A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 3. szám - A hagyatéki zárlat a gyámhatósági örökösödési eljárásban. (Vége.)

A J Zárgondnokot a gyámhatóság az 1877: XX. t.-c. 43—54. §§-aiban foglalt szabályok figyelembevételével rendel ki. Ha a zárlat más árvaszék területén is foganatosítandó, célszerű az utóbbi hatóságot külön zárgondnok kirendelésére kérni, mert az elrendelő hatóság a személyeket s viszonyokat kevésbbé ismeri. Az árvaszék a zárlat foganatosítása végett valamely közegét küldi ki, a ki lehet a hagyaték tárgyalásával megbízott kir. közjegyző, a járási főszolgabíró vagy az árvaszéknek valamely kiküldött tagja. Rendezett tanácsú s törvényhatósági joggal felruházott városokban a gyámi törvény 184. §-ában emiitett közegek. Kivételesen a községi (kör) jegyző is kiküldhető. A gyámi törvény 18 4. §-a ugyan a községi elöljáróságot nevezi meg az árvaszék végrehajtó közegéül; azonban ha a községi jegyző a 226. §. értelmében proprito motu foganatosítja a zárlatot, annyival inkább megteheti azt a gyámhatóság utasítása folytán. A zárlatról szóló végzésnek tartalmaznia kell: 1. Az örökhagyó nevét, az elhalálozás helyének megjelölésével: 2. A zárlat elrendelését. 3. Azon törvényes oknak megjelölését, melynek alapján a zárlat elrendeltetett. t 4. A zárgondnok kirendelését s a számára adandó utasítást, mi olykép is történhetik, hogy a törvénynek, a nagykorúak gond nokságára vonatkozó kivonata a zárgondnoknak kiadatik. 5. A zár alá veendő vagyon megjelölését. 6. A zárlat foganatosításával megbízott közeg nevét s az eljárását szabályozó utasítást. A kiküldött a zárlat foganatosítására határnapot tüz s erről a zárgondnokot, az örökösöket s az illető községi elöljáróságot értesiti. A záralávétel a helyszínén olyképen történik, hogy a kiküldött a vagyont a ptr. 568. s következő §§-aiban foglalt szabályok szerint leltározza, mely alkalommal a ptrra való tekintettel s lehetőleg az érdekeltek meghallgatásával, három szakértő becsüst választ s a leltárba az érdekelteknek nz összeírásra és becslésre vonatkozó észrevételeit is beiktatja (árvaszéki ügyrend 132. §.). A hala-zthatlan kiadások fedezésére nem szükséges pénz, továbbá kötvények, értékpapírok, ékszerek s drágaságok gyámhatósági letétbe helyezendök (Gyámi törv. 236. §.). A letétre nem alkalmas ingóságok, továbbá az iugatlan vagyon a zárgondnok birtokába bocsátandó, ki az eltarthatlan ingóságoknak értékesítéséről a községi közgyámmal s az érdekeltekkel egyetértőleg gondoskodik. Az eltartható vagyon kezeléséről javaslatot készit s ezt az árvaszéknek jóváhagyás végett bemutatja. A vagyonkezelés módo zatainak megállapításánál a gyámi törvény V-ik fejezetének 3-ik címe alatt foglait elvek irányadók. A hagyatékhoz tartozó valamely követelés zár alá vétele a betiltó rendelvény kibocsátása által történik, ezen rendelvény értelmében az adós csak árvaszéki vagy birói letétbe vagy a zárgondnok kezeihez fizethet. Ha ingatlan vétetik zár alá, a zárlat feljegyzése a telekkönyvben helyt nem foglalhat, mert az örökösök az örökhagyóval egy személyt képezvén, tűrni tartoznak, hogy harmadik személyeknek az örökhagyó ellenében fennálló jogai, a zárlat dacára, érvényesüljenek. Az ingatlannak az örökösök által való eladása ellen pedig a telekkönyvi rendelet 73. §-a elegendő biztosítékot szolgáltat. Váltókövetelések, továbbá pénzintézeteknél elhelyezett betétek csak ugy vehetők zár alá, ha a váltó vagy betétkönyvecske a zárgondnok birlalásába átadható. Ha a hagyatékhoz tartozóvalamely dolog harmadik személy birlalásában van, a kiküldött azt zár alá nem veheti. Ezen esetben az örökösök volnának hivatva a birlaló