A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 22. szám - Az uzsora

86 A J O Gr. arról, hogy a kérdéses pince nem az ő 181. számú házukhoz, hanem a 182. számú házhoz tartozik, s hogy alperesek azt tényleg birtokolják s azon a szolgalmi jogot gyakorolják; a mennyiben tehát felperesek a szolgalom létezéséről maguknak ily uton tudomást nem szereztek, s a ház megszerzése alkalmával a kellő gondosságot erre vonatkozóan elmulasztották, az ebből talán származó hátrány miatt alperesek ellen többé fel nem léphetnek stb. Ügygondnok felperességi joga. A budapesti I. ker. kir. járásbíróság: Dr. Berger Mórnak, mint a budapesti V. ker. kir. járásbíróságnak F, . . . Heléna végrehajtatónak K. . . Sámuel elleni 350 frt s jár. iránti végre • hajtási ügyében végrehajtást szenvedettnek az I-ső magyar jutafonó és szövő gyár részvény-társaság ellen fennálló követelése behajtására 110,6 )9/1891. sz. a. kirendelt ügygondnok felperesnek dr. Rózsavölgyi Manó ügyvéd által védett 1-ső magyar juta-fonó és szövő gyár részv.-társ. ellen 1891. évi okt. 1-én 116,967. sz a. 416 frt 11 kr. s jár. iránt indított sommás perében következőleg itélt: Az eljáró bíróság felperest keresetével feltétlenül elutasítja s arra kötelezi, hogy az alperesnek 12 frt 50 kr. költséget 8 nap alatt végrehajtás terhe mellett fizessen. Felperesi ügygondnok költségeit az eljáró bíróság 27 frt 75 krban alperesi képviselő költségeit pedig 20 frtban állapítja meg saját feleik irányában. Indokok: Felperes keresetével a bizonyítási eljárás mellőzésével — felperesi jog hiányából feltétlenül vala elutasítandó és mint pervesztett a mérsékelt perköltségben volt marasztalandó, mert az általa B. a. csatolt engedményből kitűnik, hogy F. . . . Heléna azon követelését, a végrehajtási jogát, melyek őt K. . . Sámuel ellenében illették, 0 Henriettre a még 1892. évi január 8-án visszavonhatlanul átruházta. Ezzel F. . . . Helénának jogigényei alperessel szemben végérvényesen megszűntek és igy felperes ügygondnoknak azon kirendeltetése, hogy ezen követe lést mint F Heléna a végrehajtató részéről kirendelt ügygondnoka érvénysitse szintén megszűnt. O Henriettet mint engedményes ezen perben a felperesség közvetlenül meg nem illet. Azon intézkedés, hogy O Henriette javára a végrehajtási jog a perbíróság utján átruháztatott, itt igazolva nem lett ; igy tehát felperes mint ügygondnokkal szemben, alperes a pert felvenni köteles sem volt. Felperes tehát a kereseti jogvesz tés folytán pervesztesnek — és mivel az engedményről tudomással birva a pert mégis folytatta — a mérsékelt költségek megfizetésében is marasztalandó volt. (22,001/1892. sz.) A budapesti kir. ítélő tábla következő Ítéletet hozott: Az első bíróság Ítélete megváltoztatik, dr. Berger Mór ügyvéd kirendelt ügygondnok felperessége megállapíttatik és ebből folyóan a kir. járásbíróság további szabályszerű eljárásra utasittatik. Indokok: Tekintve, hogy a budapesti V. ker. járásbíróság az 1891. évi november hó 18-ik napján kelt 110,669. p. sz. végzésével a K. . . Sámuel Jakabné F. . . Helénnak K. . . Sámuel Jakab elleni végrehajtási ügyében a lefoglalt követelések behajtására dr. Berger Mór ügyvéd mint ügygondnok rendeltetett ki, a ki a keresetet különben is még az 1891. évi december hó 1-ső napján adta be ; továbbá tekintve, hogy dr. Berger Mór ügyvéd mint kirendelt ügygondnok felperességi jogát az 188t-ik évi LX. törvénycikk 124. §. 