A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 18. szám - A bűntett kísérlete vagy a kísérlet bűntette? - Óvás biztonság hiánya miatt

A J O G. 139 A váltótörvény 29. $-a szerint ugyanis azt kell igazolnia, hogy az el foga dótól nem nyert biztosítékot. Kétségtelen tehát, hogy az a döntő, vájjon adott-e maga az elfogadó biztosiiékot a váltóbirtokosnak, vagy a forgatónak. S miután a biztosíték készpénzben a bíróságnál teendő le (vt. 25. §.), ha csak az érdekelt felek a biztosítás más módjában meg nem egyeznek, kétségtelen az is, hogy a telepesnek esetleg már megküldött ledezet a váltóbirtokos beleegyezése nélkül kellő biztosítékot nem képez s csakis az elfogadó nyilatkozatával, melyet az óvatoló (elhívására tesz, lehet igazolni, hogy a biztosítékot megadni, illetve készpénzben letenni nem akarja, vagy nem tudja. A telepítésnek váltójogi hatálya csak a lejáratkor, a fizetés alkalmával van. A biztosíték kérése nem vonható a fizetéssel egy fogalom alá ; tehát a fizetés hiánya miatt felveendő óvás helye nem irányadó az oly óvás tekintetében, me'y biztonság hiánya miatt vétetik fel. Támogatja e nézetemet a váltótörvény -13. §-a, mely szerint >>telepitett váltókat.... a telep helyén kell fizetés végett bemutatni. Ugyanott veendő fel az óvás is, ha a fizetés nem teljesíttetett.« Vagyis csupán fizetés hiánya miatt van helye a telep helyén az óva'olásnak, mely intézkedés, mint minden kivételes szabály, kiterjesztő magyarázatot nem tűr. A sommás eljárást és a fizetési meghagyásokat szabályozó törvényekre vonatkozó ügyviteli szabályok.* ELSŐ CIM. Ügyvitel a kir. járásbíróságuknál. Első fejezet. Általános rendelkezés. 1. §. A járásbíróság vezetője minden év végén a következő év tartamai a kijelöli azt a bírót, a ki 1. az egyezségi ügyeket elintézni, 2. a fizetési meghagyásos ügyeket ellátni és végül 3. a szóbeli kereseteket, kérelmeket és nyilatkozatokat jegyzőkönyvbe venni fogja. Nagyobb forgalmú járásbíróságnál ezen tenni valók mindegyik csoport ját más-más biróra lehet bizni, sőt az egy csoportba tartozókat is, akár a kérelmező nevének kezdőbetűi, akár községek szerint több bíró között lehet felosztani. Az egyezségi eljárásra és a fizetési meghagyásra vonatkozó szóbeli kérelmeket és nyilatkozatokat minden esetben az a biró veszi fel, a kire az egyezségi ügy, illetőleg a fizetési jóváhagyást tárgyazó ügy elintézése van bizva. 2. §. A járásbíróság vezetője minden év végén a következő év tartamára a hétnek egy vagy több napját és a napnak bizonyos óráit jelöli ki a szóbeli keresetek, kérelmek és nyilatkozatok felvételére s meghatározza a törvénynapokat, melyeken a felek ügyük tárgyalása végett, idézés nélkül megjelenhetnek. Ezeket az intézkedéseket hirdetménybe kell foglalni s a hirdetményt a kir. járásbíróság hivatalos helyiségében ki kell függeszteni, a járásbíróságokhoz tartozó községek elöljáróságainak pedig a helyi szokásnak megfelelő közzététel végett meg kell küldeni. 3. A járásbíróság vezetője az 1. és 2. íj-okban említett intézkedéseket évközben csak fontos okból változtathatja meg. A 2. §. értelmében meghatározott határnapok és órák megváltoztatása az ugyanott megszabott módon közzéteendő. Ha az 1. §. értelmében kijelölt biró akadályozva van, helyettesítéséről a járásbíróság vezetője esetről-esetre intézkedik. 4. §. Az egyezségi kísérletre való idézés és a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem, továbbá oly szóbeli keresetek, kérelmek és nyilatkozatok, melyek gyors elintézést igényelnek, úgyszintén azok is, a melyeknek előterjesztése határidőhöz van kötve, különösen az ellenmondás, a perbeiiivásí, az igazolási és a felebbviteli kérelmek, a perujitási és semmiségi keresetek a hivatalos órákban a 2. §-ban megjelölt napokon kívül is azonnal felveendők. A felek az illető bírónál a 2. §. értelmében meghatározott napokon kívül is megjelenhetnek idézés nélkül ügyük tárgyalása végett, azonban ez esetben ügyük csak az e napra kitűzött tárgyalások és egyezségi kísérletek elintézése után kerül tárgyalásra. Második fejezet. Egyezségi eJjárás. 