A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 42. szám - A kamatokról,mint a keresetnek és itéletnek tárgyairól 4. [r.]

A JOG. 301 A kir. táblák birói létszámának tizenkét birói állással való szaporítását vette célba a jövő évre az igazságügyminiszter. Ezt a számfeletti bírákkal való ideiglenes szaporítást szükségessé teszi egyfelől az, hogy a Curiánál a kisegítő birák számát szaporítani kell, a táblák most működő személyzetéből pedig érezhető hátrány nélkül ez nem történhetik meg; másfelől pedig az, hogy ámbár a másodbiróságoknál — a budapestit kivéve - most már nincs említésre méltó hátralék, a budapesti kir. táblánál elkerül hetlenül szükséges a személyzet szaporítása addig is, mig az új perrendtartás életbelép s ezzel a másodbiróságok tehermentesítése is bekövetkezhetik. A vidéki kir. táblák közt is vaunak olyanok, melyek csak bíráik megfeszített munkássága folytán képesek a hátralékok felhalmozódását megcáfolni s igy ügyforgalmuk arányában birói személyzetük némi szaporítását szintén igénylik. A kir. végrehajtók lankadatlan erővel és dicséretre méltó kitartással folytatják a küzdelmet helyzetük javítása érdekében. Valóságos ostrom alá veszik az igazságügyministert ujabb meg ujabb kérvényeikkel, melyekben ujabb és ujabb adatokkal törekszenek támogatni igénveik jogosultságát. A legújabb kérvény, mely G e s z t y Ferenc mouori végrehajtó tollából eredt, felette alapos módon sorolja fel a sérelmeket. Átveszszük belőle a következő részt: Engedje meg Nagyméltóságod, hogy helyzetünk mibenlétét még kétrendbeli sérelmünk felsorolásával egészíthessük ki, melyek különben is igen kéreméses és bizonytalan anyagi létünket ho\a-tovább megsemmisüléssel fenyegetik. E sérelmek egyike az, hogy legtöbb bíróság a teendőkkel a nélkül is tulhalmozott kir. közjegyzőknek ad oly megbízásokat, melyeket — mint pl. ingatlan árveréseket, csődleltározásokat stb. — Nagyméltóságod szándéka szerint a bir. végrehajtóknak kellene kiosztani; semmibe sem véve Nagyméltóságodnak e részben már kibocsájtott azon kegyes rendeletét, mely szerint utasítani méltóztatott a bíróságokat, hogy ne adjanak oly megbízásokat a közjegyzőknek, melyek a bir. végrehajtók ügykörébe vágnak, nehogy az utóbbiaknak különben sem biztosított megélhetése veszélyeztessék. E magas rendeletnek szigorú keresztülvitele, eltekintve a méltányossági szempontoktól, az ügymenet érdekében is fontos, mert köztudomású dolog, hogy a kir. közjegyzők teendőkkel annyira túlterhelve vannak, hogy a gyakran sürgős természetű ügyeket, a felek számára és a közszolgálat hátrányára hónapokra kénytelenek eltolni s megkövetelik a bíróságoktól, hogy a határidőket elfoglaltságukhoz képest ők maguk tűzhessék ki; mialatt a bir. végrehajtók tétlenül várnak a dologra, mely náluk a kenyérrel egyértelmű. Ezen állapotok nem azt teszik kívánatossá, hogy a bir. végrehajtók ügyköre megszoriítassék, hanem hogy ellenkezőképen kibővittessék s tőlük oly teendők semmi szia alatt el ne vonassanak, melyek ügykörükhöz tartoznak. E részben egész alázatosan esedezünk Nagyméltóságodhoz, hogy félre nem magyarázható, kategorikus módon kegyeskedjék megjelölni azonteendőket, melyek a bir. végrehajtók ügyköréből semmi szin alatt el nem vonhatók s a bíróságoknak szigorúan meghagyni, hogy a végrehajtók hatáskörébe utalt teendőknek a kir. közjegyzőkre ruházása által a bir végrehajtóknak eléggé kéreméses és bizonytalanjövedelmét ne csorbítsák. A bir. végrehajtói kar lételét, tagjainak megélhetését nagyban veszélyeztető másik visszaélés, mely panaszra késztet bennünket, abban rejlik, hogy a bir. végrehajtói állásoka legnagyobb felületességgel és valódi szükség nélkül szaporittatnak; második, harmadik állás szerveztetik ott, a hol az ügyforgalom alig egynek nyújthat tisztességes megélhetést. És történnek ilyen intézkedések a nélkül, hogy annak célszerűsége, szüksége iránt a dologban érdekelt bir. végrehajtó meghallgattatnék. Tapasztalásból állithatjuk, hogy ily új végrehajtói állások rendszeresítésének leggyakrabban liir.cs más oka, mint a hivatalfőnöknek a már működő végrehajtó ellen való ellenszenve, kit ha a forcirozott rendbírságok és fegyelmi eljárások tortúráin keresztülhajtva, állásától meg nem foszthatott, csekély jövedelme nagyobb részétől kiván az általa indítványozott és »s z ü k s é g e s n e k« jelzett új állás kreálása révén elütni. A célszerűségi és méltányossági okok mindenesetre a mellett harcolnak, hogy a végrehajtói állások szaporítása indítványba hozatalának eseteiben a bir. végrehajtó is meghallgattassék s a szaporítás szükségéről neki is nyilatkoznia alkalom adassék. Ausztria és külföld. Az angol börtön-egyesület ez