5-ik pontja és ugyanennek a törvénynek 125. §. intézkedése világosan megállapítja és ennélfogva alperesnek a kereset beadása után az 1892. évi január hó 8-ik napján kelt engedményre és a 2-/. alatti halotti levélre alapított felperességi kifogása nyilván alaptalan : az első bírósági Ítélet megváltoztatásával, dr. Berger Mór ügyvéd ügygondnok felperességét megállapítani s ebből folyólag a kir. járásbíróságot további szabályszerű eljárásra utasítani kellett. (1893. évi április hó 6-ik napján 2.722. sz.) Hogy a régrehajtást szenvedőnek birtokában talált ingókra a tulajdoni igény megállapittassék, nem elegendő annak bizonyítása, hogy az igénylő az igényelt ingókat megszerezte, hanem köteles az igénylő még azon jogcímet is igazolni, melyen ezen ingókat tulajdonjogának fentartásával a végrehajtást szenvedőnek birtokába adta. (A kassai m. kir. itéló' tábla 1892. évi 4,600/1892. p. sz.) Kereskedelmi, csőd- és váltóügyekben. A kereskedelmi törvény 356. §. 2. pontjában foglalt rendelkezés nem zárja ki, hogy a piaci vagy tőzsdei árral nem biró árúknál vevő a késedelmei eladótól azon kárának megtérítését is követelhesse (kereskedelmi törvény 272. §.), mely az által állott elő, hogy a megrendelt, de nem szállított árúkat haszonnal tovább nem adhatta. Ez az elmaradt haszon szakértők által is megállapítható. A ni. kir. Curia : Mindkét alsófokú bíróság Ítéletének megváltoztatásával alperes feltétlenül köteleztetik, felperesnek 25 frt 60 kr. tőkét stb. megfizetni. Indokok: Helyesen fejtette ki a kir. itélő tábla indokaiban, hogy felperes a kereskedelmi törvény 348., illetve 353. S ok alapján alperestől kártérítést követelni jogosult a miatt, mert alperes a B., illetőleg az annak megfelelő 3 /. alatti jegyzék szerint megrendelt árúkat részben éppen nem, részben pedig hiányos minőségben szállította felperesnek. Helyesek ezek az indokok annyival is inkább, mert az alperes utazója által kiállított megrendelési jegyekből az alperes által vitatott feltételes megrendelés mindkét számú árúra nézve a szállítás tekintetében az utazó által minden feltétel nélkül fogadtatott el és küldetett el alpereshez. De nem helyes azon indok, mely a másodfokú bíróságot a kereset elutasítására vezette, hogy t. i. felperes nem tényleges kárt, hanem elmaradt hasznot követelvén és maga sem állítván, hogy akár az árúknak mástól megszerzésével, akár nem teljesítés folytán más részére kártérítéssel vagy bármily más módon tényleges kárt szenvedett volna, kártérítést ezért nem követelhet. A kereskedelmi törvény 356. §. 2. pontjában foglalt rendelkezés ugyanis nem zárja ki, hogy a piaci vagy tőzsdei árral nem biró árúknál, milyenek a szóban levő árúk, a vevő a késedelmes eladótól azon kárának megtérítését is követelhesse (kereskedelmi törvény 272. §.), mely az által állott elő, hogy a megrendelt, de nem szállított árúkat haszonnal tovább nem adhatta. Ez az elmaradt haszon pedig a szakértők egyhangú véleménye szerint teljesen megfelel a kereset tárgyává tett kártérítési követelés összegének, mihez képest alperes annak és a prts. 251. §-a alapján a per és felebbezési költségnek megfizetésére feltétlenül kötelezendő volt. (Apr. 5-én 485. sz.) Ha a takarékpénztár alapszabályaiban — melyek a betéti könyvecskékbe fel vannak véve — az foglaltatik, hogy olyan betéti könyvre, melyet annak tulajdonosa elveszített és ezt a takarékpénztárnál bejelentette, a takarékpénztár sem tökét, sem kamatot nem tizet, hacsak a betéti könyv áthozója a könyvecske törvényes birtoklását igazolni nem képes, a takarékpénztár a könyvecske elvesztésének bejelentése után csakis a könyvecske igazolt birtokosa részére teljesített íizetés által szabadul kötelezettsége alól. Takarékpénztári könyv bemutatóra szóló papirt képez-e .' A szolnoki kir. törvényszék: Felperes keresetét elutasítja. Indokok: Tekintettel a •/, alatt másolatban csatolt, azonban felperes által nem kifogásolt, Jász-Nagykun-Szolnok megye árvaszékének 5,083/1890. számú letiltó végzésére, miután az árvaszéknek mint gyámhatóságnak az 1877 : XX. t.