A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 52. szám - Nemzetközi magánjog

A JOG. 389 nek, vagy az igazságügyi kormányzat találja módját, hogy ilyen furcsaságok elkcrültolhessenek, vagy legalább utólag kiegyenlittethessonek. K. M. felperes S. M. alperes ellen néhány sor szöllö birtokába való sommás visszahelyeztetése Iránt az esztergomi kir. járásbíróság előtt 1889. évben sommás keresetet indított, mely ügyben az eljárt bíróság alperes illetékességi kifogásai folytán illetékességét leszállította és felperest a kpp. útra utasito'ta. Ezen végzés ellen felperes jogorvoslattal élvén, a budapesti kir. itélö tábla 1890. április 2-án 59,155/1889. sz. a. következő végzést hozta: A kir. itélő tábla az 1. bíróság végzését megváltoztatja, ugyanannak illetőségét a jelen ügy elbírálására megállapítja s ehhez képes' azt a további szabályszerű eljárás folyta tására utasítja. Indokok: Felperes keresetét nyilvánvalóan szőlőterület birtokába való visszahelyeztetése iránt indította ; minthogy pedig az 1877. évi XXII. t.-c. 11. §. 9. pontja szerint a sommás visszahelyezési per csak az esetben tartozik a kpp. eljárás alá, ha az egy kat. holdat meg nem haladó földbirtokát tárgyazza, a szőlő azonban mint i p a r f ö 1 d ezen törvénycikk alá tartozónak nem tekinthető s így habár a kereseti szöllőrész, mint jelen esetben is egy kat. holdnál kisebb, e körülmény az eljáró kir. járásbíróságnak az 1881. évi L1X. t.-c. 13. §. 1) pontjában meghatározott hatáskörén mit sem változtat; s minthogy a szerint a neheztelt I. birói végzéssel hely telenül mondotta ki az 1877: XXII. t-c. 11. §. 9. pontjára hivatkozással magát a kir. járásbíróság illetéktelennek: ennélfogva ennek neheztelt végzését megváltoztatni s a kir. járásbíróságot illetékes.^égének megállapítása mellett a további szabályszerű eljárásra utasítani kellett. A kir. Curia ez ügyben 1890. évi július 9-én 5,704. sz. a. a másodbiróság végzését az abban felhozott indokoknál fogva helybenhagyja Ezen felsőbb bírósági határozatokra támaszkodva V G. felperes özv. V J.-né és társa alperesek ellen ugyancsak az esztergomi kir. járásbíróság előtt egy szőlörész birtoka iránt a folyó 1893. évben sommás visszahelyezési keresetet indított, mely ügyben alperesek kifogásai folytán az eljárt sommás bíróság illetékességét leszállította. A győri kir. itélő tábla 1893. október hó" 4-én 5,536/1893 sz. a. a következő végzést hozta : A kir. itélö tábla az I. bíróság végzését indokainál fogva és még azért is helybenhagyja, mert az 1877: XXII. t.-c. 11: §. 9. pontja esetében nem a művelési ág, hanem a föld térmennyisége alapj á n szabja meg a választandó perutat. Két egybehangzó végzés ellen további jogorvoslat nem lévén, azon furcsa helvzet áll elő, hogy a mig a budapesti kir. itélő tábla területén a szőlő birtoka iránti sommás visszahelyezési kereset, tekintet nélkül a térmennyiségre, sommás bíróság elé tartozik : addig a győri kir. itélő tábla területén ugyanezen keresetek a kpp. bírósághoz utáltainak. Magurányi József, Irodalom. Nemzetközi magánjog;, különös tekintettel hazai viszonyainkra. Irta: Szántó Mihály jgazságügyminiszteri osztálytanácsos. A magyar tudományos akadémia által a Sztrokay jutalommal kilüntetett pályamunka. Budapest, 1893. Horovitz Lajos könyvkereskedése. Tudtunkkal szerzőnek munkája első úttörő mű a nemzetközi magánjog terén hazánkban Egy ily mű annál nagyobb hézagot pótol irodalmunkban, minél sűrűbbé vált és válik mindinkább a nemzetközi jogi forgalom hazánk és a külföld közt, mely