A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 43. szám - A birák szaporitása - Viszonosság Ausztriával

310 A .1 OGK A budapesti kir. ügyészség személyzetét a jövő évben egy alügyészi állással szaporítani szándékozik az igazságügyminiszter. Szükségesnek tartja e szaporitást azon körülmény folytán, hogy a rohamosan fejlődő főváros népességének szaporodása a bűnesetek számának nagymérvű emelkedését idézi elő; továbbá a bűnvádi ügyviteli szabályok által okozott munkatöbblet ^ következtében, mely a járásbirósági ügyekben az ügyészi közreműködést behatóbbá tevén, egyszersmind a hivatalból üldözendő s évenkint csaknem hat ezerre rugó járásbirósági ügyeknek az iratok alapján való ellátásával egy ügyészi tagra eső évi munkaátlagnál többet vesz igénybe. A Mrák szaporítása. Az igazságügyi költségvetés indokolása tüzetes adatokat foglal magában a jövő évben tervezett birói létszámemelésről. A mi a királyi Curiát illeti, az igazságügyminister annak kebelében egy számfeletti tanácselnöki és két számfeletti másodosztályú birói állás létesítését tervezi s ez iránt külön törvényjavaslatot fog a törvényhozás elé terjeszteni. A megokolás erre vonatkozólag a következőket tartalmazza: A királyi Curia itélöbiráinak létszáma egy elnök, egy másodelnök, hét tanácselnök és 62 előadó itélö biró. Ez a létszám a Curiához utalt ügyek elintézésére már kezdetben elégtelennek bizonyulván, a kisegítő birói rendszerhez kellett nyúlni és az 1877. évi V. törvénycikkben felhatalmaztatott az igazságügyi kormány, hogy a budapesti királyi Ítélőtáblai bíráknak sorából a szükséghez képest kisegítőket rendeljen be. A kisegítők száma kezdetben kevesebb, 1890-ben azonban a Curia ügyforgalmának évről-évre emelkedése folytán már 12-re emelkedett. A királyi Ítélőtáblák szétosztása, a birói szervezet módosítása és ezek folytán az alsó bíróságok fokozottabb működése, az ügyforgalom emelkedését rohamossá tette, — ugy hogy habár a királyi Curiánál jelenleg is 11 királyi itélő táblai biró van kisegítőként beosztva, — a hátralék száma a folyó évi július végén a ll,000-et meghaladta. Ezen állapotnak némi — lehetőleg sürgős — enyhítése céljából a királyi Curia birói létszámát legalább egy tanácscsal szaporítani kell. Szem előtt tartva az államháztartás érdekét, e szaporitást akként szándékozom eszközölni, hogy a királyi Curia itélöbiráinak számát csak hárommal emelem és az új tanács alakításához még szükséges létszámot kisegítő királyi Ítélőtáblai bírákkal szándékozom pótolni. Mely célból, a mint az alább előterjesztendőkből is kitűnik, a királyi Ítélőtáblai birák szaporítását is tervezetbe vettem. Ki kell jelentenem, hogy a fent jelzett állapot gyökeres javulását nem ettől az intézkedéstől várom, mert a királyi Curia itélöbiráinak létszámát mai ügyforgalma arányában sokkal nagyobb méivben kellene szaporitani, a mit azonban sem az igazságszolgáltatás jól felfogott érdekéből, sem pénzügyi szempontból tenni nem lehet. Az állapot, gyökeres javulását a polgári peres eljárásnak immár a megvalósulás stádiumába lépett reformja fogja eszközölni, miután ez a felső bíróságoknak s különösen a királyi Curiának jelentékeny tehermentesítését fogja előidézni. Ugy, hogy mihelyt a királyi Curia a mai perjog, által hozzáutalt ügyektől megszabadul, bíráinak létszáma leszállítható legyen. Ez az oka egyszersmind annak, hogy javaslatom csak ideiglenes természetű s hogy ennélfogva csak számfeletti birói állások engedélyezését kérem. Ezt az ideiglenes intézkedést pedig a fent már felemiitetteken felül szükségesnek tartom különösen azért, mert habár az új sommás szóbeli peres eljárás a legközelebbi jövőben életbe fog lépni : két, sőt három évig eltart az, mig a királyi Curia a mai perjog szerint hozzáutalt, már most hátralékként nála levő befejezett és még folyamatba levő s hozzá később felküldendő ügyeket feldolgozhatja. Az átmenet gyorsitása a főcél, a mit ez uton elérhetni bizton remélek. A királyi táblánál a miniszter tizenkét számfeletti birói állást vett fel, egyenként 2,500 forintfizetéssel, nyolc 800 forint, hármat 560 forint és egyet 420 forint lakpénzzel. E szaporitást az teszi szükségessé, hogy a Curiánál a kisegítők szaporítása válván elkerülhetetlenné, ezt a táblák mai létszámából nem lehet eszközölni; e mellett, bár általán véve, a budapesti Táblát kivéve, a másodbiróságoknál említésre méltó hátralék most már nem létezik, a budapesti Táblán emelendő a birák létszáma addig, mig az új perrendtartás életbelép és ezzel a másodbiróságok tehermentesítése bekövetkezik. A vidéki Táblák között is vannak továbbá többen, a melyek csak biráik megfeszített munkássága folytán képesek a hátralékok felhalmozódását meggátolni s igy ügyforgalmuk arányában személyzetük némi szaporítását szintén igénylik. A vizsgálóbírói intézmény fejlesztése, az örökösödési eljárás tervezete s küszöbön álló refomálása, az erdélyi birtokrendezési ügyek ^ gyorsitása, a telekkönyvek kiigazítását tárgyazó intézkedések végrehajtása, de főleg az a mélyreható reform, mely az