A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 52. szám - Nemzetközi magánjog

A JOG. 389 nek, vagy az igazságügyi kormányzat találja módját, hogy ilyen furcsaságok elkcrültolhessenek, vagy legalább utólag kiegyenlit­tethessonek. K. M. felperes S. M. alperes ellen néhány sor szöllö bir­tokába való sommás visszahelyeztetése Iránt az esztergomi kir. járásbíróság előtt 1889. évben sommás keresetet indított, mely ügyben az eljárt bíróság alperes illetékességi kifogásai folytán illetékességét leszállította és felperest a kpp. útra utasito'ta. Ezen végzés ellen felperes jogorvoslattal élvén, a budapesti kir. itélö tábla 1890. április 2-án 59,155/1889. sz. a. következő végzést hozta: A kir. itélő tábla az 1. bíróság végzését megvál­toztatja, ugyanannak illetőségét a jelen ügy elbírálására megálla­pítja s ehhez képes' azt a további szabályszerű eljárás folyta tására utasítja. Indokok: Felperes keresetét nyilvánvalóan szőlőterület birtokába való visszahelyeztetése iránt indította ; minthogy pedig az 1877. évi XXII. t.-c. 11. §. 9. pontja szerint a sommás visszahelyezési per csak az esetben tartozik a kpp. eljárás alá, ha az egy kat. holdat meg nem haladó földbirtokát tárgyazza, a szőlő azonban mint i p a r f ö 1 d ezen tör­vénycikk alá tartozónak nem tekinthető s így ha­bár a kereseti szöllőrész, mint jelen esetben is egy kat. holdnál kisebb, e körülmény az eljáró kir. járásbíróságnak az 1881. évi L1X. t.-c. 13. §. 1) pontjában meghatározott hatáskörén mit sem változtat; s minthogy a szerint a neheztelt I. birói végzéssel hely telenül mondotta ki az 1877: XXII. t-c. 11. §. 9. pontjára hivat­kozással magát a kir. járásbíróság illetéktelennek: ennélfogva ennek neheztelt végzését megváltoztatni s a kir. járásbíróságot illetékes.^égének megállapítása mellett a további szabályszerű el­járásra utasítani kellett. A kir. Curia ez ügyben 1890. évi július 9-én 5,704. sz. a. a másodbiróság végzését az abban felhozott indokok­nál fogva helybenhagyja Ezen felsőbb bírósági határozatokra támaszkodva V G. felperes özv. V J.-né és társa alperesek ellen ugyancsak az esz­tergomi kir. járásbíróság előtt egy szőlörész birtoka iránt a folyó 1893. évben sommás visszahelyezési keresetet indított, mely ügy­ben alperesek kifogásai folytán az eljárt sommás bíróság illeté­kességét leszállította. A győri kir. itélő tábla 1893. október hó" 4-én 5,536/1893 sz. a. a következő végzést hozta : A kir. itélö tábla az I. bíróság végzését indokainál fogva és még azért is helybenhagyja, mert az 1877: XXII. t.-c. 11: §. 9. pontja esetében nem a művelési ág, hanem a föld térmennyisége alap­j á n szabja meg a választandó perutat. Két egybehangzó végzés ellen további jogorvoslat nem lévén, azon furcsa helvzet áll elő, hogy a mig a budapesti kir. itélő tábla területén a szőlő birtoka iránti sommás visszahelyezési kereset, tekintet nélkül a térmennyiségre, sommás bíróság elé tar­tozik : addig a győri kir. itélő tábla területén ugyanezen keresetek a kpp. bírósághoz utáltainak. Magurányi József, Irodalom. Nemzetközi magánjog;, különös tekintettel hazai viszonya­inkra. Irta: Szántó Mihály jgazságügyminiszteri osztálytanácsos. A magyar tudományos akadémia által a Sztrokay jutalommal ki­lüntetett pályamunka. Budapest, 1893. Horovitz Lajos könyv­kereskedése. Tudtunkkal szerzőnek munkája első úttörő mű a nemzetközi magánjog terén hazánkban Egy ily mű annál nagyobb hézagot pótol irodalmunkban, minél sűrűbbé vált és válik mindinkább a nemzetközi jogi forgalom hazánk és a külföld közt, mely forga'om számtalan jogi