A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 23. szám - Az egyletek engedélyezése- és ellenőrzésére vonatkozó körrendeletek

02 A JOG. vádlottat a Sz. Sámuel kárára elkövetett s a btk. 333. §-ba ütköző s a 338. §. szerint minősülő lopás bűntettében is bűnösnek mondja ki, s ehhez képest az elsőbirósági Ítéletben megállapított lopás bűntettéért a btk. 340. és 96. §. alapján összbüntetésül 2 évi és 6 havi fegyházra itéli. Indokok: Sz. Miksa, kitől vádlott az egy pár cipőt jogtalan eltulajdonitási célból elvette, még csak kilenc éves volt és igy akarat elhatározási képességgel nem birt, s a vádlott által irányában tanúsított eljárással szemben nem volt képes fejletlen koránál fogva védekezni sem, az ily egyén pedig nem alkalmas személy a ravasz fondorlattal való tévedésbe ejtésre, vádlott cselekménye tehát nem csalásnak, hanem lopásnak volt minősítendő. A büntetés kimérésénél oly egyénnél, ki megelőzőleg lopásért négyszer, súlyos testi sértésért és gyilkosság bűntettéért egyszeres pedig utóbbi bűncselekményeért 12 évi börtönnel már büntetve volt, a btk. 92. §-a nem alkalmazható. Jelenlegi büntetése az előző büntetésekre és a bűnhalmazatra való tekintettel állapíttatott meg fenti mérvben. A m. kir. Curia fi 893. ápril 25-én 3,265): Mindkét alsóbb fokú bíróság Ítélete részben megváltoztattatik : \Y. S. József vádlott kétrendű lopás vétsége miatt nyilvánittatik bűnösnek és ezért a btk. 96., 97., 339. §§-ok alapján összbüntetéskép egy évi fogházra ítéltetik. Egyebekben a kir. ítélőtábla ítélete helyben h agyatik. Indokok: Vádlott ellen a vizsgálat és végtárgyalás adatai szerint két rendbeli büntetendő cselekmény elkövetése van bizonyítva, jelesül a M. Jánosné 65 kr értékű s 22 krt tartalmazó tárcájának annak zsebéből való elvétele, másodsorban pedig a panaszos 9 éves fia által a megrendelőhöz vitt 6 frtos cipőnek oly módon való elvétele, hogy vádlott az utcán vele találkozott fiút egy állítólagos nőismcrős föl keresése vége't egy ház második emeletére küldötte fel, s ezalatt a tőle elvett cipőt jogtalanul eltulajdonította. Az utóbbi cselekményre nézve az eltérő alsó bírósági minősítések körül a másodfokú bíróság minősítése, t. i. csalás helyett a lopás tényálladékának megállapítása fogadtatott el, az ennek ismérveit feltüntető körülményeknél fogva. A vádbeli cselekményeknek a btk. 3Ü8. §-a szerinti bűntetté alakítását illetőleg azonban az alsóbirósági ítéletek megváhoztatandók és mindkét cselekmény a lopott dolgok értékére tekintettel a btk. 334. §. értelmében vétségnek minősítendő volt azért, mert a törzskönyvi kivonat és a vouatkozó bűnügyiratok tanúsítása szerint vádlott lopás büntette és vétsége miatt két izben, sőt többször is — utóbb 1875 ben és 1880-ban — büntetve volt ugyan, de mivel a legutóbbi és az azt megelőző büntetés közt tiz év régen eltelt, a törvény helyes értelmezése szerint a btk. 338, ^ a nem alkalmazható : ennélfogva vádlott csakis két vétség miatt volt a fenforgó anyagi bűnhalmazathoz képest büntetendő. Egyebekre nézve a kir. ítélőtábla Ítélete az abban felhozott indokoknál fogva hagyatott helyben. Jövedéki kihágási iigyekbtn a királyi Ítélőtábla véglegesen határoz, ennek határozata ellen további felebbezésiiek helye nincs. A győri kir. itélö tábla: a kir. törvényszék ítéletét azzal a változtatással, hogy csak a 163 frt pénzbüntetés lesz behajthatlanság esetén 33 napi elzárásra átváltoztatandó, helybenhagyja s elrendeli, hogy ezen Ítélet az 1886. május 6-iki 21,611/86. számú igazságügyi ministeri rendelet értelmében az illetékes ügyvédi kamarával közöltessék. Indokok: A