5. §. Az 1S93. évi XVIII. t.-c. 21. §-a alapján indított egyezségi ügyekről az azokkal megbízott biró az I. minta szerint naplót vezet. Oly járásbíróságoknál, melyeknél az egyezségi ügyeket több biró látja el : mindenik biró külön naplót vezet. Ebben az esetben az egyes naplókat megkülönböztetésül folyó római számokkal (1., II., III.) kell megjelölni 6. §. A biró a naplót saját felelőssége mellett a segéd- vagy kezelőszemélyzetnek e célra kijelölt tagia által is vezettetheti. A naplóban a folyó számok minden év január havának első napjától december 31-ig szakadatlan egymásutánban következnek. * Lapunk egyik előző számában jeleztük már, hogy ezen ügyviteli szabálytervezetet, mely Lányi Bertalan tollából került ki, az igazságügyminister ur lapunknak is megküldvén, annak közlését eszközölni fogjuk. Miután az igazságügyminister urnakezen közzététellel az a célja hogya szakkörök birálatilag hozzászóljanak, felkérjük t. munkatársainkat és olvasóinkat, különösen biró- és ügyvédkartársainkat, mint kiket első sorban érdekel az ügy, hogy e tervezetre megjegyzéseiket megtenni szíveskedjenek. Mi szívesen tért engedünk fejtegetéseiknek. A szerkesztőség. Az ügyeket abban a sorrendben kell a naplóba bevezetni, a melyben az egyezségi kísérletre való idézés iránti kérelem szóval vagy Írásban előterjesztetett. Minden egyezségi ügy a naplóban csak egy folyó számot kap s a feleknek az egyezségi ügyre vonatkozó Írásbeli beadványaikat, valamint az ügyhöz tartozó bírósági iratokat — külön iktatás mellőzésével — csupán az ügy számával kell ellátni, mely a napló betűjéből (A) és folyó számából áll A beérkezés napját minden beadványra reá kell vezetni. Ha a fél a visszautasított Írásbeli kérelmet a hiányok kipótlásával újból előterjeszti, az ügy uj folyó szám alatt vezetendő be a naplóba. 7. §. Az egyezségi ügyekre vonatkozó beadványokat az egyezségi ügyekkel megbízott bírónál egy példányban kell beadni. A felek az iktató hivatalban is átadhatják a beadványaikat, az iktató azonban azokat nem vezeti be az iktató könyvbe, hanem az érkezés napjának feljegyzése után az egyezségi ügyekkel megbízott bírónak adja át. 8. §. Minden egyezségi ügy iratait külön iratcsomóban kell kezelni. Az iratcsomót a II. minta szerint készített borítékkal kell ellátni. Az iratboritékon az iratcsomóhoz tartozó egyes ügydaraboknak csupán sorszámát kell kitüntetni ; azonban a mellé a sorszám mellé, a mely alatt az iratcsomóban a létrejött egyezség fekszik, még az irat keltét és minőségét is fel kell jegyezni. A sorszámot, melylyel az irat a borítékon meg van jelölve, rá kell irni az illető iratra is, még pedig az ügyszám mellé tört (al) szám alakjában ; pl. A 32/1 vagy A II. 18 3. A biró ez iratcsomókat, a napló folyó számainak sorrendjében és a többi ügyektől elkülönítve kezeli. Az iratok az ügy befejezésétől számítva legalább két évig az egyezségi ügyekkel megbízott bírónál maiadnak. Ez idő leteltével a járásbíróság vezetője ezeket az iratokat a já-ásbiróság irattárában a többi iratoktól elKülönitve helyeztetheti el. 9. §. A bíróság az egyezségi eljárás során a határnapokat külön végzés hozatala nélkül tűzi ki. A határnapokat a 32. §. értelmében a tárgyalási naplóba kell bevezetni. A kibocsátott idézésekről nem kell fogalmazványt készíteni. Minden más határozatnak fogalmazványa az iratoknál marad. Ha azonban a fogalmazvány valamely nyomtatvány egyszerű kitöltéséből áll, az iratoknál csak az intézkedés lényegét kell megjegyezni. lü. §. A feleknek az egyezségi eljárásban előadott szóbeli kérelmeiről és előterjesztéseiről az ezen ügyviteli szabályokban meghatározott eseteken kívül jegyzökönyvet nem kell felvenni. 