A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 20. szám - Az új cheque-törvény

A J 157 A szakértőknek megengedhető, "hogy véleményüket tollba mondják vagy sajátkezüleg írják a jegyzőkönyvbe. A szakértő járandóságaira nézve az i,0. §. alkalmazandó. 54. §. Ha a biró a félnek eskü alatti kihallgatását elrendelte : a kihallgatás megkezdése előtt kifejezetten jelentse ki a félnek, hogy eskü alatt fogja kihallgatni; s ennek, valamint az 18(58 : LIV. t.-c. 200. §-ában megrendelt figyelmeztetésnek megtörténtét említse meg a jegyzőkönyvben. (Folyt, köv.) Belföld. ^ Az új chequo-törvény. A eheque-forgalom kifejtésének nélkülözhetetlen előfeltétele a chcque-törvény megalkotása. Ezt a magyar kormány is belátta és — a mint értesülünk — a chequetörvényjavaslat készen áll a pénzügyrninisteriumban, bár még csak tervezetben. Az osztrák kormány jóval előbbre haladt ezen az uton, mert az osztrák igazságügyi ministcr a cheque-törvényjavaslatot előzetes megvitatás végett már a május 17-én megtartott ánkét elé terjesztette. Ausztriában 1880. óta foglalkoznak e kérdéssel s hogy a csigalassúsággal való haladást egyszerre gyors lépésekben való előre törekvés váltotta fel, annak okát a fent emiitett körülményben kell keresnünk. Ausztria cheque-törvénye a nálunk e részben életbeléptetendö törvényhozási intézkedésekkel azonos alapon s azonos elvek statuálása mellett épül fel; ezt a különösen élénk üzleti összeköttetés igényli, minélfogva szükséges, hogy az osztrák ministerium által elkészített törvényjavaslat ügyével is kissé részletesebben foglalkozzunk. A május 17-re egybehívott ánkét elé a következő megvitatandó kérdések terjesztettek : A szenvedő cheque-képesség a nyilvános bankok, takarékpénztárak s egyéb pénzeknek idegen számlára való felvételére és kezelésére feljogosított intézeteken kívül kiterjesztessék-e másokra is, nevezetesen a magánbankokra ? Célszerű-e a cheque három nemét, nevezetesen a tulajdonosra, névre és rendeletre szóló chequet forgalomba hozni, vagy csak a tulajdonosra és rerdeletre szóló cheque-ek vétessenek figyelembe ? Érvénytelenné váljék-e a cheque, ha a lejárat nem látra, hanem másként szól ? Visszavonható-e a cheque a kibocsátó által a bemutatási határidő lejárta előtt? A hamisított cheque bevállandó-e az állítólagos kibocsátó személyére az esetben, ha ezt a hamisítás ténye nem terheli ? Az öt kérdés közül legtöbb vitát kétségkívül az első kérdés fog előidézni. E tekintetben két ellentétes nézet áll szemben egymással. Angliában ugyanis csak a bankok s ezekhez hasonló nyilvános intézetek vannak szenvedő cheque-képességgel felruházva, míg Németországban e joggal a törvény mindenkit felruház. A magyar és az osztrák törvényjavaslatok egyébként még az angol judikaturánál is szűkebb körre korlátozzák a szenvedő cheque-képességet, a mennyiben a magánbankárokra e jogot nem terjesztik ki. Szerintünk és különösen hazai viszonyainkat véve figyelembe, e megszorítás rnegokoltnak tűnik fel, mivel nálunk az üzleti élet még nem fejlődött ki oda, hogy a salakot saját erejéből dobja ki és a visszaéléseknek, a melyeket e jog birtokában nyilvános számadásra nem kötelezett magánosok elkövethetnének, meggátolja. A magyar és az ezzel azonos osztrák chcque-törvényjavaslatok lényegesebb intézkedései: A cheque lényeges kellékei a következők: az okmány címében a cheque elnevezés alkalmazandó; nyilvános bank-, takarékpénztár-, illetve más, idegen pénzek átvételére alapszabályilag jogosult