ellen indítandó perrel a dolog kiadását szorgalmazni. A zárgondnokot ezen per megindítására jogosultnak nem tartom, mert öt a képviselet csak a zár alá vett vagyon kezeléséből folyó perek tekintetében illeti meg ; a harmadik birlalatában lévő dolog azonban zár alá véve nincs, miért is az örökhagyónak a harmadik ellen fennálló jogait csakis a jogszerű örökösök érvényesíthetik. A hagyatéki zárgondnok hatásköre, mint a végrehajtási eljárásban, a meghatalmazott jogaival s kötelességeivel azonos. Meghatalmazását az örökösök jogaira felügyelő hatóságtól kapja s így jogköre a meghatalmazás tartalma szerint ítélendő meg. Minthogy a meghatalmazás rendszerint a vagyon kezelésére s az ezzel összefüggő intézkedésekre szól, a zárgondnok csak azon activ s passiv perekben szerepelhet mint perfél, melyek nélkül a zár alá vett vagyon célszerű kezelése nem lehetséges. Tehát pl. valamely lejárt követelésnek behajtása, valamely bérelt laknak kiürítése iránt indíthat pert, de ha valamely ingatlan az örök hagyó nevén áll, de nincs a zárgondnok vagy az örökösök birtokában, annak kiadását per utján nem szorgalmazhatja. Még kevésbbé indíthat a zárgondnok oly pereket, melyek a személye., állapotra vonatkoznak, pl. holttányilvánítási pert. A zárgondnoka rábizott ügyekben személyesen tartozik eljárni, kivéve, ha az alól felmentetett, vagy ha perbeli képviseletről van szó. Utóbbi esetben csak a megbízott szemé'yének megválasztásáért, különben annak cselekményeiért is felelős Ha a zárgondnok meghatalmazásának korlátait túllépi, cselekményei a hagyaték tekintetében semmisek s ezenfelül az okozott károkért felelős. A zárlat foganatosítására kiküldött közeg eljárásának szabályszerűsége ellen felmerült panasz felett, a gyámi törvény 127. §-ának OQ. 19 második bekezdése értelmében, a gyámhatóság határoz. Ezen határozat ellen az érdekeltek további felebbezé.ssel élhetnek, mert a 205. §. folytán az árvaszéknek minden érdemleges határozata felebbezhető, ugy a bírósági, mint a gyámhatósági örökösödési eljárásban el van fogadva ama gyakorlat, hogy a kiküldött kir. közjegyzők a díjaiknak megállapítására vonatkozó birói s gyámhatósági határozatokat felfolyamodás, illetve felebbezéssel megtámadhatják. Ezen gyakorlat a hagyatéki zárlatnál, a mennyiben kir. közjegyző díjáról van szó, szintén alkalmazható volna. Mindazáltal helyesebb megoldásnak találnám, ha az árvaszék és bármely néven nevezendő kiküldött közegei között felmerülő differenciák, iiiessék azok az eljárási költséget vagy valamely más körülményt a közigazgatási bizottság által, a gyámi törvény 215. §-ának 2-ik pontjában foglalt jogánál fogva, intéztetnék el. Az idézett törvényhely a közigazgatási bizottságot a közigazgatási bíróságok hatáskörével ruházza fel, midőn az árvaszék a közegei között felmerülő vitás (contentiozus) ügyek eldöntését reábízza. Ezen ügyködés össze nem tévesztendő a felebbezések elintézésével, melytől már alakilag is annyiban különbözik, hogy mig az utóbbiak egy e célra alakított szűkebb küldöttség, addig az előbbiek a bizottság plénuma által nyernek ellátást. A felebbezés oly jogorvoslat, mely magánfeleknek áll rendelkezésére a hatóság oly határozatával szemben, melyről azt vélik, hogy magánjogaik vagy érdekeikre sérelmes. A hatóság és közegei kötött felmerülő összeütközések, a mennyiben a fél érdekét nem érintik, azonban már nem a magán, de a közértleket illetik. Közérdek tehát az is, hogy a hivatalos közeg a törvény által előirt költségét megkapja, mert különben a hivatalos eljárás válik lehetetlenné, miért is annak orvoslása nem a felebbezési, de a felügyeleti hatóság jogkörébe tartozik. A