11. §. Az egyezség létrejötte esetében jegyzőkönyvet kell felvenni, melybe az ügy rövid megjelölésén kivül az egyezség szó szerint bevezetendő. Ha az egyezség eskütől van feltételezve : az eskü letételét az egyezséget tartalmazó jegyzőkönyvbe kell felvenni ; ha pedig az eskü letétele külön határnapon történik, az egyezséget tartalmazó jegyzőkönyvet folytatni kell. 12. §. Ha az egyezség nem sikerül, jegyzőkönyvet csak akkor kell felvenni, ha bármelyik fél a keresetnek jegyzőkönyvbevételét és tárgyalását kívánja s ha ennek következtében felperes a keresetet előadja. A jegyzőkönyv az egyezségi eljárás iratainak csatolásával az iktatóhivatalba adandó s az ügy további kezelésére a sommás perekre megállapított szabályok alkalmazandók. A napló ><Eszrevételek« rovatában megjegyzendő, hogy az ügy perié alakult át s hogy a pernek melyik az első iktatói száma (pl. per 35/ 1895. sz.j. 13. §. Ha a biróság a szóval előterjesztett kérelmet teljesíthetőnek nem találja: erről a kérelmezőt az ügynek a naplóba való bevezetése és külön végzés hozatala nélkül nyomban értesíti. Ha a kérelmező ennek dacára továbbra is ragaszkodik kérelméhez : a kérelemről jegyzőkönyvet kell felvenni s az ügynek a naplóba történt bevezetése után a megtagadást végzésben kell kimondani. Az idézés megtagadását a napló »Eszrevételek« rovatában kell megjegyezni. 14. §. Az egyezségi eljárásban keletkezett egyezségre vagy a költségben marasztaló határozatra alapított végrehajtási kérvényt az iktató hivatalban kell beadni ; s az ily végrehajtási ügyet más végrehajtási ügyek módjára kell kezelni. A végrehajtási kérvényhez csatolandók az egyezségi eljárás iratai. 15. §. Az egyezségi ügyekkel megbízott biró a másolandó és kiadniányozandó ügydarabokat a kiadóhivatalba teszi át. A kiadó az erre vonatkozó teendőinek teljesítése után az ügydarabot, valamint a beérkező kézbesítési vevényeket a bírónak adja vissza. A biró és a kiadó közti érintkezés módozatait a járásbíróság vezetője állapítja meg. Harmadik fejezet. A fizetési meghagyások. Ifi. §. A fizetési meghagyások iránti ügyekről az azokkal megbízott biró a III., IV. és V. minta szerint két naplót és egy nyilvántartó jegyzéket vezet. Az egyik naplóba (li) azoknak az ügyeknek beiktatására szolgál, a melyeknek ezen bíróságnál kérik a fizetési meghagyás kibocsátását. A másik naplóba (C) azokat az ügyeket kell bevezetni, a melyekben a bíróságot a lizetési meghagyás kézbesítése vagy a végrehajás foganatosítása végett más biróság keresi meg. A nyilvántartó jegyzék azoknak a határnapoknak nyilvántartására szolgál, a melyeken a biróság hivatalból valamely intézkedést tesz vagy más bírósághoz intézett megkeresésének teljesítését várja. A nyilvántartó jegyzék naptárilag beosztandó és az ügy a napló folyó számának kitüntetésével arra a lapra Írandó, mely a megfelelő határnappal van megjelölve. Oly járásbíróságoknál, melyeknél a fizetési meghagyásokat tárgyazó ügyeket több biró látja el : mindenik biró külön naplókat és nyilvántartó jegyzéket vezet. Ez esetben a naplókat és a nyilvántartó jegyzéket megkülönböztetésül folyó római számokkal kell megjelölni. A biró a fizetési meghagyásokról vezetett két naplót és a nyilvántartó jegyzékei saját felelőssége mellett a segéd- vagy kezelő személyzetnek erre a célra kijelölt tagja által is vezettetheti, a naplónak az ellentmondás bejegyzésére szolgáló rovatában teljesített bejegyzést azonban sajátkezüleg aláírni köteles. 17. §. A B) naplóba az ügyek abban a sorrendben vezetendök be, a melyben a felek a fizetési meghagyás iránti kérelmet szóval vagy Írásban