intézetre szóló oly felhívást kell tartalmaznia, hogy az a kibocsátó javára elhelyezett tőkéből bizonyos összeget fizessen ki; a cheque a kibocsátó névaláírásával, illetve cégjegyzésével, a hely, hónap, nap és év megjelölésével látandó el. A cheque bizonyos egyén vagy cég nevére, annak rendeletére vagy a tulajdonosra állítandó ki. A kibocsátó sajátmagát is megnevezheti a felvételre jogosítottként. Azon cheque, a melyen a pénz felvételére jogosított megnevezve nincs, a kibocsátónak fizetendő ki. Fizetési helyül a cheque-en csak oly hely tüntethető ki, hol az utalt intézet fő vagy fiókteleppel bír. A cheque az előmutatáskor (látra) fizetendő még akkor is, ha az e részben más utalással van vagy semminővel sincs ellátva. A rendeletre szóló cheque forgatmány által másra átruházható, ezzel ellenkező kikötés nem bír kötelező erővel. Másféle cheque-ekre vezetett forgatmány chequejogi hatálylyal nem bír. A forgatmány által minden jog a forgatmányosra háramlik, nevezetesen a továbbforgatás joga is. A váltótörvénynek a forgatmány alakjára, a továbbadás eltiltására, a forgatott váltó tulajdonjogának igazolására vonatkozó határozmányai a cheque tekintetében is alkalmazást nyernek. A cheque elfogadási nyilatkozattal nem látandó el, ily nyilatkozat semmi joghatálylyal nem bir. A kiállítás helyén fizetendő cheque három nap alatt, más belföldi piacon fizetendő cheque nyolc nap alatt fizetés végett bemutatandó. Istria, Dalmácia vagy a partvidék szigeteiről valamely belföldi (magyar vagy osztrák) piacra vagy innen oda utalt cheque azon időtől számított három nap alatt mutatandó be, a mely a közönséges postai szállítás igénybevételével az illető helyre eljuttatás céljára szükséges. Oly területekre utalt cheque-ek tekintetében, melyekre a jelen törvény hatálya ki nem terjed, az ottani chequcjog, ennek hiányában ezen törvény irányadó. Az intézvényes csak a cheque átadása ellenében tartozik fizetést teljesitni nem a bemutatóra szóló cheque-ek a kifizetés alkalmával kívánatra nyugtázandók. A cheque tulajdonosa részletfizetések elfogadására nem kötelezhető. A cheque kifizetése megtagadandó, ha a kibocsátó vagyonára a csőd elrendeltetett, ellenben a kibocsátó halála vagy vagyonának kezelésére képtelenné válása a fizetés megtagadásának nem szolgálhat okául. A cheque a kibocsátó által visszavonható, ha a névre vagy rendeletre szóló cheque tekintetében a visszavonás kifejezetten kijelentetik, mielőtt a cheque a fizetés helyére eljutna vagy ha a bemutatási határidő lejárt. A cheque tulajdonosával szemben felelősség terheli a cheque teljes értéke erejéig a kibocsátót és a forgatókat. Ha azonban a forgatók egyike a chequet »felelősség nélkük, »kötelezettség nélkük s más efféle kifejezés feljegyzésével adta tovább, a chequejogi felelősségtől mentes. A viszkereseti jognak a kibocsátó és forgatók ellenében érvényesithetése végett szükséges, 1. hogy a cheque a megjelölt bemutatási határidőn belül fizetés végett bemutattassék. 