A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 17. szám - Az igazságügy mozzanatai 1887 -1891. III. Biróságok

Tizenkettedik évfolyam. 17. szám. Budapest, 1893. április 23. Szerkesztőség : V.j Badolf-rakparl ss. Kiadóhivatal: V.j Rudolf-rakpart :t. sx. Késiratok vissza nem adatnak Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY,) HFTILAP AZ IGAZSÁGÜGY ÉHDKEIIH ÍEPVISELETfHE A MAGYAR ŰGYVÉOÍ, BÍRÓI, ifiífS/l ES KÖZJEGYZŐI KAR lÜZlÓM. Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják : Dr\ RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MÓR ügyvédek. Felelős szerkesztő : Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve : Negyed évre 1 frt 50 Fél * 3 » — » Kgész » 6 » — ;» Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bérmentesen I»o staulaivá nj nyal küldendők. TARTALOM: Az igazságügy mozzanatai 1887- 1891. — A telekkönyvi rendtartás 55. és 56. § ainak rendelkezései a gyakorlatban. Irta: Csikjenőfalvi Gyenge Mihály, kir. aljárásbiró Felsö-Visón. — Belföld. (Az örökösödési eljárásról szóló törvényjavaslat a képviselőház igazságügyi bizottságában. — A budapesti ügyvédi kamara 1892. évi jelentése. (Vége.) — A szatmár-németii ügyvédi kamara 1892. évi jelentése.) — Ausztria és külföld. (Bolgár igazságügy. Irta : dr. S i s m a n o v St. | Milán, bolgár legfőbb semmitöszéki biró Soliában. [Vége.]) — Nyilt kérdések és feleletek. (Adalék házassági jogunk rendezetlenségéhez. Irta : H a r m a t h Lajos, brassói ügyvéd.) — Irodalom. (A tőzsdeügyletek elméleti kézikönyve. Irta : dr. Bnchére Ambroise, Páris. — I Önkormányzatunk, mint alkotmányos garantia. Irta : Moscovitz | Iván, Budapest. — Magyarország földbirtokosai. Összeállította : B a r o s s Károly, Budapest.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. MELLÉKLET: Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a »Budapesti Közlöny«-ből. (Csődök. — Pályázatok.) A »>Tog töt' réitytá va.« t. előfizetői jelen számunkhoz mellékelve veszik az 18Q3. évi törvénycikkek i. és 2. ivét (1—32. lap). Az esetleges reklamációkat kérjük H napon, belül hozzánk intézni. A kiadóhivatal. Az igazságügy mozzanatai 1887 —1891. III. Bíróságok. (í) Kir. táblák, magy. kir. Curia.) Most áttérünk a közzé tett hivatalos adatok alapján felsőbb bíróságaink ügyforgalmának ismertetésére, a melynek egy része legújabban nagyobb mérvű szervezési átalakuláson ment keresztül. Ertjük a kir. táblát, melynek tevékenységéről fogunk először is megemlékezni. Az újonnan szervezett kir. táblák is 1891. évben nagy ügyhalmazt nyertek elintézésre. Maga az új ügybejövetel 119,905 volt, mihez járult az 1890. évi hátralék: 22,278. A bejövetel mintegy négy ezerrel kevesbült ugyan az utolsó 1890—1888. évekinél, melyekben az 24 ezer volt; de mégis nagyobb, mint 1886-ban, melynek bejövetele 99 ezer volt és 1887-ben, midőn 115 ezer ügy jött be. 1891. év végén maradt hátralék 28,535, mégis kevesebb az 1887-kinél, a mely 31,221 volt, ugy az 1888-kinál (33,991-nél) és 1889-kinél is, a mely hátralék 28,636 volt. Az 1890. évi 22,282, hat ezerrel kevesebb a múlt évinél, de ezt a szervezés, az átmenet nehézségei nagyon is kimentik. Polgári ügy 1891-ben érkezett 68,984. Ez tehát most is a legnagyobb ügyszámot képviselte, a bűnvádi bejövetel 30 ezerrel volt kisebb (38,265). A polgári bejövetel 5 ezerrel haladta meg az 1890. évit, de abban évek óta folytonos volt az emelkedés. — 1887-ben még 60 ezer jött be; 1889-ben 62 ezer és 1890-ben 63 '/a ezer. A bűnvádi beérkezések ellenben fogynak az utolsó években. 