A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 2. szám - A pozsonyi kir. törvényszék

A .J O Gr. 15 kezelés adatai, melyek a pozsonyi kir. törvényszéknek mint kereskedelmi bíróságnak be is jelentettek. A pozsonyi kir. törvényszék mint kereskedelmi biróság elrendelte a vizsgálatot és 1890. évben ugy találta, hogy a szeredi takarékpénztárnak a zárszámadásai már 1878-ban, 1879-ben, 18^3-bau, 1834-ben nem teleltek meg a főkönyvekben foglalt bevezetéseknek, hogy a könyvekben javítások és vakarások fordulnak elö, hogy a legfontosabb betéti könyvek hiányzanak, mivel a társaság segédkönyv-élőjénél elégtek, hogy a főkönyvelő már 1887-bén figyelmeztette az igazgatóság eluökét arra, miszerint a tényleges betétek 10,000 — 12,000 frttal baladják meg azt az összeget, mely ezen a címen a könyvekben előfordul, hogy az igazgatósági elnök szűkebb értekezleten azt állapította meg a segédkönyvelővel együtt, miszerint az esetet nyilvánosságra nem hozzák, arról a közgyűlésnek jelentést nem tesznek, hogy ezen megállapodás nyomán az 1887-iki mérleget a hiányra való tekintet nélkül tudva valótlanul állították össze, még pedig olyannyira, hogy végre kitűnt, miszerint a bejelentett hetetek 72,630 frttal haladják meg azt az össteget, a mely e címen a mérlegbe fel lett véve. A kir. törvényszék ugy találta, hogy mindezek a dolgok nem alkalmasak arra, hogy az igazgatósági és a felügyelő-bizottsági tagok közül csak egyik is a büntető törvénykönyv 3c 2. §-a alapján vonassék felelősségre. A részvénytársaság felszámolás alá került, jóllehet szenvedő állapota köztudomás szerint jóval meghaladja a cselekvő állapotot, nem lévén képes a részvénytársaság arra sem, hogy a betéteket kifizesse. Hogy milyen törvényes kötelessége lett volna az igazgatóságnak ebben az esetben, azt a kereskedelmi törvény megmondja. No de nem akarom tagadni, hogy akkor, midőn a társaság a felszámolást elrendelte és ez neki meg is engedtetett, a részvényesek közül legtöbben azt hihették, hogy a felszámolás a hitelezők érdekében fekszik, mivel rövidebb idő alatt és sokkal kevesebb költséggel lesz befejezhető, mint a csőd. A szeredi takarékpénztár tehát felszámolás alatt van. még pedig évek óta. A kereskedelmi törvény 208. §-a szerint a felszámolók a társasági ügyek lebonyolítása iránt legalább évenkint tartoznak egy kimutatást közzétenni. Eddig a szeredi takarékpénztár ezt nem tette. Egyik ügyfelem képviseletében azzal a kérelemmel fordultam a pozsonyi kir. törvényszékhez mint kereskedelmi bírósághoz, hogy a felszámolókat törvényes kötelezettségük teljesítésére záros határidő kitűzése mellett utasítsa. Ezen kérvényem folytán a kir. törvényszék elrendelte a felszámolók kihallgatását, melyet a nagyszombati kir. járásbíróság eszközölt is. A felszámolók elismerték, hogy eddig nem tettek közzé egyetlen egy kimutatást sem és azzal a mentegetődzéssel állanak elö, hogy a felszámoláshoz szükséges társasági és üzleti könyvek rendelkezésükre nem állottak, lévén ezek a könyvek a pozsonyi kir. törvényszéknél a társaság segédkönyvelője ellen megindított bünper iratai között. Ezt a védekezést a kir. törvényszék — mivel a társaság régi könyvei csakugyan ott vannak — alaposnak elfogadta és kategorice kijelenté, hogy a felszámolók mulasztással nem vádolhatók, de hozzáteszi azt az intést — difficile est satyram non scribere — hogy a felszámolás megejtésében a törvény értelmében serényen és híven eljárjanak. A kimutatás közzététele tekintetében előterjesztett azon kérelmem fölött, hogy a