A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 45. szám - Az 1894. évi igazságügyi költségvetés 2. [r.]

Tizenkettedik évfolyam. 45. szám. Budapest, 1893. november 5. Szerkesztőség : V., Rudolf-rakpart :!. s/. Kiadóhivatal: V., Rudolf-rakparl 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézcndők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY,) HETILAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEINEK KÉPVISELETÉRE A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI, ÜGYÉSZI ÉS KÖZJEGYZŐI KAR KÖZLÖNYE. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják : Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MÓR ügyvédek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve : Negyed éne 1 frt 50 kr. Fel » 3 » — » Egész » (J » — » Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen po stautalványnyai küldendők. TARTALOM: AZ 1894. évi igazságügyi költségvetés. Irta: dr Révai Lajos. II. — A kamatokról, mint a keresetnek és ítéletnek tárgyairól. Irta: Rátvay Gyula, eperjesi kir. tszéki aljegyző. V. — Életfogytig tartó fegyházbüntetés kiszabása esetén miként mondandó ki a hivatalvesztés és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztése, mint mellékbüntetés. Irta : Bálás Elemér, miskolci kir. tszéki jegyző. — Belföld. (A magyar ügyvédség a milléniumi kiállításon. — A »J o g« a fiumej városi képviselőségben. — A budapesti közjegyzői kamara 1893. évi jelentése.) Ausztria és külföld. (A német birodalmi magánjogi codificatio 1893-ban. Irta : dr. S z o k o 1 a y István, budapesti ügyvéd.) Irodalom. (Polgári peirendtartási elvek. Irta: dr. K o r n f e 1 d Ignác. — A pénzügyi közlöny betüsoros tárgymutatója. Összeállította : M á t é f f y Domokos, adótiszt. — Szükséges-e a polgári házasság ? Irta: Egy p a p j — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetés. MELLÉKLET : Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a »Budapesti Közlönyéből. (Csődök. — Pályázatok.) Az 1894. évi igazságügyi költségvetés. . / 11. A kir. táblák szükséglete 1890. óta — tehát aránylag igen rövid idő alatt — majdnem megkétszereződött. Mig a személyi járandóságok 1890-ben összesen csak 754,842 frtban voltak előirányozva, addig azok 1894-re már 1.147,367 frttal szerepelnek. A tavalyi megállapításhoz képest is 95,749 frt emelkedés mutatkozik a fizetések és lakpénzeknél. Indokolását nyeri ezen többlet 12 újabb számfeletti birói állás szervezésében, melyek egyenkint 2,500 frt fizetéssel, továbbá 8 : 800, 3 : 560 és 1: 420 frt lakpénzzel dotálandók. Az 1893. évi IV, t.-c. alapján esedékes fizetés- és lakpénz-tőbblet tesz 01,693 frtot. Ellenben fölöslegessé vált 1 fogalmazói és 2 fordítói állás, összesen 4,100 frt illetménynyel. Ezen birói létszám-szaporitás világosan demonstrálja, hogy a kir. tábláknál is a hátralékok réme kisért. Első sorban a budapesti kir. táblánál, melynek már a mult évben is 7,000 darab hátraléka volt, mely a folyó évben — bár nem nagy mértékben — még emelkedni fog. Mert itt a normális bajokon kivül — melyekre minden bíróságnál számítani kell, mint múló betegség stb. — azon sajnos eset állott be, hogy 5 jeles bíró már hosszabb idő óta teljesen el van vonva hivatásától és néhányan ezek közül birói tevékenységüket többé fel sem vehetik. A személyszaporitás itten elhalaszthatatlan és tekintve, hogy a Curia bíráinak szaporítása újból csak a kir. táblák legjelesebb erőit elvonja, fölötte kétes, vájjon a bevonuló, nagyobbára még gyakorlatlan és tapasztalatlan új elemek képesek lesznek-e a felhalmozódott anyagot gyorsan és oly módon feldolgozni, hogy köszönet is legyen ebbeli munkájukban. A