A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 20. szám - A bagatell-eljárás és a birói önkény

80 járulék követelés törlesztésére, a többi pedig a végrehajtást szen- I védettek hátralékos házbére fejében fizettetett ki. E tényállásból kitünöleg tekintve, hogy vádlottak a kérdéses gyógytárt birtokukba vétel után már 6-7 hónap múlva tovább j eladták B. Jánosnak, tekintve, hogy a gyógytárnak B. János részére történt eladásakor és átruházásakor B. Bélának a közjegyzői okirat j 6. pontja értelmében a hátralékban 9000 frt követelése lejárt s ugyanakkor a végrehajtható közjegyzői okirat alapján végrehajtási joga is már kétségtelenül bekövetkezett, tekintve, hogy H. István és H. Istvánné a B. |ánostól felvett vételárt nem a végrehajtási joggal biró B. Béla követelésére, hanem más adósságai fizetésére fordítván, jogszerűen vádoltatott azzal, hogy vagyonukat B. Béla megkárosítása céljából idegenítették el, az okból H. István és H. Istvánné vádlottakat az elsöbirósági végzésnek reájok vonatkozó felebbezett részének megváltoztatásával a btk. 386. §-ába ütköző s a 330. §. szerint minősülő csalás bűntette miatt vád alá helyezni j s a kir. törvényszéket további szabályszerű eljárásra utasítani kellett. A m. kir. Curia (1893. április 20. 1,736.): A másodbiró- í ság végzésének megváltoztatásával az elsőbiróság végzése hagyatik helyben. Indokok: Vádlottaknak ama cselekménye, hogy a gyógytárnak általuk történt eladásából befolyt 9,500 frt vételárat többrendbeli tartozásuk kifizetésére fordították, a btk. 386. §-ában emiitelt elrejtés, eltitkolás, elidegenités fogalmának nem felelvén meg: a csalásnak ez az esete nem állapitható meg. Fenforog a vádlottak ellen az, hogy a gyógytár eladása idején — miként saját előadásukból kiderült — tudomással birtak arról, hogy vagyoni helyzetüknél fogva képtelenek valamennyi hitelezőjüket kielégíteni, dacára ennek azonban hitelezőik közül egynehánynak s különösen Cs. Imrénének s P. özvegyének jelentékeny összegű követelését teljesen kifizették s ez által vagyonukat annyira kimerítették, hogy ez által B. Béla panaszos a közjegyzői okirat értelmében ellenök fennálló követelésének majdnem teljes összegéig megkárosodott, mely cselekménye vádlottaknak, tekintette) a btk. 414. §. 3. pontjának rendelkezésére, a btk, 387. §-ában meghatározott csalás bűntettének ismérveit tünteti fel, minthogy azonban a csalás eme bűntette miatt az eljárás megindításának j csak abban az esetben van helye, ha a vádlott ellen előbb a csőd- j eljárás eredménytelenül kéretett és annak vagyontalansága ezeu I az úton megállapítást nyert, ez az első feltétel azonban a jelen 1 esetben hiányzik: az elsőbiróság megszüntető végzése ez okból hagyatott helyben. A büntetés az ügyészi indítványnál magasabb mértékben | is kimérhető. — Súlyosbító és enyhítő körülmények mérlegelése párbaj vétségénél. A kézdivásárhelyi kir. törvényszék ^1892. aug. 17-én 2,112. sz.) Ifj. D. Jánost a btk. 298. §-ában irt s büntetendő párviadal vétségében Sz. Ödönt a btk. 296. §-ában irt s büntetendő párviadal vétségében vétkeseknek mondja ki s ezért ifj. D. Jánost 7 napi államfogházra, Sz. Ödönt 1 napi államfogházra ítéli s köteleztetnek a felmerülendő rabtartási költségek külön-külön viselésére stb. Indokok: Vádlottak ifj. D. János és Sz. Ödön 1891. nov. 2l-én délelőtt kardpárbajt vivtak, mely viadal a Sz. Ödön megsebesülésével végződött. A párviadalra a »Székelyföld« című politikai lapban 1891. október 29-én a »Különfélék« rovata