1887-ben 46 ezer, 1888-ban 50 ezer, 1889-ben 52 s 1890-ben ismét 50 ezer számot képviseltek, mi 1891-ben 38 ezerre apadt. Megjegyzendőnek találjuk azt, hogy habár a polgári bejövetel (68 ezer) felével sem nagyobb 1891-ben a bűnvádinál (38 ezer), a polgári ügyek hátraléka (18 ezer), mégis háromszor annyi, mint a bűnvádi (6 ezer) hátralék. Váltó-, kereskedelmi és csődügy az új táblákhoz 8,870 érkezett be s az év végén elintézetlenül maradt 2,957. Nem lehet megjegyzés nélkül hagyni azt, hogy az 1891-ki bejöveLapunk mai szama tel kisebb volt, mint az 1890-ki: '.1,950, hátraléka mégis tetemesen felülmulta az 1890. évi 2,044 hátralékot. Általában az utolsó öt év ebbeli tevékenységével gyorsaság tekintetében alig lehetünk megelégedve, miután azokban rendszerint a bejövetelnek egy harmada elintézetlenül marad az év végén. 1887. évben 8,646 bejövetelnél fenmaradt 3,038; 1888-ban 9,427 volt az évi beérkezés, a hátralék pedig 3,140; 1889-ben bejövetel 9,521, hátralék 2.856 és 1890-ben 9,570, 2.041 hátralékkal, 1891-ben is a hátralék egy harmada volt a bejövetelnek. Az általános hátralékok az egyes tábláknál az ügybejövetelhez különböző arányokban alakultak. A budapestinél az 1891. évi 25,676 bejövetelnek a 6,49 ) hátralék negyedét képezte. A szegedi 14,843 ügybeérkezésnek közel egyharmadát képviselte a 4,824 hátralék; a debreceni 11 ezernek negyedrészéül sem szolgált a 2,549 hátralék. És mig 9,261 bejövetelt számító győrinek csak 1,398 hátraléka volt, addig a nagyváradi, pécsi s pozsonyi tábláknak, melyeknek bejövetele jóval elmaradt a 9 ezertől (8,314—8,662—8,146), hátralékuk 2 ezerén túl ment — volt t, i. 2,044—2,609—2,386 — alkalmasint az előbbi évek nyomása alatt- — A kassai tábla bejövetele 10,966 s a temesvárié 10,051 volt; az elsőnek hátraléka mégis 3,008 volt, ötszázzal több, mint a 11 ezer bejövetelű debreceninek, a temesvárinak hátraléka pedig csak 1,590 volt. Ily különlegességet állítanak elő az erdélyi táblák is. A kolozsvári táblának ügybejövetele 1891-ben 7,186 és hátraléka csak 550; ellenben a marosvásárhelyinek beérkezése 5,770 és hátraléka mégis 1,078 volt. A kir. Cur iának ügyforgalma újabb időkben következő adatokban nyilvánul. — Azon nagy ügyhalmaza, mely 1882-ben 28,635 bejöveteli és 35,896 elintézendő összegben állt, nem újult meg ugyan mostanáig, de újabb években már nagyon megközelíttetett. Azon év után a bejövetelben némi csökkenés állt be; 1883-ban 22 ezerre, 1884-ben 1972 ezerre, 18S5ben 19,228-ra, 1886-ban 20 ezerre, a mi a hátralékok összegét is 8 ezerről (1882) leszállította 4l/Ü ezerre. De 1886 után ismét rosszabbult a Curia állapota is 1887. évben a bejövetel már 2U/2 ezer lett, 1888 ban 2572 ezer, mi az el intézendők összegét a legfelsőbb fórumon 312/3 ezredre emelte; 1889-ben 25,409 volt 32,808 elintézendővel; és 1890- ben 27 ezer 3373 ezer elintézendő ügyszámmal. — 1891- ben ismét némi kevesbülés állt elő 23,484 ügybejövetellel, de még ekkor is 31,586 elintézendői összeggel. S így alakultak 1886 után az évi hátralékok is Dacára annak, hogy a birói létszám 71 ről 77-re, majd 78-ra s legújabban 83-ra és 90-re emeltetett, a hátralékok 1891. évig folyvást szaporodtak; az 1886. évi 4,988-ról 1887-ben ezerre, 1888-ban 77; ezerre és 1890. évben 8,102-re, 189I-ben a fent emiitett körülmények következtében leszállt 7,726-ra. Ezen javulás azonban nagyrészt fiatal erők alkalmazása és 90 biró erőfeszitett munkássága mellett oly csekélynek látszatik, hogy a gyökeres javulás reménye alig helyezhető a birói létszám további emelésébe. A Curia ügyforgalmában megfigyelendő azon adat, miszerint a bűnvádi ügyek bejövetele túlszárnyalja rendszerint a polgárit, vagy legalább is hason fokon állanak. 18-4—1885. években mindkettő 9 ezresekben állt, de 1883-ban a polgári 972 ezer és a bűnvádi 12 ezer volt; 1886-ban polgári bejött 9 ezer és bűnvádi IO72 ezer; 1887-ben polgári 9,359, bűnvádi 9,900; 1888-ban 10,490 polgári és 11.400 bűnvádi: 1889-ben 9,900 polgári és 11,980 bűnvádi; 1890-ben polgári 10,910 és bűnvádi 12,400; 1891-ben 10,430 polgári és 10.410 bűnvádi bejövetel volt. 13 oldalra terjed.