A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 43. szám - A kereskedelmi törvény magyarázata - A nemzetközi magánjog

17-2 A JOG. A büntetés kimérésénél enyhítő körülményül vétetett az, hogy vádlott huzamosabb ideig állott a bűnvádi eljárás súlya aaltt. A bűnügyi költségek tekintetében tett intézkedés a vétkesség megállapításának folyománya. A szegedi kir. itélö tábla (1892. év november hó 14-én •2,893. sz. a.): H. Béla vádlott egyedül a btkv. 416. §-ának 2-ik és 3-ik pontja alapján uyilvánittatik bűnösnek a vétkes bukás vétségében, a vádlott fogház - büntetésének időtartama két (2) hónapra leszállitlatik s ezekkel a változtatásokkal, egyebekben a kir. törvényszék Ítélete helybenhagyatik. Indokok: G. Béla vádlott, a ki a »H. Salamon és fia« cég alatt bejegyezve volt közkereseti társaságnak H. Salamonnal egyenlő képviseleti joggal felruházott beltagja volt és ki ebben a minőségben a cég nevében ki állított váltókat forgatmányával látta el, a vizsgálat alatt beismerte és ez a beismerés az eljárás folyamán elhalálozott apjának H. Salamonnak vallomásával is megegyez, hogy a könyvek vezetése reá (a vádlottra) volt bízva és hogy az üzlet pénztárát apjával együtt közösen kezelte. Ezek szerint az az állítás, hogy H. Jíéla vádlott az üzlet vezetésébe, melyhez a könyvek vezetése is tartozik, egyáltalában be nem folyt, alaptalannak bizonyulván, a könyvek szabályszerű vezetésének, valamint a mérleg készítésének, illetve megőrzésének elmulasztása miatt a felelősség a vádlottat terheli. .Mindamellett tekintve azt az alárendelt szerepet, a mely a végtárgyalásnál tanuként kihallgatott K. Lipót és M. Ignác eskü alatt tett vallomásai szerint a vádlottnak az üzlet kezelésében jutott, valamint tekintve, hogy a vádlottat, a ki a cégbe való belépésekor csak 21 éves volt, ezért, nemkülömben az apjához, H. Salamonhoz való viszonyánál fogva, akár a tőzsdejáték űzése, akár pedig a esödkérvény beadása körül a döntő intézkedés joga n< m illethette, a vádlottat a vétkes bukás vétségében a btkv. 416. §-ának 1. és 4-ik pontja alapján bűnösnek felismerni nem lehetett. A vádlottra kiszabott büntetés annak rovatlan előéletére, valamint a terhére rótt cselekmény elkövetése óta lefolyt idő rendkivül hosszú tartamára való figyelemmel szállíttatott le a rendelkező részben megállapított mértékre. Egyebekben a szabadkai kir. törvényszék Ítéletének vonatkozó indokai elfogadtattak. A magy. kir. Curia (1893-ik évi augusztus hó 30-án): Mindkét alsóbirósági ítélet megváltoztatásával H. Béla vádlott az ellene emelt vád és annak következményei alól felmentetik. Indokok: Habár H. Béla vádlottnak a vizsgálat sjrán tett beismerésével bizonyítottnak veendő az, hogy ő, mint »H. Salamon és fia<' közkereseti társaságnak egyforma képviseleti joggal felruházott tagja, a cég könyvei vezetésével foglalkozott : mégis tekintettel arra, hogy K. Lipót és M. Ignác tanuk vallomása szerint az üzletet tényleg a vádlottnak időközben elhalálozott atyja H. Salamon vezette, mig vádlott H. Béla csak oly alárendelt szerepet játszott, mely K. Lipót tanú azon kijelentésében, »mi H. Bélára nem adunk semmit«, találóan jellemeztetik. A vizsgálat során beigazoltatott ama hiányok miatt, hogy »H. Salamon és fia« név alatt fennállott cégnél a könyvek rendetlenül vezettetek és hogy a mérlegek sem készültek, illetve meg nem őriztettek, a felelősség H. Salamon J elhunyta után H. Bélát nem terhelheti, mert nevezett vádlott azon alárendelt függő viszonynál fogva, melyben apjához fiatal koránál fogva is állott és melynél fogva önálló ügykörrel nem bírt, oly egyénnek nem tekinthető, ki a btkv. 417. §-ának