A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 9. szám - Új ügybeosztás a kir. igazságügyiminiszteriumnál

36 hogy a R. Miksa által követelt 32 frtot a nevezettnek már meg­küldötte. Ennek dacára R. Miksa a W. Ferenc által kiállított 65 Írt­ról szóló váltót Ph. M . . . . & Comp. bécsi cégre ruházta át s a nevezett cég ennek folytán 1890. évi szeptember 20-án levél utján felszólitotta W. Ferencet, hogy a R. Miksa által a neve­zett cégre átruházott 65 frtos váltóra járó 33 frtos tartozását fizesse ki. Minthogy pedig W. Ferenc ezen felhívásnak meg nem felelt, öt a nevezett cég beperelte s W. Ferenc a marasztaló ítélet alapján 54 frt 46 krt volt kénytelen a nevezett cégnek megfizetni. Ez alapon W. Ferenc panasza folytán az eljárás K. Miksa ellen megindittatván, R. Miksa kihallgattatása alkalmából önmaga beismerte, hogy ö a W. Ferenc által kifizetett 65 frtos váltót Ph. M . . . . & Comp. cégnek adta át, azzal védekezik azonban, hogy ez csak tévedésből történt. Ez a védekezés azonban figyelembe nem jöhet, mert neki akkor, mikor VV. Ferenc a szóban forgó váltó kifizetését postai reclamatió utján igazolta, a 55 frtos váltót vagy megsemmisiteni vagy pedig W. Ferencnek visszaadnia kellett volna. R. Miksa azonban e helyett ama váltót újból értékesítette; ezen cselek­ménye pedig, tekintettel az okozott kárra, a btk. 379. és 38u. §-ai alá esö csalás bűntettének tényálladékát látszik meg­állapítani, ennélfogva őt a fentebbi értelemben vád alá kellett helyezni. A győri kir. itélő tábla a következő végzést hozta : A kir. itélő tábla az első biróság végzését megváltoztatja és R. Miksa ellen a csalás büntette miatt indított bűnvádi el­járást megszünteti. Indokok. R. Miksa terhelt ellen a vizsgálat adatai szerint megállapítható ugyan, hogy ő 1890. augusztus 27-én a M . . . . cégre forgatta panaszosnak 65 frtról kiállított váltóját, a 33 frt hátralékos követelés erejéig, dacára annak, miszerint a csatolt postai tudakozványra 1890. augusztus 14 én aláirta magát annak igazolására, hogy a 33 forintot már megkapta és így olyan váltót forgatott a M . . . . cégre, melynek értékét az elfogadó neki már előzőleg megfizette. Minthogy azonban a különben szabályszerűen kiállított vál­tónak a kifizetés után történt beperelése, avagy más egyénre történt átruházása, tekintettel arra, hogy polgári perbea a kifize­tés megtörténtére nézve jogait a váltó-adós érvényesítheti, nem foglalja magában a csalás fogalmának alkatelemeit, R. Miksa ténykedésében büntetendő cselekmény jeleuségei fenn nem forog­nak, hanem a panaszos polgári uton követelheti kártérítési igé­nyét : a kir. itélő tábla az első biróság végzésének megváltoztatá­sával az eljárást R. Miksa ellen megszüntette. A kir. Curia a következő végzést hozta : Tekintve, hogy R. Miksa vádlott az által, hogy az ügynöke utján sértettnek eladott szecskavágógép 65 frtnyi vételárát sértet­től két részletben már egészen átvette, azon jogszerű meggyőző­dést keltette fel sértettben, hogy ő a szecskavágó árában vádlott­nak már nem tartozván, azt sem egészben, sem részben újból többé nem kell megfizetnie ; tekintve, hogy sértett ezen meggyőződése mellett és járat­lansága folytán is a már kifizetett váltót vádlottól vissza nem kérvén, vádlott ezt arra használta fel, hogy a váltót saját