A Jog, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894 / 15. szám - Közigazgatási törvénytár

A JOG. 11? mutatóra szorulnak a közigazgatás minden ágában és ezért nem eléggé ajánlhatjuk azt olvasóinknak. De tartalmáról fogalmat nyer az ember, ha csak a hat kötet címjegyzékét idézzük : I. rész. Közjog. Szervezet, jogszolgáltatás és statisztika. U. rész. V a 11 á s ü g y. Népoktatás, középtanodák, egyetemek és akadémiák, művészet, közoktatási tanács. III. rész. R e n d é s z e t. Közegészségügy. Iparügy. Mértékhitelesités. IV. rész. Gazdasági törvények. Állategészségügy, közlekedésügy, út- és vámügy, államépitészet. V. rész. Véderő. Honvédség, népfelkelés, katonai ellátás, beszállásolás, lóavatás, Ludovika akadémia. VI. rész. Egyenes adók. Fogyasztási adók, egyedárúságok, illetékek és díjak, szervezet. Egy igen részletes tárgymutató, mint utolsó kötet kiegészíti a nagy müvet. Vegyesek. A magyar jogászegylet f. hó 7-én tartott teljes ülésében a szabadalmakból folyó jogviszonyok voltak napirenden, a melyek a közel jövőben kerülnek törvényhozási rendezés alá. Az actualis kérdésről dr. Deutsch Izidor ügyvéd tartott előadást s megjelent az ülésen a kereskedelmi minisztérium egész szabadalmi osztálya Schnierer Gyula miniszteri tanácsos vezetése alatt. Az előadó első sorban a szabadalmak tekintetében Ausztria-Magyarországban most fennálló jogot tárgyalta s megvilágította annak a külföldi törvénykezéshez való viszonyát. Rámutatott a hiányokra és megjelölte azt az útat, a melyet a codificáláskor majd követni kell. Foglalkozott a szabadalom birtokával járó kötelezettségekkel, a gyakorlatbavétellel, a kisajátítással, az átengedési kényszerrel és a díjfizetések kötelezettségével. A nagy tetszéssel fogadott előadás után Schnierer Gyula miniszteri tanácsos szólalt fel, a ki kijelentette, hogy dr. Deuísch nézeteit legnagyobbrészt magáévá teszi, csak azt nem ismeri el, mintha a gyakorlatbavétel tekintetében nálunk követett eljárás szigorú lenne. N a g y Ferenc egyetemi tanár is kijelentette, hogy az előadó által felállított elvek helyesek, csupán egyben tér el tőle. Nem tartja ugyanis közgazdasági érdeknek azt, hogy a szabadalom tárgyán ne tehessen javítást más, mint maga a feltaláló. Miután az előadó megjegyezte, hogy a feltalálónak e jogát csak egy-két év tartamára kivánná biztosítani, Maii ojlovics elnök köszönő szavai után a vita folytatását a jövő ülésre halasztották. A debreceni kir. táblai értesítő, mely eddig egy egész iven jelent meg. előfizetőit értesiti, hogy ezentúl csak fél íven fog megjelenni és csupán a táblai elintézések és kitűzések közlésére és — hirdetésekre fog szorítkozni. Ha a mi tisztelt vidéki jogi laptársaink csak e célból tartják fel vagy tarthatják fel életüket, ugy ez valóban mélyen sajnálandó ; de méltán kérdezhetni, hogy azután mi létjogosultság ez? Ilyen alárendelt életcél mellett nem-e jobb az — örök elszenderülés ? Az ügyvédi kar igazságtalan megadóztatása, mint különös sérelem van felemlítve a nagyváradi ügyvédi kamara évi jelentésében. Az ügyvédi kar egyes sérelmeinek felsorolása mellett — igy szól a jelentés — lehetetlen ki nem terjeszkednünk az ügyvédi kar megadóztatásának igazságtalan, méltánytalan és rendkívül sérelmes voltára. A törvény szerint ugyanis az ügyvéd III. oszt. kereseti adót, vagyis jövedelmének 10%-át köteles fizetni s e melktt azt is megkívánjuk az ügyvédtől, hogy