A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 24. szám - Az előzetes eljárás reformja - Az olasz javaslat a feltételes elitélésről

96 A. J A védelem részéről felhozott körülmény, hogy vádlott nem ismerte a fegyver szerkezetét, birói figyelembe nem vétethetett azért, mert ha elfogadtatnék is az, akkor vádlott gondatlanságát abban találja, hogy ő ismerve a fegyver veszélyes voltát, azt kezéhez vette és ugy kezelte, dacára annak, hogy a szerkezetet nem ismerte, kötelessége lett volna ezen fegyvert érintetlenül hagyni. Ezek azon körülmények, melyek alapján vádlott a btk. 310. §-ába ütköző gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétségében vétkesnek kimondatott és ezért a fenti büntetésre Ítéltetett. A büntetés kimérésénél a kir. törvényszék tekintetbe vette, hogy súlyosító körülmény vádlott eljárása körül fenn nem forog, enyhítő körülményként tekintette vádlott fiatal korát, azon körülményt, hogy gondatlansága által legjobb barátját tette nyomorulttá, miért morális tekintetben is bűnhődik tettéért, végül vádlottnak a kártérítésre képes helyzetét, — ezen indokokból mellőzte a szabadságvesztés-büntetést. A kártérítési elitélés vádlott bűnösségént k folyomáuya. A pozsonyi kir. itélő tábla (1892. május 3-án 1,786) : Tekintettel arra, hogy a vádlott gondatlansága által okozott testi sértés a sértettet nemcsak megfosztotta jobb szeme világától, hanem bal szeme látó képességét is annyira csökkentette, hogy a sértett szellemi foglalkozásra alkalmatlanná vált; tekintve, hogy a sértett tanulmányainál fogva szellemi pályára levén hivatva, reá nézve a sértés folytán a törvényben meghatározott »munkaképtelenség« bekövetkezettnek veendő, továbbá tekintve, hogy a törvényszéki orvosoknak véleménye szerint a lövésből származott, a koponyacsontban visszamaradt löveg az agyhártyára és az agyra gyakorolt izgatás következtében nemcsak a sértett szellemi tehetségének hanyatlását, hanem a másik elgyengült szemben megújuló időszaki lobokat is befolyásolván, tartós betegségnek okát képezi. A kir. Ítélőtábla a kir. törvényszéknek ítéletet egyéb nem felebbezett részében érintetlenül hagyja. A in. kir. Curia (1893. ápril 26. 9,845): A sértett részére megítélt kártérítésre nézve, mely egyedül van felebbezve, mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztattatik és sértett részére a megítélt 6,000 frt tőkeösszeg helyett vádlott a btk. 311. §. értelmében elmarasztaltatik 240 frt évi járadéknak 1891. január 1. napjától számítva akképen leendő megfizetésében, hogy az évenkénti járadékból az eddig elmúlt időben lejárt két évi 480 frt 15 nap alatt, a jövőben pedig mindenkor 120 frt félévenkénti részekben utólagosan leend megfizetendő. Indokok. Az 1. és 8 sz. a. orvosi látleletekkel, 22. sz. a. orvosi bizonyitványnyal és különösen a 25. sz. a. orvosi szemlével és véleménynyel meg van állapítva, hogy sértett A. Béla tanuló, jobb szemére teljesen megvakult. A 25. sz. alatti szemlével is meg van állapítva, hogy valószínűleg a jobb szemgolyó mellett behatolt és bennlevő löveg miatt a bal szem látóképessége ugy jeleni, g 1891. augusztus 19-én, mint jövőben is többé-kevésbé zavarva van, továbbá a mennyiben elmebeli működése is a sértés folytán bizonyos mérvben korlátoltatott, illető, mint különösen oly egyén, kijövő életpályáján szellemi működés által lesz kénytelen kenyerét