A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 45. szám - Polgári perrendtartási elvek

178 A. JOG. kedvezőbb intézkedés nem zárja ki azt, hogy a végrehajtást szenvedő, a mennyiben e kedvezményeket igénybe venni nem kívánja, a törlési jogokai az 1881 : LIX. t.-c. 65. §-ában rendelt biróság előtt tehesse folyamatba és tekintve, hogy felperes, mint a törülni kért végrehajtási zálogjoggal terhelt ingatlan részben való tulajdonosa a pert az utóbb idézőtt szakaszban rendelt bíróságnál indította, azért a perút ellen tett alperesi kifogást elvetni kellett. Miután ezen perben ki nem mondható az, hogy van-e felperesnek a 3,327/885. sz. sommás perben végrehajtáshoz joga, avagy niucsen, azért az alperesi viszonkeresetnek helyt adni nem lehetett. A pécsi kir. ítélő tábla (1892. április 26. 5,500/P. sz. aj: Az elsőbiróság ítéletét az azt megelőző eljárással együtt megsemmisíti s a 3,963/891. szám a. beadott keresetet felperesnek visszaadatni rendeli. Indokok: Felperes keresetét arra intézte, hogy a kereszturkollátszegi 374/7. tjkvben foglalt ingatlanára 4,454/887. sz. végzéssel 66 frt 50 kr. tőke s jár. erejéig alperes javára bekebelezett végrehajtási zálogjog a követelésnek kifizetése következtében töröltessék. A kereset tehát tulajdonképen alperesek végrehajtási jogának megszüntetését célozza. Minthogy azonban ilynemű keresetek a telekkönyvi rdts. után életbelépett végreh. törv. 30. §-a értelmében a perbírósághoz, mint ügybirósághoz utalvák; minthogy továbbá nemcsak a prdts. 53. §-ában elősorolt, hanem mindazokra az ügyekre nézve, a melyek ellátására későbbi törvény külön ügybiróságot rendelt és így a jelen esetben beadott keresetre nézve is a rendes birói illetőségtől eltérésnek helye nem lehet, a végrehajtás megszüntetésére intézett keresetekre nézve jelesül azért nem, mert a végrehajtási zálogjog birói határozaton alapulván, s az azzal biztosított jog itélt dolog lévén, a végrehajtási törvény 30. §-ában foglalt rendelkezéssel a törvényhozás épen azt célozta, hogy a végreh. jog fentartása vagy megszűnte felett az a biróság határozzon, a mely a végrehajtást elrendelte, mivel csak ez lehet hivatva megbírálni azt, hogy az általa megítélt jog mennyiben szűnt meg s mert különben is perrendünk szerint kizártnak kell tekinteni azt az esetet, hogy ugyanazon pertárgy felett két biróság előtt egyidejűleg folyhasson a peres eljárás s hogy az egyik biróság a másik hasonfokú bíróságnak ítéletével szerzett jogot megszűntnek nyilváníthassa. Az eljáró kir. törvényszék tehát az által, hogy a külön ügybirósághoz utalt keresetet elfogadva, perfelvételt rendelt és ítéletet hozott, az 1881: LIX. t.-c. 39. §-ának C) pontjába ütköző oly alakú szabálytalanságot követett el, a mely a neheztelt ítéletnek és az azt megelőző eljárásnak megsemmisítését vonja maga után. A m. kir. Curia (1893. szept. 13. 9,175/P. sz.): A másodbiróság Ítélete, helyesebben végzése megváltoztatik és a jelen per érdemileg megbírálhatónak kimondatván, a másodbiróság szabályszerű eljárásra utasittatik. I n d o kok: Felperes a nagykanizsai kir. törvényszékhez 3,968/1891. sz. keresetében a keresztur-kollátszegi 374. sz. tjkvben foglalt ingatlanára 66 frt 50 kr. tőke és jár. erejéig alperesek javára C) 5. alatt bekebelezett végrehajtási zálogjogot azon az alapon kéri törültetni, mivel a kérdéses követelés kifizettetvén, az arra vonatkozó zálogjog megszűnt. Tekintve, hogy a telekkönyvi rendts. 