A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 24. szám - Az új perrend tervbe vett ügyviteli szabályai

A JOG. 189 »A tárgyalásnál jegyzőkönyvvezetőt kell alkalmazni, a mennyiben a járásbíróság segéd- és kezelő személyzetének létszáma megenged i.« Jó magyarán : muszáj, ha lehet. Egész tisztelettel kérjük, ki van hivatva arra, hogy megállapítsa : megengedi-e a személyzet létszáma a jegyzőkönyvvezető alkalmazását? Mindenesetre első sorban a ji.rásbiró, de ép ugy a felsőbb felügyeleti hatóság is. Ha már most ezek ellenkező nézetben vauuak s egyikök »megengedő«, a másikuk »meg nem engedö« létszámú szemé'yzetet vitat, hol van a garantia arra nézve, hogy a valóságos érdek kívánalmai jutnak győzelemre? De tegyük fel, hogy a nézetek mindig összeegyeztethetők: micsoda igazság az, hogy az egyik bíróságnál a bíró maga, a másiknál jegyzőkönyvvezető által vezesse a jegyzökönyvet ? A tárgyalásnak micsoda döntő formája alakul majd meg az előbbi és utóbbi biróságnái ? Hol van az a lélekbúvár, a ki kifürkészsze, hogy a bírák egyéni sajátságai melyik biróságnái és mennyiben kívánják meg a jegyzőkönyvvezetőt, vagy mennyiben nélkülözhetik ? Ha az egyik biróra reá kényszeritjük, hogy jegyzőkönyvvezető nélkül tárgyaljon, ki határozza meg a fizikai munka azon különbözőségét és nagyobb mértékét, mely ennél a biróságnái okvetlenül elöálland s hogyan és mikép gondoskodik megfelelő ellenszolgáltatásról és kárpótlásról ? S ki tagadhatja, hogy ha a tervezet vonatkozó alineáját nem módosítják, kétféle bíróságaink lesznek : protektiósak és nem protektiósak ? Hát a jeggzökönyvvezetőtől megfosztott polgári bíróság miért álljon hátrább a büntető bírónál, a ki a legutolsó kihágást" ügyben is minden esetben jegyzőkönyvvezetőre támaszkodik ? Nem-e korcsszülöttjei lesznek a valódi közvetlenségnek és szóbeliségnek azok a jegyzőkönyvek, a melyeket a tárgyaló biró maga készít, ha még oly ügyes kezű és pennáiú is ? Mindezek a kérdések olyaténkép tolulnak előtérbe, hogy megoldásuk csak ugy képzelhető, ha radikális gyógyszert alkalmazunk, ha tiszta bort öntünk a pohárba s ha nem azt mondjuk, hogy — a mi erőltetett okoskodás — ott alkalmaztasuék jegyzőkönyvvezető, a hol a segédszemélyzet létszáma megengedi, hanem a jegyzőkönyvvezető alkalmazását feltétlenül kötelezővé teszszük. A járásbirónak ép ugy, mint a jó vadásznak nem elég a sasszem; kell ahhoz fegyver is. Ilyen fegyvernek tartjuk a jó biró kezében a jegyzőkönyvvezetőt, a kinek segélyével az igazság céltábláján szeget talál s a kivel minden birót elengedhetlenül felruházandónak véleményezünk, ha csak nem akarjuk, hogy közvetlenségünkre és szóbeliségünkre ráolvassák : adtál uram esőt, de nincs köszönet benne! Azt mondanunk sem kell, hogy ugy a bírák, mint a segéd- és kezelő személyzet teendői az új eljárással nagy mértekben szaporodni fognak. A bírák teendőjét már csak az egyezségi és fizetési meghagyási ügyekről vezetendő naplók (javaslat 5., 16. §-ai) a kézbesítési ívek azonnali tüzetes megvizsgálása í ja vaslat 23. §-a), a kezelő személyzetét pedig a minden esetre sürüen előforduló perirat másolatok (javaslat 36. §-a), melyek eddigelé a kezelésben ismeretlen tényezők voltak, nemkülönben az ezzel összefüggő irattári műveletek (javaslat 37. §-a) szaporítják. Kíváncsiak vagyunk arra is, hogy a 38. §-ban engedett karhatalmat a bíróság legtöbbje honnan fogja venni ? Népesebb helyen, élénkebb forgalmú városban elhelyezett bíróságok már ma is megsínylik a szolgaszemélyzet elégtelenségét. Kérem, egy oly biróságnái, a hol a polgári ügyek száma a i',.i)00-at megközelíti s a melynél a város nagy belterületén ezekben a polgári ügyekben, az összes kézbesítéseket az az egy szolga végzi s a mellett naponként háromszor a postára jár s a bírósági helyiség tisztántartásáról