A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 3. szám - A sommás visszahelyezés iránti kereset kiterjedési jogköre

22 A J O GK mondjon a javaslat felett; ellenvéleményének szabatos formulázására azonban nincs kellő ideje. Magára a szakaszra megjegyzi, hogy annak alapelve helyes. Helyes az is, hogy a kereset átruházható legyen, ha a jogosult már keresetet indított. Szilágyi Dezső: Miután Polónyi Géza képviselő ur minduntalan az indokolás dolgára tér, kénytelen vagyok arra reflektálni és kijelenteni két tényt. Először azt, hogy a részletes indokolás igen is benyujtatott a Házban, csupán annak kinyomatását eszközöltettem én a Ház elnökével való megegyezés folytán a célból, hogy gyorsabban lehessen a bizottság tagjai között szétosztani. Méltóztassék ebben a tényben megnyugodni. A másik tény az, hogy a kritika ugyan hasznos dolog, de mi a Jogtudományi Közlöny nélkül is rájöttünk volna a benyújtott módositványra. Különben, ha szakköröktől vennénk is némely eszmét, az csak azt mutatná, hogy a kormány teljes elfogulatlansággal van a konkrét indítványok iránt. Wlassics Gyula kt'-pviselő ur indítványára megjegyzem, hogy egy biztos ténynek kell lenni, a mihez az átszállást kötni kell, holmi nyilatkozat akkor nem elég, mert egy ily rövid elévülési határidő megállapításánál az nem képez egy kétségtelen és félre nem ismerhető momentumot. Kérem tehát a benyújtott módositványt mellőzni. A mi Polónyi képviselő ur azon megjegyzését illeti, hogy valaki az egy évi határidőn belül cselekvőképtelen volt és igy a keresetet meg nem indíthatta, erre nézve sem kell intézkedés, mert itt van a gondnok, a ki az ő jogi személyiségét reprezentálja, ez indíthatja meg a keresetet. Neumann Ármin elfogadja az előadó bővítését, de Wlassics bizottsági tag indítványát nem, mert ahhoz egy külső kritérium és egy határozott momentum kell, hogv az átruházást megállapítsák. Ehhez pedig csupán a kereset megindítása alkalmas. Polónyi módositványát sem fogadhatja el, mert az elévülés szünetelését az általános jogszabályok határozzák meg, igy tehát külön intézkedést tennünk nem szükséges. Mandel Pál az előadó módosítását nem fogadja el, mert nem szabad annyira félnünk, hogy a törvényben valamely esetről nem intézkedtünk. Altalános elveket kell csupán lefektetni, a többi felett Ítéljen a biró. Teleszky István előadó kijelenti, hogy nem végrehajtási intézkedéseket szándékoznak fölveimi, de minthogy a hatodik szakasz csak az örökösre korlátozza az érvényesítési jogot, a hitelezőt is be kellett venni, hogy ö is felléphessen. Haviár Dániel az előadó indítványát elfogadja, de a szakasz végére egy módositványt indítványoz és pedig azt, hogy a keresettel érvényesítette kifejezés helyett a keresetet megindította kifejezést tegyék, mert az érvényesítés bizonytalanná teszi az időpontot, mig a kereset megindítása egy határozott időpontot jelent. Wlassics Gyula kijelenti, hogy noha indítványa már el van döntve, ann; k lényege ezekben a szavakban feküdt: kétségtelen módon; például végrendelet vagy ügyvédi megbízás alapján azt itt a biró nem mérlegelhette volna különbözőképen. C h o r i n Ferencnek a szakaszhoz egy lényeges raódositványa van. A szakaszban rejlő gondolat az, hogy az eljegyzésből eredő jogokat csak a jegyes vagy hozzátartozói érvényesíthessék, ez a legszemélyesebb jog, melyet harmadik személyre átruházhatónak nem tart. Azt indítványozza, hogy mondják