kir. itélő tábla elfogadta a kir. törvényszéknek vádlott bűnössé nyilvánítására s a büntetés megállapítására vonatkozó indokolását s kiemeli, hogy a fenforgó esetben a bűnvádi eljárás utján büntetendő bélyeg- és illeték-törvény ellen elkövetett jövedéki kihágás vádlott terhére különösen azért volt megállapítható, mert vádlott a vádkereset tárgyává tett bélyegröviditéseket a vizsgálat során beismerje, az a körülmény pedig, hogy a terhére leletezett ezen bélyegröviditésekről kiállított fizetési meghagyásokat átvette s a bírságot a törvényszabta időben le nem fizette, az iratoknál fekvő kézbesítési vevényekkel, illetve beismerésével szintén igazolva van. Minthogy pedig a soproni kir. pénzügyigazgatóság 18,937/92. számú vádkeresetével a győri kir. törvényszékhez áttett s ugyanazon kir. törvényszék 2,435/92. számú Ítéletével ellátott ügyiratok tanúsága szerint vádlott a most fenforgó és vádkereset tárgyává tett bélyegröviditésekkel hasoufajú bélyegröviditéseket már elkövetett, holott a pénzügyi közegek hozzája intézett fizetési meghagyásából a szabályszerinti bélyegilletékről magának már meggyőződést szerezhetett, a jelen esetben vádkereset tárgyává tett s általa elkövetett bélyegröviditések az 1881. évi XXVÍ-ik t.-c. 18. §-a által meghatározott jövedéki kihágás minden ismérvét kimerítvén, bűnössé nyilvánítását indokolttá tették. Minthogy azonban az 1883. évi XLIV. t.-c. 108. §-a értelmében csak a pénzbüntetés változtatandó át esetleg megfelelő szabadságvesztésbüntetésre, ennélfogva a kir. itélő tábla a kir. törvényszék ítéletének a rendelkező részben foglaltak szerinti részbeni megváltoztatását találta indokoltnak. (1892. november 2-án. 2,771/92. B. szám.) A ni. kir. Curia: Jövedéki kihágással vádolt F. Gyula elleni ügyben a győri kir. ítélő táblának 1893. január 18-án 157. szám alatt kelt jelentéssel felterjesztett iratok felülvizsgálatlanul visszaüldetnek, mert az 1883. évi XLIV. t.-cikk 107. §-a értelmében jövedéki kihágási ügyekben a kir. itélő tábla véglegesen határozván, annak határozata ellen további felebbezésiiek egyáltalában helye nincsen és ez okból a felebbezés már a kir. itélő tábla által visszautasítandó volt volna. (1893 ápr. 12. 769/893. B.) Ha valaki más helyett, ennek neve alatt katonai szolgálatot teljesít s igy ravasz fondorlatot használ a végett, hogy más a védkötelezettség alól felmentessék, ezen a btk. 449. §-ba ütköző fegyveres erő elleni vétség nem akkor fejeztetik be, midőn más helyett a katonai szolgálatot kezdi, hanem azon a napon, melyen a szolgálatot elhagyta. (M, kir. Curia 1893. ápr. 13, 8,121. sz. a.) Tizenkét éven aluli gyermek jogi értelemben vett akarattal egyáltalán nem bírván, a habár látszólag beleegyezésével foganatosított büntetendő cselekmény mindenkor az ő akarata nélkül, tehát érvényes akarat ellenére foganatositottnak veendő. — gyermekrablás. (Mi kir. Curia 1893. február 10. 8,054. sz. a.) Vízjogi ügyekben. Vizimíinek az engedély feltételeitől eltérő létesítése miatt a felülvizsgálat előtt vizrendőri eljárásnak helye nincs, hanem az esetleges eltérések a felülvizsgálat alkalmával helyesbítendők. Ily értelmű kijelentést tartalmaz a földmivelésügyi minister f. é. 15,941. sz. a. kiadott következő rendelete : »A b—i ideigl. viztár3iilat által az ottani kőolajfinomitó r. t. részére engedélyezett ideiglenes vízhasználati jogosítványnak az engedély feltételeitől eltérő gyakorlata miatt emelt panasz alapján folyamatba tett vizrendőri ügyben a felterjesztett összes iratokat visszaküldve, értesítem alispán urat, hogy . . . . sz. a. kelt határozatát, melylvel B. város polgármesterének a vizsgálat elrendelésére vonatkozó intézkedését hatályon kívül helyezte, az ideigl. viztársulat részéről közbevetett felebbezés alapján felülbirálat ^alá vettem s ennek eredményéhez képest azt helybenhagyandónak, egyúttal azonban alispán urat utasitandónak találtam, hogy az ideigl. engedély alapján létesített viziraűvek felülvizsgálata iránt sürgősen intézkedjék s annak keretében a panasz érdemében is határozzon.