosi látlele" tel pedig igazoltatott, hogy alperes II. rendű felperest 1888. évi novemb :r 4-én tettleg durván bántalmazta ; mindezen körülmények felperesekre nézve oly erkölcsi és physikai kényszerítő hatással voltak, hogy egészségük és testi épségük további veszélyeztetése nélkül alperesnél nem maradhattak s habár alperes tényleg nem is űzte el őket, mindazonáltal ezen tényei a vele való egyiittmaradást felperesekre nézve lehetetlenné tették. Minthogy pedig hazai joggyakorlatunk szerint az, a ki oly Ígéret mellett fogad valakit magához, hogy azt vagyonában részesíteni fogja, de ezen igéretét megszegve, azt házától távozni kényszeríti: a felfogadott, de elűzött egyént kárpótolni s illetőleg annak házánál léte alatt teljesített szolgálataiért méltányos bért fizetni azon esetben is köteles, ha a felek között létrejött egyezményben ezen esetre nézve megállapodás nem is történt, minthogy továbbá alperes nem tagadta, hogy felperesek a keresetben felemiitett időben gazdasága átadásának Ígérete mellett nála tartózkodtak, gazdaságát vezették és abban munkálkodtak ; minthogy végül alperes a felperesek egészsége és testi épsége elleni szándékos cselekményei által közvetlen oka volt annak, hogy felperesek házát elhagyni kényszerültek, de ezen tényei egyszersmind igazolják azon elhatározását is, hogy a felpereseknek tett igéretét beváltani nem fogja : mindezeknél fogva a felperesek álta'. az alperes házától való elüzetésük kérdésében ajánlott főeskü által való bizonyítási mód mellőzésével alperes az összeg tekintetében nem kifogásolt évi 35 frt méltányos bérnek 14 évre számított 490 frtuyi összegében és ennek a kereset indítása idejétől folyó tí°/0 kamataiban felperes javára marasztalandó volt. Alperes viszonkeresetével a prdts 76. §-ának utolsó bekezdése alapján azért utasíttatott el, mert egészbeu megállapittatni kért követelése összege szerint a rendes eljárás alá tartozik és felperesek annak keresetükkel oszló együttleges tárgyalásába bele nem egyeztek stb. A győri kir. itélő tábla (3,855/P. sz. 1893. augusztus 9.) : Az első bíróság ítéletét megváltoztatja, felpereseket keresetükkel elutasítja, ennek folytán alperes viszonkeresete felett az érdemleges határozathozatalt mellőzi stb. Indokok: Az elsőbiróság Ítéletét a kereset főtárgyára vonatkozó részében a kir. itélő tábla megváltoztatta és felpereseket keresetükkel azért utasította el, mert ha a keresetnek alapul fektetett az az állítás bebizonyitottnak elfogadtatnék is, hogy őket (felpereseket) alperes olyan igéret mellett fogadta házához, mikép az esetben, ha ők (felperesek) a gazdaság körül neki segédkeznek : a gazdaságot annak idején és illő árban felpereseknek át fogja adni, ez az igéret alperessel szemben jogi kötelezettséget megállapító jogügyletnek ugy a gazdaság átadásának idejére, valamint annak átadási árára nézve teljes határozatlanságánál fogva nem tekinthető. De ha a jelzett igéret érvényes és kötelezést megállapító jogügyletnek elfogadható lenne is, felperesek első sorban a szerződés teljesítését lennének jogosítva szorgalmazni, a mit a keresetben nem követelnek és csak az esetre, ha a teljesítés már lehetetlen volna, igényelhetnének a szerződés teljesítésének elmulasztásáért kártérítést, mely igény megnyíltának fenforgását és feltételét, t. i. hogy alperes már teljesíteni tartozik s hogy teljesíteni nem képes, felperesek nem bi/.onyitották. Alperes viszonkereseti követelését csak a kereseti követelésnek megítélése esetére, tehát feltételesen kérte s igy a viszonkereset a kereset elutasításával tárgytalanná vált stb. A m. kir. Cutria (10,802/P. sz. 1894. május 25.): A másodbiróság Ítélete helybenhagyatik stb. Indokok: A másodbiróság ítélete a kérdéses igéret teljesítésének szorgalmazhatására vonatkozó érvelések elhagyásával, egyébként az abban felhozott többi indokok alapján és még azért hagyatott helyben, mert a per adataiból kétségtelen, hogy felperesek és gyermekeik az alperes birtokának jövedelméből teljes ellátásban részesültek amaz időszakban, a mikor alperesnek a gazdaság kezelése körül