ki, hogy: »az eljegyzésből eredő jogok sem engedmény, sem lefoglalás tárgyát nem képezhetik ; ha valaki jogát érvényesíteni akarja, érvényesítse önmaga s nem egy harmadik személy által«. Szilágyi Dezső minister az esetben, ha a bizottság többsége ezt a módositványt elfogadja, nem ellenzi, csak azt jegyzi meg, hogy a felbomlott jegyesség mindig kényes helyzetet teremt. Sokan tehát e kényes helyzettől akarnak megszabadulni az által, hogy nem maguk, hanem mások által érvényesitik az eljegyzésből eredő kártérítési jogukat. A bizottság a szakasznak változatlanul való meghagyása mellett nyilatkozott és azután az előző ülésen az 5-ik szakasz helyett Teleszky előadó által indítványozott új szakaszt tárgyalta. Neumann Ármin kielégítőnek találja a szöveget és csak irálya módositásaképen ajánlja annak beillesztését, hogy az eljegyzés alkalmával, ugy annak fennállása előtt tett ajándékozás értendő. Wlassics a rokonság által tett ajándékozást is felvétetni kivánja és itt csak a vérrokonságot érti. Polónyi Géza a rokonság kötelékét kiszélesíteni kívánná, mert nem csupán vérrokonok ajándékoznak. A gazdagodási értékre vonatkozó dispoziciót nem helyesli s kihagyatni indítványozza. Teleszky István előadó nem járul sem a rokoni kötelék kiszélesítéséhez, sem Polónyi másik indítványához. (Folyt, következik.) Nyilt kérdések és feleletek. * A sommás visszahelyezés iránti kereset kiterjedési jogköre. (Felelet.) Ezen felette becses lapok mult évi 52. számában, fentebbi cím alatt feltett kérdésre, bátor vagyok szerény véleményemet a közlő úr szíves érdeklődő kijelentése folytán, szintén mint ilyen, a következőkben kifejezni. A közölt két valóban ellentétes határozat folytán a Curiának 1893. évi június hó 26-án 5,144. szám alatt hozott íteletével ellenkező álláspontra helyezkedett m.-vásárhelyi kir. Ítélőtáblának 1893. évi október hó lÖ-án 3,t510. szám alatt hozott Ítéletéhez csatlakozom; vagyis szerény véleményem szintén az. hogy: »az elvont haszon megtérítése iránti kérelem a sommás visszahelyezési perben helyt foghat, az érvényesithető« s megtoldva: »épen ugy, mint á hogy összeköthető a valódi tevőleges kártérítési igény is.« A tényleges birtoklás megháboritása szüli a sommás visszahelyezési keresetet a birtokos részéről a megháboritóval szemben. A megháboritás pedig itt azon ténykedés, melynél fogva valamely birtoklás tárgyát képező ingatlan vagy jog használata vagy haszonélvezete elvonatik a birtokostól. A sommás visszahelyezési kereset célja tehát: a birtoklásból elvont ingatlan vagy jog visszaszerzés ; ez pedig azon indokokból, hogy a tényleges birtokos azon ingatlan vagy jog használatához vagy haszonélvezetéhez jusson, melytől vagy egészen, vagy csak részben megfosztatott akár tevőleges, akár pedig nemleges értelemben. E szerint a sommás visszahelyezési kereset tárgyát a békés birtoklás alatt volt ingatlan vagy jog képezi, de nem kizárólagosan, hanem természetszerűen az azzal egyidejűleg, egy egységes cselekmény által elvont nemleges értelemben vett kár, a szűnt haszon is. Az ingatlan gyümölcse vagyis a termés elválasztása a háborító által eszközöltetvén, a birtokosra nézve külön önálló dolog jogi fogalma alá nem vonható; mert az lényegében és jogi vonatkozásában »karaat«-nak tekinthető, s igy az annak elbírálásánál követendő jogi elvek megfelelően alkalmazandók az alaki tekintetben. A kamat pedig mint járulék a tőkével perelhető lévén, mi sem állhat útjában annak, hogy az ingatlan birtokával egyidejűleg az annak nem a birtokos, hanem a háborító által elválasztott gyümölcse, terméke természetbeni kiszolgáltatása, vagy pedig pénzbeli értéke mint várhatott, tehát elvont haszon kereshető ne legyen és pedig az 1881. évi 59. t.