új polgári peres eljárás életbeléptetésével jár, a törvényszéki és járásbirósági birói és segédszemélyzeti létszám felemelését tette szükségessé. Ennek megfelelöleg a jövő évi költségvetésbe kilenc hónapra számítva felvétetett 62 biró 1,600 forint fizetéssel, körülbelül hat 500 forint, kilenc 350 forint, huszonnyolc 300 forint, tizenkilenc 250 forint lakáspénzzel és hat 400 forint működési pótlékkal. Felvétetett továbbá 74 albiró 1,100 forint fizetéssel, körülbelül nyolc 400 forint, kilenc 280 forint, harmincnyolc 240 forint és tizenkilenc 206 forint lakáspénzzel, nyolc 300 forint működési pótlékkal; a mihez a megfelelő segédszemélyzeti szaporítás járul. Erre vonatkozólag a megokolás még a következő megjegyzést tartalmazza : »A királyi törvényszékek és királyi járásbíróságok személyi járandóságaira általában meg kell jegyeznem, hogy tekintettel az 1891. évi XVII. törvénycikknek a birói szervezet módositásárá vonatkozó rendelkezéseire s ezek között különösen a vizsgálóbírói intézmény életbeléptetésére, feltétlenül szükségesnek mutatkozik, hogy a költségvetési törvényben ugy is egy összegben megszavazandó személyi járandóságoknak miként való felhasználása tárgyában ne legyek kötve a személyi járandóságok azon részletezéséhez, a mely a költségvetéshez csatolva van, mert az idézett törvénynek az albirákra és a vizsgálóbirákra vonatkozó, valamint az a rendelkezése, mely szerint egy járásbírósághoz szükséghez képest több járásbiró is kinevezhető s a királyi törvényszékek és királyi járásbiróságok személyzetének a fentebb idézett rendelkezésekre való tekintettel a valódi szükség mérvének megfelelő arányos megállapithatása szükségessé teszi, hogy törvényszéki birák s járásbirák helyett albirákat és viszont, albirák helyett jegyzőket és viszont, jegyzők helyett aljegyzőket és viszont, telekkönyvezetők helyett segédtelekkönyvvezetőket és viszoüt, segédtelekkönyvvezetők helyett telekkönyvvezetési képesítéssel biró Írnokokat és viszont alkalmazhassak; és hogy azon esetre, ha elegendő számban joggyakornokok alkalmazhatók nem lennének, az ezek díjazására szolgáló évi díjak feleslegét aljegyzői állások betöltésére fordíthassam. Az igazságügyi szervezés és az eljárási szabályok reformjának fokozatosan való célszerű keresztülvitele múlhatatlanul megkívánja, hogy az igazságügyi kormányzat az átmeneti korszakban a költségvetési törvényben a királyi törvényszékek és járásbiróságok személyi járandóságai fejében megszavazott összeg keretén belül a fent jelzett eltérési jogosultsággal felruházva legyen; a mi törvényes akadályokba azért nem ütközik, mivel az elsőbiróságok bíráinak s a segéd- és kezelőszemélyzetnek létszáma törvény által megállapítva nincsen.« Ebből látható, hogy az igazságügyi kormány a jövő évre a birói létszám nagy arányú emelését tervezi, mely jelentékeny mérvben meg fogja könnyíteni az igazságszolgáltatás céljait. Nyilt kérdések és feleletek. Ügyvédi rendtartási ügyben. (Kérdés.) Egy elhalt kollegám irataira gondnokul lettem kinevezve. Elvégezve teendőim, az illetékes kamaránál kérelmeztem felmentésemet és kérdésbe tettem : mit tegyek az iratokkal ? Felmentetvén — utasíttattam, hogy a gondozott iratokat iratjegyzék mellett terjeszszem be az illetékes törvényszékhez. Megcselekedtem, — a törvényszék azonban visszaküldte az iratokat, mondván, hogy nem illetékes az ilyen iratok őrzésére. Megfelebbeztem ezen határozatot, de a kir. tábla is helybenhagyta azt. Mit csináljak az iratokkal ? Jázon. Sérelem.* Alszonosság Ausztriával. ** Igazán furcsa, különös emberek vagyunk mi magyarok ! Ha valakinek eszébe jut az országgyűlésen a csendőrök sárga-fekete kardbojtjáról, vagy — apage satanas — a hadgyakorlatoknál alkalmazott sárga-fekete jelzőzászlókról interpellálni, akkor olyan alkotmányjogi vita kerekedik és olyan gravamen vita kél, hogy szinte alapjában rendül meg a Sándor-utcai tisztes, vén épület. De arra, a mi mindennap fellázítja a magyar közönség vérét és különösen az ügyvédeket vérig boszantja és részükre feleik sikeres képviselését majdnem lehetetlenné teszi, arra a babyloni nyelvzavarra, a mely különösen a tarka-barka nemzetiségű Ausztriából naponta reánk zúdul, arra a szürke theoreticusoknak, a kik az igazságügyministeriumot legújabban ellepték, persze nincs idejük gondolni. Sokkal fontosabb (?) és szükségesebb (?) és sürgősebb (?) dolgokkal vannak odafönt elfoglalva, sem minthogy az efféle lapáliákkal is foglalkozzanak és hogy az arculcsapást észrevegyék, a melyet az Ausztriával való szerződésünk ellenére naponta el kell tűrnünk. * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az ezen rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha lírvántatik. Velünk azonban az mindig tudatandó. A szerkesztdség. ** Ezen cikk oly hűn és találóan ecseteli az Ausztriával való viszonossági viszonyaink viszontalanságait és sérelmeit, hogy a közérdek követelte kötelességet teljesítünk, midőn azt szerző engedelmével, t. laptársunk a »Szegedi Jogász-Lapok«-ból átveszszük. A szerkesztőség.