A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 39. szám - A német jogászgyülés - Birák és ügyvédek

278 A JUQ. vényes eljárás szükségességének követelői, nem tudják, hogy senki | sem lehet biró a maga ügyében. Lehetetlenné akarták tenni Zarevich dr.-t. ezért a nyilvános i botrányhoz folyamodtak, mely a replikákkal, stb. hógörgetegként növekedett napról-napra. Hogy eéljukat elérjék, a város megmagyarositása tárgytalan rémképének felébresztésétől sem riadtak vissza « A felizgatott közvéleményre számítottak és helyesen. A közvélemény ítélt. Íme, mit mond a »V o c e del Popolo«, mely ez esetben csakugyan az egész fiumei lakosság véleményét tolmácsolja : sSzentségtelenités. A »B i 1 a n c i a f. hó 9-én kelt száma Zarevich dr.-nak, törvényszékünk alelnökének, a »J o g« című ügyvédi lapban megjelent cikkét hozza olasz fordításban. Ez alkalommal nem szándékunk Zarevich dr.-nak városunk megmagyaritására célzó vágyaival foglalkozni, még pedig azért nem, hogy annál tovább időzhessünk más —. nem jámbor óhajtásoknál, hanem - éppenséggel nem épületes tényéknél. Zarevich dr. cikke szubjektív válaszra birta Fiume biráit és jegyzőit ; szubjektive replikázott tehát Zarevich dr. is és ugyanazon módon hallatták hangjukat Fiume ügyvédei i<. A közönség bizonyára megemésztette már a sok ütleget, a válaszokat és replikákat. Mindazonáltal nagyon szeretnők megkérdezni ettől a jóságos közönségtől, mily érzés támadt benne e jogi batrachomüomachia (békaegérharc) láttára ! íme polgárok, ez városunkban a Themis temploma, ez a sancta sanctorum, hol bárki bűneit mérlegelik, hol a törvényt magyarázzák és mindeneknek, nagyoknak és kicsinyeknek jogait védik. Talán előítélet részünkről, de mi azt hiszszük, hogy a bíróságnak mintegy felsőbb lénynek kell lennie, azaz annyira át kell hatva lennie a saját missziója komolyságától, hogy mndig a legnemesebb színben kell a közönség előtt feltűnnie. Bírónak nem elég a becsületesség i szükséges, hogy magaviselete az élet minden viszonyában olyan legyen, hogy megadja neki a kartársai fölött való Ítélet jogát. Ha — akár a nyilvános, akár a magánéletben — csak egyetlen egyszer megfeledkezik arról, hogy önmagának legszigorúbb birája legyen, jogosan többé nem ítélhet mások tettei fölött. Ha a nép meg van győződve a biróság szeplöteleiiségéröl és komolyságáról, akkor nyugodt lélekkel várja az igazság és jog győzelmét. Ellenkező esetben csak keserűség tölti el azon ember lelkét, ki mint a Cantico dei cantici misztikus arája lesujtottan, hiába keresi az igazságot. Ki várhatna tiszteletet, ki várhatná el, hogy szentnek tekintsünk oly bíróságot, mely a közönség közé leszállva, piaci módon sértéseket dobál egymás fejéhez ? Ily látvány a következő vélemény nyilvánítására, jogosít bennünket : Ha a törvény őreinek körében aljas gyűlölet, személyes ellenségeskedés, hitvány versengés ösztönei lakoznak, a biróság elé kerülő feleknek attól kell tartaniok, hogy az ítélet nem a törvénynek nyugodt és részrehajlásán mérlegelésének, hanem az igazság templomát profanáló, ott lakozó szenvedélyeknek eredménye, mert az lesz a legfőbb elv, hogy mindig aZ ellenfél javaslatával ellenkezőt cselekedjék.