A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 47. szám - Meglepetések - Az 1894. évi igazságügyi költségvetés 4. [r.]

Tizenkettedik évfolyam. 47. szám, Budapest, 1893. november 19. Rudolf-rakpart 8. sz. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendő!;. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY.) HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják : Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MÓR ügyvédek. felelős szerkesztő : Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve : Negyed évre 1 fit őO kr. Fél » 8 » — » Egész » 6 » — » Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen po stautal \á nyiiya' küldendők. TARTALOM : Meglepetések. — Az 1894. évi igazságügyi költségvetés. Irta : dr. Révai Lajos. — A kereskedelmi társaságok szervezetének irányelvei. Irta : dr. M a g y a r y Géza, nagyváradi jogakadémiai tanár. (Vége.) — Bélyegmentesség a peres eljárásban »szegénységi jog« alapján. Irta : dr. Mészáros Gyula, kis-újszállási ügyvéd. — Belföld. (Csemegi Károly lemondása — Fiumei birák és ügyvédek. — Az igazságügyminister és a Zarevich ügy. — A magyar biztosítási törvény revíziója.) — Ausztria és külföld. (A német codificatio 1893-ban. Irta :dr. Szokolay István, budapesti ügyvéd.) — Irodalom. (A magyar királyság közjoga. Irta: Horváth János jogtndor.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLÉKLET : Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a »Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok.) Meglepetések. A Curia másodelnökének állása be van töltve, betöltve minden várakozás ellenére, és ennek szükséges folyománya, hogy Csemegi Károly tanácselnöki állásáról lemondott és újra azon pályára lépett, a melyből kiindult, az ügyvéd nehéz, gond- és felelősségteljes pályájára. Fiatal korban az ily elhatározás vajmi könnyű, 68 éves korban azonban, akkor, midőn a test már nyugalomra vágyik, A bűnügyi végtárgyalások (nem lehetne-e ennek he— ép oly nehéz, mint keserves a mindennapi kenyér után látni [ Ivébe a sokkal szabatosabb fő t á r g y a 1 á s kifejezést használni?) kivül a belé helyezett várakozásnak teljes mértékben meg is fog felelni. Ez annál bizonyosabb is leend, mert ő, a mint értesülünk, a polgári tanácsok vezetését fogja átvenni és az első polgári tanácsban fog elnökölni. Fentartás nélkül csatlakozunk a gratulálok nagy seregéhez, mert ha már Csemegi mellőzésével választani kellett, jobb választás alig volt megejthető. Csemegi Károlyt új pályáján szívből üdvözöljük. A mint eddig a magistraturának, úgy ezentúl a barreaunak egyik legkimagaslóbb alakja lesz. A magyar ügyvédség megtiszteltnek érzi magát, hogy Csemegi Károly soraiban újból helyet foglalt. Hatalmas lendületet adhat az ügyvédség összműködésének, szellemi niveauja emelkedésének, újabban némileg lekopott régi fénye és prestige-e helyreállításának. Ezért új kartársunkat szivünk mélyéből üdvözöljük. Az 1894. évi igazságügyi költségvetés. V—' IV. és a család-fentartás gondjaival újból megküzdeni. Csemegi Károly ezt minden habozás nélkül megcselekedte, a kormány részéről vele szemben gyakorolt mellőzés nem engedett mást cselekednie. És ezek megtörténte után bámulva kérdezzük önmagunktól : szükség volt-e ezen mellőzésre és annyira bővelkedünk-e jeles férfiakban, hogy egy Csemegitől oly könnyen meg tudunk válni, szolgálatairól oly könnyen lemondani? Minket nem a személy, hanem kizárólag az igazságszolgáltatás iránti érdek vezérelt akkor, midőn Csemegi jelöltségét felállítottuk. Mi és velünk együtt az egész jogászvilág, sőt még Csemegi Károly személyes ellenfelei is nem tudtunk a Curia büntető tanácsainak vezetésére avatottabb és hivatottabb személyt ajánlani és természetes észjárás szerint azt kellé feltenni, hogy az, a mi közóhajt képez, a mi közszükséget pótol, az igazságügyi kormányzat által is kellő figyelembe lesz véve. Csalódtunk. És csalódásunk annál fájdalmasabb, mert annak árát büntető igazságszolgáltatásunk fogja megfizetni. A Curiát pedig kettős csapás érte. Az első és pótolhatlan csapás, hogy Csemegit elvesztette, a másik pedig az, hogy büntető tanácsainak vezetése az e téren még újonc kezekre lesz bizva. Czorda Bódog újonnan kinevezett másodelnök személye ellen természetesen mi kifogásunk sem lehet. Tiszteljük és becsüljük és ezen tiszteletünknek ismételve kifejezést is adtunk. Mondjuk el újból és ismét újból, a mi általánosan ismeretes, hogy ő civilistáink egyik legkitünőbbike, hogy e mellett kiváló administrationalis tehetség, tetőtől talpig hazafi, pártatlan biró, puritán jellem? Mind oly tulajdonok, melyek ! pesti törvényszékre még sok tekintetben kívánni valót hagynak hátra. Első sorban kifogásolandó a nagy időpazarlás; a dolog lényegével vagy semmi, vagy csak igen laza összefüggésben álló dolgok itt a legrészletesebben tárgyaltatnak, — holott a birák, az ügyész és esetleges védők arcáról látható, hogy bizony ezen kérdések és feleletek őket vajmi keveset érdeklik. De szoros összefüggésben áll ezen módszer az írásbeliséggel, melynek békóiból bíróságaink sehogy sem tudnak kiszabadulni. A tárgyalást vezető elnök egész bölcseségét az előtte fekvő vizsgálati iratokból meriti és hajszálnyira sem mer azoktól eltérni, mert fél, hogy a biztos talajt lábai alól elveszti. Azért jaj azon terhelt vagy tanúnak, a ki máskép akar vallani, mint a vizsgáló biró előtt vallott. Rá olvassák, hogy most hazudik és hogy akkori előadása az egyedül való ; mert hisz erre alapította a tárgyaló biró már előre is Ítéletét indokolásával együtt, és ezt csak nem lehet egy mihaszna terhelt vagy tanú által halomra döntetni. A második igen gyakran észlelt baj az, hogy a tárgyalást vezető birák a terheltet tárgyalás közben már elitéltnek tekintik, szavának semmi hitelt nem adnak, ellenben minden, még oly gyanús terhelő vallomást a vádlott terhére elfogadnak. Tapasztalható ez különösen az ügyészekből törvényszéki bírákká lett tárgyalási elnököknél. Hozzájárul még egy bizonyos ideges hangulat a védőügyvédek ellen, mely keresve keresi az alkalmat az összekoccanásra — csak azért is, hogy a biró az ügyvéddel saját fölényét érezfesse. Nem utalunk concret esetekre, sem személyekre — a baj általános és nem szorítkozik csupán a budavezető birói állásban nélkülözhetlenek. Öt e kinevezés körül semmi hiba nem terheli, kineveztetését nem kereste és kétségEzen ellenséges hangulat még az igazságszolgáltatás érdekeit is súlyosan compromittálja. Gyakran kerülnek a tőrI.apunk mai száma 13 oldalra terjed.