155. §-a értelmében a telekkönyvi tulajdonos oly esetben, midőn az ő ingatlanára eredetileg érvényesen bekebelezett jog elévülés által vagy más módon elenyészett, jogosítva van annak kitörlését perúton szorgalmazni, ugy tekintve, hogy a zálogjog törlésénél az eljárásra nézve a közönséges zálogjog és a végrehajtási zálogjog között különbség nem tehető, következéskép a jelzálog tulajdonosa végrehajtási zálogjog bekebelezése esetében nem kötelezhető arra, hogy a követelés kifizetése által megszűnt végrehajtási zálogjog törlését illetve a végrehajtás megszüntetését a törlési pertől eltérőleg más ügyúton szorgalmazza; tekintve végre, hogy az 1881 : LIX. t.-c. 6. §-a szerint a törlési perek kivétel nélkül a kir. törvényszékek, mint a birtokbiróságok hatásköréhez tartoznak: ennélfogva a másodbiróság Ítéletét, helyesebben végzését megváltoztatni és ugyanazt szabályszerű eljárásra utasítani kellett. Abban az esetben, ha a nő férjének hibáján kivül vele a házasságot nem folytatja, sőt a kötelező hűséget is megszegi és nem igazoltatik, hogy a férj a vele szemben elkövetett hűtlenséget nejének megbocsátotta és vele a házasságot folytatta, a nő elveszti az özvegyi joghoz való igényét; mert a házasságból folyó kötelmeit nem teljesítvén, a megfelelő jogokra sem tarthat igényt férje halála után. (M. kir. Curia 1893. szept, 6. 6,689. sz. a.) Kereskedelmi, csőd- és váltó-ügyekben. A kereskedőnek azon egyoldalú cselekménye, hogy adósa elleni kártérítési igényeit üzleti könyveibe bevezette, a követelést könyvkivonati követeléssé nem minősítheti és igy az azon hely bírósága előtt, hol a könyvek vitetnek, nem perelhető. A pécsi kir. törvényszék: A kir. törvényszék a bírói illetőség ellen emelt alperesi kifogásokat elveti s e per elbírálására ugy helyi, valamint hatásköri illetőségét megállapítja. I Indokok: Miután felperesnek bejegyzett kereskedői minősége tagadásba nem vétetett s miután az 1875. évi XXXVII. t.-c. 25. §-a értelmében minden kereskedő köteles oly könyveket vezetni, melyek nemcsak ügyleteit, hanem vagyoni állását is fel_ tüntetik s miután továbbá a kereskedelmi ügyletekből kifolyó különbözetek avagy kárkövetelések is vagyoni állapot feltüntetését képezik s igy ezek is elkönyvelendők; s miután alperes azt, hogy a kereseti követelés alapügylete, t. i. a felperes és S. S. közti ügylet kereskedelmi ügylet volt, tagadásba nem vette s miután az'1868. évi LIV. t.-c. 35. §. 2. pontja szerint könyvkivonatok és számlakövetelések annak a helynek bírósága előtt perelhetők, hol a könyvek vezettetnek s miután végre alperes azt is elismeri, hogy felperes könyvei Pécsett vezettetnek, ugyanazért e kir. törvényszéknek helyi illetőségét megállapítani kellett. De megállapítandó volt a kir. törvényszék mint kereskedelmi bíróságnak hatásköri illetősége is, stb. A pécsi kir. ítélőtábla: A kir. ítélőtábla az elsőbiróság i végzését megváltoztatja, alperes kifogásainak helyt ad s az eljáró j bíróságnak hatáskörét (tárgyi illetékességét), sem helyi illetékességét i a kereset elbírálására meg nem állapítja. Indokok: A kereskedelmi bíróságok hatáskörére (tárgyi illetőségére) nézve a keresk. ügyekben követendő peres és perenkivüli eljárás szabályozása tárgyában 1881. évi szept. 1-én 3,269. sz. a. kibocsátott igazságügyministeri rendelet 5. § a értelmében első sorban nem a perbeli felek kereskedői minősége, hanem az határozván, vájjon a kereset alapját képező ügylet kereskedelmi ügyletnek tekintendő-e, miután a fenforgó esetben annak dacára, hogy mindkét fél kereskedőház 1881. évi 60- t.-c. 202. §-ára támasztott kereseti követelés az 1875 : XXXVII. t.