A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 20. szám - A berni nemzetközi vasuti egyezmény. Folytatás 2. [r.] - A sommás eljárásról szóló törvényjavaslat tárgyalása a képviselőházban

158 A JOG. Hauem már most abból a szempontból vizsgálva ezt a két kérdést, hogy elegendő ok-e az egy egész reform elvetésére ? Mert ha elegendő ok a részleges reform elvetésére, akkor még inkább elegendőnek kell lennie az egész reformnak, ;> teljes perrendtartásnak elvetésére is. Akkor t. képviselőtársam álláspontja oda megy ki, az elveket fentartani, a reformot egészben vagy részben elhalasztani, az egyesbirói hatáskört szemben azzal, a mint ma van, leszállítani. Marad egy utolsó pont és ez már a szóbeli eljárás rendszerét illeti: hogy miért nincs a járásbirósági eljárásban a per Írásbeli előkészítése megengedve. En azt hiszem, hogy ebben a tekintetben meg is győzöm t. képviselőtársamat, hogy ez nem is volna helyes, nem is lenne ajánlandó rendszer. Mi azoknak az előkészítő periratoknak a szóbeli eljárásnál a leiadata, t. ház? Kettős feladata van; tekintettel a felekre és tekintettel a bírákra. A felekre tekintetlel behozatnak azért, hogy az egyik fél előre tudja azt, a mit a másik fél fel log hozni, hogy készülhessen és tudja, minő tények lesznek vitásak és e mellett a cél az, hogy a per kevés tárgyalásra összpontosítható legyen, hogy a halasztások elkerültessenck. Az előkészítő iratok intézménye tulajdonképen a kollégiumok, a törvényszékek előtti perek folytatásával áll összefüggésben. Minthogy a kollégiumnál a legnagyobb érdek forog fenn a per tárgyát rövid néhány tárgyalásra összeszorítani, ezzel függ össze a kollégium előtti eljárásnál a szóbeli pernek irott előkészítése. Polónyi Géza: Angliában sincs ugy. Egyes bíró előtt! Szilágyi Dezső igazságügyminister: Sommás bíró előtt nincsen! Polónyi Géza: Egyesbiró előtt van plaiding! Szilágyi Dezső igazságügyminister : Szabadjon a t. képviselő urnák azt mondanom, hogy a miről mi itt beszélünk, az a sommás biró és a sommás eljárás ; Angliában ennek megfelel az u. n. county court; az a couuty egyesbiró, nem pedig a fötörvényszék egyik birája és .50 frtig, illetőleg 40 frtig itél; ott pedig nincs plaiding a county court előtt, ez az Írásbeli előkészítés nem létezik. Polónyi Géza: Az egyesbiró előtt létezik! Szilágyi Dezső igazságügyminister: Engedelmet kérek, az az egyesbiró a törvényszéket pótolja, az a kancelláriai biró, az a főtörvényszéknek egyes tagja, mert első sorban ott minden egyes ügyet egyesbiró dönt el. De én most arról beszélek, hogy a mi sommás per, abban nincs az előkészítésnek helye. A felett lehet vitatkozni: több vagy kevesebb tartozzék-e a sommás eljárásba. Ez egy opportunitási kérdés-részlet, kérdés, melyet csak t. képviselőtársam ruház fel elsőrangú fontossággal. En részemről nem gondolom, hogy túl mentünk volna a mértéken. De azt minden körülmények közt határozottan ellenezném, hogy az Írásbeli előkészítése a sommás eljárás alá tartozó ügyeknek oly módon történjék, mint t. képviselőtársam akarja. V e s z t e r Imre : A francia delibéré ! Horváth Lajos : A sommás eljárás alá sok ügy tartozik. Szilágyi Dezső igazságügyminister: T. képviselőtársam ugy nyilatkozott, hogy ő még nagyobb kiterjedését is az egyesbiró kompetenciájának helyesnek tartja, de akkor folyjon előtte a rendes eljárás írásbeli előkészítéssel. Horváth Lajos : Igen ! Igen ! Szilágyi Dezső igazságügyminister: Bocsánatot kérek, ez a rendszereknek, az eljárásoknak és — ne vegye rossz néven — nézetem szerint az igazságügyi politikai szempontoknak teljes összezavarása. Itt közbeszólt imént Veszter Imre t. képviselőtársam és azt mondotta, hogy: »a francia delibéré.