A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 25. szám - Adalék a csalás fogalommeghatározásához; (Kérdés.)

A JOG. 199 A cselédkönyv forgalmi értékkel nem bír, de beszerzési értéket mindenesetre kúpvisel. Ezen elv kifejezésre jut a budapesti kir. táblának 1860/94. sz. következő ítéletében: » Vádlott S. J. azon beismert ténye által, hogy a vele egy szálláson lakott W • Bertának cseléd-igazolványát és négy darab szolgálati bizonyítványát annak beleegyezése nélkül eltulajdonította, a Btk. 333. §-ában körvonalozott lopás cselekményét követte el, mert az ellopott dolgok, ha forgalmi értékkel nem birnak is, de beszerzési értéket mindenesetre képviselnek és sértett nevére kiállítva ennek oly tulajdonát képezték, melyeknek eltulajdonítása panaszos károsnak hátrányt és kárt okozhattak ; mivel pedig a beszerzési értékre nézve felszámítás nélkül is megállapítható, hogy az 50 frt értéket túl nem halad, vádlottat a Btk. 334. §-a alapján lopás vétségében kellett bűnösnek kimondani és a Bvk. 339. és 341. §-ai értelmében megfelelő büntetéssel sújtani. A büntetés kimérésénél súlyosító körülmény, hogy vádlott szegény és betegségben szenvedő cselédtársát lopta meg«. stb. A budapesti kir. büntető járásbíróságnak 4,828/94. sz. Ítéletével vádlott a Kbtk. 71. § a alapján három napi elzárásra Ítéltetett, mert a panaszostól lopott szolgálati bizonyitványnyal hamis név alatt szolgálatba lépett. A budapesti kir. itélö táblának fentebb emiitett Ítéletével vádlott ezen cselekmény miatt lopás vétsége alapján nyolc napi fogházra Ítéltetett. A üVmosrralini kongresszusra, mely f. é. szeptember hó első hetében fog Budapesten megtartatni, számos oly előadás is jelentetett he, mely a jogászközönséget is közelebbről érdekli. Ezek között felemiitjük a következőket: reformtörekvések a fogházépitészet terén B a ér től, a fogház-zárkák hygienája G r i ffith-töl, elmebeteg bűnösök és elmebeteg foglyokról K i r n-től és Mende 1-töT, a törvényszéki orvosok állami alkalmazása mellőzhetlen szükségessége Kőnig-től, ugyanez a rabélelmezésről. Bűncselekményt elkövetett elmebetegek és elmebeteg fegyencek kérdése Moravcsi k-től, a bűnös elmebetegek kérdése 0 r a n g etől, megjegyzések a középkor nagy szellemi ragályairól és a történeti korszakok kóros jelenségeiről L á n c z y Gyulától; az alkoholizmusról Csillag Gyula, Nagy Béla és N e m é n y i Ambrus értekeznek ; F u 1 d Lajos : minő különböző szempontok jönnek a munkás-biztositás kérdésnél a mezőgazdasági és ipari munkásoknál tekintetbe? Ledé: A gyermekvédelem Franciaországban. Megjegyezzük, hogy hallomás szerint Lombroso is fel fog kéretni, hogy a kongresszuson szintén tartson előadást. A m. kir. Curia ügyforgalma cs tevékenység az 1804. évi január 1-töl május 31-ig. Beérkezett: polgári 5,660, váltó 860, úrbéri 70, büntető 5,560, fegyelmi 329, félsz. orsz. gyűl. képv. vál. jogos, kérd. 1, összesen 12,480, melyhez számítva az 1893. éviül maradt 13,351 ügy-darabot, elintézésre várt 25,s31. Elintéztetett: polgári 5,862, váltó 924, úrbéri 57, büntető 5,411, fegyelmi 29!J, félsz. orsz. eyfll. képv. vál. jogos. kérd. 1, összesen 12,554. Hátralék tehát 13,277. Összehasonlítva a mult év ugyanazon időszakával, azt találjuk, hogy ez évben 524 ügydarabbal kevesebb érkezett be és 86'> ügydarabbal több intéztetett el, azoDban a hátralék 1,304 darabbal emelkedett. A hivatalnok reinuneráeiója. Érdekes elvi jelentőségű határozatot hozott a napokban a budapesti kir. itélő tábla. Egy hivatalnok 135 frt remuneráció iránt perelte be egyik budapesti részvénytársaságot, melynél alkalmazva volt. Az elsübiróság elutasító határozatát a kir. tábla megváltoztatta és a részvénytársaságot elmarasztalta, indokul a következőt hozván fel: A 135 frt remunerációra nézve az ítélet megváltoztatandó volt, mert köztudomás szerint oly közkereseti társulatoknál, mint az alperesi részvénytársulat, az évi