polgári becsületének lekötése mellett vallja be jövedelmét adózás alá. Hogy a 111. o^zt. kereseti adó a IV-ik osztályúhoz viszonyítva, mily óriási mérvben igazságtalan, azt aligha kell hosszasan fejtegetnünk és bizonyítgatnunk; egy 6000 frt évi fizetéssel biró állami vagy magánhivatalnok alig fizet ezen fizetése után annyi adót, mint az ügyvéd 1000 frt évi jövedelem után. Ezt az aránytalan megterhelést elfogadható módon indokolni nem lehet s ilyesmi egy jogállamban meg nem tűrhető. Éppen azért arra kérjük Nagyméltóságodat, méltóztassék a nagyméltóságú kir. pénzügyministeriumnál oda hatni, hogy a Ill-ad osztályú kereseti adó igazságosabb módon szabályoztassék az eddiginél mielőbb. Ha a Ill-ik osztályú kereseti adó igazságos és méltányos mérvben meg lesz állapítva és szabályozva és a IV. osztályú kereseti adóval helyes arámba lesz hozva, az esetben méltán követelheti majd az állam, hogy az ügyvéd polgári becsületének lekötése mellett vallja be jövedelmét adó alá és az ügyvédi kar, mely soha és sehol sem vonja ki magát állampolgári kötelezettségeinek teljesítése alól, jövedelmét, biztosra veszszük, hiven be is fogja adó alá jelenteni, most azonban méltányosan és igazságosan nem várható tőle, hogy anyagi tönkretételéhez segédkezet nyújtson. Hány csődöt nyitottak meg a mult évben Magyarországon i A mult évben Magyarországon, ideértve Horvátországot is, összesen 475 csődöt nyitottak meg és pedig; 1—1 Besztercén, Csíkszeredán, Deésen, Gyergyó-Szt.-Miklóson. Garcsnicán, Gracsánon, Gradiskán, Kézdi-Vásárhelyen, Kolozsváron, Károlyvárosban, Lúgoson, Novoszkán, Novi-Marán, Pozsegán, Sziszeken, Varasdon, Verőczén és Vukováron (19 bíróság). 2 — 2 Bosnyákon, Déván, Fehértemplomban, Goszpicson, Győrött, Kecskeméten, Lőcsén, Maros-Vásárhelyen, Rimaszombaton, Rózsahegyen és Vinkovcén (11 bíróság). 3 — 3 Balassa-Gyarmaton, Brassón, Eperjesen, Fiúméban, Nagybecskerekeu, Sz.-Udvarhelyen, Újvidéken, Veszprémben és Zimouyban (9 bíróság). 4 — 4 Aranyos-Maróthon, Erzsébetvárosban, Gyula-Fejérváron, N.-Kanizsán és Zala-Egerszegen (5 biróság). 5—5 Besztercebányán, Eszéken, Kassán, Székes-Fejérváron és Zomborban (5 biróság). 6 — 6 Trencsénben és S.-A-Ujhelyen (2 bíróság'. 7 — 7 Kalocsán, Szombathelyen és Zágrábban (3 biróság). 8 — 8 Beregszászon, Nagyszebenben, Szatmáron és Zilahon (4 biróság). 9-9 Aradon, Komáromban, M.-Szigeten, Nyíregyházán, Sopronban, Szegeden és Pécsett (7 biróság). 10 —10 Szegszárdon és Nyitrán (2 biróság). 11 Egerben (1 biróság). 12—12 Pancsován és Szabadkán (2 biróság). 13 Miskolcon (1 biróság). 14—14 Debrecenben, Gyulán, Kaposváron, N.-Kikindán és Szolnokon (5 biróság). 15 — 15 Temesváron és a budapesti e. f. kir. törvényszéknél (2 biróság). 21 Nag \ váradon (1 biróság). 32 a budapesti keresk. és váltótörvényszékuél (1 biróság). A budapesti kir. itólő tábla tanácsainak beosztása. Polgári szakosztály. I. Közpolgári szaktanács. Tanácselnök: Szabó Albert. Birák: Véber Ottó (t. v. j. f.j, Burghardt Lipót, Kársa László, Hajdú Ferenc, Dezseőffy Géza, Debreczenyi Miklós, Somogyi Mihály, Fábry Gyula (bányaügyek előadója), Szántay Adolf, Vörösmarty János, Koós Emil, dr. Verovácz Gyula. Tanácsjegy /.