idei évi jelentése tüzetesen foglalkozik az angol ifjúkori bűnösökkel, naplopók iskoláival, a pauperismus, a börtönök és foglyokkal, az indiai büntető administratióval stb. A jelentés constatálja, hogy ugy Angliában, mint Skóthonban erős ellenszenv uralkodik a gyakorlati jogászok körében a gyermekek bebörtönözésének minden neme, még a túlgyakran alkalmazott és épugy kifogásolható ideiglenes letartóz- , tatások ellen is. A kerületi börtönökben tényleg 16 éven aluli | I gonosztevő nem volt letartóztatva, a mi azonban nem zárja ki ! azoknak a kisebb helyi fogházakban való letartóztatásukat. A visszaesők és iszákosok tekintetében igy szól a jelentés : »Van nagyobb számú nyomorult — nagyobbára nők - kik százmeg százszor lettek börtönbe küldve egy hétre vagy egy hóra, ugyanazon tehetetlen és együgyű ítélet alapján, újból és újból, a község nagy megterheltetésével. Igy egy lancashire i asszony 315-ször, egy londoni 300-szor, egy walesi 250 szer, egy walesi férfi-bűnös 135-ször, egy londoni 127-szer, egy yorkshirei nő 105ször stb. lettek elitélve. Itt természetesen csakis a büntetés súlyosbítása vezetne célhoz, ezt azonban tiltja az álhumanismus, mely a mellett harcol, hogy az iszákosság vagy szegénység áldozatai ne büntettessenek túlszigorúan olyan vétségért, melyért már egyszer bűnhődtek. És ezen álláspont mellett még oly kiváló férfiak mint a chief-justice Coleridge és mások is szállnak síkra. Az iszákosság folytán elkövetett bűntettesekkel szemben a jelentés a praeventiv eszközöket ajánlja; a rendőrségnek ez irányban csak fel kellene használnia törvényadta jogait a mértéktelenség és erkölcstelenség korlátozására. Az indiai börtönökben igen nagy a halandóság a letartóztatottak sorában, a mit az egylet már parlamenti felszólalás tárgyává is tesz. Javulás csak ugy várható, ha a helyi viszonyok jobban megfigyelve és e végből az indiai benszülöttek nézetei is meghallgatva lesznek. Külföldi judieatura. Egyedül azon körülmény folytán, hogy valamely házon ablakok vannak, melyek világosságot és levegőt a szomszéd telekről nyernek, a nélkül, hogy a szomszéd ez ellen kifogást tett volna, még nem jut a háztulajdonos az ablakjogi szolgalom birtokába. (Bécsi fel. bir. 604. sz. 1892.) Nem létező adósság fizetése az esetre, ha az fentartással történik, nem tekintendő a megtámadási jogról való lemondásnak, mely az A. P. T. 1431. §-a szerint a visszakövetelést kizárná. (Bécsi fel. bir. 923. sz. 1892.) A cégtulajdonos keresztneve nem kell, hogy megegyezzék a cégben megjelölt keresztnévvel, de a cégjegyzékben a cégtulajdonos keresztneve feltüntetendő. (Bécsi fel. bir. 1,252. sz. 1892.) Segédanyag beszerzése további eladás céljából nem képez kereskedelmi ügyletet, ha a segédanyag a feldolgozásban elveszti lényegét és alkatelemeit. (Brünni fel. bir. 788. sz. 1892.) Ha az eladó beleegyezett, hogy az árú neki rendelkezésre bocsáttassék és egyúttal késznek nyilatkozott a vevőnek az állítólagos kárt megtéríteni, vevő köteles az árút haladéktalanul visszaküldeni és ha mindennek dacára visszatartja és fölötte rendelkezik, tartozik a vételárt megfizetni. (Triesti fel. bir. 14,561. sz. 1892.) Üzletközvetítésnél csak akkor fizetendő a kialkudott provisio, ha a közvetített üzlet tényleg létre is jött. (Bécsi fel. bir. 15,024. sz. 1892.) A nyertes fél kérelmére elrendelt kíesomózási tárgyalás költségei nem itélendök meg az ellenféllel szemben, ha ez a tárgyalás előtt az iratoknak posta utján való kézbesítését kérte. (Prágai fel. bir. 1,394. sz. 1882.) Az erdőtulajdonossal kötött adás-vevési szerződés még nem jogosítja fel a vevőt arra, hogy átadás előtt a tulajdonos akarata ellenére fákat kivághasson. (Bécsi fel. bir. 1,494. sz. 1892.) Ha az eladónak záloghitelezője a megvett árút azon fentartással szállítja vevőnek, hogy a záloghitelező követelése kifizettessek és hogy vevő a záloghitelező kifizetése előtt az árúval nem rendelkezhetik, akkor vevő az árú feletti rendelkezés esetén köteles a záloghitelező követelését kiegyenlíteni. (Brünni fel. bir. 882. sz. 1892.) Egy kivándorlóit osztrák állampolgár lakhelyének illetékes bírósága mindaddig azon Ausztriában bírt utolsó lakhelyén lesz, mig a megperelt idegen állampolgárság megszerzése által vagy más módon ki nem mu atja állandó külföldi lakhelyét. fBécsi fel. bir. 319. sz. 1892.) Külföldön tartózkodó osztrák állampolgárnak hirdetményi megidézése után e célra kijelölt gondnokával folytatott tárgyalás ép olyan teljes joghatályú, mintha magával a megperelt féllel történt volna. (U. a.) A váltó - elfogadvány valódiságának bebizonyítása büntetőbírósági vallomás által még nii,cs eszközölve. (Krakói fel. bir1,815. sz. 1892.)