tiszta jövedelem egy bizonyos hányadrésze a közgyűlés által a társulat tisztviselői közt remuneráció címén szavaztátik meg, ily javadalmazás tehát a társulatnál tisztviselőkként belépő egyének rendes fizetésüknek habár nem kifejezetten kikötött, de hallgatag rendes járulékaként vau elfogadva, melyben minden egyes szolgálattevő fizetése arányához képest szokott részesittetni. Nem fogadható el tehát alperesnek az a kifogása, hogy az igazgatóság önkényétől függ, hogy abban kit részesítsen, hanem a gyakorlatnak megfelelőleg elfogadandó, hogy minden tisztviselőnek ehhez a fizetéséhez mért arányban igénye van ; minthogy pedig alperes beismerte, hogy 1892-ik évben az alperes társulatnál is ily átalányösszeg remuneráció fejében megszavaztatott és elismerte azt is, hogy felperes a mondott évben tényleges szolgálatban volt nála és nem bizonyította, hogy abban az időben szolgálatában oly mulasztást elkövetett vagy engedetlenséget tanúsított volna, melynek alapján a kérdéses javadalmazásban való részesítésből joggal kizárható lett volna. Ezeknél fogva 8 arra való tekintettel, hogy alperes beismerte, hogy felperes 90 frt havi fizetéssel volt alkalmazva, a tanuk által igazoltatott pedig, hogy a renumeráció összege a mondott évben minden tisztviselő másfél havi rendes járandóságának felelt meg : alperest az e címen követelésbe vett 135 frtnak fizetésére kötelezni kellett. (1X94. jun. 6. 9,328.) Életbiztosítás és baleset elleni biztosítás. A német jogi szaklapok a lipcsei Reichsgerichtnek következő elvi jelentőségű határozatát közlik : A. biztosítva volt baleset általi halál esetére B. balesetbiztosító társaságnál 20,000 márka erejéig. A. biztosított C. folyóból halva húzatott ki, özvegye ennélfogva a biztosítási összeg kifizetése iránt pert indított, előadván, hogy férje 1891. jul. 25-én a fenti folyamban baleset folytán vesztette életét. Alperesi társaság ezzel szemben azzal védekezett, hogy A. a biztosítási kötvény értelmében baleset általi halál esetére volt biztosítva, minek következtében felperest terheli annak bizonyítása, hogy férje halálának közvetlen oka baleset volt. A baleset fenforgása tagadásba vétetvén, óvatosságból azonban és pedig az e. b. ítélet indokaiban emiitett tényálladékra való utalással felhozatott, hogy itt öngyilkosság esete forog fenn. Mind a három bíróság elutasító határozatot hozott. Az indokolás lényegében így szól: A törvényszék indokaiban teljes joggal figyelmeztet ama különbségre, a mely a jelenhez hasonló esetekben a közönséges életbiztosítás és a kereset tárgyát képező egyes baleseti biztosítás között létezik. Az életbiztosításnál a biztosított egyén halálának puszta ténye állapítja meg a biztosítási összeg kifizetéséhez való igény jogosultságát. A ki a biztosítási szerződésből eredő jogait érvényesíteni akarja, ennek csak a halál beálltát kell bizonyítania, nem pedig a halál okát. Másként áll ez a balesetbiztosításnál. Itt nem a halálozás képezi a biztosítási eset beálltát, hanem a baleset, vagyis egy külső kárt okozó esemény, a mely a biztosított egyént akarata ellenére éri. Egy ily baleset következményeként az okozott múlékony keresetképtelenség és tartós sérülés mellett a haláleset is szerepet játszik. Ámde sohasem a halálozás maga, hanem pusztán a baleset okozta halál szüli a biztosítási összeghez való jogot. Itt tehát a baleset és öngyilkosság közötti bizonytalanságnak esetei a biztositónak hátrányára nem szolgálhatnak. Mert a ki a biztosítási szerződésből folyó jogait érvényesíteni akarja, itt a haláleseten felül annak valóban balesetből való származását jogi biztonsággal kell megállapítani stb. Azok a szövetkezetek. Mióta annyi baj van a szövetkezetekkel, a budapesti kir. keresk. és váltótörvényszék erélyesen kezdi gyakorolni a felügyeleti jogot. így történt újabban az orsz. önsegélyző- és fogyasztási szövetkezettel, melynek 1893. augusztus hó 15-én