megkeresni, eme keresetképességében nem ugyan teljesen, hanem bizonyos mértékben korlátolva lesz. Ily körülmények között, miután sértett teljesen keresetképtelenné nem vált, megjegyezve azt, hogy a vádlott vagyoni viszonya a sértett javára megállapítandó kártérítésre befolyással nem lehet, mivel egyedül a sértett helyzetéből folyólag szabandó ki a kitett életjáradék, mely az alsóbiróságok által megítélt tőkeösszeg 4° o-os kamatát képezi, megfelelőnek találtatott. Az évi járadék pedig az 1890. nov. 11-én történt eset után 1891. január 1-től azért volt Ítélendő, mert sértett javára a közbejött időre külön ápolási költség lett megállapítva. Sem a 279. §-ban meghatározott szándékos emberölés büntette avagy a 306. §. alá eső halált okozó súlyos testi sértés büntette nem állapítható meg oly esetben, midőn az erőszakos nemi közösülés céljából a tettes hurkot vet az áldozat nyakába és megfojtja öt; hanem alkalmazandó a Btk. 237. §. (A m. kir. Curia 1893. márc. 27.1,999. sz. a.) Vízjogi ügyekben. Yizrendöri ügy igazolással kapcsolatban. Vizrendőri ügyben a helyszíni tárgyalás alkalmával oly műszaki kérdések merültek fel, melyek eldöntése céljából műszaki adatok beszerzésére van szükség. Minthogy azonban e műszaki kérdések az ottani malom vízhasználati jogosítványának folyamatban levő igazolásával összefüggenek, a főszolgabíró végzést hozott, melylyel a vizrendőri kihágási ügy tárgyalását az igazolás letárgyalásáig függőben tartja. Az alispán e végzést feloldotta, a főszolgabírót a kihágási ügynek az igazolási tárgyalástól független elbírálására s érdemleges ítélet hozatalára utasította; egyúttal pedig a vízhasználat igazolásának soron kívül való letárgyalása iránt is intézkedett. Panaszlott fél felfolyamodása következtében a földmivelésügyi minister úr f. é. 24.165. sz. rendeletével az alispáni határozatot felebbezett részében feloldotta s a főszolgabirói végzés idevonatkozó rendelkezését hagyta jóvá. OQ. »Mert eltekintve attól, hogy a főszolgabíró _ törvényszerű ítélkezési jogának helyes alaponi érvényesítése céljából szükségesnek talált adat-beszerzések tekintetében nem gátolható; miután azon adatok, melyek alapján a vizkiöntések okai megállapíthatók, az igazolási ügy keretében különben is beszereztetni és tárgyaltatni fognak s igy az igazolási ügy, ha nem is a kihágás puszta fényének, illetőleg a büntethetőségnek elbírálására, de a panasz alapjául szolgáló állapotok rendezésére mindenesetre fontossággal bír, a kihágási ügynek az igazolási ügy letárgyalása előtt leendő elbírálása indokoltan el sem rendelhető.« A rendelet egyszersmind intézkedésre utasítja az alispánt, hogy addig is, míg a medertisztítás kötelezettsége s illetőleg e kötelezettség mérve az igazolás keretében megállapíttatik, a meder a sártól és iszaptól a partbirtokosok által az 1885: XXIII. t.-c. 40. §-a alapján késedelem nélkül kitisztittassék. »Mert bár a tisztítási kötelezettség végérvényesen csakis az engedélyezési eljárás formái szerint szabályozható ; — a hatóság, ha a meder rendetlen állapota, mint az a jelen esetben történt, konstatálva van, a kitisztítás foganatosi'ását a partbirtokosok által vagy terhére eszközöltetheti, sőt az esetleges káros következmények kikerülése érdekében azt hivatalból elrendelni köteles.« A m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. 