rendelkezésénél fogva büntetőjogi felelősségre volna vonható; minélfogva vádlottat az ellene emelt vád és annak következményei alól felmenteni kellett. Kt'rlineinzőrész fogdosása más férfi által nem képez természetelleni fajtalanságot. (E. T. K. 242. §.) A budapesti kir. itélő tábla: A kir. törvényszékitéletét megváltoztatja s vádlottat az ellene emelt vád és következményei alól felmenti. Indokok: Természet elleni fajtalanság alatt nem minden szemérmet sértő cselekmény, hanem csak a »nemi közösülést« utánzó, a »nemi közösüléshez« hasonló cselekmények értendők, a melyek legalább az egyik fél nemi ösztönének természetellenes kielégítésére irányulnak. Általánosan el van fogadva jelesül az, hogy az úgynevezett manüstupratio a természet elleni fajtalanság tényálladékát vacj; nem állapítja, annál kevésbé állapíthatja meg azt tehát a nemi részeknek egyszerű fogdosása, mely még amannál is kevesebb. A vádlott terhére rótt az a cselekmény tehát, hogy W. N. 10 éves fiúnak nemi részét fogdosta, a természetelleni fajtalanság tényálladékát meg nem állapítja s mint egyszerűen szemérmet sértő cselekmény, csak a B. T. K. 248. §-a alapján volna büntethető. Minthogy azonban ennek a szakasznak egyéb tényálladéki elemei, jelesül a nyilvános elkövetés a az ez általi közbotrány okozás vádlott cselekményében hiányoznak s így vádlott ez alapon sem büntethető: felmentése indokolt. (1892. évi május 30-án. 2,246. szám.) A mugy. kir. Curia: A másodbiróság ítélete indokainál fogva helybenhagyatik. (1893. évi április hó 25-éD, 1892. évi 10.068. sz.) Ügyvédi rendtartási ügyekben. Habár az ügyvéd állandó lakását elhagyja a nélkül, hogy ezt a kamaránál bejelentette és törlését kérte volna, de más kamarába sem véteti fel magát, ebből nem lehet még következletni, hogy önként mondott le az ügyvédségről és azért törlése hivatalból nem rendelhető el. A kassai ügyvédi kamara választmánya (1893. jul. 13. 303. sz. a.): Miután az 1874 : XXXIV. t.-c. 2.. §-ának 2. pontja és 18. §-a értelmében az ügyvédi lajstromba felvett ügyvédnek az. ügyvédi kamara területében állandóan kell laknia; miután az idézett törvény 8. §-a értelmében a lakhely változtatása akár a kai mara területén belül, akár más kamara kerületében szándékolt I áttétele esetében a kamara választmányának bejelentendő ; miután 1 a kamara kerületében való állandó lakás és a változtatás elenged| hetetlen előfeltételét képezi egyrészt annak, hogy az ügyvédi i kamarák által vezetett ügyvédi lajstromban az ügyvédek nyilván| tartassanak; másrészt ki van zárva, hogy ezen lajstromban oly ] ügyvéd vezettessék mint kamarai tag, ki a kamara területében állandóan nem lakik . miután azon ügyvéd, ki azon kamara területéről, melynek tagja, eltávozik a nélkül, hogy ezt a kamarai választmánynak bejelentené vagy más ügyvédi kamarai lajstromba leendő felvétele iránt folyamodnék, azon határozott szándékot nyilvánítja, miszerint azon kamara ügyvédi lajstromában vezetett kamarai tag lenni nem kiván, vagyis az ügyvédkedésről Önként lemondottnak tekintendő ; miután a lakhelyéről bejelentés nélkül eltávozott ügyvéd ezen alakszerűség mellőzése által sérti ugyan a törvény rendelkezését, de önmagában véve ezen mulasztás a fegyelmi eljárás megindítását annál kevésbé indokolhatja, mivel ennek célja csak a vétkesség megállapítása és a súlyosabb büntetéssel, az ügyvédségtőli elmozdítással lenne elérhető, a mi a fegyelmi eljárásnak a törvényben gyökerező szellemében nem fekhetik. A büntetésnek a vétkesség súlyához mért arányosságával ellenkeznék és aránytalanul súlyos, alig jóvátehető büntetéssel illetné a bejelenté i kötelezettséget elmulasztó ügyvédet, mig a fegyelmi eljárás nélküli egyszerű lajstrombóli törlés, mint nyilvántartási intézkedés, a kamara területébe való visszatérés és annak bejelentése által ismét könnyen jóvátehető. Miután ehhez képest az 1874 : XXXIV. t.