2. hogy a fizetés megtagadása óvással vagy az intézvényesnek a cheque-re vezetett nyilatkozatával igazoltassák. Az óvás legkésőbb a fizetés végett bemutatást követő napon felveendő. A viszkereseti jog Európában fizetendő chequé-ekre nézve három hó alatt, más esetekben hat hó alatt évül el. Az elévülés után a kibocsátó és forgatók csak annyiban támadhatók meg keresettel, a mennyiben igazolható, hogy a qrhequetulajdonos kárára gazdagodtak. A visszkereseti jog per Utján vali) érvényesítésére nézve a váltótörvény által előirt eljárás alkalmazandó. A cheque tulajdonosa a cheque előlapján keresztül irt vagy nyomtatott ezer. szavak által : »c s u p á n elszámolás céljára« megakadályozhatja, hogy a cheque készpénzzel kifizettessék. Az utalványos az ily cheque-et csak elszámolás céljára veheti át s az arra alkalmazott fenti korlátozó kifejezés vissza nem vonható. A ki cheque-et állit és ad ki a nélkül, hogy az utalványosnál a kiállítás idejében javára szolgáló s a cheque fedezésére elégséges letéttel bírna, eltekintve a csalás végett ellene folyamatba tehető bűnügyi eljárástól, tartozik a cheque tulajdonosának a cheque-összege után 5°/o ot fizetni s annak esetleges kárát megtéríteni, a kártérítéshez való igény azonban a cheque kiállításától számított egy év alatt elévül. Ugyané kötelezettség terheli azon cheque-kibocsátót is, a ki a javára szolgáló letétet a cheque bemutatása előtt visszavonja. Oly cheque-ek, a melyek az intézvényes intézet által kiszolgáltatott űrlapokon állíttatnak ki, bélyeg kötelesek; e bélyeg belföldre szóló chequeknél darabonkint 2 krajcár, külföldre szólóknál 5 krajcár, ellenben az ily chequekre vezetett forgatmányok és átvételi elismervények bélyegmentesek. Egyéb chequek a kereskedelmi utalványokra nézve előirt bélyegekkel látandók el. A törvény annak kihirdetésétől számitott három hó múlva lép életbe, ezt megelőzőleg kiállított chequekre a jelen határozmányok ki nem terjednek. (M. P.) A kassai ügyvédek Szilágyi igazságügymiiiisternek. Több kassai ügyvéd következő táviratot intézte Szilágyi Dezső igazságügyministerhez : »A főrendiház többségének a nemzet egyhangú akaratát semmibe sem vevő, a korszerű haladás és békés fejlődésnek útját álló szavazata az égető államérdekeket kielégíteni hivatott házasságjogi törvényjavaslat elvetését eredményezvén, a nemzettel nem érző ezen többség pyrrhusi győzelme fölött mély sajnálatunkat fejezzük ki. Egyúttal Nagyméltóságod, a főrendiházi tárgyalásnak is kimagasló főbüszkesége, mint a korszerű reformot a tudós szakavatottságával, a bölcs államférfiú mély belátásával, az igazság erkölcsi erejével védelme alá vett fáradhatatlan bajnok előtt nemes hazafiúi érzelemtől sugalmazott ügybuzgalmáért hálás köszönetünket, e tárgyban kifejtett elveihez tántoríthatatlan hűségünket és rokonszenves ragaszkodásunkat nyilvánítjuk, az igazság iránti hit és Nagyméltóságod tetterejéből merített azon lelkes reményben, hogy az igazság mihamarább győzni fog.« A marosvásárhelyi ügyvédi kamara Szilágyi Dezső igazságügyministerhez a következő feliratot intézte : »Mély tisztelettel alólirott ügyvédi kamara idei közgyűlésében nagy lelkesedéssel azon határozatot hozta, hogy az egyházpolitikai reformok és nevezetesen a kötelező polgári házasság elvén nyugvó házassági jogról szóló törvényjavaslatnak előterjesztése alkalmából Nagyméltóságodat, mint ezen korszakot alkotó törvényjavaslatok megalkotásának egyik legfőbb részesét, hazafias tisztelettel üdvözölje. Nagyméltóságodnak szilárd jelleme, lángelméje és hazafias lelkesedése óriási tényező volt arra nézve, hogy ezen nagyszabású reformok napirendre hozassanak és bizonyára a javaslatok törvénynyé emelésének nagy küzdelmekkel járó munkájában Nagyméltóságod ezután is a legnagyobb erélylyel és kitartással fog részt venni. Ügyvédi kamaránk a Nagyméltóságod javaslataiban nemcsak a szabadelvű irányzat diadalra juttatására irányuló hatalmas törekvést és a házassági törvénykezés rendezé-