-c. 258. §-a 1., 2. és 4. pontja s illetve a 259., 260. és 291. §-ai által érintett kereskedelmi ügyletből eredetinek nem tekinthető és ezen azon körülmény mit sem változtat, hogy felperes jelzálogi követelése állítólag kereskedelmi ügyletből keletkezett: ugyanazért az eljáró biróság mint keresk. biróság a kereseti követelés elbírálására hatáskörrel (tárgyi illetőséggel) nem bír. Minthogy továbbá felperes kártérítési követelése alperes ellen nem valamely szerződésszerű teljesítési kötelezettség elmulasztásából ered s ennélfogva a fenforgó esetben az 1868. évi 54. t.-c. 35. §-ának 1-ső bekezdése zsinórmértékül szolgálni nem alkalmas, de nem alkalmazható u. a. §. második bekezdése sem, mert felperes azon egyoldalú cselekménye, hogy alperes elleni kártérítési igényét még a birói megállapítás és megítélés előtt üzleti könyveibe bevezette, a kereseti követelést könyvkivonati követeléssé nem minősiti és ennélfogva annak perelhetőségét azon hely bírósága előtt, hol a könyvek vitetnek, nem eredményezheti, ugyanazért alperesnek a biróság helyi illetékessége ellen emelt kifogása folytán a kereset elbírálására a kir. törvényszék helyi illetőséggel nem bír. A m. kir. Curia: A felfolyamodás visszautasittatik ; mert a másodfokú bíróságnak neheztelt végzése, tekintettel arra, hogy nem forog fenn oly eset, melyben a rendes birói illetőségtől eltérésnek helye nmes, nem tartozik azon végzések közé, melyek ellen az 1881. évi LIX. t.-cz. 59. §-a értelmében további felfolyamodással lehet élni. (1893. szept. 12-én, 1,484.) A keresk. törvény 177. §-a a közgyűlés tárgyát képezendő tárgysorozatnak megjelölését a meghívóban rendeli ugyan, de az, hogy a tárgysorozatban a közgyűlés elhatározása alá tartozó kérdéseknek mily alapon és mily irányban ajánlott megoldása tekintetében a részletes adatok és igazgatósági javaslatok is eleve közzététessenek, előírva nincsen. Elégséges tehát, ha a tárgysorozatban általában vau megmondva, hogy alapszabályváltoztatás. A debreceni kir. itélő tábla: A kir. törvényszék ítéletét megváltoztatja és a nyíregyházai takarékpénztár-egyesület részvénytársaságnak 1891. évi nov. 29-én megtartott rendkívüli közgyűlése által hozott, közgyűlési jegyzökönyvének 4. pontja alatt felvett, az alapszabályok módosítására vonatkozó határozatát semmisnek mondja ki. Indokok: A kir. törvényszék ítéletét meg kellett változtatni és a nyíregyházai takarékpénztár-egyesület részvénytársaság mondott határozatát semmisnek kellett kimondani, mert az 1875. évi XXXVII. t.-c. 174. §-a szerint minden egyes részvényest kereseti jog illeti a közgyűlési határozat ellen, ha az a törvénynyel, vagy az alapszabályokkal ellenkezik; továbbá mert ama törvényszakasz második bekezdése szerint, ha a közgyűlési határozat a törvény, vagy az alapszabályok által előirt alakszerűségek mellőzése miatt támadtatik meg, a kereseti jog a sérelmes határozatot tartalmazó jegyzőkönyvnek az illetékes törvényszéknél való bemutatásától számítandó 15 nap alatt érvényesítve lévén, az a körülmény, hogy a kir. törvényszék a megtámadott közgyűlési határozatról felvett jegyzőkönyvet jóváhagyólag tudomásul vette és ennek megfelelőleg intézkedett is, a közgyűlési határozatnak keresettel való megtámadását nem akadályozza; végül mert a 11,403. sz. a. beterjesztett közgyűlési jegyzőkönyv 4. pontja alatt felvett és keresettel megtámadott az a közgyűlési határozat, melylyel kimondatott, hogy a vezérigazgatói állás eltörülésével az eddigi 6 igazgató helyett 2 tagból álló igazgatóság teljesítse az intézet vezetését s az igazgatóság saját tagjai közül elnököt I választva működjék s ugyancsak kebeléből, esetleg a tiazti körből