A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 24. szám - Ujpest község igazságügyi állapota

Tizenkettedik évfolyam. 2é. szám. Budapest, 1893. június 11. Szerkesztőség : Rudolf>rakpart az. V., Rudolf-rakpart 3. sz. Köziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások n kiadóhivatalhoz intézcndők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉD] KÖZLÖNY.) HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE A MAGYAR ÜGYVÉDI, BIRÓi, ÜGYÉSZI ÉS KÖZIEGYZÖI KAR KÖZLÖNYE, Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják : Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MOR ügyvédek. Felelős szerkesztő : lh: STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve : Negyed évre 1 frt 50 kr. Fél » 3 » — • Egész » 6 * — » Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalvány nyal küldendők. TARTALOM : Újpest község igazságügyi állapota. Irta : R o s e Gyula, budapesti V. ker kir. aljáiásbitó. — Mit tehet a másodbiróság egy elkésett fölebbviteli beadvány megtörtént fölterjesztése után ? Irta : N a g y Lajos, nagyszebeni kir. tszéki jegyző. — A m. kir. igazságügyminiszternek 4,.R)93'93. I. M. sz. rendelete a magyarországi és a hoi vát-szlavonországi kir. bíróságok és ügyészek közt a polgári (peres és perenkivüli) és büntető ügyekben nyújtandó kölcsönös jogsegély tárgyában — Belföld. (Az igazságügyminiszter nyilatkozata a katonai büntetőtörvény jelenlegi stádiumáról. — A budapesti ügyvédi kamara rendkívüli közgyűlése. — Az országos iigyvédgyülés előkészítése Szegeden. — A sommás eljárásról szóló törvényjavaslat tárgyalása a képviselőházban. (Vége.) — A főrendiház tárgyalásai a sommás eljárásról és a fizetési meghagyásról szóló törvényjava-lat felelt.) — Ausztria és külföld. (Az olasz javaslat a feltételes elítélésről.) — Sérelem. (Mily gyors az elintézés a budapest' kir. táblán ? Irta : J á z o n.) — Irodalom. (Az előzetes eljárás reformja. Irta: dr. Baumgarten Izidor.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLÉKLET : Jogesetek tára. Felsőbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a »Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok.) Újpest község igazságügyi állapota. Irta : ROSE GYULA, budapesti V. ker. kir. aljárásbiró. E jogi szaklap nemrég rámutatott azokra a visszásságokra, melyek Fiume város területén igazságszolgáltatás szempontjából fennállanak. Ott enyhítő körülmény gyanánt az exterritoriális helyzet szolgál; de van nekünk még egy hasonló Fiuménk, periig nem az Adria partján, hanem a főváros tőszomszédságában. Ugy látszik, hogy kevesen ismerik az ottani igazságügyi zavarokat, mivel pedig a küszöbön álló új sommás eljárás azon rendelkezése folytán, mely szerint a birtokbirósági jogszolgáltatás részben a járásbíróságok által is fog gyakoroltatni, az ottani jelenlegi latens visszásságok csakhamar akutakká fognak átváltozni, korszerűnek mutatkozik, Újpest község igazságügyi állapotára rámutatva, ez irányban az intéző körök gyors orvoslását kiszorgalmazni. Újpest község, melyet néh. gróf Károlyi István a tulajdonát képezett káposztás-megyeri puszta területén a negyvenes években telepitett, 1871. év végéig közigazgatásilag és igazságügyileg Pest-Pilis és Solt t. e. vármegyék tőrvényhatósága alá tartozott. Az igazságügyi szolgálatnak a közigazgatástól való elválasztása és közvetlenül az államkormányzat alá való rendelése alkalmából, Újpest község ama határa, a mely akkor e címen mint külön község már telekkönyvezve is volt, birtokbiróságilag és telekkönyvileg a pesti — jelenleg budapesti — e. f. kir. törvényszék hatásköre alá — személyi bíróságilag pedig a budapesti V. ker. járásbírósághoz lett beosztva. A káposztás-megyeri pusztának, az újpesti község önálló telekkőnyvezése idején ennek akkori határán kívül eső szomszédos része, jelesen az úgynevezett káposztás-megyeri szőlők, mint politikailag Rákospalota községhez tartozó terület, ezzel együtt a pestvidéki e. f. kir. törvényszék, illetőleg a váci királyi járásbírósághoz tartozott. Ezen területi beosztáson változás a mai napig sem állott be. De Újpest községnek 1871. évben