-c. 7. §-ának végpontjában foglalt azon rendelkezés, mely szerint az ügyvédi lajstromba felvett ügyvéd csak rendes fegyelmi eljárás utján zárható ki abból, csakis az idézett törvény 3. §-ában foglalt felvételt kizáró okok felmerülése esetére vonatkozhatik; de korántsem alkalmazható akkor, a mikor az ügyvéd ellen sem panasz, sem fegyelmi vétség fenn nem forog, hanem kizárólag az ügyvédi kamarák által vezetett lajstrom helyesbítéséről van szó; mindezeknél fogva a kamara választmánya, az ügyész indítványától eltérőleg, a hírlapi idézés s fegyelmi eljárás megindításának helyét nem látja és Z. M. volt kassai lakos ügyvédet, ki a kamara kerületéből már több év előtt eltávozott, és sem eltávozását, sem jelenlegi lakását be nem jelentette, ki utolsó tartózkodási helyére, Péczelbe intézett ügyészi felhívás és 1891. évi május 15-én 148. szám a. bejelentése dacára sem tért vissza ezen kamara területébe, az 1874 : XXXIV. t.-c. 34. §-ánakl. pontjából vont hasonlatosságnál fogva az ügyvédkedésről önként lemondottnak tekinti és őt az ügyvédi lajstromból hivatalból kitörli. Ezen határozat az ismeretleu tartózkodású Z. M. részére ezennel kirendelt ügygondnok, dr. B. Béla kassai lakos ügyvéd kezéhez kézbesittetni, jogerőre emelkedés után az ügyvédi lajstromba bevezettetni, a hivatalos hírlapban közzététetni, az igazságügyministerhez feljelentetni és a kamara kerületében létező bíróságokkal és az összes ügyvédi kamarákkal közöltetni rendeltetik. A m. kir. Curia (1893. szept. 20. 9,475. sz. a.): a kassai ügyvédi kamara választmányának határozata megváltoztattatik és annak, hogy Z. M. az ügyvédek lajstromából ez uton töröltessék, helye nem találtatik. Mert az 1874 : XXXIV. t.-cz. 34. §-ában esetenkint fel vannak sorolva azok az okok, melyeknél fogva az ügyvéd az ügyvédek lajstromából hivatalból törölhető; ezek közé az eltávozás nem tartozik, sem pedig eltávozását lemondásnak tekinteni nem lehet, hanem a mennyiben oly okok merültek fel, melyek a felvételt kizárnák, a törlés, illetve kizárás csak rendes fegyelmi eljárás utján mondható ki. Kivonat a „Budapesti Közlöny"-ből. Csődök : Ncuwirtll Mór c., aradi tszék, bej. okt. 22, félsz. nov. 18, csb. Víncze Miklós, tmg. Simon Jenő. — Veress Ferenc e., erzsébetvárosi tszék, bej. nov. 18, félsz. dec. 13, csb. Sánder Frigyes, tmg. dr. Schuster Frigyes. — Vojnics Lukács e., szabadkai tszék, bej. okt. 30, félsz. nov. 16, csb. Oláh Ferenc, tmg. dr. Váli Géza. — Ro>etlbcrg Ferenc e., gyulai tszék, bej. nov. 20, félsz. dec. 11, csb. Domokos László, tmg. Csánky Béla. — Heiin Mihály e., n.-kikindai tszé';, bej. nov. 20, félsz. dec. 18, csb. Hoffmann Frigyes, tmg. dr. Terch Ödön. Pályázatok : Az antalfalvi jrbságnál j á r á s b i r ó i áll. nov. l-ig. — A nagy-becskereki ügyészségnél ügyészi áll. nov. l-ig. — A temesvári ügyészségnél a 1 ü g y é s z i áll. nov. l-ig. — A soproni tszéknél jegyzői áll. nov. l-ig. — A zsolnai tszéknél a 1 b i r ó i áll. nov. l-ig. — A budapesti tszéknél jegyzői áll. okt. 29-ig. — A szvidniki jrbságnál a 1 b i r ó i áll. nov. 2-ig. — A pécsi jrbságnál albirói áll. nov. 2-ig. — A veszprémi tszéknél aljegyzői áll. nov. 2-ig. — A margittai jrbságnál aljegyzői áll. nov. 2-ig. — A cs -szeredai tszéknél jegyzői áll. nov. 2-ig. — A pozsonyi ügyész-égnél a 1 ü g y é s z i áll. nov. 4-ig. Nyomatott . ..festi konvviivomda-részvénv-tirsa^ás" nál Hold-utca 7. f%.