társaság felszámolói záros határidő kitűzése mellett a kimutatás közzétételérc utasíttassanak, a törvényszék nem határozott. Ez a száraz tényállás. Hozzátehetem talán, hogy jogos a felháborodásom a királyi törvényszéknek intézkedése, vagyis inkább mulasztása fölött. A felszámolók beszedik évek óta a váltóköveteléseket, a jeizálogi követeléseket, átruháznak ilyen követeléseket, kielégítenek egyes betevőket, a betétekre részfizetéseket teljesítenek és mikor a társaság tagjai sáfárkodásukról számot kérnek, mikor azt kérik, hogy törvényes kötelességük teljesítésére, a tör vényben előirt kimutatás közzétételére utasíttassanak, a felszámolók azzal a haszontalan kifogással állnak elö, hogy a felszámolást megelőző időből való könyvek a törvényszék büntető osztályánál vaunak és ez a körülmény akadályozza őket abban, hogy saját működésükről a követelhető kimutatást közzétegyék! És sikerrel védekeznek ily módon, mert a kir. törvényszék elhiszi azt nekik, hogy az általuk évenkint beszedett követelésekről és kifizetett tartozásokról ők azért nem tudnak számot adni, mert az ö működésüket megelőző időre vonatkozó egyes könyvek kezeiknél nincsenek. Ugy hiszem, nem szükséges, hogy ezekhoz még valami megjegyzést fűzzek; a tények beszélnek. De csakis ez a rovat való az ilyen tényeknek közlésére. Borovánszky Ede, nagyszombati ügyvéd. Vegyesek. A kir. curia teljes ülése. F. hó .Vén tartotta meg az új évben első teljes ülését a m. kir. curia, Szabó Miklós elnöklete I alatt, a kinek üdvözlő szavai után megalakították a bizottságokat ! a következőképen: 1. Kisebb fegyelmi biróság: Jakab falvay István, Hegedűs László, Bömches Gyula, Sántha Gábor, I Oeffner Ferenc, Vavrik Antal rendes, Gyárfás Ferenc, Décsey | Zsigmond, Nedeczky Ödön, Illyés Károly, Herich Tóth János, \ Andrássovics Béla póttagok. — 2. Nagyobb fegyelmi biróI s á g: Sebestyén Mihály, Pásztélyi János, Klimkó István, Székely Ferenc, Balícgh József, Frenreisz István, Hammersberg Jenő, ! Csider László rendes tagok ; Beck Hugó, Jankovich Gyula, Keömley ! Pál, Székács Ferenc, Bosits Gábor, Keresztszeghy Lajos, Mérey Albert, Ádám András póttagok. — 3 Alapítványi bizottság. Rendes tagok: Nagy Imre, Veszprém}7 János, Pásztélyi János, Jankovich Gyula, póttagok: Németh Lajos, Hérics-Tóth János, Vavrik Antal és Asztalos Aba. Ezután az évközben előfordult személyváltozásokról tettek jelentést és végül leszavaztak a képviselőválasztói jog tárgyában történt felszólamlásokat felülvizsgáló bizottság tagjaira és a könyvtári bizottságot alakították meg. A kir. tábla teljes ülése. A budapesti kir. itélő tábla birái az új év alkalmábál teljes ülést tartottak. Czorda Bódog elnök üdvözölte meleg szavakkal a birákat s az igazságszolgáltatás érdekében való további buzgó közreműködésüket kérte. A jelentések során a tábla bíráinak működési statisztikája s az ügyforgalom volt Ezúttal is kitűnt, hogy a folyton növekedő ügyforgalom mellett a tábla mostani bírói létszáma fokozott tevékenység mellett sem képes lépést tartani az ügyforgalom növekedésével s a mult évben átvett 0,535 darab hátralék ez év végéig 7,2l6-ra emelkedett; a hátralék növekedése tehát 631 ügydarab, a mi a/, előző évekhez képest még igen kedvező számnak mondható. Az ügyforgalom statisztikája különben a következő: 1891-ből áthoztak 6 535 iigydarabot, ebből polgári ügy 4.321, úrbéri 1, váltó 1,714, büntető 4i>9 volt. Az 1892. év folyamán érkezett összesen 31,125 ügydarab, még pedig 14,145 polgári, 63 úrbéri, 5,791 váltó, 11,326 büntető