« »Helybenhagyandó volt a felebbezett határozat, minthogy az ideigl. engedély alapján létesített vízmüvek azon szempontból : vájjon azok az engedélyezési feltételeknek megfelelően létesittettek-e? az 1885 : XXIII. t.-c. 171. §-a értelmiben hatóságilag megvizsgálandók, a vizsgálati jegyzőkönyv ? vizikönyv okirattárában elhe lyezendő s igy ezekkel szemben is minden tekintetben ugyanazon eljárás alkalmazandó, mint a véglegesen engedélyezett vizimunkála toknál.« »Minthogy pedig az esetre, ha a munkálatok kivitele az engedélyezési feltételeknek meg nem felel, azok megfelelő átalakítása iránti intézkedés a felülvizsgálati lelet alapján az alispán hatáskörébe tartozik : a panasz érdemleges elbírálása annyival is inkább alispán ur illetékességi körébe volt utalandó, mert az engedélytől eltérő létesítmények miatt vizrendőri eljárásnak helyi sem lehet, hanem az esetleges eltérések a felülvizsgálat alapján helyesbítendőké Kivonat a „Budapesti Közlöny"-1>ől. Csődök: Butterman H. e., miskolci tszék, bej. jul. 17, félsz, jiíl. 27, csb. Varjasi Ferenc, tmg. dr. Frankfurter Sándor. — Hani>zkó Sándor e., miskolci tszék, bej. jul. 27, félsz. aug. 10, csb. Bekény Béla, tmg. dr. Németh Imre. — Grósz Henrikné e., gyulai tszék, bej. aug. 5, félsz. aug. 25, csb. Pallay Jenő, tmg. Kolozsvári Elek. —Balogh Dezső e., szombathelyi tszék, bej. jul. 8, félsz. aug. 3, csb. Sarlay Ferenc, tmg. Békessy Gyula. — Fischer Mór 6S társa e., budapesti tszék, bej. jul. 4, félsz, aug. 3, csb. Ruttkay István, tmg. dr. Márkus Adolf. — Schwartz Vilmos e., egri tszék, bej. jun 20. félsz. jul. 21, csb. Singer Lajos, tmg. dr. Csutorás László. — ljartal Lajos e.. pozsonyi tszék, bej. jul. 20., félsz. aug. 8, csb. dr. Kovács Ödön, tmg. Sziklai Ottó. — Pencz János e., szegzárdi tszék, bej. jul. 15, félsz. aug. 5, csb. ifj. Závody Albin, tmg. dr. Steiner Lajos. — Haas Henrik e., budapesti tszék, bej. jul. 4, félsz. aug. 3, csb. Xey Aladár, tmg. Tompa Antal. — Porjesz Adolf e., zilahi tszék, bej. aug. 4, félsz. aug. 30, csb. Nyikos János, tmg. Somogyi Kálmán - Heiszler Aladár e., szabadkai tszék, bej. jun. 30, félsz. jul. 28, csb. Oláh Ferenc, tmg. Balogh Károly. — Steiner Cecília e., budapesti tszék, bej. jun. 30, félsz. jul. 26, csb. Hajdú Imre, tmg. Csilléry Dániel. — Sztancsics l'ál e., új-gradiskai tszék, bej. máj. 30, félsz. jun. 5, tmg. Sztriskovics György. Pályázatok: A titeli kir. jrbságnál járásbírói áll. jun. 10-ig. A nagy-kanizsai kir. tszéknél jegyzői áll. jun. 10-ig. — A Szabadkai kir. tszéknél j e g y z ö i áll. jun. 14-ig — A szabadkai kir. tvszéknél aljegyzői áll. jun. 14 ig. — A lugosi kir. tszéknél a 1 j e g y z ő i áll. jun. 15-ig. — A pancsovai kir. tszéknél aljegyzői áll. jun. 15-ig. - Az alibunári kir. jrbságnál aljegyzői áll. jun. 15-ig. — A zsombolyai kir. jrbságnál a 1 b i r ó i áll. jun. 17-ig. — A balázifalvai kir. jrbságnál a 1 b i r ó 1 áll. jun. 17'ig. — A szegedi kir. ügyészségnél a 1 ü g y é s z i áll. jun. 17-ig' — A soproni kir. tszéknél jegyzői áll jun. 17-ig. — A veszprémi kir. jrbságnál albirói áll. jun 17-ig. Nyomatott a ,,Pesti könyvny mda-részvény-tarsasaí"-nál Hold-utca 7.