A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 19. szám - Bolgár igazságügy. (Folytatás.)

A JOQ. 149 a törvényszéki s járásbirósági birói s segédszemélyzeti létszám felemelését szükségessé teszik. Figyelembe veendő különösen, hogy a sommás eljárást szabályozó JL893. évi XVIII. t.-cikk szerint a kir. törvényszékek, mint felebbviteli bíróságok új munkakört kapnak, a járásbíróságoknak pedig hatásköre igen sok, eddig a törvényszékekhez tartozó (pl. a 20.) frtot meg nem haladó birtokés örökösödési stb.) perekre is kiterjed. Szaporítandó a bírósági segéd- és kezelő-személyzet száma is: mert az 1890 : XXV. és 1891 : XVII. t.-cikk életbelépte óta az ügyvitelt szabályozó törvények és rendeletek végrehajtása, a felügyeleti hatóságok szigorú ellenőrzése folytán a kezelőszemélyzetnek igen sok bíróságnál több munkát okoz, mint azelőtt, midőn e szabályok egyik-másik része végrehajtatlanul maradt, ugy hogy már a mult év folyamán több bíróságnál a kezelőszemélyzet kevés volta figyelmet érdemlő panaszokra adott okot. Ezenfelül a kezelőszemélyzet szaporítását indokolja a tényleges birtokos tulajdonjogának telekkönyvi bejegyzéséről intézkedő 1892 : XXIX. t.-cikk végrehajtása, valamint az, hogy a telekkönyvi hatósággal felruházott járásbíróságok száma évenkint növekszik és a folyamatban levő tárgyalások szerint a jövő év folyamán is több járásbíróság fog ily hatósággal felruháztatni. Mindezeknél fogva a következő állások illetményeit kellett az e. f. bíróságoknak megfelelő számú munkaerővel ellátása végett az előirányzatba felvennem ; nevezetesen : a) 9 havi illetménynyel: 62 biró, 1,600 frt fizetéssel, körülbelül 6 : 500 frt, 9 : 350 frt, 28 : 300 frt, 19 : 250 frt lakpénzzel, 6 : 400 frt működési pótlékkal, a többlet 90,675 frt; 74 albiró I, 100 frt fizetéssel, körülbelül 8 : 400 frt, 9 : 280 frt, 38 : 240 frt és 19 : 20O frt lakpénzzel, 8 : 300 frt működési pótlékkal 76,830 frt; 10 jegyző 800 frt fizetéssel, 4:350 frt, 2:245 frt, 2:210 frt, 2 : 175 frt lakpénzzel, 4 : 150 frt működési pótlékkal 8,445 frt; 17 aljegyző 600 frt fizetéssel; 4 : 300 frt, 4 : 210 frt, 8 : 180 frt és 5 : 150 frt lakpénzzel, 4 : 150 frt működési pótlékkal 10,733 frt; 75 irnok 500 frt fizetéssel, 9 : 210 frt, 47 : 180 frt és 19 : 150 frt lakpénzzel 38,025 frt; 25 szolga 250 frt fizetéssel, 3 : 70 frt, 16 : 60 frt, 6 : 50 frt lakpénzzel 5 : 790 frt, összesen 320,498 frt; b) egész évi illetménnyel: 27 telekkönyvvezető, ezek közül 6 betétszerkesztö telekkönyvvezetö 800 frt fizetéssel, 3 : 350 frt, 3 : 245 frt, 15 : 210 frt és 6 : 175 frt lakpénzzel 27,585 frt. Ez utóbbi állások felvétele a telekkönyvvezetői és segédtelekkönyvvezetői létszámnak arányosabb beosztása végett is szükséges. Felvettem továbbá az 1891. évi XVII. t.-c. 27. §-ának 1. és 2. pontjában körülirt helyi előléptetések eszközölhetése végett: 2 törvényszéki elnök részére a curiai birói cím és jelleg adományozása céljából fejenként 1.000 frt fizetéstöbbletet és 120 frt lakpénztöbbletet, de egynek illetményét félévre, 1,680 frt; 21 törvényszéki biró részére a táblai birói cím és jelleg adományozása céljából fejenként 900 frt fizetéstöbbletet, 4-nek 300 frt lakpénztöbbletet, 5-nek 210 frt, 8-nak 180 frt és 4-nek 150 frt lakpénztöbbletet, de mindezen lakpénztöbbleteket csak 9 hóra, 17,393 frt. Ellenben töröltem 27 segédtelekkönyvvezetői állás illetményeit ezek közül 6 betétszerkesztő 700 frt fizetéssel, 3 : 300 frt lakpénzzel és 150 személyi, illetve lakpénzpótlékkal, 3 : 210 frt lakpénzzel, 15 : 180 frt és 6 : 150 frt lakpénzzel), mivel ezek az áilások a telekkönyvvezetői létszámnak föntebb érintett szaporítása után megszüntethetök lesznek, 24,4S0 frt. Továbbá a korpótlékok jegyzéke szerint a fizetésemelkedés kevesebb (1871 : XXXI. t.