ügy. Elintéztek 1892-ben összesen 30,444 darabot, ebből 14,088 polgári, 52 úrbéri, 5,389 váltó és 10,915 büntető ügyet. Maradt hátralék 4,678 polgári, 12 úrbéri, 1,616 váltó, 910 büntető ügy, összesen 7,216 ügydarab. Viszonyítva az elmúlt évben átvett hátralékhoz polgári ügy több volt 357 darabbal, úrbéri ügy több volt ll darabbal, büntető ügy több volt 4ll darabbal, váltó ügy kevesebb volt 98 darabbal, összesen tehát a többlet 681 ügydarab. Ezután a teljes ülés megalakította sorshúzás utján a fegyelmi bíróságot. Ennek rendes tagjai lettek: dr. Horváth Ferenc. Tóth Gergely, dr. Heil Fausztin és Burg Lajos, póttagjai: Tarnai János, dr. Bubla Ferenc, Csiky József és Szántay Adolf. A kúriai és táblai vegyes alapítványokat kezelő bizottságba egyhangúlag megválasztották Lipthay Kornélt és Illyasevics Jenőt rendes, Vaszilievics Vazult és Fényes Miklóst póttagokul. A táblai alapítványi bizottság rendes tagjaiul a föntebbi négy birót, póttagokul pedig Trux Hugót és Burghardt Lipótot. Az ügyvédjelöltekről szóló évi jelentések az 1874 : XXXIV. t.-cikk 13. g-a értelmében minden egyes ügyvéd részéről beadandók az év elején. Ezen bejelentési kötelezettség eddigelé nem valami szigorúan tartatott meg, úgy, hogy a kamara választmánya kénytelen volt csaknem minden egyes ügyvédhez külön, sanctióval ellátott figyelmeztetést intézni, a mi azonban a megfeledkezett főnököket nem kellemesen, érintette. Ez a tömeges felhíváskibocsátás ezen kivül a kamara ügymenetére is hátráltatólag | hatott. Mielőtt tehát a kamara választmánya a bejelentést elmu! lasztó tagokhoz hivatalos külön felhívást intézne, ez uton figyelmeztetést tesz közzé, hogy a főnökök a náluk alkalmazásban levő ügyvédjelöltek magaviseletéről és szakadatlan gyakorlatáról a hivatkozott törvényszakasz értelmében mielőbb igyekezzenek jelentéseiket beadni. A beadvány bélyegmeates. Az okmiínybélyegek rossz enyvezése az utóbbi időkben sok panaszra szolgáltatott okot. Számos eset fordult elő, hogy az okmányokról és beadványokról a bélyegek egyszer vagy kétszer kerülve irattározás alá leestek, mert az enyv nem tartott, sőt az sem ritkaság, hogy az illető bélyeg a papírra egyátalán felragasztható sem volt. Az állam egyik legfőbb jövedelmi forrását azon adó képezi, mely bélyegjegyek által rovatik le s itt az állami adó c nemének fő közvetítő közege az ügyvédi kar, melyet a bélyegcin v rossz volta első sorban sújt.' A leletező közegeknek ez az állapot nagyon kapóra jött és naponkint vétetnek fel leletek, a hol a bélyeg azért hiányzott, mert leesett a papírról, Az igaz, hogy így a bélyeg hiányos ragasztékából az állam is hasznot huz, mely kétszeresen szedi be ugyanazt az adót, más kérdés azonban, hogy mennyiben fér meg az állam méltóságával az ily eljárás, mely feltétlenül elitélendő már csak a tisztesség szempontjából is. Azon milliókra menő összegből, melyet az állam évenkint bélyegadó címén bevesz, talán jobb enyvre is telnék és ma már a chemiai tudomány nagy előhaladottsága mellett nem is kerülne nagy fáradságba és fejtörésbe jobb ragasztékról gondoskodni, így fogta fel ezt a budapesti ügyvédi kamara is, mely legközelebbi választmányi ülésében elhatározta, hogy hasonló értelemben felterjesztést intéz a pénzügyministerhez. Reméljük, hogy ezen nagyon is helyén levő felterjesztés nem fogsüket fülekre találni. Iíerczelly Jenő, a kolozsvári tábla kitűnő eluöke, a végrehajtók teendőinek végzésére birói tagok kiküldését — helyesen — minél ritkábban kívánja eszközöltetni, e végből 1,795/1892. eln.