tarto­zása részbeni fedezésére a Ph. M .... & Comp. bécsi cégre forgatta, ez pedig a reá forgatott váltót sértett ellen a bécsi cs. kir. kereskedelmi törvényszéknél beperelvén, illetőleg sommás fizetési meghagyást kieszközölvén, ezen végzés jogerőre emelke­dése után hátralékban 1 evőnek állított összegnek és a perköltsé­geknek behajtását érvényesítette ; tekintve, hogy vádlott a 65 frtnyi váltóösszeg második részletének a 32 frtnak kézhezvételét is a postai felszólamlás alkalmával 1891. január 31-én aláírásával elismerte; tekintve, hogy ezen postai reclamatió alkalmával okvetlenül reá kellett jutnia, hogy a kérdéses váltó teljes értéke a sértett áital már kifizetve lett; tekintve, hogy az esetben, ha mint vádlott állitja, a kétszer­követelés, illetőleg sértettnek a kitett összeg kétszeri megfizetésére való kényszerítése vádlottnak erre irányzott szándékán kivül s csupán azon indokból származott volna, hogy ő a fizetés második részletének teljesítését könyvébe bejegyezni elfeledte s a váltót ezen tévedése folytán forgatta a nevezett bécsi cégre, ez eset­ben az emiitett postai reclamatió alkalmával s midőn vádlott a postahivatalnak tényleg felvilágosítást is adott, hogy a kérdéses összeget a postahivatal csakugyan az ö kezéhez juttatta és hogy ö azon pénzt tényleg fel is vette, látnia és meggyőződnie kellett, hogy a váltó egész értéke már előbb le lett fizetve s hogy tehát ő a »Ph. M . . . & Comp.« cégre egy oly váltót forgatott, a melynek teljes értékét ő (a vádlott) már a forgatás előtt fel­vette, a melyből tehát neki már a forgatáskor nem volt semmi követelési joga; tekintve, hogy vádlott kiemelt mentségének való gyanánt elfogadása esetében ő neki azonnal, a mint a fentebb kiemelt tények után állítólagos tévedése eloszlattatott s ő a valódi tény­állásról meggyőződve, azt a postahivatalnak adott válaszában meg is erősítette, azonnal intézkednie kellett volna, hogy a Ph. M. ... & Comp. cég a valódi tényállásról felvilágosittassék, illetőleg a kérdéses váltó-értéknek általa leendő megküldésével intézked­nie kellett volna, hogy a M . . . . cég azon már kifizetett váltót visszaküldje és hogy a sértett az általa teljesen kifizetett váltó birtokába jusson; tekintve, hogy vádlott ezt nem tette, hanem a váltót for­gatmányával ellátva, továbbra is a forgatmányos cég birtokában hagyta s ez által a sértettet most már kétségtelenül és minden ellenvetést kizáró tudatossággal a másodszori fizetésre való tör­vényes kényszerítésnek kitéve hagyta, ezen körülményekkel, ille­tőleg tényekkel szemben a kárositási szándék kizárásának és e helyett a tévedésnek mentség gyanánt való felhozatala alaptalan­nak bizonyult; tekintve ezek után azon körülményt, hogy vádlott mint üzletember, különösen mint kereskedő a váltó természetét és külön sajátosságát ismerte ; tekintve, hogy vádlott igen jól tudta, hogy a kellőleg ki­állított és beperelt váltóval szemben a kötelezett ré-zéről előbb teljesitett fizetés kifogása csupán a mindenkori felperes ellen használható jogi értékkel; tekintve, hogy e szerint vádlott tudta azt is, hogy a váltó­nak a M ... cégre forgatása és annak ezen cég általi bepere­lése után, a sértett hasztalanul hivatkoznék az általa már a for­gatás előtt vádlott kezeihez teljesitett fizetésre, ezen kifogása szemben az