gondoskodik, lehetetlenné váland az új eljárásban az eddigi szolgaszemélyzeti létszám fentartása. Megnyugvással látjuk az 1894. évi költségvetés indokolásából, hogy általában a bírósági személyzet létszámának emelése elhatározott dolog, de kissé többet kérnénk e részben, hadd jusson mindenhova a javából. Máskülönben a javaslat legtöbb intézkedése irott malaszt marad. Végül a törvény életbeléptetésének időpontjára vonatkozólag osztjuk a t. szerkesztőségnek ezen b. lapok f. évi 19-ik számában nyilvánított nézetét, a mely mindnyájunk óhajának és igy a közkívánatnak felel meg.* Ezeket véltük szükségesnek a javaslat eddigelé közzétett részére hevenyében, de legjobb meggyőződésből meritve, megjegyezni. Általában örömmel ismerjük el a kitűnő szerző sikerült munkálatát, mely törvényerővel biró szabálylyá alakulva, az első bíróságok újjászületésének egyik hatalmas emeltyűjéül szolgálni mindenkép alkalmas. A sommás eljárást és a fizetési meghagyásokat szabályozó törvényekre vonatkozó ügyviteli szabályok. (Folytatás.) Ha külföldi hatóságot kell megkeresni : ez a fennálló szabályok szerint a törvényszék elnökének közvetítésével történik. 98. §. Minden egyes szóbeli tárgyalásról külön tárgyalási jegyzö* Fájdalom az igí'zságyügyi koimányzat időközben kibocsátott rendelete szerint mégis csak e z évben és pedig nov. 1-én fog életbclépni az új törvény, A szerkesztőség. könyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvvezető a jegyzőkönyvet a tárgyalás folyamán köteles elkészíteni olykép, hogy azt felolvasni lehessen. Az 1893 : XVIII. t.-c. 160. és 161. §-ai értelmében a jegyzőkönyvhöz csatolás végett benyújtott iratra a tanácsjegyző az ügy számának és a tárgyalási jegyzőkönyv keltének kitétele mellett nyomban jegyezze fel, hogy az a jegyzőkönyv csatolmányát képezi és az arra vonatkozó feljegyzést irja alá.' 99. § Határozathozatal végett a bíróság a mellékterembe vonul vagy ilyen helyiség hiányában az üléstermet kiürítteti. A szóbeli tárgyalás folyama alatt közbeeső kérdésekben a határozat meghozható a tanács tagjai közt a tárgyalás termében halk hangon folytatott értekezés utján is. Ily kérdésekben is a jelen §. első bekezdésében meghatározott módon kell a határozatot meghozni, ha azt vagy a tanács elnöke elrendeli, vagy a tanács valamelyik tagja kívánja 100. §. A határozat szavazás utján hozandó meg. A szavazást megelőzi a tanácskozás, mely az eldöntendő kérdésnek általános megvitatásából áll. Ugy a tanácskozást, mint a szavazást az elnök vezeti. Az elnök a bírákat véleményeik előadásában félbe nem szakithatja, szavazásra bocsátás előtt azonban az ügy állását ugy a ténykérdések, mint a jogkérdések fel tüntetésével összegezheti. A vélemények szabadságát az elnök nem korlátoz hatja és saját véleményét csak a szavazás végeztével nyilváníthatja. Há előzetesen előadó volt rendelve, a szavazást ő nyitja meg véleményének előterjesztésével. Ha előadó nem volt rendelve, a szavazást a rangidösbb biró nyitja meg. A vélemény előadásában ugy a határozat rendelkező részére, mint az indokokra kell kiterjeszkedni. A határozat indokolását illető egyes vitás kérdések a határozat hozatala előtt döntendők el. Az itélőbirák a szavazást meg nem tagadhatják, nevezetesen akkor sem, ha a megelőző szavazásnál kisebbségben maradtak. Egyebekben a felebbezési tanács tanácskozására és határozatai hozatalára az ü. sz. 186. §-a, 187. §-ának első bekezdése, 188. és 189. §-ai és az 1892. évi május hó 10-én 5,206/1891. sz. a. kelt igazságügyministeri len.U-let VIII. pontja alkalmazandó. Továbbá megfelelően alkalmazandó a 79. §. ötödik bekezdése azzal az eltéréssel, hogy az ügyet az ott emiitett jegyzékbe nem kell bevezetni. 