A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 51. szám - A német birodalmi magánjogi codificatio 1893-ban. Vége

204 A JOG. Bűnügyekben. A végrehajtás végleg befejezettnek akkor levén tekintendő, a mikor a jegyzőkönyv szabályszerűen felvétetett, aláíratott, a kiküldött által magához vétetett és ez azzal a helyszínéről eltávozott; a ki ezen jegyzőkönyvet akkor, midőn az a végrehajtást szenvedett által aláírandó volt, elkapta és összetépte, minthogy ezen cselekménye a hivatalos eljárás alatt történt, a btk. 165. §*ába ütköző hatóság elleni erőszak delictnmában bűnössé válik. A btkv. 165. §-ába ütköző bűntett tényálladékához nem szükséges, hogy az erőszak közvetlenül a hatósági személj ellen irányuljon. A migybecskereki kir. törvényszók (181)2. évi okt. 12., 4,253. sz. a.) : B. Ráda vádlott a btk. 16ö. §-ába ütköző és büntetendő hatóság elleni erőszak bűntettének vádja és következményeinek terhe alól felmentetik. Indokok: A vizsgálat és végtárgyalás rendén kiderített tényállás szerint I. István t.-becsei kir. közjegyző mint hiv. kiküldött 1892. febr. 1-én megjelent B. Jócza lakásán, hogy az ellene a t.-becsei kir. járásbíróságnak 338/92 sz. határozatával elrendelt végrehajtást foganatosítsa; a kiküldött a végrehajtást tényleg foganatosította, a mennyiben a végrehajtást szenvedő birtokában talált ingóságokat egy általa felvett jegyzőkönyvben összeírta és a jegyzőkönyvet ugy ő maga, mint a jelenvolt községi elöljáró sági tagok aláírták, ezután pedig a kiküldött, miután a lefoglalt ingóságokra B. Jóca neje B. Sztanu tulajdoni igényt jelentett be, felhívta őt az elébe tett végrehajtási jegyzőkönyv aláírására ; mielőtt azonban azt a nevezett aláirta volna, a végrehajtást szenvedő fia: B. Rada odalépett az asztalhoz, az ott fekvő jegyzőkönyvet felkapta és azt összetépte. Vádlott beismeri eme cselekmény elkövetését, de minthogy a kiküldött közjegyző akkor, a midőn vádlott a foglalási jegyzőkönyvet eltépte, hivatalos eljárását már befejezte, nem forog fenn a btk. 165. §-áhan megjelölt az az eset, hogy a végrehajtást foganatosító hivatalos közeg hivatalos eljárásában akadályoztatott volna; de továbbá vádlott cselekménye nem állapítja meg a btk. 406. §-ában körülirt okirat-hamisítás vétséget sem, mert ámbár a végrehajtási jegyzőkönyvet megsemmisítette, mindazonáltal az, hogy ezt kárositási szándékból tette volna, nem volt ellenében beigazolható, miért is őt a vád és következményei terhe alól felmenteni kellett. A szegedi kir. ítélő tábla (1893. január 31., 516. sz a.) : A kir. törvényszék ítélete megváltoztattatik: B. Ráda vádlott a btk. 165. §-ába ütköző hatóság elleni erőszak büntette helyett a btk. 92. §. alkalmazásával ennek vétségében mondatik ki bűnösnek és e miatt egy havi fogházra és a bűnügyi költségek megfizetésér- Ítéltetik. Indokok: Vádlott beismerte, hogy ő az 1892. febr. 1-én foganatosított végrehajtásról a kiküldött kir. közjegyző által felvett hivatalos jegyzőkönyvet akkor, a mikor ez az anyja által aláírandó volt, ellopta és összetépte. Minthogy a végrehajtás az 1881. évi LX. t.