1,814.. Haszonbérleti jog bekebelezése után kiszabott illeték leszállítása azon a címen, hogy a haszonbérleti szerződés a kikötött idő lejárta előtt megszűnt nem igényelhető. (1892. évi 9,681. sz.) 1,8/3. Maradvány földváltság és járulékai beliajtása végett elrendelt végrehajtás megszüntetése iránt indított kereset tárgyában hozott ítéletek: illetékmentesek. (i892. évi 10,015. sz.) 1,816. Ha általános házbéradó alá nem eső helyeke?i, az eredetileg kivetett házbéradó helyett időközben beállott^ laküresedés folytán — annak tartamára — házosztály adó vettetik ki, újra kibérlés esetén, nem az adókivetési időszak első évét megelőző évben élvezett, hanem az a tiszta bérjövedelem veendő adóalapul, a melyet a háztulajdonos az újra bérbeadás folytán tényleg nyert. {1802. évi 9,430. sz.) i:817. A végrehajtási díjak megállapítását megtagadó végzés ellen, a birói kiküldött által benyújtott felébbezés: illetékmentességben nem részesül. (1892. évi 9,127. sz.) 1.818. Semmiségi okot képez, ha az adóvégrehajtás folyamán lefoglalt ingók árverés mellőzésével szabadkézből adattak el. (1892. évi 10,376. sz.) 1.819. Közadótartozás behajtása végett B?idapesten megejtett árverés megsemmisítésére pusztán az a körülmény, hogy az árverésen egy előljárósági tag és egy városi biztos jelen nem volt, indokul nem szolgálhat. (1892. évi 10,164. ss) 1.820. Oly birói határozat, mely valamely per érdemleges elintézését egy másik per bevégzéséig felfüggeszti, illetékmentes. (1892. évi 8,762. sz.) Kivonat a „Budapesti Közlöny"-ből. Csődök : Balogh István e., kaposvári tszék, bej. jun. 19, félsz, jun. 30, csb. dr. Kramer József, tmg. Matolcsy József. — Berger Emil e., beregszászi tszék, bej. jun. 25, félsz. jul. 4, csb. Tolvay Gyula, tmg. dr. Iváncsy László. — Osztreiclier Dávid e., egri tszék, bej. jul. 31, feisz. aug. 22, csb. Farkas Pál, tmg. dr. Polgár Sándor. — Lázár Antal fia e., zilahi tszék, bej. aug. 17, félsz, szept. 6, csb. Kálmán Menyhért, tmg. Lukácsffy Ödön. — A zentai takarék- és hitel-részvény-társaság e., szabadkai tszék, bej. jul. 15, félsz. aug. 7, csb. Oláh Ferenc, tmg. Brestyánszky Kálmán. — Farkas Károly e., zilahi tszék, bej. aug. 17, félsz, szept. 6, csb. Nyikos János, tmg. Bartha Endre. — Hasely Janka e., pozsonyi tszék, bej. jul. 22, félsz. aug. 8, csb. dr. Kovács Ödön, tmg. Polikeit Antal. — Scllön Sándor e., kalocsai tszék, bej. aug. 26, félsz, szept. 18, csb. dr. Papp Gyula, tmg. Vári Szabó István. — Schiibitz Emil e., gyulai tszék, bej. aug. 8, félsz. aug. 30, csb. Pallay Jenő, tmg. dr. Bácsi Lajos. — Em. Rndolfer et Comp. e., nyitrai tszék, bej. jul. 2, félsz. jul. 10, csb. Horváth József, tmg. Weinberger Jakab. Pályázatok : A körösbányai kir. jrbságnál a 1 b i r ó i áll. jun. 18-ig. A m.-vásárhelyi kir. tszéknél jegyzői áll. jun. 18-ig. — A lippai kir. jrbságnál albirói áll. jun. 18-ig. — A nagy-kállói kir. jrbságnál a 1 b i r ó i áll. jun 18-ig. — A pécskai kir. tszéknél jegyzői áll. jun. 18-ig. — A nagyváradi kir. tszéknél jegyzői áll. jun. 20-ig. — A sárbogárdi kir. jrbságnál albirói áll. jun. 22-ig. — A pancsovai kir. tszéknél b i r ó i áll. jun. '^2-ig. — A nyitrai kir. jrbságnál a 1 b i r 6 i áll. jun. 22-ig. — A gyergyószent-miklósi kir. jrbságnál albirói jun. 22-ig. — A ktr.-helmeci kir. jrbságnál albirói áll jun. 23-ig. Nyomatott a ,.Pesti kónyvnyomde-réBzvény-társasáfi"-nál Holí-u'ca 7. sr.