zárgondnok eljárása ellen az érdekeltek ugyancsak az árvaszékuél tehetnek panaszt. Az árvaszék a zárgondnokot elmozdíthatja, ha kötelességelleneseu jár el. Különösen elmozdításnak van helye, ha a vagyont hűtlenül, vagy hanyagul kezeli, ha a képviselet elmulasztása folytán kárt okoz, vagy számadásának beadása körül nagyobb mérvű hanyagsággal jár el. (Gyámi törvény 57. § ) Az elmozdítás elrendelése esetén a zár alá vett tárgyaknak a zárgondnoktól való átvételére és az újonnan kinevezett zárgondnoknak átadására kiküldött rendeltetik. Az átadásnál és átvételnél felmerült nyilvánvaló hiányt valószínűen fedező összeg erejéig, a gyámhatóság a jelentés beérkezte után, a zárgondnok ellen biztosítási végrehajtást rendel el. (Végr. törvény 246. §•) A biztosítás ingóságokra a 18-i> : XLIV. t.-cikknek a közadók behajtására vonatkozó rendelkezéseihez képest, az árvaszék végrehajtó közegei által, ingitlanokra pedig telekkönyvi előjegyzés által eszközöltetik. (Gyámi törvény 126. és 127. §§.). Az előjegyzés iránt a telekkönyvi hatóság, a telekkönyvi rendelet 93. §-a értelmében közvetlenül az árvaszék által keresendő meg. A zárlatilag kezelt vagyon jövedelméről köteles a zárgondnok a zárlat végeztével, ha pedig a zárlat egy évnél tovább tart, minden naptári év végével számadását előterjeszteni. A gyámi törvény szempontjából vitás kérdés, hogy az árvaszék a gyámolt vagy gondnokolt felszabadulása alkalmával követelhet-e a gyára-, illetve gondnoktól végszámadást. A végszámadás ellen felhozott érdeknek helye lehet ott, hol a gyám, illetve gondnok jogállása a gyámolt vagy gondnokolt felszabadulásával az árvaszékkel szemben megváltozik, a zárgondnokra azonban ezen elvek, a he'yzet különbözőségénél fogva nem alkalmazhatók, miért is végszámadási kötelezettsége kérdés tárgya sem lehet. A számadás az árvaszék által előszabott időben, évenkénti számadásoknál pedig, ha a számadás kisebb, a naptári év végétől számítandó egy hónap, különben pedig 2 hónap alatt adandó be. Az árvaszék azonban ezen határidőt, annak kétszereséig meghosszabbíthatja. (Gyámi törv. 121. §.) A bevételek és kiadások akként jegyzendők fel, hogy azok alapján a vagyon kezelése minden időben megvizsgálható legyen. (117. §.) Az érdekelteknek joguk van, hogy a száraadást, akár a zárgondnoknál, akár a gyámhatóságnál megtekinthessék s észrevételeiket megtehessék, sőt az árvaszék a számadás elintézése előtt az érdekelteket, a kiskorúak vagy gondnokoltak képviselőit, néha magát a 14. életévét betöltött kiskorút (133. §.) hivatalból meghallgatja. Az árvaszék a zárgondnok számadását a gyámi törvény 130. §-a értelmében intézi el. E szerint: »A gyámhatóság .... a számadót a számadás helyessége esetében felmenti vagy a körülményekhez képest őt valamely összeg lefizetésére, valamely cselekmény megtételére vagy abbanhagyására kötelezi.« »Ha a számadó az elsőfokú gyámhatósági határozatban meg nem nyugszik, a felsőbb gyámhatósághoz felebbezéssel élhet, ha pedig a jogerőre emelkedett fe'sőbb gyámhatósági határozatokat is sérelmesnek tartaná, jogában áll a számadás azon tételeire nézve, melyek alapján pénzfizetésre köteleztetett, a jogérvéuyre emelkedett felsőbb gyámhatósági határozat kézbesítésétől számítandó 3 hó alatt a gyámolt vagy gondnokolt ellen, birtokon kivül, a törvény rendes utján orvoslást keresni.« A hagyatékbiró^ág a zárgondnok számadása fölött, a vé^r. törvény 249. §-a alapján végérvényesen ítél. Ezen jog az árvaszéket nem illetheti meg oly korlátlanul, mint a báróságot. Ha ugvanis a gyámi törvény, midőn a rendes gyám, illetve gondnoknak a birói utat fentartja, az árvaszékben nem talál elég garantiát arra.