-c. 26. §. szerint akkor tekintendő végleg befejezettnek, a mikor a jegyzőkönyv szabályszerűen felvétetett, aláíratott és a kiküldött által magához vétetett és azzal a helyszínéről eltávozott, a jegyzőkönyv felvételének és berekesztésének időpontja pedig az idézett törvény 87. §-a szerint több hitelező foglalásának esetében az elsőbbség kérdésének elbírálásánál döntő befolyással bir ; minthogy vádlott cselekménye által a kiküldött végrehajtót a végrehajtás befejezésébeu erőszakosan akadályozta az által, hogy a foglalásról felvett jegyzőkönyvet széttépte és igy a jegyzőkönyv felvételével teljesített hivatalos cselekményt újra kellett a hivatalos kiküldöttnek végezni, a bíróság meghagyásának végrehajtásában való erőszakos akadályozás pedig, ha az erőszak közvetlenül nem irányul is a végrehajtó személye ellen, a btk. 165. §-ába ütköző bűntett ismérvét foglalja magában ; minthogy azonban vádlott erőszakos cselekményével a hatósági kiküldöttet csekély mérvben gátolta, erre, valamint büntetlen előéletére is tekintettel, vádlottat a btk. 92. §. alkalmazásával a hatóság elleni erőszak bűntette helyett annak vétségében bűnösnek kimondani és a rendelkezés értelmében büntetni kellett. A m. kir. Curia (1893. évi nov. 15., 4,253. sz. a.): A kir. itélő táblának Ítélete, indokainál fogva, helybenhagyatik. A btk. 258. §-ában meghatározott rágalmazás vétségének tényálladékához szükséges, hogy a rágalmazó állítás kettőnél több egyén előtt vagy jelenlétében tétessék. Az aradi kir. járásbíróság (1893. május 4. 2,832. sz. a.): B. Lipót a btk. 258. §-ába ütköző rágalmazás vétségében bűnös és ezért 8 napi fogházra és 20 frt pénzbüntetésre Ítéltetik stb. Indokok: Vádlott tagadta ugyan, de a kihallgatott G. Ferenc és K. Teréz tanuk vallomásával bizonyítva lett, hogy az á panaszban kitett napon magánvádló H. Albertről azt állította tanuk és magánvádló nejének jelenlétében, hogy az aranyakat hamisít és ezért be is volt zárva. Az állított tény valódisága esetén, alkalmas volna arra, hogy magánvádlót közmegvetésnek tegye ki, miért is stb. A nagyváradi kir. itélő tábla (1893. aug. 8. 2,073. sz. a): Tekintve, hogy magánvádló a tárgyalás során csakis a szolgálatá ban álló G. Ferenc és K. Teréz tanuk vallomásával igazolta, hogy a panaszban jelzett alkalommal vádlott neki azt kiáltotta: »Én nem voltam még bezárva, mint maga és nem csináltam még hamis pénzt, mint maga !« ebből kifolyólag vádlott cselekménye bár oly tényállást képez, mely valósága esetén sértett ellenében a büntető eljárás megindítására okul szolgálhatna, • mindazonáltal a btk. 258. § ában meghatározott rágalmazás vétségének tényálladéka vádlott ellenében meg nem állapitható, mert a rágalmazó állítás igazoltan csak két tanú előtt mondatván, az több egyén előtt vagy jelenlétében mondottnak nem tekinthető: minttiögy t azonban a vádlott által használt, e két tanúnak teljesen egyező és esküvel is megerősített vallomásával bizonyított meggyalázó kifejej zések a btk. 2G1. §-ába ütköző becsületsértés vétségének tárgyi j tényálladékát állapítják meg; ugyanazért a kir. ítélő tábla a kir. járásbíróság ítéletének részben való megváltoztatásával vádlottat í a btk. 261. §-ba> ütköző becsületsértés vétségében mondja ki : bűnösnek és ezért 20 frt pénzbüntetésre itéli, stb. A m. kir. Curia (1893. nov. 7. 