érintkezést teremtett azok közt. Ezen jogi érintkezés szabályozása a nemzetközi magán­jog tárgya. Azonban a »magánjog« itt a legtágabb értelemben veendő, t. t. mint ellentéte a közjognak. Benfoglaltauk tehát a szorosan vett anyagi és alaki magán , kereskedelmi, és anyagi, alaki büntetőjog valamint az államok viszonya egymáshoz e szempontokból tekintve. A nemzetközi magánjogot tehát ily érte­lemben bizonyos tekintetben helyesebben tételes nemzetközi magánjognak kellett volna elnevezni szerzőnek, a mint voltaképen az is. Mert hazánk nemzetközi jogi érintkezés ének szabályozása egyrészt tényleg törvényes és törvényerejű rendeletek­ben gyökerező intézkedéseken alapszik, a mennyiben olyanok fennállanak, másrészt pedig a mennyiben ilyenek nem létez­nek, a gyakorlat által szentesitett elvek alapján történik. Ep ezért kétszeres értékkel bir ránk nézve szerző műve, mert abból a nemzetközi jogi érintkezést szabályozó hazai törvényeket törvényes erővel biró rendeleteket és az ezeket pótló hazai jog­gyakorlatot ismerjük meg. Ez pedig eddig meglehetős terra incognita volt legtöbb jogászaink előtt, legalább is egészében és egységes összefoglalatában. A magyar tud. akadémia érezvén egy ily munkának hiányát, nagy érdemet szerzett magának, hogy pályadíj kiírása által lehetővé tette az ily mű megjelenését. Es elismeréssel adózunk szerzőnek, hogy ö vállalkozott aunak meg­írására, ki kiilömben erre legtöbb hivatással bir, mert az igaz­sá»ügyministeriumban hosszú évekeu át levő hivatalos állásában ép a nemzetközi érintkezés jogi oldala hivataloskodása hatás­körébe tartozik. Szerző munkája előtt utalva voltunk V e s q u e von P ü 111 i n­g e n és legújabban Jettel műveire a magyar nemzetközi ma­gánjog ismerete tekintetében is. Most meg van saját hazai kut­forrásunk e joganyagra nézve. Szerző nagyon lelkiismeretesen járt el munkája kidolgozá­sában : mindenütt az elvek tudományos megállapításában a nem­zetközi magánjog elismert elsőrangú tudományos tekintélyei, Asser, Fiori, Calvo, Bar, Surville és mások nyomán indul. A tételes megállapításokat pedig nagy szorgalommal törvényeink-, rendeleteink-, államszerződéseinkből, nemkülönben gyakorlatukból pontosan összeállította az illető joganyagra vonatkozózólag, ugy, hogy teljesség tekintetében méltán vetélkedhetik az e nembeli osztrák müvekkel, nemcsak azokat a hazai viszonyokat illetőleg messze túlhaladja. Csak helyeselni tudjuk továbbá szerzőnek azon eljárását is, hogy az egész nagykiterjedésű anyag felosztásában nem hódolván az eredetieskedés ingerének, a nemzetközi magánjog nagy anya­I gának csoportosításában azon rendszert követte, mely a tudo­I mányban el van fogadva, és ez által is az egész anyag feldolgo­zása szigorúan tudományos alapokra van fektetve. Sajnálni lehet ugyan, hogy szerző a nemzetközi büntető­jogot munkájába fel nem vette, de reményleni akarjuk, hogy az ! első lépést megtévén, a második is következni fog. A hivatottsá­| got ezen vállalkozásra is első nagyobb szabású alkotásával igen ki­I elégítő módon bebizonyította. Összefoglalva ismertetésünket, e müvet a magyar jogi szakirodalomra nézve valóságos nyereségnek kell jeleznünk és, csatlakoznunk a magy. tudom. Akadémiának e i pályaműről irt bírálatában kifejezett jóslathoz, hogy »e pályamunka ' a magyar ügyvéd, biró, közjegyző asztalán hézagpótló kézi­| könyv lesz«. Dr. Stiller Mór. Megjelent. A t h e n e u m philosophiai és államtudományi folyóirat I negyedik száma érdekes és bö tartalommal, melyből különösen kiemelendő a »R efe rendűm és v e t öt cimű államjogi