forga'om számtalan jogi érintkezést teremtett azok közt. Ezen jogi érintkezés szabályozása a nemzetközi magánjog tárgya. Azonban a »magánjog« itt a legtágabb értelemben veendő, t. t. mint ellentéte a közjognak. Benfoglaltauk tehát a szorosan vett anyagi és alaki magán , kereskedelmi, és anyagi, alaki büntetőjog valamint az államok viszonya egymáshoz e szempontokból tekintve. A nemzetközi magánjogot tehát ily értelemben bizonyos tekintetben helyesebben tételes nemzetközi magánjognak kellett volna elnevezni szerzőnek, a mint voltaképen az is. Mert hazánk nemzetközi jogi érintkezés ének szabályozása egyrészt tényleg törvényes és törvényerejű rendeletekben gyökerező intézkedéseken alapszik, a mennyiben olyanok fennállanak, másrészt pedig a mennyiben ilyenek nem léteznek, a gyakorlat által szentesitett elvek alapján történik. Ep ezért kétszeres értékkel bir ránk nézve szerző műve, mert abból a nemzetközi jogi érintkezést szabályozó hazai törvényeket törvényes erővel biró rendeleteket és az ezeket pótló hazai joggyakorlatot ismerjük meg. Ez pedig eddig meglehetős terra incognita volt legtöbb jogászaink előtt, legalább is egészében és egységes összefoglalatában. A magyar tud. akadémia érezvén egy ily munkának hiányát, nagy érdemet szerzett magának, hogy pályadíj kiírása által lehetővé tette az ily mű megjelenését. Es elismeréssel adózunk szerzőnek, hogy ö vállalkozott aunak megírására, ki kiilömben erre legtöbb hivatással bir, mert az igazsá»ügyministeriumban hosszú évekeu át levő hivatalos állásában ép a nemzetközi érintkezés jogi oldala hivataloskodása hatáskörébe tartozik. Szerző munkája előtt utalva voltunk V e s q u e von P ü 111 i ng e n és legújabban Jettel műveire a magyar nemzetközi magánjog ismerete tekintetében is. Most meg van saját hazai kutforrásunk e joganyagra nézve. Szerző nagyon lelkiismeretesen járt el munkája kidolgozásában : mindenütt az elvek tudományos megállapításában a nemzetközi magánjog elismert elsőrangú tudományos tekintélyei, Asser, Fiori, Calvo, Bar, Surville és mások nyomán indul. A tételes megállapításokat pedig nagy szorgalommal törvényeink-, rendeleteink-, államszerződéseinkből, nemkülönben gyakorlatukból pontosan összeállította az illető joganyagra vonatkozózólag, ugy, hogy teljesség tekintetében méltán vetélkedhetik az e nembeli osztrák müvekkel, nemcsak azokat a hazai viszonyokat illetőleg messze túlhaladja. Csak helyeselni tudjuk továbbá szerzőnek azon eljárását is, hogy az egész nagykiterjedésű anyag felosztásában nem hódolván az eredetieskedés ingerének, a nemzetközi magánjog nagy anyaI gának csoportosításában azon rendszert követte, mely a tudoI mányban el van fogadva, és ez által is az egész anyag feldolgozása szigorúan tudományos alapokra van fektetve. Sajnálni lehet ugyan, hogy szerző a nemzetközi büntetőjogot munkájába fel nem vette, de reményleni akarjuk, hogy az ! első lépést megtévén, a második is következni fog. A hivatottsá| got ezen vállalkozásra is első nagyobb szabású alkotásával igen kiI elégítő módon bebizonyította. Összefoglalva ismertetésünket, e müvet a magyar jogi szakirodalomra nézve valóságos nyereségnek kell jeleznünk és, csatlakoznunk a magy. tudom. Akadémiának e i pályaműről irt bírálatában kifejezett jóslathoz, hogy »e pályamunka ' a magyar ügyvéd, biró, közjegyző asztalán hézagpótló kézi| könyv lesz«. Dr. Stiller Mór. Megjelent. A t h e n e u m philosophiai és államtudományi folyóirat I negyedik száma érdekes és bö tartalommal, melyből különösen kiemelendő a »R efe