-c. 127. §-a szerint nemcsak joga van, de sőt kötelessége a hagyaték állagát biztosítani, alperes helyesen járt el akkor, a midőn felperesnek a letiltás következtében a 3,174. számú betéti könyvben foglalt 550 forintnyi összeg és ennek járulékainak kifizetését megtagadta ; miért is felperes keresetét elutasítani kellett. Érintetlenül hagyatván ez alkalommal felperesnek azon joga, hogy a kereset tárgyát képező takarékpénztári betétösszeghezi tulajdonjogát és annak a P Julianna hagyatékáhozi nem tartozandóságát ezen kérdés illetékes bírósága előtt érvényesíthesse. (1890. december 16. 9,905. sz. a.) A budapesti kir. itélő tábla: Az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja s alperest 550 frt tőkének és kamatn.k megfizetésére kötelezi. Indokok: Az A. alatt csatolt takarékpénztári betéti könyv szerint a betett összeg személyes felvételének joga a betevő részére fentartva nem lévén: az emiitett okiraton alapuló követelés csak az okirat birtokosa által érvényesíthető s ugyanazért az e könyvre elhelyezett összegre magának az okiratr ak birtokba vétele, lefoglalása, esetleg annak törvényszerű megsemmisítése nélkül sem a zálogjog hatályosan nem szerezhető, sem letiltás nem foganatosítható (lásd az 1881. évi LX. t.-c. 80. §-áti. Ehhez képest a Jász-Nagykun-Szolnok megye árveszékének 1890. május o0-án, 5,083. sz. a. kelt s •/. alatt csatolt végzésében az alperes takarékpénztárhoz intézett az a megkeresése, hogy az A. alatti betéti könyvre elhelyezett összeg a gyámhatóság további intézkedéséig visszatartassék, felperessel, mint az emiitett betéti könyv birtokosával sz;emben törvényes letiltás joghatályával nem bír, s ugyanazért ez a végzés felperest a birtokában levő betéti könyvön alapuló jogának, alperes mint az okirat kiállítója ellenében való érvényesítésében nem gátolhatja s alperest a betéti könyvre elhelyezett összeg visszatartására felperessel szemben, kiről az, hogy a betéti könyv birtokába jogtalan úton jutott volna, nem is állíttatik, annál kevésbé bizonyittatik, fel — nem jogosítja. Az elősoroltak alapján és tekiutettel arra, hogy a szabályszerű felmondás megtörténtét és a felmondási idő lejártát alperes is beismeri és a követelt tőkének s a felszámított kamatnak mennyiségét nem kifogásolja : őt az elsőbiróság ítéletének megváltoztatásával a kereseti tőkében és kamatban marasztalni kellett. (1891. november 9. 763. sz. a.) A m. kir. Curia: A budapesti kir. itélő táblának ítélete megváltoztattatik és az elsőfokú bíróságnak Ítélete hagyatik helyben. ( Indokok: Az A. alatti betéti könyvecskébe felvett alap szabályok 25. § ának intézkedése szerint az alperesi takarékpénztár olyan betéti könyvecskére, a melyet annak tulajdonosa elveszített és ezt^ neki bejelentette, annak, a ki a könyvecske törvényes birtoklását igazolni nem képes, sem tőkét, sem kamatot nem fizet. Az alapszabályoknak a betéti könyvecskébe felvett ez az I intézkedése magának a könyvecskének lényeges alkatrészét képez-