fennállott határvonalai ma már nem a község szélén, hanem úgyszólván annak közepében léteznek. Az akkori »Ujpest községe határa — a mint azt a telekkönyvi térkép igazolja — a Deák és vasúti - utcán valamint az Atilla - utcán belül, továbbá az ék alakban benyúló káposztás-megyeri szőlőkön túl fekvő váci - út és a Duna partja között terjedt el. Ezen határvonalakat Újpest község közigazgatásilag annyira kiterjesztette, hogy a mai nap Lapunk mai szama »Ujpest'- politikai község név alatt fennálló helység dél felé a fővárossal, nyugot felé a Dunával, észak felé az úgynevezett csőzháztól a palotai erdő felé vezető út által elválasztva, a káposztás-megyeri puszta fenmaradt részével, végül kelet felé a nyugati államvasút vágánya által elválasztva, Rákospalota községgel határos. Mivel pedig az Újpest község név alatt ismert helység az 1872. évi területi beosztás óta a budapesti kir. törvényszék, illetőleg a budapesti V. ker kir. járásbírósághoz van beosztva, az időközben kiterjesztett határrész szintén ezen bíróságokhoz kell, hogy tartozzék. Gyakorlatilag ez azonban nem ugy van. A birtokbirói és telekkönyvihatósági jogszolgáltatás természetéből folyik, hogy Újpest község területének azon része felett, melynek telekjegyzőkönyvei, mint »rákospalotaiak« a váci kir. járásbíróságnál kezeltetnek, a birtokbirósági hatáskört a Rákos-Palota község területére illetékes bíróságok (pestvidéki e. f. kir. törvényszék és váci kir. járásbíróság) gyakorolják, A személyi bírósági jogszolgáltatást e területen a pestvidéki és budapesti kir. törvényszékek, valamint a váczi és budapesti V. ker. kir. járásbíróságok közösen és felváltva gyakorolják! Közösen és felváltva azért, mert Újpest községnek azon része, mely a határkiterjesztés folytán a káposztás-megyeri puszta területéből Újpesthez csatoltatott, köznyelven még mindig »Káposztás-Megyer«-nek neveztetik, ha tehát az e területen lakók közül valaki személyi ügyben bepereltetik és felperes alperes lakhelyét »Káposztás-Megyer«nek jelzi, keresetét tehát — tekintettel az 1872 év óta fennálló területbeosztásra — a váci járásbiróság, illetőleg a pestvidéki kir. törvényszéknél adja be, a per ott, ha a helyi illetékesség kifogás tárgyává nem tétetik, feltétlenül, illetékesség elleni kifogás emelés esetén pedig a szerint a mint a per tárgya erre irányt szolgál, többnyire az illetékesség megállapítása mellett, letárgyaltatik. Viszont ha a felperes arra való tekintettel, hogy a káposztás-megyeri pusztán érintett része ma már Újpest községhez tartozik, az ott lakó alperest a budapesti e. f. kir. törvényszéknél, illetőleg a budapesti V. ker. kir. járásbíróságnál perli, ezen bíróságok — mert Újpest község testületileg hozzájuk tartozik — e perben személyi bíróságilag szintén akadálytalanul járnak el. És ez mind azért van, mert Újpest község politikai határkiterjedése, az igazságügyi területbeosztásra ki nem terjesztetett, ha pedig e mulasztás pótoltatik, a viszály csakhamar újból elő fog állani, mert Újpest község rohamos fejlődésével a mostani határt nem sokára újból fogja átlépni. Hogy ebből milyen anomáliák keletkeznek, ennek illusztratiójául csak néhány esetet kell felsorolni. Az ingatlan vagyonátruházások és végrehajtási árverések alkalmából megkívánt adó- és érték bizonyítványokat a káposztás-megyeri pusztának Újpesthez tartozó részére lévő fekvőségekről Újpest község elöljárósága állítja ki, mert a kataszteri birtokívek ott kezeltetnek. A tulajdonváltozási tkvi végzések Rákos-Palota község elöljáróságával közöltetnek, mert a káposztás-megyeri ingatlanok a rákos palotai telekkönyvekben vannak felvéve. Újpest községnek mindazon ingatlanaira, melyek a rákos-palotai telekkönyvekben előfordulnak, az árverések az 1881 : LX. t.-c. 147. §-a alapján vagy a váci kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság helyiségében, vagy RákosPalota községházához tűzetnek ki; az árverési hirdetmény és az árverési feltételek nem Újpest, hanem Rákos-Palota község elöljáróságának küldetnek meg, sőt a szomszédos községek területén való körözésnél — mert Újpest község nem a váci 12 oldalra terjed.