vidéki táblák judicaturája felől csak hallomás és azon pár jelenség után ítélhetünk, mely a nyilvánosság elé kerül. Az eddig e részben tapasztaltak nem épen a legépületesebbek és nem igen bizonyítanak a decentralisatio hasznos volta mellett. Itt vannak első sorban a teljes ülési határozatok, melyek »a hány ház, annyi szokás« elvére helyezve a fősúlyt, a jogszolgáltatás egységét veszélyes módon kezdik megbontani. Itt vannak továbbá a lapunkban és a többi 1 szaklapokban megjelenő számos jogesetek, melyekben arány- ! talanul nagy a II. bíróság ítéletét megváltoztató curiai hatá- j Lapunk nini szama rozatok száma. Ezek mind kórtünetek, melyek a hivatott orvos részéről gondos megfigyelést és helyes diagnostisálást igényelnek. A budapesti kir. ítélőtáblánál a viszonyok C z o r cl a Bódog elnöksége alatt határozottan javultak. Az ítéletek alaposabban vannak indokolva és az egyes bírák érzik az eddig nélkülözött erélyt. Az oly esetek, mint a milyen lapunk m. é. 25. számának sérelmi rovatában »Vae victis« cím alatt felpanaszoltatott, Czorda alatt egyenesen ki vannak zárva.*) Az ügyvédi karnak a kir. táblához újabban kinevezett tagjai derekasan állják meg a helyüket. Erről már előzetesen is meg voltunk győződve és ezen sikerült kísérlet csak ösztönözheti az igazságügyért, hogy a megkezdett úton tovább haladjon. Nem csekély mértékben fog javulni a kir. tábla judicaturája a nemsokára rendelkezésre bocsátandó új és tág hajlék és a nyilvánosságnak evvel kapcsolatos fokozódása által. Ezen állítás korántsem paradox — mert a birák kénytelenek lesznek alaposabban referálni és minden egyes jogesetet alaposabban megvitatni. Kevesbedni fog ennek folytán a bejelentések száma, de emelkedni fog a hozott Ítéletek beiértéke, A főmunka nem lesz többé a referens vállán, a többiek majd aránylagosan osztozkodnak a terhén. Ez talán kezdetben a birák szaporítását fogja igényelni, végeredményében azonban oda fog vezetni, hogy a jogkereső közönség nagy része teljes megnyugvást fog találni ezen ítéletekben és ügyeit fölebb nem viendi, a mi viszont a III. bíróság javára fo gna esni. Mert köztapasztalati tény, hogy igazságos és alaposan megokolt ítéletben — még az ügynek első bírósági ellátása alatt is — mindkét fél belenyugszik. És a sok felebbezésnek első és főoka a felületes ítélkezés, a rideg betű és formának a törvény szelleme fölé való helyezés iránti törekvés, mely — fájdalom — ma még úgy az alsó, mint a felső bíróságoknál nagyban dívik. A személyi járandóságok részletezése a következő: 11 elnök egyenkint 6,000 frttal és 1,000 frt — a budapesti 2,000 forint — lakpénzzel; 1 alelnök 7,000 frttal; 20 tanácselnök (10:5,000, 10:4,000 frt fizetéssel, 5:1,000, 10:700, 5:600 forint lakpénzzel). A királyi táblák elnökeinek és tanácselnökeinek ezen bőkezű fizetése önkéntelenül eszébe juttatja e sorok írójának egy angol alsóbbrangú fiatal postatisztviselct, a kivel e nyáron fürdőhelyen találkozott. Szóba kerültek egyebek közt a fizetési viszonyok és a postatisztviselő akkor panaszlólag megjegyezte, hogy néki csak 500 font évi fizetése (körülbelül 6,200 frt) van, de hogy nem sokára javítást várhat. A tanulságot ebből vonja le ki-ki magának. 225 biró közül 103:3,000 frt, 118:2.500 frt fizetés, 62:800, 102:560, 61:480 és 26:200 frt lakpénz-pótlékot húz. A lakpénz csekély volta annál kirívóbb, mert a bíráknak *) A kérdéses sérelem szerzője bővebb adatokkal ígért szolgálni az ig. ministeriumnak és a többi érdeklődőknek. Meglepetésére azonban *enki sem jelentkezett ezen adatokért, a mi arra enged következtetni, hogy a felpanaszlott jogellenességek mindennapiak. 12 oldalra terjed.