« Nem folytatjuk. Csak azt az óhajunkat és reményünket fejezzük ki, hogy Fiúménak amúgy is nagyon kényes természetű és egyensúlyából könnyen kibillenő társadalmi élete ily oldalról jövő rázkódtatásoktól az összes lakosság nyugalma és jogszolgáltatási forumokba vetett bizalma érdekében ezentúl meg fog kiméltetni. Ausztria és külföld. A német jogászgyülés. A f. hó 7., 8. és 9. napjain Augsburgban megtartott német jogászgyülés határozataiból közöljük a következőket, mint bennünket is közelről érdeklőket: A részletüzleteket illetőleg kimondatott, hogy sorsjegyeknek és értékpapíroknak részletfizetésre való eladása eltiltassék ; ellenben messzebb menő ily irányú törvényes intézkedés hozatala nem tanácsos. A vis major körülírása a polgári törvénykönyvben mellőzendő. A bankdepot üzletet illetőleg elfogadták a következő tételeket : 1. Azon egyének (kereskedők, kereskedelmi társaságok és szövetkezetek igazgatói), a kik iparszerüleg értékpapírokat megőrzés céljára vagy zálogba vesznek, vagy idegen számlára bizománykép megvesznek, vagy elcserélnek, kötelezendők, hogy; a) az ily papírokat külön és a jogosultnak felismerhető megjelölése mellett helyezzék el, b) minden ilynemű depot-ról külön őrzési könyvet vezessenek, a darabszám és a jogosult megjelölésével. A ki ezen szabályokat megsérti, az a jogosult károsodása esetében büntetés alá kerül. 2. Jogellenes cselekmények, melyek az 1. pont alá esnek büntetendők azon esetben is, ha nem forog fenn sikkasztás vagy hűtlen kezelés. 3. A bevásárló bizományos kötelezendő, hogy : a) me"-felelő rövid határidő alatt a megbízás teljesítéséről részletezett kimutatást nyújtson a jogosultnak a vásárolt papírokról; b) ha a ma"-bizást önmaga akarja elfogadni, ezt vele tudatni. 4. A feleknek ezen szabályokkal ellenkező megállapodásai csak annyiban érvényesek, a mennyiben irásba vétettek és minden egyes esetre külön kimondatnak. Azon kérdésre, hogy a részvénytársulati novella elég n-arantiát nyujt-e a nem szolid üzletek ellen, a jogászgyülés nem vélt választ adhatni, mivel még nem elég ideig van a novella érvényben, hogy már most Ítélet volna róla mondható. A differeutiális ügyleteket illetőleg kimondatott, hogy ezek nem perelhetők, ha a valódi teljesítés vagy kifejezetten ki van zárva, vagy ha a szerződők azon szándéka, hogy azt kizárják, az eset körülményeiből kiderül. Egyik kérdés igy hangzott: Ajánlatos-c a végrehajtás fennálló korlátozásainak rendszeres szaporítása ? Az előadó M i 11 an i e h bécsi ügyvéd egész sorozatát a tárgyaknak ki akarta rekesztetni a végrehajtás alól. A határozat az, hogy a polgári perrendtartásnak a végrehajtás korlátozását illető határozmányai módosítást igényelnek. Kiveendök a végrehajtás alól mindazon tárgyak, melyek egy rendezett gazdaság vitelére, vagy a személyes munkaerő kellő értékesítésére szükségesek. További kérdés volt: Ajánlatos-e a szerződések alaktalauságának elvét bizonyos szerződések, pl. kezesség tekintetében megszorítani. A határozat az, hogy különösen kívánatos az Írásbeli alakhoz kötni a kezességet, az adósságátvételt, a hitelmegbizást és a járadákszerződést. A pénzbüntetés reformját illetőleg kimondatott, hogy : 1 Ezen büntetés ugyanoly bűnösség mellett lehetőleg ugyanoly súlyosan érje a vagyonost, mint a vagyontalant és figyelembe vétessenek a vádlott kereseti és jövedelmi viszonyai. 2. A pénzbüntetés maximumai emelendők lesznek, kivéve azon büntetési tételeket, a hol a büntetés csak az intés jellegével bir. 3. A pénzbüntetés mint fő' és mellékbüntetés nagyobb alkalmazási területre terjesztessék ki. 4. A pénzbüntetésnek mellékbüntetésként való kötelező alkalmazása kerülendő. 