A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 28. szám - Az illetékesség és hatáskör kérdéséhez

218 A JOG. tott; 231 megváltoztattatott; 12 megsemmisíttetett s 60 feloldatott s kiegészíttetett. Úrbéri 152 elintézésből volt 84 helybenhagyó, 25 megváltoztató, 4 megsemmisítő, 4 feloldó s kiegészítő. A bírságolási esetek ismét kevesbedtek, igen nagyon messze ebsőleg azon nagy számtól, melyet 10 év előtt képviseltek. 1879. évben a bírságolás még 194 esetben érvényesíttetett: 5,500 forint összegben; 1880-ban: 120 esetben, 3,000 frtig; még 1881. évben is 80 esetben birságolt a Curia : 3,760 írt erejéig. Ezután már nagyon leszállt a bírságolások száma s összege. 1884-ben 22 esetben: 965 frt szabatott ki birságul, 1885-ben 14 esetben: 725 forintig, 1886. és 1888. években: 12—12 eset fordult elő 740 és 690 frt birsággal. 1890-ben 890 frt bírság alkalmaztatott 20 esetben és 1892ben csak 16 esetben : 730 frt. Majdnem valamennyi a polgári törvénykezésre esik; 1890-ben 17 eset 750 frt birsággal; 1892-ben 16-ból 13—570 frtig. Mindkét évben egy bűnvádi bírságolás fordult elő és pedig 1890-ben ezen egy esetben 100 frt bírság vittetett ki. Váltó-kereskedelmi ügyeknél 2—2 esetben fordult elő 40 és 150 frtos birsággal. Az ülések száma az egész év folyamán 1890. évben: 2,053 volt, 1892-ben pedig: 2,122. Utóbbiak közt összülés 10 s teljes tanácsülés 6 volt; míg 1890-ben 5-6 volt. A polgári tanácsok: 982 ülést tartottak, a bűnvádiak : 870-et, a váltóbeliek 172 és az úrbériek: 45-öt. Az ú j k i r. t á b 1 á k, a korszerű és szükségessé vált szervezkedés céljainak elérésére, nehéz feladatuk teljesítésében, a nagy munkateher legyőzésében már is lételük második évében elismerésre méltó sikert mutathatnak fel. Ennek igazolására elégséges előlegesen kiemelnünk azon tényt az igazságügyi ministeriumnak rendelkezésünkre bocsátott adatai s ügykimutatása alapján: hogy a míg az új táblák bejövetele 1892. évben több, mint 8 ezerrel szaporodott, ellenben az évi hátralékok öszszege nem k e v e s e b b, m i n t 5,856-t a 1 megfogyott. Ezen eredménydús fejlődés adatai következőkben összpontosulnak : A budapesti kir. tábla, mely a törvénykezést, a peres ügyek alakulását befolyásoló elemek nagy terjedelme folytán kivételes állást íoglal el, 1892. évben: 31,125 új ügybejövetelt számított s az előbbi év hátralékával elintézendőinek összege 37,660 ügyszámra ment fel, míg ez 1891. májustól 1892. április végéig 37,230 volt. Abból 43 bíró által elintéztetett 1892-ben 30,446 és hátralékul fenmaradt 7,214, mire nézve megjegyzendő, hogy 1891. évről átszármazott 6,535 ügyhátralék. A debreceni kir. táblához az előbbi év 2,549 hátralékán kívül új ügy 13,745 érkezett s így az elintézendők összege lett 16,294, mig 1891-ben a bejövetel volt 13,661 s az elintézendők 15,800. Elintéztetett 14,392 s előbbi évben 13,832. Hátralékul maradt 1,902, tehát 647-tel kevesebb. Működött 20 biró. A győri tábla új bejövetele 12,093, előbbi év alatt 11,580. Az elintézendők összege a 2,012 régi hátralékkal együtt 13,490, miből elintéztetett 12,727 — 16 biró által — hátralékul maradván 763, az előbbi évinél 634-gyel kevesebb. A kassai táblához a 3,023 ügyhátralékhoz új ügy bejött 13,198, mig 1891-ben összesen elintézendő volt 15,466. Elintéztetett az itteni 19 biró által 13,237 s hátralékul fennmaradt 2,984, előbbi évinél 39-el kevesebb. A nagyváradi táblához 1892-ben 10,790 ügy jött be a mult évi hátralékhoz, mely 2,044 ügyszámot képviselt. Ezen elintézendő összegből 11,015 ügy lett elintézve, szemben az 1891. évi 10,130-al. Hátralék maradt 1,819, kevesebb 225-tel az 1891-ikinél. Csak 13 biró működött ezen táblánál. A pécsi táblához, hol szintén 13 biró volt alkalmazva, a 2,609 hátralékhoz 10,428 új ügy jött be. El lett intézve 10,869, 1891-ben 10,154. Hátralék lett 1892-ben 1 168, nem kevesebb, mint 1,441 az előbbi évinél. A pozsonyi táblához 2,386 előbbi hátralék mellé beérkezett 9,310 ügydarab, 1891-ben 9,858. Elintéztetett a 12 biró által 9,681. Hátralék lett 2,009, mult évinél 377-tel kevesebb. A szegedi táblához beérkezett 17,240 ügy, előbbi évben 17,095 ; ahhoz járult előbbi évről 4,824 hátralék. Elintézést nyert a 21 biró tevékenységével 19,001 ügydarab, előbbi évben 16,718. Hátralékul maradt 1892-ben 3,063, mi legnagyobb összeg a budapestin kívül az összes kir. táblák