-c. II. §-a) 11,115 frttal. Végül töröltem 2 vizsgálóbírói pótlékot (1891 : XVII. t.-c. 33. §.), minthogy az e célra a mult évi költségvetésben felvett 600 frtra szükség nincsen, összesen 36,195 frt, főösszeg 277,156 frt, marad 210,961 frt, leütve 2°/o intercalare 4,819 frt, marad többlet 236,142 frt. Azoknak a hivatali állásoknak létszámában, melyek az 1893. évi IV. t.-c. végrehajtása alkalmával a legalsóbb, illetve alsóbb fizetési fokozatba lettek beosztva, megasabb fokozatú fizetéseket vettem fel a jelen előirányzatban. Kivételt kellett tennem: a törvényszéki elnöki, az irodaigazgatói és az Írnoki állásokat illetően. Az e. f. kir. törvényszékek elnökeinek előléptetési viszonyai jelenleg sokkal kedvezőtlenebbek, mint a velők egyenrangú kir. itélő táblai birákéi. Ezen hasonrangú állások előléptetési viszonyainak lehető egyenlővé tétele nemcsak a méltányosság szempontjából, de főként az elnökök gondozására bízott fontos szolgálati érdekekre való tekintetből is sürgősen szükséges. Ezért az elnöki állások felét (32) : 3,000 frt, másik felét (31) pedig 2,500 frt fizetéssel vettem fel az előirányzatban. Minthogy a törvényszéki elnökük közül tizennyolc részint az 1891: XVII. t.-c. 51. §-a alapján, részint az 1893 : IV. t.-c. végrehajtása alkalmából a magasabb fizetési fokozatba már beléptek, ezúttal 13 elnöknek egyenkint 500 frtot tevő fizetéstöbbletéről kellett gondoskodni, az e címen felmerülő új kiadás teszen 6,500 frtot. Az 1893: IV. t.-c. a törvényszéki irodaigazgatókat a IX. és X. fizetési osztályba sorozta, de akként, hogy 66 állás közül 54 a X. fizetési osztályba hagyatott és csak 12 helyeztetett a IX. fizetési osztályba. Ezen aránytalanság fokozatos megszüntetése végett 3 új irodaigazgatói állást vettem fel a IX. fizetési osztály illetményeivel és a X. fizetési fokozatából egy-egy állást, együtt tehát hármat megszüntettem. A többlet kitesz 690 frtot. Végül 100 irnok fizetését 500 írtról 600 frtra kellett felemelnem, miután már az 1893 : IV. t.-cz. országgyűlési tárgyalása alkalmával tett nyilatkozataim szerint célul van kitűzve, hogy a 1 bírósági írnoki létszámból pénzügyi erőnknek megfelelőleg lehetőleg évenkint 100—100 egyén a XI. fizetési osztály magasabb fizetési fokozatába előlépjen mindaddig, míg az összlétszámnak az egyes fizetési fokozatok közt egyenlő arányban való megosztása az 1893. évi IV. t.-c. 3. §-ában felállított szabályhoz képest elérve nem lesz. Az évi fizetésnek kérdéses emelése tesz 10,000 frtot. A fizetésemelés együtt tesz 17,190 frtot, ehhez hozzáadandó fizetés- és lakpénztöbbletek fejében s 20 bírónak a VII. fizetési osztályba kineveztetése céljából 11,400 frtot. Ez utóbbi összeg megszavazását az 1893. évi IV. t.-c. 18. §-a értelmében kell kérelmeznem, melynek folytán a birói létszám két százaléka a jövő év folyamán a VII. fizetési osztályba kinevezendő. Az előirányzott. 11,400 írtból 20 bíró egyenkint 400 frt fizetéstöbbletben 5: 100 frt, 5: 70 frt, 5: 60 frt, 5: 50 frt lakpénztöbbletben, 5 : 400 frt működési pótlékban fog részesülni, együtt 708,668 frt, összesen 944,810 frt. Ausztria és külföld. Bolgár igazságügy. (Szlávkov ministersége. — Az uj igazságügyminister. — Törvényhozási tevékenység. - Uj nyugdíj - törvény. — Emeritura. — Levonások a fizetésekből. — Jogi szaklapirodalom. — Kodifikáció. — Jogi fakultás.) ^(Folytatás.) Hogy ha már szobranijénk tevékenységéről van szó, nem mulaszthatjuk el annak egyik fontos alkotásáról is megemlékezni, mely ugyan a belügyminister kezdeményezésére vezethető vissza, de az összes hivatalnokokat, tehál minket birákat is közelebbről érdekel. Ez az új