rendűm és v e t öt cimű államjogi tanulmány V á r n a y Sándortól. Vegyesek. A szegedi ügyvédi kamarának f. hó 2-án tartott közgyüI lése a milleuiumi költség kérdésében olyként határozott, hogy e célra 3 éven át 200—200 irtot rendelt a költségvetésbe felvenni. ! A kamarai székház építkezése kérdésében pedig a város által nemeslelkűen adományozott Deák Ferenc- és bástya utca 8/7. számú telkét köszönettel elfogadta s igy az építkezés hova-hamarább meg fog valósulni. A közgyűlés érdekességét emelte dr. Magyar lános és Nyáry János uraknak abbeli, a közgyűlést megelőzőleg bejelentett indítványa, hogy az előtte való napon a ] polgári házasság törvényjavaslatnak a képviselőházba történt be! nyújtása alkalmából az igazságügyminiszter úrhoz üdvözlő sürgöny menesztessék. A közgyűlés nagy lelkesedéssel tette magáévá az indítványt és nyomban a következő tartalmú sürgöny lett az igazságügyminiszter úr címére elküldve: »A szegedi ügyvédi kamara ülésező közgyűlése őszinte örömmel üdvözli Nagyméltóságodat a házassági törvényjavaslat benyújtásáért és elismerését fejezi ki annak előterjesztése körül kifejtett államférfiúi bölcsessége, erélye és buzgalmáért«. A válasz e sürgönyre más uapon érkezett meg dr. R ó s a Izsó kamarai elnök úrhoz, a mely ekként szól: »Dr. Rósa szegedi ügyvédi kamarai elnöknek Szeged. Fogadják köszönetemet szivt s üdvözlésükért. S z i 1 á g y i.« — A szegedi ügyvédi kamara a társországok szabálytalan k é z b e s i t é s e i tárgyában, Dr. S z i v e s s y László ügyvédnek a kamaránál e tárgybau tett panaszára, az igazságügyminiszterim hoz fölirt orvoslásért. Örömmel tapasztaljuk, hogy a föliratnak eredménye lesz, mert onnan a kamarához e hó 5-én következő leirat érkezett: »42,653/93. I. M. szám. Az ügyvédi kamarának Szegeden. Folyó 1893. évi november hó 4-t-n 566, sz. alatt kelt jelentésével felterjesztette a kamara hozzám dr. S z i v e s s y László szegedi ügyvédnek kérvényét, melyben a j horvát-szla\ onországi bíróságok ellen panaszt emel a miatt, hogy azok az 1893. évi június hó 1-én 4,593. sz. a. kiadott igazságügyminiszteri rendelet 3. pontjában foglalt határozatok ellenére végzéseiket postai uton kézbesittetik, Minthogy sem a visszavárólag | ide csatolt kérvényben, sem a kamarai jelentésben az a horváti szlavonországi bíróság, mely a kézbesítést postai uton eszközöltette, megnevezve nincs, e megjelölés nélkül pedig az esetet a horvát-szlavon-dalmátországi bán urnái fel nem jelenthetem ; a miért is felhívom a kamarát, hallgassa meg dr. Szivessy László szegedi ügyvédat, hogy az általa emelt panasz, mely ügyre vonatkozik és hogy mely horvát szlavonországi bíróság az, mely a kézbesítést postai uton eszközöltette. E kérdések tisztába hozatala után hozzám ujabb jelentés lesz teendő « A nagyváradi jogakadémia ünnepe. Bozóky Alajos, nagyváradi jogakadémia igazgató tanári működésének 2"> éves jubileumát szépen ünnepelte meg a tanári kar, az akadémia ifjúsága és a város közönsége. A tanuló ifjúság az ünnepeltnek szép ezüst Írókészletet nyújtott át. Berzevicy államtitkár és Vécsey Tamás egyetemi tanár szívélyes levelekben üdvözölték a jubilánst. Mi is szívből üdvözöljük a kitűnő tudóst és erőt, egészséget kívánunk neki. Husz krajezár. A budapesti kir. tábla nemrégiben feloldotta az eljárt elsőbiróság ítéletét és annak kiderítése végett, | hogy az egyik peres fél által a másiknak küldött pénz 20 krnyi I portóját ki viselje, szakértők meghallgatását rendelte el. Ez eseti ben nem panaszkodhattak a felek alaposság hiánya miatt.