« Az a francia delibéré legyen intő példa, hogy mennyire kell vigyázni a szóbeli elem túlburjánzásától. Mi az a francia delibéré? írott konklúzió, a melyet a felek letesznek a biró előtt a szóbeli tárgyalás után s méltóztassék a francia gyakorlatot tekinteni s a gyakorlati emberekel megkérdezni, hogy ezek az irott konklúziók mennyire nyomták el a szóbeli tárgyalás összes jelentőségét. Kérem, hogy általánosságban úgy a javaslatot, mint ezen határozati javaslatomat melyre már céloztam és melyet mindjárt felolvasok, fogadják el. (Olvassa): »Utasitja a ház az igazságügyi bizottságot, hogy tegyen jelentést az iránt, vájjon a bizonyítékok szabad mérlegelésének elvét és a jelen javaslatban foglalt, a tanukra, szemlékre, okiratokra, szakértökre vonatkozó szabályait . . . Holló Lajos: És az esküre ! Szilágyi Dezső igazságügyminister: Az esküt nem és majd indokolva lesz, hogy miért nem. (Tovább olvassa): ». . lehetne-e és mi módon kiterjeszteni a rendes perekre nézve is.« Kérem a t. házat, méltóztassék ezt a határozati javaslatot is elfogadni. Horváth Lajos : T. ház ! Félreértett szavaimat akarom rektifikálni a t. ház kegyes engedelmével Beszédemuek veleje t. i. az volt, hogy a sommás eljárás kizárja az előkészítési intézmény alkalmazását; én tehát ebből arra a konklúzióra jutottam, hogy miután viszonyaink közt a jelentékenyebb perekre nézve az előkészítés intézménye nem nélkülözhető, a törvényjavaslatnak hibája az, hogy azon ügyeket is a sommás eljárás alá utalja, melyeket a sommás eljárás természete meg nem bir. Azért tettem indítványt az igazságügyi bizottságban is, hogy legalább azon niveaura szallittassék le az 1. és 2. §-ban körvonalozott hatáskör, a melyen az I8ö8 iki perrendtartás áll, t. i., hogy a maximális összeg ne 500, hanem 300 frt legyen, vagy talán az én vélekedésem szerint, 200 frt. Ez volt az álláspontom; én tehát nem zavartam össze a két fogalmat és nem kívántam legkevésbé, hogy a sommáseljárásban alkalmaztassék az előkészítés intézménye, a mely eljárás azt teljesen kizárja. Elnök az ülést 5 percre felfüggeszti. Szünet után elsőnek szól Polónyi Géza: A törvényhozás már régen a szóbeli eljárás mellett nyilatkozott s most mégis csak részleges reformot terjesztettek a képviselőház elé. A javaslatot úgy terjesztették be, mint az általános reformba beilleszthetőt; ezt a javaslatot, a mely alá a perek kilencvenöt százaléka fog tartozni, ezt állítják úgy oda, hogy beilleszthető a reformba. Tehát a 95 százalékot akarják beilleszteni az öt százalékba. Elismeri, hogy _ a javaslatnak is vannak előnyei. A szóbeliség és nyilvánosság életbeléptetése, a bizonyításnál az eskütétel eltörlése, a bagate]leijárás megszüntetése, a törvényszéknek felebbezési fórummá tétele mind igen helyes elv, de viszont nincs a javashtnak egyetlen olyan rendelkezése sem, a mely az igazságszolgáltatás gyorsaságát, olcsóságát és alaposságát elősegítené. S épen ezért nincs a függetlenségi és negyvennyolcas párt abban a helyzetben, hogy a javaslatot akár csak általánosságban is elfogadhatná. A javaslat részleteibe menve hangsúlyozza, hogy e részleges reform zavart teremt a fórumok tekintetében s két különböző rendszer alkalmazását vonván maga után: valóságos omnibuszszá teszi a bírókat, a kiknek egy személyben első bíráknak, kereskedelmi bíráknak stb. kell lenniök. Igazságtalannak és antidemokratikusnak mondja a javaslatnak azt az elvét, hogy az ügyeket nem