A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 3. szám - Mit akarnak a birósági végrehajtók?

A JOG. 21 a borítékon aláírásukkal ellátva, a kitűzött határnapon beküldhessék. Ha ahá rom évletelte előtt valamely kamarai tisztviselő vagy helyettesének helye megürül, új választásnak van helye. Ha ellenben valamely álasztmányi tag helye jön üresedésbe, a megfel ö z ő választásnál legtöbb szavazatot nyert velőit hívandó meg sorrendben. A választás eredménye az igazságügyminiszternek bejelentendő. 26. §. A választmány tagjává meg nem választható az, a ki büntető vagy fegyelmi ítélet hatálya alatt áll. Ha a választmány valamelyik tagja ellen fegyelmi, vagy hivatalvesztéssel járó büntetendő cselekmény miatt vizsgálat indíttatik, mindaddig, mig ez tart, tisztségét nem folytathatja. 27. §. A választást csak az utasíthatja vissza, ki az előző három év alatt mint választmányi tag működött. Ha ez eseten kivül valaki a választást elfogadni, vagy ha megválasztatott, tisztét teljesíteni vonakodik: azt a választmány 400 forintig terjedhető birságban marasztalhatja, mely határozat ellen felebbezésnek van helye. 28. ^. Az elnök, elnökhelyettes és a választmányi tagok ingyen viselik hivatalukat és csak a kamara érdekében s megbízásából tett kiadásaik téríttetnek meg a kamara pénztárából. A titkár, ügyész, pénztárnok és helyetteseik részére az ily költségek megtérítésén felül a közgyűlés évi fizetést is állapithat meg. 29. §. A választmányi ülések tárgvai a következők : 1. a közgyűlési határozatok végrehajtása; 2. az ügyvédek és joggyakornokok felvétele és az előszabott lajstromok vezetése; 3. a joggyakornokok gyakorlati idejéről és magaviseletéről bizonyítványok kiállítása ; 4. a nagy államvizsga vizsgáló bizottságához szükséges tagok megválasztása ; 5. az ügyvédek és joggyakornokok feletti felügyelet és a fegyelmi hatóságnak jelen törvény korlátai között való gyakorlása : 6. vagyontalan felek ügyeiben a biróság vagy hatóság felhívására pártfogó ügyvédnek bizonyos sorrendben kirendelése és ily ügyekben véleményadás. Pártfogó ügyvéd kirendelése oly — a kamarához közvetlenül folyamodó — fizetőképes fél részére, ki igazolja, hogy képviseletét ügyvéd elvállalni nem akarja, a mely esetben a választmány a fenforgó körülmények szabad mérlegelése mellett határoz a felett, hogy van-e pártfogó ügyvéd kirendelésének helye és a kirendelést az általa meghatározott előleg letevésétől teheti függővé; 7. a kamara vagyonának, ugy a netalán reá bizott alapítványi vagyon kezelése: 8. a 23. §. 7. pontjában felemiitett véleményezések, indítványok és jelentések előkészítése ; 9. a 34. §-ban említett évi jelentésre vonatkozó javaslat megállapítása; 10. mindazon teendők, melyek jelen törvény által az ügyvédi kamarára ruházvák, a mennyiben a közgyűlés tárgyát nem képezik. 30. §. Pártfogó ügyvéd kirendelése esetében a választmány határoz a felett: ha a kijelölt ügyvéd személye ellen a folyamodó félnek lenne kifogása, valamint ha a kijelölt ügyvéd az 57. §. értelmében magát a képviselet alól felmentetni kéri. Ha a kirendelt ügyvéd a reá bizott képviseletet elvállalni vonakodik, vagy hanyagul viszi : a választmány ellene fegyelraileg jár el és szükség esetében az ő költségére más ügyvédet bizhat meg a képviselettel. A választmány határozata ellen felebbezésnek van helye. •31. §. Mind a közgyűlésen, mind a választmányi ülésekben — a választások kivételével — a jelenlevők többsége határoz. Érvényes határozathozatalra, a mennyiben jelen törvény egyes esetekben másképen nem határoz, az elnökön kivül a közgyűlésen legalább husz, a választmányi ülésen pedig legalább két tag jelenléte szükséges. 32. §. A kamara elnökének az ügyrendben meghatározandó jogai mellett hatásköréhez tartozik: a kamara érintkezését a hatóságok és bíróságok irányában közvetíteni, a titkár, ügyész, pénztárnok és helyetteseik akadályoztatása esetében helyettest nevezni; a kamara tagjai, továbbá az ügyvédek és joggyakornokok közt az ügyködési viszonyból felmerülő egyenetlenségek kiegyenlítését az érdekeltek megidézése és meghallgatása után békés utón megkisérleni és e célra a kamara oly tagjait meghívni, kiknek közrehatásától jó eredményt vár. 33. g. A közgyűlések nyilvánosak. A napirendet az elnök eleve közzéteszi. A jegyzőkönyvek, a napirend és a közgyűlés szabályszerű összehívását tanúsító iratok az igazságügyminiszterhez felterjesztendők. Az elnök, illetőleg helyettese első sorban felelősek, hogy az ügyvédi kamara a jelen törvényben kiszabott hatáskörön túl nem lép. 34. §. Az ügyvédi kamara minden év elején a lefolyt év ügykezeléséről általános jelentést terjeszt fel az igazságügyminiszterhez és ebben különösen a fegyelmi tanács eljárásának főmozzanatait, ugy az ügyvédség és jogszolgáltatás terén tett tapasztalatait kiemeli. 