hátralékaiban, mi azonban természetes, miután a szegedi tábla bejövetele 4—6 ezerrel felülmulta a többiek ügybeérkezését, és mégis, dacára ezen ügyhalmaznak, hátraléka 1,761 ügydarabbal kevesebb lett 1892-ben, mint volt 1891-ben. A temesvári táblának ügybejövetele 12,273 volt, mihez előbbi évről járult 1.590. A 16 biró által az év végéig elintéztetett 12,995 ügy, tehát 7 százzal több a bejövetelnél. Hátraléka lett 868, kevesebb az 1891-ikinél 722-vel. A kolozsvári táblához, melynek 16 bírája volt, 1892. évben beérkezett 10,172 ügy, mihez előbbi évről 550 ügy járult; elintéztetett ezen összegből 10,163, az év végén maradt elintézetlenül 559. A marosvásárhelyi tábla ügybejövetele volt 6,913, előbbi évről 1,078 s ezekből a 12 bírája elintézett 7,611 ügydarabot, hátralékul maradván 380, kevesebb 698-al az előbbi évinél. Ezek szerint a budapesti volt egységes tábla területén létező összes kir. táblák ügybejövetele volt 130,202, mig 1891. évben 122,712. Elintéztetett ezen 9 tábla 173 bírája által 135,369 ügy és 1891-ben 118,037; tehát 17,332-vel több. Az évi hátralék volt 21,790, mig 1891. év végén öt ezerrel több hátralék maradt, t. i 26,957. Az erdélyi két tábla összes bejövetele 17,085 volt, 1891-ben pedig 16,244. Elintéztek 28 bírái az év végéig 17,774 ügydarabot, 1891-ben pedig 15,821-et. Hátralékuk volt 1891-ben 1,628 és 1892-ben 939, tehát 689-el kevesebb. Az összes kir. táblák ügyforgalma s 201 bíráinak tevékenysége következő adatokban nyilvánult: 1892-ben az ügy bej öve tel 147,287 s 1891. évben 138,956 volt. Elintézendő lett 1892-ben 175,872 és 1891-ben 162,443. Elintéztetett 1892. év végéig 153,143, előbbi évben 133,858, tehát 1972 ezerrel több 1892-ben. Hátralék! 892-ben 22,729, előbbi évben pedig 28,585. A hátralék tehát majd 6 ezerrel fogyott. Ül é sí le g 104,243 ügy intéztetett el 1892-ben, ülésen k i v ü 1 pedig 48,900. Az illetékesség és hatáskör kérdéséhez.* Irta : dr. PÉCS IMRE, budapesti kir. aljárásbiró. A nem egyöntetű joggyakorlat megrendíti a bizalmat a bíróságok iránt, csökkenti a bíróságok tekintélyét s az igazságszolgáltatást véletlen esélyektől teszi függővé. Ha a birói gyakorlat az egyszerű illetékességi kérdéseknél nem képes egységes eljárásban megállapodni: alapos a feltevés, hogy bonyolultabb elvi kérdések eldöntésénél az még kevésbé fog sikerülni. Ilyen egyszerű illetékességi kérdés, melynek eldöntésénél a budapesti kir. itélő tábla ellentétes gyakorlatot követ, a következő : Nem kereskedő által aláirt megrendelő levél, melyen a vétel tovább-eladás céljából van megjelölve, az ügyletet kereskedelmi ügyletté minősiti-e. Kir. közjegyző rendel más helyről 10 üveg cognacot. A nyomtatott és a kir. közjegyző által aláirt megrendelő jegyen az áll, hogy a kir. közjegyző . . . kauft . . . zum Wiederverkauf . . . vesz tovább eladásra. A kir. közjegyző alperes kifogást tett a bíróság kereskedelmi hatásköre ellen. Az elsöbiróság — tekintettel arra, hogy a kereset 50 frton aluli összegre irányult -- kereskedelmi bírósági hatáskörét meg nem állapította azon az alapon, hogy a közjegyzői törvény értelmében kir. közjegyző kereskedést nem űzhet s egymagában az a körülmény, hogy a megrendelő levélben a vétel tovább-eladás céljából van feltüntetve, az ügyletet kereskedelmi ügyletté nem minősiti, mert a kereskedelmi vétel az isméti eladás, a speculatio eszméjén alapszik, ilyen szándék pedig a kir. közjegyzőben hiányzik. A budapesti kir. itélő tábla az elsöbiróság végzését megváltoztatta s annak, mint kereskedelmi bíróságnak, tárgyi illetőségét megállapította. Indokul azt hozta fel, hogy maga a megrendelő levél bizonyítékul szolgál arra nézve, hogy alperes a cognacot továbbeladásra vette és hogy valamely kereskedelmi ügyletnek megkötése még kereskedés üzésének nem tekinthető. A kir. tábla ezen határozatát oly meggyőző érvek súlya alatt hozta, hogy a kifogást tevő alperest a felfolyamodás költségeiben is találta marasztalandónak. Ez az egyik eset. A kinek kezében valaha kereskedelmi jog — nem törvénykönyv — volt, annak nem sok magyarázatra van szüksége. A másik esetben községi jegyző ugyancsak más helyről vett 10 üveg cognacot; a megrendelő levélen hasonlóképen az állt, hogy a községi jegyző tovább eladásra veszi a cognacot. Ugyanazon kir. járásbíróság, de nem ugyanazon biró — ezen * Előző közlemény a >Jo g« 21. számában.