Ausztriában érvényben levő váltótörvénynek a magyar váltótörvényünkkel e tekintetben azonos rendelkezésére, érvényre nem számolhat és sértettnek a váltókötelezettség aluli felmentését nem eredményezhetné ; tekintve, hogy ezek után nem következhető más feltevés, mint az, hogy vádlott mindezt tudva és előrelátva, a polgári jog formáit ravaszul és egyenes kárositási szándékkal felhasználta arra, hogy saját tartozását, illetőleg tartozásának bizonyos részét minden jog nélkül másnak vagyonával törlesztesse; tekintve, hogy ezen tények láncolatában a btk. 379. §-a alá esö csalás valamennyi ismérve ki van merítve; a másodfokú biróság végzésének megváltoztatásával az első­fokú biróság végzése hagyatik helyben. (1892. szeptember 20, 7,778. sz.) Nem forog' fenn sem rágalmazás* sem pedig1 becsületsértés, ha valaki a biróság: előtt tanuként kihallgatva, a hozzá intézett kérdésekre az igazsághoz hiven felel. (M. kir. Curia 1892. évi jun. 21, 5,472. sz.) A büntetési időtartam mindig, mint egész egység teendő ki. Ezen egységek törtszámai mellőzendők. A m. kir. Curia: Tekintve, hogy a btk. 24. §-a világosan rendeli, hogy a börtönbüntetés tartama szabatosan években vagy hónapokban állapítandó meg; ezen okból vádlott egy és félévi börtönbüntetés helyett egy évi és hat hónapi börtönre Ítéltetik. És ezzel a kiigazítással, valamint azzal a meghatározással, hogy a vádlottra kiszabott börtön a jelen ítélet kelte napjától számítandó, mely büntetésből azonban a kiállott. vizsgálati fogság által négy hónap kitöltöttnek vétetik, a kir. itélő tábla ítélete az abban felhozott és elfogadott indokok alapján helybenhagyatik. (1892. nov. 9. 9,942. sz.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-ből. Csődök : Kurz Joachim fla e., nyitrai kir. tszék, bej. márc. 20, félsz. márc. 28, csb. Horváth József, tmg. dr. Angyal Lajos. — Weisz József e., nyitrai kir. tszék, bej. márc. 27, félsz. ápr. 5, csb. Horváth József, tmg. Polányi József. — Kovács Ernő e., pécsi kir. tszék, bej. márc. 30, félsz. ápr. 19, csb. Saághy Vince, tmg. Kerese Kálmán. — Rosenbaum Bernát c, kassai kir. tszék, bej. ápril 29, félsz. máj. 15, csb. Hornyay Ödön, tmg. Szalay László. — Reich Pál e., szolnoki kir. tszék, bej. márc. 3, félsz. márc. 17, csb. dr. Józsa Gyula. tmg. dr. Harsányi Gyula. — Kovács Béla e., m.-szigeti kir. tszék. bej. márc. 31, félsz. ápr. 6. csb. Korányi Frigyes, tmg. Jakab Péter. — Deutscll R. e., egri kir. tszék, bej. ápr. 5, félsz. ápr. 26, csb. Kclossváry József, tmg. Tolvay Ágoston. — Nohawa Mátyás e., zágrábi kir. tszék, bej. febr. 24, félsz. —, csb. —, tmg. dr. Devcsits Virgil. — Révész Samu e., nagyváradi kir. tszék, bej. márc. 31, félsz. ápr. 5, csb. Kolossváry József, tmg. Tolvay Ágoston. — Forschner D. Dezső e., nagyváradi kir. tszék, bej. márc. 31, félsz, ápr. 5, csb. Jelentsik István, tmg. dr. Fássy Lajos. Pályázatok : Az orosházi kir. jbiróságnál a 1 b i r ó i áll. márc. 2-ig. A debreceni kir. tszéknél b i r ó i áll márc. 6-ig. — A dunavecsei kir. jbiró­ságnál albirói áll. márc. 6-ig. — A homonnai kir. jbiróságnál albirói áll. márc. 6-ig. — A nagybecskereki kir. tszéknél U. oszt. jegyzői áll. márc. 7-ig. Nyomatott a „Pest könyvnyomda-részvény-társaság" nál Hold-utca 7. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom