A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 30. szám - Visszatartási jog. A cselédtörvény 40. és 41. §-a - Igazságügyi reformok az egész vonalon

222 A JOG. tekét is, a melyeket az illető gondnokság alá helyezett a hirdetmény előtt kötött. Fenti értelemben határozott — bár még nem jogerejüleg - egy esetben a pozsonyi kir. itélő tábla. Visszatartási jog.*) — A cselédtörvény 40. és 41. §-a. — Irta : RÉDEY MIKLÓS, államrendőrségi fogalmazó. A dologbani jogoknak ezt a különös íaját az 1876 : XIII. t.-cikk kreálta, a nélkül azonban, hogy annak bármi tekintetben határozott formát adott volna, vagy érvényesítésének módját körvonalozná. Ismert dolog, hogy a cselédügy — mely a közigazgatási és a birói funkcióknak ez idő szerint is a legzagyvább keveréke — egyike azoknak a társadalmat is széles vonalon érintő kérdéseknek, melynek mielőbbi rendezését oly régen sürgetik, különösen asszonyaink. Pedig annak idején, mikor ez »új« törvényt hozták, törvényhozóinknak épen az volt az intenciójuk, hogy első sorban is a gazdák jogos és méltányos igényeit elégítse ki, mégis azt látjuk, hogy a gazdák vannak vele legkevésbé megelégedve, annak dacára, hogy sok tekintetben több jogot élveznek, mint Európa bármely államának cselédtartó gazdái. Ilyen jogai a gazdának : a) korlátlan visszatartási jog a kártérítések tekintetében ; b) a házi fenyíték joga, mely oly kiterjedt, hogy sem becsületsértésért, sem könnyű testi sértésért a cseléddel szemben nem vonható felelősségre; c) önbíráskodás, a mennyiben cselédjét szolgálati kihágásaiért bérlevonással ö maga megbüntetheti; d) gyanú esetén a cseléd holmiait hatósági közbenjárás nélkül megmotozhatja, sőt zár alá veheti. Mindezek oly jogok, melyek egy jogállamban a mai formájukban legalább nem állhatnak fenn továbbra is. Ez alkalommal csupán e jogok elsejével, a visszatartási joggal foglalkozunk, mint a mely hatásában a cselédekre nézve kiszámithatatlan következményeket von maga után. A visszatartási jogot a cselédtörvény 40. §-a teremtette meg, mikor kimondja, hogy »a cseléd által megtérítendő mindennemű kárért, a gazda magának a cseléd bérének megfelelő részét visszatarthatja*, a 41, §. pedig e jogot kiterjeszti a cseléd »egyéb vagyonárai is. Az első látszatra ez teljesen jogosnak látszik, mert hiszen ki vonná kétségbe azt, hogy a gazdának joga van a kártérítéshez s hogy e jogát érvényesítendő, a cseléd bérét és egyéb vagyonát a kártérítési összeg erejéig zálogban tarthatja? Bizonyára senki. Általánosságban nem is esnék kifogás alá, de igenis, ha veszszük azt, hogy sem a törvény, sem bárminemű törvényes intézkedés nem korlátozza a gazdát e jogában és nem határozza meg e jog érvényesítésének formáit. Már pedig egyesek joga csak korlátok között lehet jog s e korlát, hogy mások sérelme ne következzék be általa. A visszatartási jog részét képezi a dologbani jogoknak, egy oly faját, mely kézi zálognak tekinthető s legközelebb áll a kereskedelmi törvényben meghatározott megtartási joghoz. A visszatartási jog ugyanis kézi zálogjog, dc különbözik ettől abban, hogy nem önkéntes átvétel által érvényesitik a gazdák, hanem a tulajdonos beleegyezése nélkül, a törvény alapján veszik zálogba a cseléd tulajdonát képező tárgyakat. Különbözik a kereskedelmi megtartási jogtól is, mert utóbbi a zálogos birtokában levő tárgyakra érvényes, mig a visszatartási jogot a cseléd birtokában levő tárgyakra érvényesítheti a gazda. A visszatartási jog e szerint a dologbani jogok legkorlátlanabb faja, mert tulajdonkép a tulajdonosnak tulajdonát képező s birtokábaü is levő tárgyakra terjed ki, a nélkül, hogy a tulajdonos azokat önkéntesen adná át kézi zálogba. S épen e korlátlan fogalmánál fogva legalább az érvényesítési módját kellene szorosabban meghatározni, a formákat markírozni. Mert mig a kézi zálogjogot a szerződés kikötései korlátozzák, mig a kereskedelmi (310. §.) és a váltótörvényben (109. §.) meghatározott megtartási jogok csak keresettel érvényesíthetők, vagyis csak akkor, ha az annak alapjául szolgáló követelés már megítéltetett, vagy egyidejűleg megítéltetni kéretik, addig a visszatartási jogra nézve semminemű forma nincs kikötve A gazda visszatartja cselédje bérét és egyéb vagyonát a nélkül, hogy akár e törvény, akár egyéb törvényes intézkedés kötelezné őt arra. hogy a kártérítés megítélése iránt keresetet indítson. S e tekintetben a gazda még csak nem is ellenőrizhető, mert a cselédügyekre illetékes közigazgatási hatóságok nem illetékesek egyszersmind a kártérítés megítélésére. A kártérítési kereset indítása teljesen a gazdák önkényére, hogy ne mondjam, szeszélyére van bizva. S épen e miatt szenvedik a cselédek a legérzékenyebb méltatlanságot, sőt tovább megyek, a cselédek nagyfokú erkölcsi *) Köszönetet mondunk t. munkatársunknak, hogy ezen fontos kérdést megpendítette. A