A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 1. szám - Az elsőfokú biróságok szervezete

Tizenkettedik évfolyam. 1. szám, Budapest, 1893. január 1. Szerkesztőség : V., Kudoli-r:tkpat 1 :». s/. V.j Etndolf-rakparl 3. sz. Köziratok vissza nem adatnak. Megrendelések, felszólalások a wn 1. h.\íii'vlhoz mttaendSk A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY,) IÍP \i nmm ÉRDEMIEK KÉPVISELEM A mm mm\, BÍRÓI, ÍGÍÉS/I ÉS KÖZJEGYZŐI K Számos kiváló szakférfiú közreműködése melleit szerkesztik és kiadják Di\ RÉVAI LAJOS — DP. STILLER MOR. ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve : Negyed évre 1 irt 50 kr. Fél » 3 » — » Egész » « » — » Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen postautalvány nyal küldendők. TARTALOM : Az elsőfokú bíróságok szervezete. Irta : dr. R o s e Gyula, kii . albiró Budapesten. — A szülői hatalom megszüntetése a büntető igazságügy szolgálatában. Irta: dr. Doleschall Alfréd Budapesten. — Az egyetemleges kötelezettség a gyakorlatban. Irta: dr. D r a i a Eneas | abrudbánvai ügyvéd. — A budapesti kit. közjegyzői kamara évi jelentése. — Belföld. (Szaktanácskozás az igazságügyminiszteriumban a bűnvádi eljárási törvényjavaslat fölött. — A tisztviselők fizetésének kérdése a képviselőház pénzügyi bizottságában.) — Ausztria és külföld. (Külföldi judicaiura.! — Nyilt kérdések és feleletek. (A végrehajtás köréből. [Felelet.] Irta: Csipkés Árpád, marosvásárhelyi kir. albiró.) — Sérelem. (A gyulai törvényszéki — kunyhó. Irta : J á z o n.) — Irodalom. (A kereskedelmi vétel. Irta : L e v é A. Páris.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesi'ések — Hirdetés. MELLÉKLET : Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a s-Budapesti Közlönye-bői. (Csődök. — Pályázatok.) A »Jog törvénytára* t. előfizetői jelen számunkhoz mellékelve veszik az i8i)2. évi igazságügyi rendeletek lo.és II. ivét (145—176. lap.) Az esetleges reklamációkat kérjük S napon belül hozzánk intézni. A kiadóhivatal'. Előfizetési felhívás! 1S93. január hó 1-től előfizetést nyitunk. Ez alkalomból azon t. előfizetőinknek, kiknek előfizetésük e hó végével lejár, az előfizetés megkönnyebbitése végett postautalványt csatolunk. Tisztelettel kérjük az előfizetések mielőbbi megújítását. Az újonnan belépni szándékozó t. előfizetőinket szintén fölkérjük, szíveskedjenek mielőbb beküldeni az előfizetést, hogy az év végével összetorlódó előfizetések mellett idejekorán intézkedhessünk a lap pontos megküldése iránt. T. előfizetőink ezután iá, mint eddig, pontos értesítést kapnak lapunkban díjtalanul a felsőbíróságoknál levő ügyekről és az egyszer tudakolt ügyeket evidentiában tartjuk mindaddig, míg azok elintéztetnek, a mikor az elintézés módját azonnal tudatjuk t. előfizetőinkkel. Végül értesítjük tiszelt előfizetőinket, hogy a jövő évre is sikerült a ,,Jog Törvénytára" megjelenését biztosítani. Az előfizetési feltételek az eddigiek, t. i. 2 frt egy évre egyszerre beküldve. Ezen árban kapják előfizetőink az összes, a jövő 1893. évben megjelenő törvényeket és igazságügyministeri rendeleteket, még mielőtt azok a könyvkereskedésben kaphatók volnának, a híres ,,Rátli"-féle legdíszesebb kiállításban és elismert szerzők magyarázó jegyzeteível ellátva. Lapunk előfizetési ára: Negyed évre 1 frt 50 kr. Félévre 3 frt — kr. Egész évre 6 frt — kr. A »JOgj kiadóhivatal. Budapest, V. ker., Rudolf-rakpart 3. Az elsőfokú bíróságok szervezete. Irta: Dr. ROSE GYULA kir. albiró Budapesten. Mióta az igazságügy a kor igényeinek megfelelőleg a közigazgatás ágazataitól és az önkormányzat érdekköreitől elválasztva, az áilamkormány közvetlen felügyelete alá rendeltetett, azóta a jogszolgáltatás az európai művelt államokban majdnem mindenütt egyenlő elvek szerint szervezett társas- és egyes bíróságok [által