alatti j első közleményben megjelent s egy nő társadalmi állását veszélyeztető satiricus tartalmú cikk szolgáltatott okot. Az inkriminált cikkben Sz. Ödön nőtestvérét Sz. Malvin kisasszonyt látta megsértve, a miért segédei dr. B. Vendel ügyvéd és D. Árpád kir. honvéd főhadnagy utján kérdést intézett a nevezett lap szerkesztőségéhez, ifj. D. Jánoshoz, hogy a megjelent cikket ő irta-e és ha igen, kire vonatkoztatja? Ifj. D. János a föltett kérdésekre azt a feleletet adta, hogy a cikket ő irta s azt Sz. Malvina kisasszony tanítónőre vonatkoztatja, egy- i szersmind a végtárgyalás során azt is előadta, hogy a sértő cikk \ közzétételére nevezett nőnek egy a cikk közzétételét megelőző ' fillér-estélyen történt, a »Székelyföld« című lap szerkesztőjét kigúnyoló carricaturák közrebocsátása szolgáltatott okot. A bizo- j nyitási eljárás során azonban igazoltatott, hogy azokat n képeket, melyekben ifj. D. János, illetve a vezetése alatti lap jó hírneve támadtatott volna meg, nem Sz. Malvina rajzolgatta, azok egynémelyikéhez csak ártatlan megjegyzéseket tett, melyekben azonban semmi sértő nem volt. Igazoltatott továbbá, hogy Sz. Ödön megadta a lehetőséget, hogy a sértés ugyanazon hirlap utján, melyben elkövettetett, tétessék jóvá, illetve nevezett lap szerkesztője lapjában hozza helyre cselekvényét, melyet tenni azonban nem volt hajlandó. Tekintettel a sértés természetére, mely egy védtelen nőt a leghatalmasabb fegyver, a sajtóval vesz üldözőbe, a nélkül, hogy erre nevezett nő bármi számbavehető oknál fog"a rászolgált volna, mert az ifj. D. János által felhozott azon körülmény, hogy öt Sz. Malvina carricaturák közzétételével tette volna nevetségessé, még az esetben sem szolgált okul arra, hogy azért hirlap utján vegyen magának elégtételt, hogyha szintén beigazolva lenne is az, hogy azok a bizonyos képek Sz. Malvina által rajzollattak, mert nyilváuos mulatságban előforduló tréfák vagy carricaturákért legalább nőkkel szemben s főként sajtó utján elégtételt venni nem szokásos és igy habár nem is ö volt az, a ki a kihívást eszközölte, de előzetes cselekvénye által arra, hogy Sz. Ödön nőtestvére védelmére kelve, őt párviadalra szólitsa, határozottan okot szolgáltatott, figyelembe véve, hogy ellenfelét megsebesítette, a btk. 298. §-ában irt s büntetendő párviadal vétsége miatt, Sz. Ödön pedig, a ki a társadalmi szokások szerint testvére jó hírnevét kötelességszerüleg védelmezte, a btk. 296. §-ában irt s büntetendő cselekvény miatt az ítélet rendelkező részében kitett büntetéssel voltak sujtandók stb. A marosvásárhelyi kir. itélő tábla (1892. nov. 14-én 1,736. sz) A kir. törvényszék ítélete a bűnösségre, az Sz. Ödön büntetésére s a bűnügyi költségekre vonatkozó részében azzal a kiigazítással, hogy vádlottak nem a »rabtartási«, hanem a büntetés foganatosításával felmerüleudő bűnügyi költségek megfizetésére köteleztetnek, helybenhagyatik, ifj. D. Jánosra vonatkozó részében azonban annyiban megváltoztattatik, hogy nevezett büntetése 8 napi államfogházra felemeltetik. Indokok: A kir. törvényszék ítélete a vádlottak bűnössége, a bűnügyi költségek és az Sz. Ödön büntetésére vonatkozó részében indokainál fogva s illetőleg azért volt helybenhagyandó, mert a most nevezett vádlott javára az első bíróság által felhozott és igen nyomatékos enyhítő körülmény mellett még feddhetlen előélete és fiatalabb kora is figyelembe veendő. Ifj. D. János büntetése tekintetében azonban meg volt változtandó az első birói Ítélet s nevezett