10.506. sz. a.): Az 1883. évi I VI. t.-c. 7. §-ában megjelölt eseteknek egyike sem forogván fenn, a vádlott felebbezése visszautasittatik. Vízjogi ügyekben. Yizrendőri kihágás! ügyekre nézve a felebbezés korlátozása tekintetében az 1890. évi 2j608. sz. belügyininisteri ntasitás nem nyer alkalmazást; mert a vízjogi törvény 177. §-ánák utolsó bekezdése értelmében, tekintet nélkül a büntetés mérvére, felebbe; zésnek az első és másodfokú hatóságok egybehangzó határozalai ellen is van helye. (Fölmívelésügyi minister 14,902/1893. sz. a. kiadót1 I rendelete.) . A m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. I,8JÓ. Ha az árvapénztárból elsikkasztott 'összeg erejéig \ a zálogjog a sikkasztó tisztviselő ingatlanaira az árvapénitár javára bekebeleztetik, ez a bekebeleztetés illetékmentes. (1893. eri 4,034- sz.) ' < 1,877. Honvédtisztnek folyamodványa a honvédelmi, ministeriumhoz, melyben azt kéri, hogy a részére adományozott nemesi elonév katonai személyi okmányaiba felvétessék, és hogy ezt az elönevet katonai minőségében is használhassa: csak. ívenként 30 kr. állandó bélyegilleték alá esik. {1893. évi 3,602. sz.) 1.878. Ha ugyanazon követelés behajtása végett a személyileg kötelezett adós és a jelzálogul lekötött ingatlan tulajdonosa ellen külön kereset indíttatott — az e két külön kereset tárgyában hozott — habár egy és ugyanazon követelésre vonatkozó illeték mindegyike illetékköteles. (T803. évi 3,04]. sz.) 1.879. Ausztriában lakó magyar honpolgárnak Magyarországon elhelyezett tőkéje után élvezett kamatjövedelem Magyarországon tőke kamatadóval meg nem róható* (189]. évi 3,243. sz.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"»ből. Csődök: Blau tJábor e, pozsonyi tszék, bej. jan. 15, felsrf. jan. 31, csb. Klaudner Gyula, tmg. dr. Neumann József. — Kátrovits Antal e., gyulafehérvári tszék, bej. febr. 10, félsz, márc, 7, csb. Veress Jenő. tmg. dr. Geraszim Emil. — Nóvák Henrik e., aradi tszék, bej. febr. 8, félsz. márc. 8, csb. Fischer Miklós, tmg. dr. 'Mittler Izidor. — Spira Mendel és fia e., eperjesi tszék, bej. jan. 5, félsz. jan. 8, csb. Molitorisz István, tmg. dr. Mosánszky Győző. — Pollák Mór e., pozsonyi tszék, bej. jan. 22, félsz. febr. 5, csb. Klandner Gyula, tmg, di. Ormos Vilmos. — Rosenfeld József e., szabadkai tszék, bej. jan. 5, félsz. jan. 17, csb. Oláh Ferenc, tmg. dr. Hodik János. — Cerny Lajos e., budapesti tszék, bej. jan. 11, félsz. febr. 8, csb. Bajkay Endre, tmg. dr. Herczl Izidor. — Sterczflnger R. e., pécsi tszék, bej. febr. 14, félsz, márc. 7, csb. Hardi Sándor, tmg. dr. Szilassi Zsigmond. Pályázatok : A szegedi itélő tábla kerületében 2 joggyakornoki áll. dec. 25-ig. — A kassai jrbságnál aljegyzői áll. dec. 27-ig. A török-becsei jrbságnál a 1 b i r ó i áll. dec. 27-ig. — A székesfehérvári tszéknél bírói áll. dec. 27-ig. — A billédi jrbságnál a 1 b i r ó i áll. dec . 27-ig. — A hódmezö-vásárhelyi jrbságnál a 1 b i r ó i áll. dec. 28-ig. — A budapesti itélő tábla kerületében több j oggyakornoki áll. dec. 29-ig. * V. ö. 279. sz. határozattal. Nyomatott a „Festi konvvnvomda-reszvénv-táisaság"-nál Hold-utca 7. tz.