A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 27. szám - A vaspályák felelőssége személyi balesetek miatt - A kikötmények egyenértéke

A. JOG. 211 Ezen felfogás helyességét tanusitja a nép életében mindennap előjövő számos eset, mely szerint vagyona átadásánál a tartást mindig természetben teljesitendönek veszi fel okirataiba. Minthogy tehát felperes nem bizonyította az okot, mely miatt alpereS|töl eljött s minthogy továbbá felperes keresetében maga sem ál itja, miszerint alperes a tartást és ellátást egyáltalán megtagadta volna, tetszésétől pedig nem függ, hogy alapos ok nélkül a természetben járó s igy értelmezendő szolgálmányok helyett pénzbeli tartásdíjat követelhessen, de különben is módjában volt neki ezen természetben járó szolgálmány oknak alperes házánál való további igénybe vétele, mindezeknél fogva felperest keresetével elutasítani kellett. Budapesti kir. itélő tábla 4,586/93. p. ítélet: A kir. itélő tábla az első bíróság ítéletét annyiban, mennyiben felperes az alperes által felvett értékek visszaadására irányuló keresetével elutasittatott, helybenhagyva, — egyebekben pedig ugyanazt az ítéletet megváltoztatja s alperest arra kötelezi, hogy 1890. október 1-töl 1892. január 23-ig terjedő időre havonkint 12 frtjával számított tartásdíj fejében 188 frtot a felperes hagyatéki tömege javára az eljáró bíróságnál 8 nap s végrehajtás terhe alatt tegye le stb. Indokok I, Felperes azt, hogy irányában alperes vastag hálátlauságot követett el, nem bizonyította, ennélfogva ezen az alapon az alperesnek ajándékozott értékeket ettől jogszerűen anynyival kevésbbé követelheti vissza, mivel az A) alatti okiratban bontó feltételül nem köttetett ki az, hogy felperes arra az esetre, ha alperes az általa elvállalt kikötményeket ki nem szolgáltatja, az A) alatti szerződés hatályát veszti. II. Az .4) okiratban nem mondatott ki az, hogy felperes az alperes részéről elvállalt kikötményeket csak természetben és alperes lakásán lesz jogosítva követelni, ennélfogyva tekintettel arra, hogy alperes nem vonta kétségbe, hogy felperes részére az elvállalt kikötményeket 1890. október 1-ső napjától fogva nem teljesítette, felperes jogszerűen követelheti, hogy alperes a kikötmények egyenértékét fizesse meg. A kikötmények egyenértéke a felek által közösen választott szakértő véleménye alapján havonkint 12 frtban állapíttatott meg, tekintve azonban, hogy felperes a per folyamata alatt 1892. január 21 én elhalt, örökösei pedig ismeretlenek, alperes arra volt kötelezendő, hogy a marasztalási összeget az eljáró bíróságnál tegye le. Kir. Curia 12,214/93. P. ítélet: A másodbiróság Ítéletének az a része, melyben felperes az alperes által átvett értékek visszaadására irányzott keresetével elutasittatott, indokolása alapján helybenhagyatik, — a neheztelt ítéletnek egyéb része azonban megváltoztatik és a tartásdíj és perköltség tekintetében az első bíróság Ítélete hagyatik helyben indokolása alapján. Belföld. A szegedi ügyvédgyülés határozatai. A Szegeden 1893. év szeptember hó 8 — 10 napjain tartott országos ügyvédgyülésnek naplója beérkezvén, alkalmat veszünk magunknak az emiitett országos ügyvédgyülésben hozott határozatokat a következőkben ismertetni: 1. A szegedi országos ' ügyvédgyülés felkéri a Budapesten 188j. évben tartott orsz. ügyvédgyülés által kiküldött állandó bizottságot, illetőleg elnökét Hodossy Imre urat, hogy a legközelebbi orsz. ügyvédgyülés egybehivása iránt intézkedjék, kifejezi óhaját, hogy a legközelebbi orsz. ügyvédgyülés Budapesten 1894. évben tartassák és hogy a jelen gyűlésen esetleg le nem tárgyalt kérdések annak napirendjére tűzessenek. 2. Az ügyvédi vizsgálatra bocsátás fölött első fokban az ügyvédi kamara választmánya határozzon. Az ügyvédek felvételében a kamaráknak önállóbb hatáskör engedtessék. 3. Az ügyvédi kamaráknak a bűnügyi uton jogérvényesen vád alá helyezett, vagy a még jogérvényesen el nem itélt ügyvéddel szemben a felfüggesztés kérdésében szabad hatáskör adandó. Megengedendő, hogy a törvény intézkedései alól rendkívüli esetekben kivétel tétethessék s a felfüggesztés ne alkalmaztassák, de viszont kimondathassák a felfüggesztés akkor, a mikor az a kar érdeke és tekintélye szempontjából szükségesnek mutatkozik. 4. Az ügyvédi díjak és költségek feletti minden vitás kérdés, ha a felek alávetik magokat, a kamara bíráskodása alá tartozzék. 5. Az irat- és pénzvisszatartás miatti panaszok fölött a kamara a fegyelmi bíráskodást önállólag gyakorolja s Ítéletében .a magánjogi viszonyt is szabályozza. 6. A kir. ügyésznek fegyelmi ügyekben gyakorolt beavatkozása teljesen mellőzendő. 7. A kamarai vizsgálóbíró önálló joggal bírjon arra, hogy a tanukat kihallgathassa és tőlük szükség esetében az esküt kivehesse. 