büntetésének tartama felemelendő, mert ellene nemcsak az képez súlyosító körülméuyt, hogy lapjában egy tisztességes hajadont sértegetve, annak férfi rokonait mintegy felhívta a fellépésre, hanem rendörkapitányi állása is, melynél fogva a párviadal által hivatali kötelességét is megszegte s igy az első bíróság által rá kimért 7 napi államfogházbüntetés a btk. 298. §-ban előirt büntetésszabványra való tekintettel túlenyhének találtatott. A büntetés felemelésénél azonban tekintettel kellett lenni arra, hogy vele szemben ;i kir. ügyész is csak 8 napi államfogházat indítványozott s hogy e szerint e tekintetben az Ítélet csak e határig tekinthető felebbezetinek s igy a büntetés csak ezen tartamra volt felemelhető. A m. kir. Curia (1893. márczius 3-án 435. sz.) A kir, ítélőtábla ítéletének Sz. Ödön vádlottra vonatkozó nem felebbezett része érintetlenül, ifj. D. János vádlottra vonatkozó felebbezett része pedig, annak a téves indoknak mellőzésével, mintha ifj. D. János vádlott büntetése, mivel a kir. ügyész c upán nyolcnapi államfogház büntetést indítványozott, az indítványnál magasabb mértékben meg nem állapíttatott volna, egyebekben felhozott és elfogadott indokainál fogva helybenhagyatik. A m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság elvi jelentőségű határozatai. 1.807. Oly birói Jiatározat, a melylyel a beavatkozást keresetre vonatkozó iratok a föperbeli iratokhoz esato/tatrii rendeltetnek: illetékmentes. (1892. évi 7,893. sz.) 1.808. Az itt. díjj. ^9. tétel a) pontjában megállapított illetékmentesség, az 1881. évi L1X. t.-c. 30. J'-a alapján benyújtott külön semmiségi keresetek tárgyában hozott Ítéletekre is kiterjed. (1892. évi 7,282. sz.) 1.810. Zúzda bérbeadásából eredő jövedelem tökekamat és járadékadó alá esik. (1892. évi 9,687. sz.) 1.811. Vételár felosztási jegyzőkönyv bélyegilletéke nem a pertárgy, hanem a felosztás alá került vételár értékéhez képest rovandó le. (1892. évi 9,538. sz.) Kivonat a „Budapesti Közlöny "-bői. Csődök : Lobmayer Károly e., temesvári tszék, bej. jun. 12, félsz, jun. 17, csb. Kirvay Döme, tmg. ifj. dr. Schwarcz Lajos. — Leicbter Bertii e., budapesti tszék, bej. jun. 9, félsz. jun. 30, csb. Chira Elek, tmg. dr. Reichard Zsigmond. - KraiISZ Ödön e., szegzárdi tszék, bej. máj. 31, félsz, jun 28, csb. ifj. Závody Albin, tmg. ürffy Lajos. — Csillag IgnaCZ e., szegzárdi tszék, bej. máj. 27, félsz. jun. 24, csb. ifj. Závody A^in, tmg. László Lajos. — Rosenwasser Izrael e., eperjesi tszék, bej. jun 14, félsz, jun 19, csb. Molitorisz István, tmg. Pollák Jakab. — Péntek Lajos e., budapesti tszék, bej. jun. 20, félsz. jul. 20, csb. Bertényi Iván, tmg. dr. Reik Ferencz. — Jíuchem Serbu e., csíkszeredai tszék, bej. jul. 17, félsz. aug. 19, csb. Antalffy Gábor, tmg. Orel Máté. — Zozuk Mária e,, szabadkai tszék, bej. jun. 5, félsz, jun 14, csb. Oláh Ferencz, tmg. dr. Milassin Miklós. — Grosz József L. e., nyíregyházai tszék, bej. jun. 5, félsz, jul. 5, csb. Zoltán Aurél, tmg. dr. Járosy Sándor. Pályázatok: A baáni kir. jbiróságnál albirói áll. máj. 21-ig. — A pozsonyi kir. tszéknél jegyzői áll. máj. 23-ig. — A fehértemplomi kir. jbiróságnál aljegyzői áll. máj. 23-ig. — A szigetvári kir. jbiróságnál aljegyzői áll. máj. 23-ig. — A ráczkevei kir. jbiróságnál albirói áll. máj. 23-ig. — A túrócz-szent-mártoni kir. jbiróságnál aljegyzői ÜL máj. 23-ig. — A győri kir. itélő táblánál birói áll. máj. 23-ig. Nyomatott a „Pesti könyvnyomda-részvény-társaság"-nál Hold-utca 7. sz.