szíri. romlottságának egyik alapoka szintén ezen korlátlan visszatartási jogban keresendő. A gazda visszatartja a cseléd bérét és ruháit, a cseled ruha nélkül nem kap szolgálatot, vagy ha kap is, csak napok, vagy 1 hetek múlva kap olyan helyet, a hol igy is felfogadják. Addig hely nélkül őgyeleg, a cselédszállásoló asszonyok kegyelmén tengődik. Pénze nincs, a cselédtartó asszonyok pedig rendszerint szegény asszonyok, a kik abból élnek, a cselédek is szegények ; mi kell más, a cseléd ilykép csak testének áruba bocsátása árán tudja magát az éhezéstől megmenteni. A nyomor a legnagyobb keritő s a cselédszállásolo asszonyok a legjobb útmesterei az erkölcstelenségnek. Hány cselédet kerget a gazdák e korlátlan joga évenkénl az erkölcstelenség fertőjébe, annak a rendőrség lehetne a megmondhatója, ha számon venné a bukott lányoknál az indokokat is, a melyek őket a bukásba kényszeritették. Épen ez indokból szükségesnek tartanám, hogy a gazdák e joga korlátok közé vonassék s addig is, mig a cselédtörvénynek annyira áhított reformja bekövetkeznék, mhvsteri rendelettel kellene megvonni a határokat olykép, hogy a gazda a kártérítés iránti keresetét a szerződés felbontásakor azonnal, vagy legalább is 48 óra alatt legyen köteles megindítani. E kötelezés sauctiojául pedig az igény megszűnését kellene kimondani. Csak ilykép elégíttetnék ki a gazdák joga oly módon, hogy a cselédekre nézve is méltányos legyen s a fent ecsetelt káros következmények elmaradjanak. Belföld. [gazságügyi reformok az egész vonalon. A mint biztos forrásból értesülünk, az országgyűlés legközelebbi ülésszakát nagy részben igazságügyi reformok fogják igénybevenni. Szilágyi Dezső igazságügyminister beváltandó igéretét, az őszszel újból összeülő képviselőház elé a következő törvényjavaslatokat fogja terjeszteni: A bűnvádi eljárásról szóló javaslatot, a házassági ügyekben való eljárásról szóló javaslatot, mely a házassági jogról szóló törvény anyagi intézkedéseit kiegészítő alaki rendelkezéseket tartalmazza és a végleges polgári perrendtartásnak lesz egyik része, ugy mint a november 1-én életbelépő sommás eljárás és a fizetési meghagyásokról szóló törvény; a végrehajtási eljárásról és a bírósági végrehajtókról szóló törvények (1881 : LX., 1871 : LI. és 1275 : IX. törvénycikkek) módositásáról szóló törvényjavaslatot, melyet első sorban az uj sommás eljárás tesz szükségessé, a mely azonban egyúttal az eml'tett törvények egyes fontosabb hézagait is pótolni fogja, továbbá a bírák és a birósági hivatalnokok felelősségéről szóló törvényjavaslatot (fegyelmi törvény), mint az utolsó években átalakított birói szervezetnek természetes betetőzését. Ugyancsak az őszszel két, gazdasági szempontból is nagyfontosságú törvényjavaslatot terjeszt az igazságügyminister az országgyűlés elé: az egyik a jász -kun kerületekben az arányosításnál és a közösek felosztásánál követendő eljárást szabályozza, a másik a zsellérségek megváltásáról szól. Ezeken a benyújtásra teljesen készen levő törvényjavaslatokon kivül a képviselőház őszi üléseinek elején — az igazságügyi bizottság vonatkozó jelentésének beérkezte után — tárgyalni fogja a már régebben beterjesztett törvényjavaslatot a büntető törvények módositásáról, mig másrészről a kormány sürgetni fogja az orsz. képviselőválasztások feletti (kúriai) bíráskodásról az igazságügyminister által szintén már régebben beterjesztett törvényjavaslatnak a kiküldött külöu bizottságban és a plenumban tárgyalását és törvényerőre emelését. Az eddig felsoroltakon kivül az igazságügyminister még a mostani ülésszak folyamán a következő törvényjavaslatokat szándékozik az országgyűlés elé terjeszteni, mely javaslatok tervezetei már hosszabb idő óta közkézen forognak és a melyekre vonatkozóan az illetékes szakköröktől, a kikért vélemények is már beérkeztek az igazságügyminísteriumba. Ezek: az ügyvédi rendtartásról szóló törvényjavaslat, továbbá a csődtörvény módositásáról, a fizetésbeszüntetés és csődön kivüli egyezségről és a fizetésképtelen adós vagyonát érintő jogcselekmények csődön kivüli megtámadásáról szóló törvényjavaslatok. E négy javaslat végleges megállapítás végett az ősz elején szaktanácskozás alá kerül, melynek befejezése után az országgyűlés elé fog terjesztetni. Ugyancsak szaktanácskozás tárgya lesznek a házassági jogI gal együtt a családjogot alkotó ama törvénytervezetek, a melyek már szintén hosszabb idő óta forognak közkézen és ugy, mint a felsorolt törvénytervezetek legnagyobb része, könyvkereskedői uton is megszerezhetők. Ezek: a házassági vagyonjogról, a szülék és gyermekekről és a gyámság és gondnokságról szóló törvényjavaslatok. Végül a tél folyamán szaktanácskozás alákerül a tengeri magánjogról szóló, kereskedelmünkre nézve óriási fontosságú javaslat, melynek tervezetét épp most küldte meg az igazságügyminis-