nyugdíjtörvény. E törvénynek alkotása újabb bizonyítéka annak, mily elhamarkodva hozatnak nálunk a törvények. Még teljes két év sem mult el azóta, hogy az 1891. évi december 14-én hozott s 1892. év január hó 1-én életbelépett nyugdíjtörvény »áldásos« működését folytathatta s íme kormányunk már indíttatva érezte magát egy régi törvényt megváltoztatni s helyébe ujabbat alkotni. Énnek kétféle oka volt. Az egyik ok az volt, hogy az első nyugdíjtörvény a nyugdíj iránti igényt már 10 (tíz) évi szolgálati idő után megadta s így — a törvény egyéb megszorítást nem tartalmazván — annyi sok s még erőteljes, fiatal nyugdíjas jelentkezett, hogy joggal attól lehetett tartani, miszerint a nyugdíjalap rövid idő múlva ki lesz merítve. A másik ok pedig az volt, hogy a régi törvény mindenféle »szabadságharcosoknak« s eféle érdemdús egyéneknek, kik közül néhányan az orosz-török háború alatt »a bukaresti kávéházakban« harcoltak, oly messzire menő engedményeket adott nyugdíj dolgábaD, hogy bátran lehetett mondani, hogy eme szabadsághőseink s hadaggastyánjaink nemsokára nem csak a nyugdíjalapot, de még sok más alapot, ha ugyan létezik olyan, fel fogják emészteni. Segíteni kellett tehát a bajon, csak hogy most egy más végletbe mentek. Az új 1893. évi december hó 21-én szentesitett s a folyó évi január hó 1-én életbelépett általános — a tanítókra7) is kiterjedő — nyugdíjtörvény ugyanis a nyugdíj iránti igényt szabály szerint csak 20 (husz) évi szolgálat után után adja meg (7. §.), a mikor is a hivatalnok nyugdíj fejében utolsó fizetésének 1/ÍO részét kapja sokszorozva a kiszolgált évek számával, azaz a fizetés felét. A huszadik szolgálati éven túl a nyugdíj ugyanezen — 1/ÍO — arányban növekedik, ugy, hogy teljes nyugdíjt csak 40 kiszolgált év után kaphatni. Kivételt képeznek csak a posta- és távírda, vasúti és rendőri hivatalnokok (ide értve a közönséges rendőröket is), hivatalban alkalmazott orvosok és közegészségügyi hivatalnokok, kik 35 kiszolgált évvel kapják a teljes nyugdíjt. (8. §.) A fenti szabály alól kivételnek van helye s már 15, illetve 10 évi szolgálat után is adatik 3/s, illetve 2/s-ad nyugdíj, hogy ha legalább 15 évi szolgálat után a hivatalnok hivatalától elmozdittatiks) avagy hivatala beszüntettetik vagy hogy ha — legalább 10 évi szolgálat után — a hivatalnok betegsége, gyengesége vagy előhaladott kora miatt szolgálni képtelen. (9. §.) Ez eseteken kívül csak rokkant nyugdíjnak (invalidna penszia) van helye, mely tekintet nélkül a kiszolgált évekre, a nyugdíj felét, harmad vagy negyedrészét képezi, a szerint a mint a hivatalnok — hivatalában vagy hivatala teljesítésében kapott sérülések, sebek vagy betegség következtében — egészen, részben vagy ennél kisebb arányban a munkára képtelen. (25. §.) Hogy ha tehát egy ép és egészséges hivatalnok akár 14 évi szolgálat után hivatalából — more patrio — elmozdittatik, nem csak nyugdíjat nem kap, de még a befizetett nyugdíj részleteket is elveszti. Tekintettel az ország felszabadítása előtt érdemeket szerzett hazafiak nagy számára, a törvény ugyan újból felvetette a régi törvény felette tágas intézkedését, hogy t. i. nem csak a háborúkban és forradalmakban (a törökök ellen) való részvételt, hanem a puszta politikai okokból történt kiköltözködés (emigráció) is beszámittatik, még pedig kétszeresen a kiszolgált időbe (lő. §.), de ezúttal egy külön jegyzetben kimondta, hogy »a z emigrációban töltött idő csak oly esetben tudatik be, hogyha az kizárólag a felszabadításért 7) Azelőtt — 1890. óta — ugyanis külön nyugdíjtörvény létezett az állami tanítók részére. A szerző. 8) Fájdalom, még ma a fejedelemség fennállása 15-ik évében sem bírunk elmozdithatlan bírákkal. A szerző.