ők : Gregorovich Lajos fogalmazó, dr. Csanády György fogalmazó. — II. Közpolgári- s egyszersmind úrbéri szaktanács. Tanácselnök: Farkas Geiza. Birák: Lipthay Kornél (t. v. j. f.), Fényes Miklós (t. v. j. f.), dr. Szabó János, Skoff Iván, Lehóczky Lajos, Major Kálmán, Csery Gábor, Nyárasdi János, dr. Belus Győző, Végh József, Forster József. Tanácsjegyzök: Dr. Sármir Antal fordító, Goldstein Izidor fogalmazó. — III. Közpolgári s egyszersmind váltó-, kereskedelmi és csőd-szaktanács. Tanácselnök: Szent-Iványi Gyula. Birák: Végh János (t. v. j. f.). Jókuthy Albert, dr. Horváth Ferenc, Bubla Ferenc, Wattay Dezső, dr. Thirring Lajos, Sárváry Gusztáv, dr. Gedeon Albert, Antos Károly, dr. Wetzel Gyula. Tanácsjegyzők : Tóth Aurél albiró, dr. Janicsek József albiró. — Büntető szakosztály. I. Büntető szaktanács. Alelnök • Sárkány József. Birák: Kállay Adolf (t. v. j. f.), Burg Lajos, dr. Heil Fausztin, Makay Dezső, Jenny Antal, Türk Szilárd, Kosutány Géza. Tanácsjegyzők: Stojkovics Tivadar fordító, dr. Barta Antal s. fogalmazó. — II. Büntető szaktanács. Tanácselnök: Tomcsányi Mór. Birák: Halmágyi Sándor (t. v. j. f.), Perczel Gyula, dr. Tarnai János, Zachár Gyula, Csiky József, Bakos János. Tanácsjegyző : Kazacsay Gerö albiró. Az elnöki osztályba beosztott tanácsjegyzők : dr. Istvánrfy ; Lajos albiró, dr. Térfi Gyula albiró. A polgári tanácsokban felváltva alkalmazott tanácsjegyző : Bossányi István fogalmazó. A bírósági végrebajtők ügyvitelének megvizsgálására való illetékességről. Egyik kir. itélő tábla elnöke fölvetette azt a kérdést vájjon teljesithető-e akár az 1891. évi 32,082. I. M. sz. alatt kibocsátott rendelet 8. §-ában emiitett évnegyedes, akár az eme rendelet 9. §-a szerint felügyeleti vizsgálatot a járásbiró (küldöttje albiró) is, avagy minden esetben csak maga a járás biró és a felsőbb felügyeleti hatósági közeg, illetve ennek kiküldöttje. A kir. igazságügyministerium e kérdésre következőképen válaszolt: Tekintettel arra, hogy az 1891: XVII. t.-cikkben a felügyeletre, az összeférhetlenségre és az együtt alkalmazást kizáró viszonyokra vonatkozó rendelkezéseknek a bírósági végrehajtókra való kiterjesztése tárgyában 1891. évi december hó 20-én 32,082.1. M. szám alatt kibocsátott rendelet 1. §-a értelmében a kir. járásbíróságnál alkalmazott bírósági végrehajtók felett a közvetlen felügyeletet a járásbiróság vezetője gyakorolja ; tekintettel továbbá arra, hogy az idézett rendelet 8. §-a, biróI sági végrehajtó eljárásának és könyveinek évnegyedenkint megI vizsgálását a járásbiróság vezetőjének teszi kötelességévé; tekintettel végül arra, hogy az idézett rendelet 9. §-a esetében tartandó vizsgálatot is a bírósági végrehajtó közvetlen fel| ügyeleti hatósága, tehát a járásbiróság vezetője köteles foganatoI sitani és csak ha a felsőbb felügyeleti hatóság maga kivánja a j vizsgálatot kiküldöttje által eszközöltetni, teljesiti azt kiküldöttként az illető kir. törvényszék egyik bírája: a többször idézett rendelet 8. §-ában említett évnegyedes I vizsgálatot, valamint a 9. §. esetében tartandó felügyeleti vizsgálatot, ha ez utóbbinak foganatosítására a felsőbb felügyeleti hatóság törvényszéki birót ki nem küldött, a járásbiróság vezetője tartozik teljesíteni. E szerint aljárásbiró a kérdéses cselekményeket nem végezheti, kivéve azt az esetet, ha a járásbirónak hoszszabb ideig tartó akadályoztatása folytán őt illeti a járásbiróság vezetése. (4,913/1894. I. M. sz.) 'Ügyvédek székbelyei a székes fővárosban kerületek szerint. A budapesti I. kerületben 9, a II. kerületben 33, a III. kerületben 7, a IV kerületben 238, az V. kerületben 285, a