8. A fegyelmi bíróság a nyilván alaptalannak bizonyult panaszt a fegyelmi eljárás bármely stádiumában birsággal sújthassa. 9. Fegyelmi és közigazgatási ügyekben a kir. Curia fele részben ügyvédekből álló vegyes tanácsban döntsön. 10. Az ügyvédjelöltek gyakorlati ideje a tudori fok elnyerésétől fogva 3 évi tartamra terjesztessék és a gyakorlati időnek betartása szigorúan megköveteltessék. 11. A birói, ügyészi s közigazgatási fontosabb állásokra való képesítés egységessé tétessék. 12. A közigazgatási, a katonai bűnvádi s a jövedéki eljárások akép reformáltassanak, hogy azokban az ügyvédi jogvédelemnek megfelelő hatáskör engedtessék; és egyáltalában az 1874. évi XXXIV. t.-c. 38. §-val ellenkező rendeletek és gyakorlat hatályon kivül helyeztessenek. 13. Telekkönyvi és egyéb törvényszéki peren kivüli beadványok csak ügyvédi vagy közjegyzői ellenjegyzéssel legyenek elfogadhatók. 14. Kötelező ügyvédi díjszabás alkotandó, de az csak a sablonszerű munkákra terjedjen ki. 15. Az 1873. évi XI. t.-c. 7. §-ának az az intézkedése, hogy a felemelt illeték nem mérsékelhető és el nem engedhető, — valamint az 1881. évi XXVT. t.-c. 18. §-nak az a rendelkezése, hogy a bélyegjövedéki bírság behajthatlanság esetén elzárás büntetésre változtatható, — eltörlendők. 16. A segélyezés kérdése a nyugdíjazás kérdésétől elkülönítendő ; a segélyezés az ügyvédi kamarák hatáskörébe utalandó, mig a nyugdíj kérdése országosan szervezendő egy orsz. ügyvédi nyugdíjintézet által; minden kamarai tag kötelezőleg tagja a nyugdíjintézetnek is és erre törvényhozási intézkedés szükséges. Az előkészülettel és a részletes nyugdíjszabályzat és törvény tervezetének szerkesztésével a budapesti ügyvédi kamara felkéretik azzal, hogy munkálatát a kamarákkal és az összehívandó országos ügyvédgyüléssel véleményezés végett közölje. 17. Az orsz. ügyvédgyülés helyesnek és a kar érdekében fekvőnek találja, hogy a milleniumi kiállítás történeti csoportjában az ügyvédi kar is részt vegyen. Felkéretik a budapesti ügyv. kamara, a vezetést e részben vegye kezébe és a terv megvalósítása céljából a szükséges lépéseket tegye meg. Az ország összes ügyvédi kamarái felhivatnak, hogy a kiállításban való részvétel tekiutetében különösen anyagi támogatás által oly módon működjenek közre, hogy a költségekhez az egyes kamarák a még hátralevő 3 éven át 100 frttal hozzájáruljanak. 18. A bűnvádi eljárás törvényének megalkotása sürgős szükség. 19. A védő feljogosítandó az elővizsgálat folyamán a terhelt és a tanuk kihallgatásával, valamint a vizsgálat egyéb aktusainál megjelenni, közvetlenül kérdéseket intézni és indítványokat tenni. 20. A védő feljogosítandó, hogy a terhelttel már az elővizsgálat szakában is szabadon, birói tag ellenőrzése nélkül érintkezhessék. 21. A védő feljogosítandó, hogy már az elővizsgálat folyamán is megtekinthesse a bűnper iratait. 22. A főtárgyaláson a védő mindazon jogokkal felruházandó, mint a melyekkel a vádló bir. 23. A jogorvoslatokra nézve a védő a vádlóval minden tekintetben egyenlő és védence akaratától függetlenül gyakorolható joggal ruházandó fel. 24. Mindazon esetekben, melyekben valaki bűntett elkövetésével terheltetik, avagy midőn a vádlott gondnokság alatt áll, vagy nincs 18 éves, a védő kirendelése kötelező. 25. A hivatalból kirendelt védők díjai a bünper költségeihez tartoznak s a bűnvádi alapból fizetendők. 26. A mennyiben a vád alaptalannak bizonyult, a magánvádló kötelezendő a védői díjak fizetésére. 27. A védőt a törvény korlátain belől teljes szólásszabadság illeti hivatása körében; továbbá nem vonható tanuzás tételre, még a védelem megszűnése után sem azon ügyre nézve, melyben védőként működött, valamint erre vonatkozó iratai jegyzeteinek stb. felmutatására sem kötelezhető. 28. A közigazgatási bíráskodás életbeléptetése elodázhatlanul sürgős állami feladat, mely tekintet nélkül a közigazgatás tervbe vett reformjára, haladéktalanul megoldást követel. Ehhez képest addig is, mig a közigazgatás reformja az állami, törvényhatósági és községi közigazgatásra összhangzólag keresztül vitetik s ennek keretében a közigazgatási bíráskodás elsőfokúlag is szervezhető lesz, tehát haladéktalanul legfőbb közigazgatási bíróság szervezendő. A mennyiben pedig a közigazgatási bíróság a legközelebbi ügyvédgyülésig nem volna szervezve, a kérdés annak napirendjére kitűzendő. 29. A csekélyebb jogsérelmek olcsó és gyors orvoslása kérdésének érdemleges tárgyalása a jövő országos ügyvédgyülés napirendjére lesz kitűzendő. Nyilt kérdések és feleletek. Nyilt kérelem a kir. közjegyző urakhoz Megkeresésre a kir. közjegyző reggel 6 órakor székhelyéről a féllel együtt egy községbe 1órán át kiutazik, onnan egyenesen egy erdőbe hajtat, a hol a közjegyző felkéretik : adjon tanúsítványt az iránt, hogy az erdő tulajdonosa az erdőben talált levágott tűzi és épületfát vevőnek tényleg átidja.