101. §. Az elnök akár a tanácskozás megkezdése előtt, akár annak folyamában, de mindenesetre a szavazás megkezdése előtt elrendelheti a tanácskozásnak és szavazásnak más napra h lasztását, ha az ügy bővebb megfontolást és tanulmányt igényel, vagy ha az elhalasztás a még hátralévő szóbeli tárgyalások befejezhetése szempontjából kívánatos ; feltéve, hogy c miatt a szóbeli tárgyalás során nyert benyomás közvetlensége nem szenved csorbát. Ezt a tanács bármelyik tagjának indítványára a tanács is elhatározhatja. Ez esetben az elnök nyomban meghatározza a napot, melyen a tanács az ügyet tanácskozás és szavazás alá veszi. A tanácskozás és szóbeli tárgyalás közli időköz három napnál hosszabb nem lehet. A tanácskozásnak és szavazásnak elhalasztásával egyidejűleg kitűzendő az 1893 : XVIII. • t.-c. 119. §-a értelmében a határozat kihirdetésének határnapja. A felekkel csak a kihirdetés határnapja közlendő. lOá. §. Ha az ügy részére előadó volt rendelve, rendszerint ez bízandó meg a határozat Írásba foglalásával. Ha az ügynek nem volt előadója, a határozatot vagy a tanács elnöke, vagy a tanácsnak az elnök által megbízandó tagja foglalja írásba (1893. évi XVIII. t.-c. 170. §. első bekezdés). A megbízást az elnök a szavazás után adja, még pedig lehetőleg a tanács oly tagjának, kinek véleménye a hozott határozattal egyezik. A biró, illetőleg az elnök ellenőrzése mellett a jegyzőkönyvvezetőt is megbízhatja a határozat fogalmazásával. Ebben az esetben a biró, illetőleg az elnök a fogalmazványt felülvizsgálja s abban az esetleges módosításokat és pótlásokat megteszi. A biró köteles az elkészített határozatot saját aláírásával ellátva az ügyiratokkal együtt a tanács elnökének átadni. Az iratoknak a biró részére való átadása és a biró részéről történt visszaadása a jegyzői hivatal közvetítésével történik s mindkét tényt a tárgyalási naplóba történt bejegyzés tanúsíthatja. 103. §. Az Ítéletek, valamint az 1893 : XVIII. t-c. 165. és 166. §-ai értelmében hozott végzések teljes szövegét külön ívre kell írni és ahhoz a jegyzőkönyvhöz csatolni, melyen a határozat kihirdetése tanusitva van. Ugyanez áll a jegyzőkönyv szövegébe fel nem vett többi határozatokra nézve is. 104. §. Mihelyt az Ítélet vagy az 1893 : XVIII. t.-c. 165. és 166. §-ai értelmében hozott végzés írásba van foglalva, a tanács elnöke azt megvizsgálja, a lényeget nem érintő szerkezeti módosításokat megteszi, a nyelvés tollhibákat kiigazítja és a határozat aláírása iránt intézkedik. Ha a határozat fogalmazványa ellen akár az elnök, akár a birák valamelyike kifogást emel s a kifogás kölcsönös hozzájárulással rövid uton el nem intézhető, a felmerült kérdés a felebbezési tanács elé terjesztendő. Ha a tanács a határozat tervezete ellen emelt kifogást elveti, a kifogásoló a határozatot aláírni köteles. A tanács által megállapított szövegezést a tanács elnöke, vagy a tanács egyik birája teljesiti. 105. S- A tárgyalási jegyzőkönyv az ügynek lajstromszáma mellett külön sorszám alatt vezetendő be. A felebbezési tanács határozatának foganatosítása tárgyában szüksége-., valamint az ügy kezelésére vonatkozó intézkedéseket a tárgyalási jegyzőkönyv elintézéséül a tanács elnöke teszi meg (76., 78. §.j. Ilyenek jelesül a megkeresésnek eszközlése, a tanács határozatához képest iratok visszaküldése, a tanuk, idézése, intézkedés a kiadmányoknak a felek részére kiszolgáltatása tárgyában, a birói határozatok kézbesítése iránt felmerülő kérdésekben stb. Ha ily intézkedés szüksége fenn nem forog, a jegyzőkönyv egyszerűen az iratokhoz csatolandó (80. §.). .06. §. Az Ítéleteket, valamint az 1893 : XVIII. t.-c. 165. és 166. §-ai értelmében hozott végzéseket kihirdetésük esetén a 134. g-ban megszabott kihirdetési záradékkal kell ellátni, a melyet a tanácselnök és a jegyző irnak alá. A felebbezési bíróság ki nem hirdetett határozatait közvetlenül a jegyzői iroda utján kell kézbesíteni.