35. §. A közgyűlés által megállapított ügyrend helybenhagyás végett az igazságügyminiszterhez felterjesztendő. 36. §.* A kamara tagjai július és augusztus hónapok kivételével havonkint egyszer az elnök által kitűzendő napon kamarai éttekezletre hivandók egybe. A kamarai értekezlet tárgyát az igazságszolgáltatás körül felmerült tapasztalatok és az ügyvédi kar érdekeinek megbeszélése képezi. A karaarai értekezlet hatásköre csupán indítványok tételére terjed ki. A szótöbbséggel elnyert indítványok határozathozatal végett a kamara választmánya elé terjesztendők. (Folyt, köv.) Belföld. Mit akarnak a Mrósági végrehajtók? A bírósági végrehajtók évek óta mozgalmat folytatnak, elégedetlenek a létező állapotokkal, helyzetök javítását kívánják. Az érdekkörön kivül állók pedig a be nem avatottak kérdezgetik maguktól és egymástól: hogy mit akarnak hát voltaképen a bir. végrehajtók? E kérdésre megfelelni, célja e röpke ívnek. Azzal kezdjük, hogy bizony nem csoda, ha mozgolódnak a bir. végrehajtók; mert ugyancsak van rá okuk. Ha egy pillantást vetünk vissza azon húsz évre, melyet e tövises pálya emberei 1872-től kezdve, a bir. végrehajtói intézménynek a tisztességes megélhetés legkedvezőbb kilátásával kecsegtető szervezése óta, a mai napig megfutottak, a midőn munkakör nélkül idáig élvezett jövedelmüktől megfosztva állanak itt s a mindennapi kenyérre sem számithatnak bizonyossággal: a bir. végrehajtók mozgalmát indokoltnak fogjuk találni. Egymásután elvették a bir. végrehajtóktól mind ama jövedelmező eljárásokat, melyeket a szervezés alkalmával a törvény reájuk ruházott: a kézbesítéseket, a haláleseti és csőd-leltározásokat, az 50 frton aluli végrehajtásokat, a fontosabb végrehajtási ügyeket. E mostoha elbánás teremtette meg a végrehajtóknak helyzetök javítását, az intézmény célszerű újjászervezését célzó mozgalmát, melynek eddigi eredménye az új díjszabályzat. Ha a díjszabályzat életbelépte előtt szánalmas volt a bir. végrehajtók anyagi helyzete, ugyanaz maradt azután is ; mert a díjszabályzat anyagi helyzetök javulását nem csak nem eszközölte, de sőt részben az eddigieknél is rosszabb helyzetet teremtett: megfosztotta a bir. végrehajtókat oly díjaktól, a melyeket többféle — térszűke miatt itt részletesen fel nem sorolható — végrehajtási cselekményekért korábban élveztek; a díjtételeket pedig oly csekélyekre szabta, hogy az újonnan megállapított dijak alig kárpótolják azon veszteségeket, melyeket a régi illetmények elvonása okozott. Igen természetes, hogy a dolgok ily állásában a végrehajtók mozgalma véget nem érhetett, sőt új erővel indult meg. Folyó hó 6-án és 7-én szűkebb körű értekezletet tartottak a fővárosban, melynek tárgyát az országos értekezlet egybehivásának megbeszélése képezte. Egyúttal küldöttségileg felkeresték az országgyűlési pártköröket s ügyük támogatását, előmozdítását kérték. Visszatérve a fentebb felvetett azon kérdésre, hogy mit akarnak a végrehajtók? arra következőkben felelünk : A bírósági végrehajtók a végrehajtói intézmény re formálását kívánják, oly módon, hogy ugy a közérdek, mint a jogos magánérdekek teljes kielégítést nyerjenek s az utóbbiak közt maguknak a bir. végrehajtóknak létérdeke is kellő figyelemben részesüljön A felsorolt célokat a következő eszközökkel vélik elérhetni: 1. Kívánják, hogy a bir. végrehajtótól kvalificatió és óvadék letétele követeltessék meg ; mely mindkét kikötés a közérdeknek válnék első sorban javára. 2. Hozassék be a helyettesi rendszer. Vagyis legyen joga a bir. végrehajtónak arra, hogy betegség vagy egyéb akadályozás esetén kiküldetéseit kellő képzettséggé^ biró s nála gyakorlatban levő helyettesével végeztethesse. 3. Allamosittassék a végrehajtói intézmény. Biztosíttassák a működő végrehajtók számára egy bizonyos jövedelem-minimum, szolgálatképtelenségök esetére pedig n y u gdíj. 4. Bővíttessék ki a bir. végrehajtók munkaköre s törvényileg kijelölt hatáskörükben, a kir. közjegyzők, bírósági és kezelőszemélyzeti tagok irányában több-kevesebb jogosaltsággal, vagy épen visszaélésképen tett kedvezések által ne korlátoztassanak. ó. A díjak a fennálló díjszabályzat módositása mellett, méltányos módon szabályoztassanak s e részben különösen az eljárási díjak a