-c. 13. §-ának 1. pontja értelmében mint járulék. Azonban nemcsak az »elvont vagy szűnt haszon« megtérítése iránti igény is érvényesíthető a sommás visszahelyezési perben, hanem valóságos kár iránti igény is. Mert az ingatlan megháboritása vagy e foglalása által az annak minőségében, tartalmában szenvedett vagyoni előny, magában az elfoglalás tárgyában, természetében fekszik, s igy az jogilag szintén külön el nem választható dolgot képez; miért felette viszszás lenne, ha pld. az, kinek szántója elfoglaltatott — az elfoglalt szántó visszabocsátása iránt külön, és végül az elfoglalás folytán annak benső értékében okozott tevőleges kár megtérítése iránt ismét külön keresetet kénytelen lenne támasztani; vagyis pld. lt.O frt értékű földnek elfoglalása által elvont 4 frtnyi értékű szűnt haszon külön, és a benső értékében okozott 2 frtnyi kárt ismét külön perrel keresni kellene, mi tehát nyilvánvalólag s természetszerűen alárenddcebb, kisebb igény, és igy illetékesség szempontjából akadály fenn nem foroghat. Hiszen különben a kár, legyen az tevőleges vagy nemleges, megtérítése által nem nyujtatik vagyonjogi előny az illetőnek, hanem csak a sértett érdek állíttatik helyre, a birtokos abba is visszahelyeztetik. A jogokra nézve pedig szintén csak az állhat, mi az ingatlanokra vonatkozólag. Ha valamely jog mint természeti vonatkozásában önálló dolog birtoklása megháborittatott, s ha az, akár természetben, akár pedig elvont értelemben vagyoni előnyt szolgáltatott, annak természetbeni gyümölcse vagy tevőleges értelembeni kára szintén egyidejűleg kereshető. Végül ha tekintettel vagyunk arra, hogy a megháboritási vagy foglalási cselekmény büntető jogi ismérvet is foglal magában, legalább is önbíráskodás, — nem tartható fen a közölt curiai határozatban elfoglalt álláspont. Tudtommal olyan törvényes intézkedés, melyre a sérelmesnek vélelmezett határozat alapitható lenne, nem létezik; hanem igen mondhatni általános gyakorlat pedig az e'lenkezőt vallja, és annak megváltoztatását pedig mi sem indokolja. Én birói gyakorlatomban számosabb sommás visszahelyezési pert fejeztem be, és abban ugy a kárt mint a szűnt vagy elvont hasznot Ítéltem meg, a felsőbb bíróság pedig a közölt alapon sohasem változtatta meg, illetőleg utasította el a kereső felperest. A vonatkozó tételes jog, az lö8l. évi 59. t.-c. 13. §-ának l) pontja a sommás visszahelyezési keresetnek csak a tulajdonjog iránti keresettel való összeköttetését tiltja. Ruttkay Aladár, , kir. aljárásbiró Alsb-Kúbinban. S é r e 1 e m * Jogkereső hivatalnokok. Van az V-ik kerületi járásbíróságnak egy 80 éves becsüse. Fiatal korában elég erős volt karja, hogy karddal védje meg hazáját, most azonban ott láthatjuk őt minden reggel a hivatalban, a mint szedi a nagy és kis betűket a zálogolási jegyzőkönyv másolatára, meg-megáll, erői elhagyják, de ismét folytatja kínnalEzen rovatban, programmunkhoz hiven. teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezea rovat alatt közlőitekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszzsük, ha kívántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztőség.