A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 53. szám - A nagy munka után

A JOG. 397 következtében kötötte. A szülői akarattal szemben való megadás még nem alapos félelem. 74. §. Megtámadható a házasság tévedés miatt: a) ha valamelyik fél egyáltalán nem akart házasságot kötni és nem tudta, hogy kijelentésével házas­ságot köt; t>) ha valamelyik fél mással kötött házasságot, mint a kivel akart és nem tudta, hogy a személy más; c) ha valamelyik fél már a házasságköté­sekor állandóan képtelen volt a házassági tartozás teljesítésére és a másik fél ezt nem tudta, sem a körülményekből nem következtethette ; c/) ha valamelyik fél a 100. §-ban vagy a 10.'. § d) pontjában emiitett büntetésre volt Ítélve és a másik fél ezt nem tudta és utóbbi esetben egyszersmind alaposan felte­hető, hogy ezt tudva, a házasságot meg nem kötötte volna ; e) ha a férj nejét mástól házasságon kivül teherbe ejtve találta és ezt a házasság megkötésekor nem tudta ; /) ha a holttányilvánitott házastárs az uj házasság megkötése után jelentkezik. 75. §• Megtámadható a házasság megtévesztés miatt, ha a megtévesztés a másik házastársnak lényeges személyi tulajdonságaira vonatkozik és a meg­tévesztést a másik házastárs maga idézte elő, vagy tudta avagy tudnia kellett a megtévesztést, mely egy harmadiktól ered. Nem támadható meg a házasság, ha alaposan töltehetni, hogy a megtévesztett fél a házasságot a megtévesztés nél­kül is megkötötte volna. 76. §. A megtámadásra jogosítva van: <;) a 71 §. esetében, a mig a házastárs fejletlen kora tart, az igazságügyminisztertűi nyert felhatalmazás alap­ján a kir. ügyész, ezentúl maga a házastárs ; fi) a 72. §. esetében, a mig a házastárs kiskorú, az ó' gyámhatósága, ezentúl maga a házastárs; c) a 73—75. §-ok eseteiben a kényszeritett, tévedő, vagy megtévesztett házastárs. A gyám­hatóság a megtámadás jogát az árvaügyész által gyakorolja. Az a házastárs, a ki fejlett korának elérése után a házasságot helybenhagyja (85. §.), azt a 72. §. alapján meg nem támadhatja (7. i;. A megtámadás határideje egy esztendő. E határidő számítandó : a) a 71. § esetében a kir. ügyészre nézve azon naptól, a melyen a házasság megtámadhatósága hivatalos tudomására jutott; a házastársra nézve, a mely napon fejlett korát elérte ; b) a 72. §. esetében a gyámhatóságra nézve, » melyen a házasság megkötése hivatalos tudomására jutott (78. §,) ; a házastársra nézve, a mely napon teljes korát elérte; c) a 73 — 75. §-ok eseteiben azon naptól, a melyen a házastárs a kényszer hatása alól felszabadult, a tévedést vagy megtévesztést felismerte. Az a) és />) pontok esetében a házastárs meg­támadási jogának kezdőnapjáig a hatóságok ellenében egészben vagy részben lefolyt határidő' a házastársra nézve is lefolytnak tekintendő. 78. §. A gyámhatóság tudomásával egyenlő hatályú azon törvényes kép­viselő vagy szülő' tudomása, a kinek utólagos beleegyezése a megtámadás kizá­rásához elégséges. Ha ehhez csak mindkettő utóla os beleegyezése elégséges és a tudomás különböző napon keletkezett, a határidőt a későbbi tudomás napjá­tól kell számítani. Annak, a ki időközben vált beleegyezésre jogosulttá, korábbi tudomását ugy kell tekinteni, mintha a jogosultsággal egyidejűleg szerezle volna. 79. §. A 72. §. esetében a megtámadást a gyámhatóságra nézve meg­állapított határidő alatt megteheti a kiskorú, valamint az a törvényes képviselő vagy szülő is, kinek beleegyezése a házassághoz még hiányzik. A megtámadás azonban hatályát veszti, ha a gyámhatóság hivatalos értesítésétől számított három hónap alatt azt magáévá nem teszi. 80. §. Ha a házastárs a megtámadás megtételében erőhatalom vagy cselekvőképtelenség által gátolva van, mig ezen akadály tart, a határidő folyása szünetel. Ezen rendelkezés megfelelően alkalmazandó, midőn a 78. §-ban emlí­tett törvényes képviselő vagy szülő a gyámhatóság értesítésében gátolva van. 81. §. Megtámadásnak nincs helye : s| ha a házasság birói ítélettel fel van bontva, vagy a i)5. §. értelmében megszűnt; />) ha a fejletlen korú, kis­korú, kényszeritett, tévedő vagy megtévesztett házastárs meghalt ; c) a 74. §. f) pontja alapján, ha akár a korábbi, akár az uj házasság megszűnt. 82. §. Ha a házasság a megtámadási határidőn belül vagy a 81. §-ban meghatározott időpontok előtt megtámadva nem volt, úgyszintén utólagos fel­mentés, beleegyezés, jóváhagyás és helybenhagyás eseteiben is (83 - 86. §§.), a házasság megtámadhatóságát ugy kell tekinteni, mintha fenn sem forgott volna. 8-í. §. Utólagos felmentésnek a 71. §. esetében mindaddig helye van, a mig a házastárs fejiett korát el nem érte. (8b\ S.) 84. §. Utólagos beleegyezésnek és jóváhagyásnak a 72. §. esetében mindaddig helye van, a mig a házastárs teljes korát el nem érte (86. §•). Az utólagos beleegyezés, illetőleg jóváhagyás a mindenkori törvényes képviselőt, beleegyezésre jogosult szülőt vagy gyámhatóságot illeti meg. Az utólagos bele­egyezés, illetőleg jóváhagyás megítélésére nincs befolyással az, hogy a kiskorú időközben 20-ik évét betöltötte. Egyebekben az utólagos beleegyezésre és jóvá­hagyásra a 10 —14. §-ok megfelelően alkalmazandók. 85. §. A helybenhagyás csak akkor hatályos, ha a házastárs oly időben nyilvánítja, a midőn reá nézve a 77. §. szerint a megtámadási határidő már kezdetét vette. Hogy az együttélés folytatása helybenhagyás-e, azt az eset kö­rülményei szerint kell eldönteni. 86. §. A házasság érvénytelenné nyilvánítása, a megtámadott házasság megszűnése, valamint a házasságnak bejelentéssel történt megtámadása után felmentésnek, beleegyezésnek, jóváhagyásnak és helybenhagyásnak nincs helye. 87. §. A megtámadható házasságot megtámadás esetében is megszűnése előtt érvényesnek kell tekinteni mindaddig, mig megtámadási perben érvényte­lennek nem lett nyilvánítva. A megtámadható házasságot megtámadása eseté­ben megszűnése vagy érvénytelenné nyilvánítása után, a mennyiben a törvény­ből más nem következik, ugy kell tekinteni, mintha meg sem kötötték volna. 88. §. A megtámadás, a mig a házasság meg nem szűnt, keresettel, esetleg viszonkeresettel, a házasság megszűnése után a bírósághoz intézett bejelentéssel történik. A keresettel történt megtámadást csak a házasság meg­szűnéséig lehet visszavonni. A bejelentés visszavonása hatálytalan. 89. §. A házastárs a megtámadás megtételében csak személyesen járhat el Ügyvédi képviseletnek különös meghatalmazás alapján helye van. Cselekvő­képességében korlátolt házastárs a megtámadást perben perképes. A 71. és 72. §-ok esetében, ha a házastárs a per folyama alatt eléri fejlett, illetőleg teljes korát, a per, ugy a mint van, reá száll át. 90. §. A 69. és 70. §-ok rendelkezései a megtámadási perekre meg­felelően alkalmazandók. 91. §. A házasság megszűnése után bárki érvényesítheti a házasság érvényességétől vagy érvénytelenségétől függő jogait és a mennyiben jogi érde­kében fekszik, a házasság érvényességének vagy érvénytelenségének megállapí­tása iránt is indíthat keresetet. A keletkezett jogerős Ítélet csak a perben állókkal szemben hatályos. (Folyt, következik.) Belföld. ' A nagy munka után. (Betétszerkesztési adalékok.) A leg­újabb statisztikai összeállítás szerint a 30,616 lelket számláló és 17 politikai községet magába foglaló moóri kir. járásbíró­ság területére nézve az 1889. évi május hó 1-én megkezdett telekkönyvi betétszerkesztési munkálatok ez évi október hó végé­vel befejezést nyertek. Nem lesz tehát érdektelen ezen nagy arányú munka ki­emelkedőbb mozzanatait a t. olvasó közönségnek felmutatui. Feldolgozandó volt 15,657 telekjegyzőkönyv 50,540 birtok­részlet számmal. A betétszerkesztési eljárás által képeztetett 10,199 darab új betét, összesen 77.268 új betéti birtokrészlet számmal. A 17 község közül 5 községbeu a munkálat átalakítással kapcsolatosan vitetett keresztül. A rendelkezésem alatt álló adatok szerint 2,881 esetben kéretett a bizottság előtt jegyzőkönyvileg a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése s a kérelem teljesí­tése csak ll esetben mellőztetett. Törlés pedig 989 esetben lett kérve s csak 4 esetben a kérelem mellőzve. Ezen utóbbi adatokból is látható, hogy régi telekjegyző­könyveinkben mennyi volt a tisztogatni való. Foglalkozott e munkával az utóbbi években 2 albiró, 2 segédtelekkönyvvezető, 2 irnok, kéiőbb mindegyik önálló műkö­dési körrel felruházva s egyszersmind a szükséghez képest a be­tétek, illeték s egyéb jegyzékek lemásolása céljából beosztva 3 — 4 díjnok. Sőt még egy harmadik biró is működött, jóllehet csak kisegitőkép, ideiglenesen. A munkálat gyors egymásutánban! haladására akadályozólag hatott azon körülmény, hogy annak folyama alatt két betét­szerkesztő segédtelekkönyvvezető elhalt, másrészt az is, hogy egy községben az eljárás folytatása a kataszteri munkálatok szabály­talansága miatt felfüggesztendő volt. A munkálatuál alkalmazottak képességét illetőleg csakis elismeréssel adózhatom a nagyméltóságú m. kir. igazságügyi kormánynak, hogy a betétszerkesztéshez kirendelt közegek meg­választásánál a szakképzettség, szorgalom, megbízhatóság és jó magaviselet tekintetében oly nagy körültekintéssel járt el. Hogy az itt alkalmazott közegek — az időszaki vizsgálatok eredménye szerint is — te'jesen megbízható munkát végeztek; ezt nekem, mint telekkönyvi ügyeket is intéző bírónak, alkalmam van meg­figyelni ; igazolja ezt azon körülmény is, hogy eddig felszólamlás vagy ellentmondás alig 4 — 5 darab érkezett a telekkönyvi hatósághoz. Tóllehet a betétszerkesztési munkálat — különösen a vezetés tekintetében — 4 és Y2 év óta sok gondot, még több felelősséget hárított reám, de viszont másrészről örömmel tölt el annak tudata, hogy az egymást kapcsolatosan kiegészítő 1886. évi XXIX., 1889. évi XXXVIII. és 1891. évi XVI betétszerkesztési törvénycikkekben lerakott elvek, a kiadott utasítások és rendeletek figyelemben tartásával, oly céltudatosan és a nagyközönséget is megnyugtatólag megvalósíttattak. Igazi hitel-telekkönyvek ezek, hatásuk kiszámithatlan. Mint a gyakorlati életet jól ismerő biró azonban nem zárkózhatom el annak kijelentése elől, hogy a nagy költséggel és tudással elkészített új telekkönyvi betéteket, azok általános értékét illetőleg a jövőre nézve is üdvösnek csak ugy tart­hatom, ha a kötelező átirás és a kötelező hagyatéki eljárás intéz­ménye mielőbb megvalósul, e nélkül rövid évek alatt az új be­tétek zavarosan fogják feltüntetni birtokállapotainkat s e részben a tényleges birtokosok tulajdonjogának a telekjegyzökönyvbe be­jegyzéséről és a telekjegyzőkönyvi bejegyzések helyesbítéséről szóló 1892. évi XXIX. t.-c-ben foglalt intézkedéseket sem tartom elégségeseknek. Végül nem mulaszthatom el a nagyméltóságú m. kir. igaz­ságügyi kormány figyelmét felhívni arra, hogy a törvénynek meg­felelöleg rendszeresített s a betétekre használt nyomtatványok (A , B., C. betétlapok) nagyon vékonyak s egészen fehérek lévén — bármi gondos kezelés mellett is — gyorsan elpiszkolódnak ; célszerűbb lett volna ezen nyomtatványokat a sokkal erősebb s az elpiszkolódásnak kevésbé kitett régi szürkés, diósgyőri papírból készíttetni. Dr. Kálmán Lajos, Vegyesek. A m. kir. curia büntető tanács beosztása az 1894. évre. I. (sajtó). Elnök: Czorda Bódog; birák: Barthodeiszky Gyula, Sebestyén Mihály, Szeyffert Ede, Székely Ferencz, Mikó Miklós, Nedeczky Ödön, Hieronymi Béla; tanácsjegyzők: Gebhardt Fe­rencz és Nagy Iván. — II. Elnök: Tóth Lőrincz; birák : dr. Kelemen Mór, Sánta Gábor, Frenreisz István, Bibó István, Németh Péter, Farkas Géza; tanácsjegyző : Saárosy Károly. — III. Elnök: Szentgyörgyi Imre; birák : Andrásovics Béla, Keömley Pál, Ballegh József, dr. Hérics Tóth János, Székács Ferencz, Tóth Gerő; tanácsjegyző: Schindler Jenő. — IV. Elnök: — — ; birák : Veszprémy János t. v., Tutschner Ágoston, Popovics Jenő, Csider László, Válkai Bertalan, Nagy Sándor, Péterffy Domokos; tanács­jegyző: Tőkés Ferencz. — V. Elnök: Osztróvszky József;

Next

/
Oldalképek
Tartalom