tanulmány V á r n a y Sándortól. Vegyesek. A szegedi ügyvédi kamarának f. hó 2-án tartott közgyü­I lése a milleuiumi költség kérdésében olyként határozott, hogy e célra 3 éven át 200—200 irtot rendelt a költségvetésbe felvenni. ! A kamarai székház építkezése kérdésében pedig a város által nemeslelkűen adományozott Deák Ferenc- és bástya utca 8/7. számú telkét köszönettel elfogadta s igy az építkezés hova-hama­rább meg fog valósulni. A közgyűlés érdekességét emelte dr. Magyar lános és Nyáry János uraknak abbeli, a közgyűlést megelőzőleg bejelentett indítványa, hogy az előtte való napon a ] polgári házasság törvényjavaslatnak a képviselőházba történt be­! nyújtása alkalmából az igazságügyminiszter úrhoz üdvözlő sürgöny menesztessék. A közgyűlés nagy lelkesedéssel tette magáévá az indítványt és nyomban a következő tartalmú sürgöny lett az igazságügyminiszter úr címére elküldve: »A szegedi ügyvédi ka­mara ülésező közgyűlése őszinte örömmel üdvözli Nagyméltósá­godat a házassági törvényjavaslat benyújtásáért és elismerését fejezi ki annak előterjesztése körül kifejtett államférfiúi bölcses­sége, erélye és buzgalmáért«. A válasz e sürgönyre más uapon érke­zett meg dr. R ó s a Izsó kamarai elnök úrhoz, a mely ekként szól: »Dr. Rósa szegedi ügyvédi kamarai elnöknek Szeged. Fo­gadják köszönetemet szivt s üdvözlésükért. S z i 1 á g y i.« — A szegedi ügyvédi kamara a társországok szabálytalan k é z b e s i t é s e i tárgyában, Dr. S z i v e s s y László ügyvéd­nek a kamaránál e tárgybau tett panaszára, az igazságügy­miniszterim hoz fölirt orvoslásért. Örömmel tapasztaljuk, hogy a föliratnak eredménye lesz, mert onnan a kamarához e hó 5-én következő leirat érkezett: »42,653/93. I. M. szám. Az ügy­védi kamarának Szegeden. Folyó 1893. évi november hó 4-t-n 566, sz. alatt kelt jelentésével felterjesztette a kamara hozzám dr. S z i v e s s y László szegedi ügyvédnek kérvényét, melyben a j horvát-szla\ onországi bíróságok ellen panaszt emel a miatt, hogy azok az 1893. évi június hó 1-én 4,593. sz. a. kiadott igazságügy­miniszteri rendelet 3. pontjában foglalt határozatok ellenére vég­zéseiket postai uton kézbesittetik, Minthogy sem a visszavárólag | ide csatolt kérvényben, sem a kamarai jelentésben az a horvát­i szlavonországi bíróság, mely a kézbesítést postai uton eszközöl­tette, megnevezve nincs, e megjelölés nélkül pedig az esetet a horvát-szlavon-dalmátországi bán urnái fel nem jelenthetem ; a miért is felhívom a kamarát, hallgassa meg dr. Szivessy László szegedi ügyvédat, hogy az általa emelt panasz, mely ügyre vo­natkozik és hogy mely horvát szlavonországi bíróság az, mely a kézbesítést postai uton eszközöltette. E kérdések tisztába hozatala után hozzám ujabb jelentés lesz teendő « A nagyváradi jogakadémia ünnepe. Bozóky Alajos, nagyváradi jogakadémia igazgató tanári működésének 2"> éves jubileumát szépen ünnepelte meg a tanári kar, az akadémia ifjúsága és a város közönsége. A tanuló ifjúság az ünnepeltnek szép ezüst Írókészletet nyújtott át. Berzevicy államtitkár és Vécsey Tamás egyetemi tanár szívélyes levelekben üdvözölték a jubilánst. Mi is szívből üdvözöljük a kitűnő tudóst és erőt, egész­séget kívánunk neki. Husz krajezár. A budapesti kir. tábla nemrégiben fel­oldotta az eljárt elsőbiróság ítéletét és annak kiderítése végett, | hogy az egyik peres fél által a másiknak küldött pénz 20 krnyi I portóját ki viselje, szakértők meghallgatását rendelte el. Ez eset­i ben nem panaszkodhattak a felek alaposság hiánya miatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom