A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 24. szám - Szilágyi helyett - Szilágyi - A téves fogyatékos és szabályellenes telekkönyvi bejegyzések helyesbítése perenkivüli úton. (Harmadik közlemény.)

Tizenharmadik évfolyam. 24. szám. Budapest, 1894. június 17. Szerkesztőség : V., Rudolf-rakpart S. sz. Kiadóhivatal: v., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézcndők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY,) HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják : Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MÓR ügyvedek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bér mentve küldve : Negyed évre 1 frt 50 kr Fél » 8 » — » Egész » 6 » — » Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmenteser, po stautalvá nynya) küldendők. TARTALOM: Szilágyi helyett — Szilágyi. — A téves, fogyatékos és szabályellenes telekkönyvi bejegyzések helyesbítése perenkivüli úton. Irta: O'sváth Imre, pestvidéki törvényszéki biró. — Óvás biztonság hiánya miatt. Irta: dr. Kovaliczky Elek, homonnai közjegyző. — Az új perrend tervbe vett ügyviteli szabályai. Irta : Kovács Bélai karánsebesi kir. Járásbiró. — A sommás eljárást és a fizetési meghagyásokat szabályozó törvényekre vonatkozó ügyviteli szabályok. — Vegyesek. — Curiai és táblai értesitések. TÁRCA : A »régi jó idök« igazságszolgáltatása. Irta : Révai Bódog. MELLÉKLET: Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a i Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok.) \ Szilágyi helyett — Szilágyi. A leköszönt igazságügyminiszter méltó utódot kapott. Örökébe Szilágyi Dezső lépett. A mily őszinte sajnálattal vette az egész közvélemény leköszönésének tényét, ép oly őszinte megelégedéssel és örömmel fogadta igazságügyminiszterré való újbóli kinevezésének hirét, nemcsak az egész politikai, de szakközönségünk is. Az a szabadelvűségnek merész és törhetetlen erejű harcosát, ez a jogi reformok fáradhatlan munkását üdvözli benne. Mert az ő személyisége biztosíték annak is, ennek is, hogy mind a szabadelvtíség, mind a jogi reformok korszaka uralmon marad hazánkban igazságügyi kormánya alatt Különösen reánk jogászokra valóban pótolhatlan veszteség lett volna Szilágyi. Hisz az igazságügy egész hosszú vonalán o indította meg a törvényhozási munkálatokat. A mi után évtizedek után áhítoztunk és áhítozunk, a polgári per rend reformja, a bűnvádi eljárás ujjáalkotása, a polgári törvénykönyv, a katonai büntetőtörvény megteremtése, az örökösödési eljárás, új bányatörvény, a tengeri jog reformja, a házassági jog újjáalkotása és sok más; a bíróságok felett erősebb fegyelem és felügyelet, kinevezésük körüli igazságosabb eljárás, a birói előmenetelben az érdem elismerése és méltánylása, — mind ez részben már is teljesedett, részben a teljesedés sokat ígérkező irányát mutatja. Ki más képes mind ennek keresztülvitelére, mint Szilágyi? Kit mást, mint őt, tart a közvélemény joggal és alappal alkalmasnak mind erre ez idő szerint hazánkban ? Hiába ócsárolgatta éveken át a kicsinyes ellenzékeskedés az ő tevékenységét; hiába próbálkozott az apró eszközök és felfogások raja az ő egyéniségének nagy arányait elhomályosítani, hasztalanul erőlködött a roszakarat és elfojtott irigység, hogy az ő tetterejét, munkálkodását azon színben tüntesse fel, mintha az nem volna más, mint azon tulajdonság, melyet ( az angol ellenzék annak idejében a nagy lord J>eacons- | f i e i d r ő 1 állított, hogy az nem más, mint »m a s t e r 1 y j inactivity«, azaz egy mesteri lustaság. Az eredmények csúfosan meghazudtolták ezen epés jellemzést, és a meg nem vesztegetett közvélemény nagyszerű megnyilatkozásban mutatta épen azon pillanatban, midőn Szilágyi elvesztése fenyegette az országot, mily ellenállhatlan erővel ragaszkodik Szilágyi bírásához. Mi a közvélemény ezen elementáris megnyilatkozására némi büszkeséggel tekinthetünk, és bennünket annak megérése elégtétellel tölthet el, mert mi csak következetesek vagyunk, midőn ép ugy, mint eddig, most is azt valljuk, hogy a magyar igazságügy reformja nagy művének keresztülvitelére ez idő szerint rátermettebb igazságügyminisztert, mint Szilágyit, nem ismerünk, és el nem ismerünk. Ép ezért őszinte örömmel üdvözöljük az új igazságügyministert — régi helyén. Lapunk mai szár téves, fogyatékos és szabályellenes telekkönyvi bejegyzések helyesbítése perenkivüli úton. Irta; O'SVÁTH IMRE, pestvidéki