természetük, hanem összegük szerint osztályozza. Polónyi azt a nézetet fejezi ki, hogy ennek a javaslatnak igazi célja: a kúriának és a királyi táblának tehermentesítése. Annak idején a táblát azért decentralizálták, hogy a jogkereső közönség a szóbeliség behozatala után könnyebben, gyorsabban és olcsóbban juthasson az igazsághoz, most pedig, mikor behozzák a szóbeliséget, alig reflektálnak a királyi táblákra. Ez is karakterisztikus a mi igazságügyi politikánk bölcseségére. A javaslat roszszabbá és mindenesetre drágábbá fogja tenni az igazságszolgáltatást s minthogy a függetlenségi párt ennek épen ellenkezőjét sürgeti, csak természetes, hogy e javaslatot még általánosságban sem fogadja el a tárgyalás alapjául. Holló Lajos abból a szempontból bírálta meg a javaslatot, vájjon megfelel e az a jogkereső közönség közgazdasági érdekeinek s e tekintetben kiemeli a javaslat nagy hiányait. A ministernek attól a kedvenc intézményétől, hogy egyik-másik albirót a királyi táblához osztják be, üdvös eredményt nem vár. Egy kellő magaslaton álló birói kar érdeke az, hogy ne bocsássák a fiatal emberek egész raját a birói állásokra, mielőtt tehetségüknek, jogképzettségüknek kiváló jelét nem szolgáltatták, hanem iparkodjék az igazságügyi kormány az igazságszolgáltatás számára megnyerni olyan ügyvédeket, kik öt-hat évi gyakorlatuk alatt jogképzettségük által kitűntek. A minister átmenetnek jelezte e javaslatot a szóbeliségben, de Holló erre nézve is elhibázottnak tartja azt és okát abból magyarázta, hogy a minister nem járt el a kellő tájékozottsággal a javaslat megalkotásánál és elhamarkodva nyújtotta be. Itt is az a baj, hogy rendszeres igazságügyi politikánk nincs, hanem mindent toldozás-foldozás jellemez. A mint helytelenség volt, hogy a járásbíróságok annyira koncentrálódtak az országban, ugy most már itt van az ideje, hogy azok deceutralizáltassanak, kisebb területre osztassanak szét, hogy a jogkereső közönséghez közelebb vitessenek. Es mennyire helyes, olyan káros, hogy az igazságügyminister épen szerves javaslatában ezen álláspontot nemcsak fentartani, hanem akkép erősíteni is akarja, hogy ezt később már a birói szervezet megtörése nélkül megváltoztatni alig' lesz lehetséges. Szilágyi Dezső igazságügyminister: Dehogy! Holló Lajos! Ha a t. minister ur oly csekélynek tekinti azt . Szilágyi Dezső igazságügyminister: Nem tekintem csekélynek. Holló Lajos : . . a mint sajnos tekintette a táblai decentralizációnál is, a mely elől kitérni nem lehetett, — de ha csekélynek tekinti itt is, hogy a törvény szerint független és áthelyezhetetlen birák a szervezet esetleges változtatása miatt székhelyüktől eltávolíttassanak, más bírósághoz áthelyeztessenek, nyugdíjaztassanak stb. mindezt csekélynek tarthatja a minister, de a jogi szervezetben ez a legnagyobb, a legkikerülendőbb hiba, a melyhez csak a végső szükség esetén szabad nyúlni és melynek szükségét előre elhárítani lehető legkívánatosabb dolog. (Elénk helyeslés bal felől.) Teleszky István igazságügyi államtitkár: A kormány e törvényjavaslattal a helyes középutat találta el a szóbeliség behozatalára nézve. A kormány teljes szóbeli reformot akar a járásbirósági perekben s ez a javaslat nem prejudicál a teljes perrend kiépítésének. Senki sem kívánhatja, hogy a kolleg'ális bírósági rendszerrel szakítsanak. A javaslat alapelve az, hogy a kisebb ügyekben alkalmaztassék a szóbeliség s ez elv annak minden részletében keresztül van vive. Holló azt szeretné, ha minél több ügyvédet neveznének ki birói állásra, mert a mai birói kart gyön-