gyakoroltatik. A hazánkban 1872-ik év óta működő »járásbiróságok« ugy az Lapunk mai szám ! osztrák tartományokban rendszeresített önálló és városilag kiküldött járásbíróságokkal, mint a német állam területén szervezett »Amtsgericht«-ekkel szervezetileg teljesen egyenlők; azt kellene tehát hinni, hogy az ezen bíróságoknál alkalmazott bírák ügyköre, felelőssége és társadalmi állása közt szintén nincsen különbség. Ha szembe állítjuk a német »Amtsgerichsrath« és »Amtsrichter«, valamint az osztrák »Bezirks! richter« és »Landesgerichtsrath als stádtisch delegirter Bezirkérichter« állását a magyar kir. járásbiró és aljárásbiróéval, azt . tapasztaljuk, hogy itélobirói ügykörük és bírói felelősségük ugyan miben sem különbözik, de társadalmi állásuk, a meny; nyiben ez az államszolgálati minőségből ered, ugy a rangra I mint a járandóságra nézve nagyon is eltérő. A német Amtsgerichtsrath a IV-ik rangosztályban, főtörvényszéki bírói állással, az Amtsrichter az V-ik rangI osztályban, törvényszéki birói ranggal van felruházva, járan, dóságuk pedig 6,000 márkáig fokozódik. Az osztrák stádt. j deleg. BezirksrichtcT a VH-ik rangosztályba, a kisebb helyeken rendszeresített Bezirksrichter pedig a VlII-ik rangosztályba van sorozva. A magyar kir. járásbiró és aljárásbiró, helyre való tekintet nélkül a VlII-ik és IX-ik rangosztályba, tehát olyanba tartozik, a milyenbe külföldön az igazságügyi alárendelt tisztviselők. Hogy a német »Referendar« és »Assessor«, valamint az osztrák »Gerichts-Adjunkt« a magyar aljárásbiróval egy sorba nem állitható, az szembe tűnik, ha amazok hatáskörét emezekével összehasonlítjuk. A Referendar ugy, mint az osztrák Auskultant csak a magyar joggyakornokkal állitható szembe, I mert mind a háromnak állandó alkalmazása az államvizsgálatnak sikeres letételétől van függővé téve. A vizsga letétele : után a Referendar Assessorá, az Auskultant Adjunktá, a joggyakornok pedig aljegyzővé léptetik elő, tehát a rangsorozat 2-ik fokára. A törvényszéki jegyző állásának a »Rathsecretair« állása felel meg, az Assessor állása pedig legfeljebb az e. f. kir. törvényszékekhez korlátolt hatáskörrel beosztott albiróval hasonlítható össze, de az egyes bíróságoknál működő Adjunkt a kir. aljárásbiró állásával párhuzamba nem jöhet. Az ő Felsége a király által kinevezett kir. aljárásbiró abban a pillanatban, midőn a birói széket elfoglalja, egyes birói minőségében az osztrák, német, francia vagy angol egy es bíró hatáskörének minden atributumaival teljesen egyenlő és önálló birói hatalmat gyakorol; az, a miben ügyköre a járásbíróság vezetőjétől különbözik, nem birói, hanem administrativ functio. Akkor pedig, midőn a járásbíróság vezetőjét bármi okból és külön rendeltetés nélkül törvényesen helyettes.ti, a vezetés körül is teljesen korlátlan hatáskörrel bir és önállóan felelős. A tárgyalások vezetésénél az aljárásbiró I ugyanazon jogokat gyakorolja, mint a társasbiróság tanács? I elnöke; az elintézés végett neki kiosztott ügyek — az általa | észlelt törvényes összeférhetlenség esetét kivéve — tőle, ! akarata ellenére vissza nem vehetők ; kiadmányozási jogköre j és felelőssége a ministeri osztályvezető és pénzügyigazgatóéval teljesen egyenlő, sőt talán még nagyobb is. Csak jogos és méltányos tehát az a közóhaj, hogy a kir. járásbíróságoknál önálló birói ügykörrel működő egyes bírák az alárendelt (subaltern) rangosztályból az állásuk és hatáskörüknek megfelelő magasabb rangosztályba emeltessenek fel; és ha az állam anyagi helyzete miatt az összigények e tekintetben kielégíthetők nem lennének, mennyire indokolt az a követelmény, hogy legalább a nagyobb ügyforgalmú járásbíróságoknál alkalmazottak és azok az egyes bírák nyer| jenek magasabb rangot, kik birói minőségükben már több | éven át kifogástalanul működtek ! 1 fi oldalra terjed.