törvényszéki biró. (Harmadik közlemény.) * Némileg eltérő szabályok alá esnek a következő esetek : dd) ha az anyagi törvéayekkel összeegyezhetetlenül a tulajdonjognak oly képtelen alakja jegyeztetett be, hogy a birtokon lévő és növekedő fák vagy egyéb ültetvények tulajdonjoga a földbirtok tulajdonosától különböző más személyt illet.1 A dd) alatti esetben a törvénynyel ellentétes bejegyzés, a bejegyzés alapjául szolgáló adatok megtekintése esetleg az érdekelt felek meghallgatása után hivatalból helyesbitendő, ugy hogy a faültetvényre vonatkozó jog kiküszöböltessék, mert a föld és a földben gyökere/,0 növények egymástól külön tulajdonszerzés tárgyát nem képezhetik. A bejegyzés alapjául szolgáló iratok megtekintésére azért van szükség, mert lehetséges, hogy az egyik személyt a haszonélvezeti jog illeti, vagy valamely szolgalom, mely esetben a helyesbítés ennek a körülménynek, esetleg az érdekelt felek megegyezésének figyelembevételével rendelendő el. Ha feljegyzés alakjában fordul elő a tulajdonjog fogalmával összeegyezhetetlen valamely korlátolás, a feljegyzés törlése akár a tkvvezetö hivatalos jelentésére, akár az érdekelt felek bármelyikének kérelmére rövid úton végzésileg rendelendő el.2 Végül teljesen eltérő szabályozás alá esnek a következő szabálytalanságok helyesbítései: ee) ha egy tkvi jószágtest különböző hr, részleteire különböző személyek tulajdonjoga lett bejegyezve ; ff) ha hagyaték lett tulajdonosul bejegyezve ; gg) ha felosztások esetében helytelen vázrajzi jelölés folytán más terület áll az osztozók nevén, mint a melyet az osztály következtében tényleg kaptak. Az ee) pontban emiitett bejegyzés a tkvi rdts 55. §. szabályaival ellenkezvén, helyesbítést igényel. A helyesbítés lejegyzés által teljesítendő, t. i. azon részlet vagy részleteket, melyekre más-más személyek tulajdonjoga vonatkozik, újonnan nyitandó telekkönyvekbe kell bejegyeztetni. Miután oly szabálytalanság is gyakori, hogy egyes helyrajzi részlet területéből bizonyos holdak- vagy ölekben kifejezett területre vonatkozik a más * Előző közlemények a »J o g«t 21. és 22. számaiban. 1 Miután majorsági természetű ingatlanoknál (udvartelki zsellérség) a telek, illetőleg a föld állagának tulajdona a földesurat, az épület tulajdona és a földbér haszonélvezete pedig bizonyos (termény, munka és készpénzbeli) szolgáltatások fejében az udvartelki zsellért illeti, ezen jogviszonynak a tkvben való kifejezését a helyszinelési szabályok is világosan megengedték; ennélfogva majorsági birtokoknál (más szóval : udvartelki vagy curialis zsellérségeknél) az osztott tulajdonnak a tkvben szokásos azon kifejezése, hogy földtulajdonosul más személy, földbér-haszonélvező és felülépitmény tulajdonosul ismét más személy jegyeztetett be, nem kifogásolható. Ámbár az osztott tulajdonnak még más alakulásai is jelentkeznek, péld. hitbizományi birtokoknál, továbbá a bérföldeknél (örökbéri, örökhaszonbéri birtokok), hova a váltságköteles irtványok is számitandók, de ezen esetekben az osztott tulajdon, vagy a haszonélvezeti jog bejegyzése, vagy a váltságkötelezettség feljegyzése által történik, épen ezért az udvartelki zsellérség jogviszonyát kifejező fentebb érintett bejegyzéstől eltekintve, a tulajdonjog minden oly alakú bejegyzése hibás, minőre fent a dd) pont utal, ennélfogva az ily bejegyzések, mint a tkv további szabályszerű vezetésének útjában állók, a 67ö, 1888. I. M. sz. rend. 2. §-a értelme szerint esetleg hivatalból is helyesbítendők. Megemlítem, hogy a helyszínelés idejéből igen gyakoriak a hibák, melyek az által lettek elkövetve, hogy az osztott tulajdon törvényre nem állapitható esetei, illetőleg szabályellenes alakja lett itt-ott bejegyezve — ide vonatkozólag — minthogy tárgyam keretén kívül esik, egyszerűen utalok a »Telekkönyvi szakközlöny« 1893. máj. 20. számában »Az osztott tulajdon némely esetei« című cikkemre, hol a helyesbítés lehető módja is említve van. 2 Kötelék 78. számú tkvében (Jászapáti Puszta-Sűly kir. jrbság) a B. lapon következő bejegyzés fordul elő : »I. sz. 5,051. Bem. 1860. dec. 5. Az 1860. dec. 5-én kelt nyilatkozat alapján az A. 4. R. és 162. bxsz. alatt nemesi kaszállóra nézve feljegyezteiik, hogy ezen birtokon létező és létezendő faültetvények Almásy Zs., Almásy V., Almásy 0, br. Rudnyánszky S.. br. Vimpfen testvérek, br. Beuszt O. és br. Almási A. tulajdonát képezik. c iá 13 oldalra terjed.