5. Ha a szabadságvesztés-büntetés és a pénzbüntetés alternative vau megállapítva, az előbbi alkalmazása kerülendő, midőn a cselekmény nem tisztességtelen jelegű. f>. A pénzbüntetés lefizetésére néve ott, a hol az elitéltnél nem foglalható le semmi, részlettörlesztés engedélyezendő. A legnagyobb érdeklődést a következő kérdés tárgyalása keltette: Ajánlatos-e a S^höfft-n-intézményuek keresztülvitele az egész elsőfokú bírói szervezetben ? A német bűnvádi eljárás háromféle elsőfokú bíróságot ismer. A járásbirósági ügyekben a járásbiró ítél, két Schöffe-ülnökkel; a középsúlyosságuakbau ötös birói tanács, polgári elem nélkül ; a legsúlyosabbakban az esküdtszék. Az első törvényjavaslat a Schöffe-intézményt valamennyi bűnügyre ki akarta terjeszteni, ezzel az esküdtszéket megszüntetni; de a közvélemény annyira felzúdult, hogy a másodjavaslat már retituálta az esküdtszéket és csak a középsúlyosságú és ít járásbirósági ügyekre állapította meg a Schöffék bíráskodását. A birodalmi gyűlésben azután újólag megszorították a kört és a középsúlyosságuakra csak szaktanácsokat szerveztek. Számtalanszor felmerült azóta az eszme, hogy az esküdtszék helyébe a Schöffék teendők. Most ismét provokáltak határozatot a jogászgyülésen. Az előadók egyike G D e i s t volt és ő határozatlan nyilatkozatot tett; egyelőre a felebbezés volna behozandó a szaktanácsok ítéletei ellen. A másik előadó, Hamm főállamügyész, a Schöffék intézményét behozandónak véli a középsúlyosságú és a legsúlyosabb cselekményekre és meghagyandó a járásbiróságiaknál. Mindenesetre azonban behozandó volna a felebbezés jogorvoslata olyformán, hogy a törvényszék egyik tanácsától a felebbezés ugyanazon törvényszék másik tanácsához menjen. Seuffert berlini egyetemi tanár melegen felszólalt az esküdtszék megtartása mellett. Hosszabb vita után elfogadták a következő kijelentést: A Schöffengericht intézménye behozandó a középsúlyosságú cselekményekre is. — Az esküdtszék kiküszöbölését tehát a jogászgyülés nem fogadta el, Sérelem.* Bii'ák és ügyvédek. Talán az ügyvédi türelemnek is van határa. Talán az ügyvédi kar is, mely már hozzászokott a hamupipőke szerepéhez, tudatára ébred igazi szerepének, mely nem abban áll, hogy villámhárítójául szolgáljon a feleknek, hanem hogy állampolgárokat képviseljen birói hatalommal felruházott állampolgárok előtt, kiknek joguk és kötelességük Ítélni, de nem á!l jogukban e.'yéni szeszélyeiket a mindig türelmes ügyvédi karon lehűteni. Érdemes lesz e kérdéssel végre-valahára teljesen tisztába jönni, inert mindaddig, mig az érintkezés ügyvédek és birák közt nem európai módon történik, mig a tárgyalási formák modernek nem lesznek, addig az új reformtörvények nem lesznek mások bíróságaink mázánál, melyet csak le kell vakarni, hogy a letűnt korszakok alakjai tűnjenek elénk. Eleget rccrimináltunk, tessék már most cselekedni. Minden egyes esetben erélyesen kell fellépni, h szen a törvények egyenlően védnek mindenkit és az ügyvédi kar reputatiója megéri azt az 1 frtot, mclylycl a biró kevesebbet állapit meg a jogát követelő ügyvédnek. Vagy tovább is tűrhető az a hang, mely pl. a budapesti V. ker kir. járásbiróságuál uralkodik ? Mely kezdődik a verbális injuriák * Ezen rovatban, programmunkhoz hiven, teljes készséggel tért nyitunk a jogos és tárgyilagosan előadott panaszoknak. Felelősséget az eze.i rovat alatt közlöttekért nem vállalunk. A közlő nevét ki nem teszszük, ha kívántatik. Velünk azonban az minilig tudatandó. A szerkesztőség.