tartott rendkívüli közgyűlésének azt a határozatát, hogy a szövetkezet ez évi rendes közgyűlését a jövő év első negyedében fogja megtartani, nem hagyta jóvá, kimondván, hogy ez a határozat törvényes alappal nem bir, a mennyiben az alapszabályok 58. §-a minden évben rendes közgyűlés tartását szabja elő, az alapszabálybeli rendelkezéstől pedig a közgyűlés sem térhet el. Ehhez képest felhívta a törvényszék a szövetkezet igazgatóságát, hogy tekintettel az alapszabályok idézett szakaszának rendelkezésére, a szövetkezet ez évi rendes közgyűlésének megtartása iránt haladéktalanul intézkedjék és a felveendő jegyzőkönyvet szokásos csatolmányaival együtt 30 napon belül mutassa be és hogy ezen határidőn belül az igazgatósági tagok körében beállott változtatásokat bejegyzés végett jelentse be. Ezen határozat ellen a szövetkezet felebbezéssel élt. A budapesti kir. itélő tábla azonban az elsőbiróság végzését helybenhagyta. Indokok: Az országos önsegélyző- és fogyasztási szövetkezet bejegyzett és az iratokkal felterjesztett alapszabályainak 52. §-a a keresk. törvénynek 4 §-a szerint a keresk. társaságokra is alkalmazandó 26. §-ával egyezőleg azt rendeli, hogy minden üzleti év befejeztével az igazgatóság mérleget készíteni tartozik, mely az alapszabályok 63. §-ának a) pontja értelmében az 58. §. szerint minden év első negyedében az igazgatóság által Budapestre összehívandó rendes közgyűlésen állapittatik meg. Minthogy az alapszabályok a törvénynyel megegyezőleg minden üzleti év befejeztével mérleg készítését kötelezőleg előszabják és ettől eltérésnek helye nincsen és minthogy az igazgatóság által készített évi mérleg megvizsgálása és megállapítása az alapszabályok szerint a minden év első negyedében összehívandó rendes közgyűlésre tartozik, tehát a rendes közgyűlés sem halasztható egyik évről a másikra: az elsőbiróság helyesen határozott, midőn az 1893. aug. 15-én megtartott rendkívüli közgyűlésnek azt a határozatát, mely szerint az 1892. évi rendes közgyűlés az 1893-iki folyó üzleti évvel együttesen 1894. év első negyedében lesz megtartandó, mint az alapszabályokba és törvénybe ütközőt jóvá nem hagyta és az őt illető felügyeleti jognál fogva az igazgatóságot az évi rendes közgyűlés megtartása céljából szükséges intézkedések megtételére utasította. (1893. nov. 8 án, 4,379. sz.) Szüneti tanácsbeosztás a pécsi kir. táblán. A pécsi kir. itélő tábla teljes ülése a július és augusztus hónapokban működő szüneti tanácsot következőkép alakította meg : Július hónapban. Elnök: Gruber Gusztáv kir. táblai biró. Birák : Kissfaludy Imre kir. táblai biró, Babics Mihály kir. táblai biró, Tolnai Antal kir. táblai biró, Daempf Sándor kir. táblai biró. Augusztus hónapban. Elnök: Blaskovich István kir. táblai elnök. Birák: Kissfaludy István kir. táblai biró, Gruber Gusztáv kir. táblai biró, Babics Mihály kir. táblai biró, Tolnai Antal kir. táblai biró. Igazságügyi kinevezések. A m. kir. igazságügyminiszter előterjesztése folytán ö felsége által kineveztettek : K e c z e r Gyula módosi járásbirósági albiró a nagy-kikindai, J ó z s a István sátoralja-újhelyi ügyészségi alügyész a sátoralja-újhelyi, dr. Eessenyey Béla kassai itélö táblai tanácsjegyző-albiró a kassai és Emánuel Győző győri itélő táblai tanácsjegyző-albiró a szabadkai törvényszékhez birákká ; továbbá J u n g a Aladár fehértemplomi ügyészségi alügyész az oraviczabányai, J á n o s y Mihály bajai járásbirósági albiró a zentai, Kopasz Ferenc szegedi járásbirósági albiró a törökbecsei, dr. H o d o s s y Géza szabadkai járásbirósági albiró a módosi és Z e h e r y Lajos szegedi itélő táblai tanácsjegyző-albiró a hódmezővásárhelyi járásbírósághoz járásbirákká. A Pallas Nagy Lexikonából megjelent a 73—76. füzet, vagyis az V. kötet 13—15. és a VI. kötet 1. füzete. Az V. köt. az Elektromos géppel végződik, mig a VI. kőt. I. füzete az Elektromos hal és Ellenkérdések