A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 16. szám - Bolgár igazságügy. Folytatás

A JOG. 127 elnöklése mellett. Kétes állapotok ;i törvényszék előtt i címen olvasott fel Salgó Jakab dr., a lipótmezei'őrültek házának főorvosa. Meghallgatására rendkívül nagy számmal jelentek ' meg a tagok, köztük Csemegi Károly kúriai tanácselnök, Tóth Ci erő es Makay Dezső kir. táblai birák, Vécsey, Csillag és Fayer | egyetemi tanárok, Katona Béla kir. ügyész, Szántó Mihály oszt. | tanácsos, Edvi Illés Károly, továbbá több fővárosi ügyvéd és | orvos. Az előadó a szorosan vett elmezavarok kezdő stádiumait jelzi, mint kétes elmeállapotot. Legtöbbször hosszú időre nyúlnak ezek, a szerint, hogy mily bosszú a kifejezett elmezavar tartama, így a »terjedö hűdéses elmezavar« bekezdő szakában fordulnak elő olyan, már nem ép elmére és még nem elmezavarra valló tünetek, melyek miatt az illető kolli/.ióba jön a társadalommal Hasonlókép áll a dolog a krónikus tébolyodottsággal. De nehezebben bírálhatók el amaz esetek, a hol elmezavar tünetei állnak fenn a beteg teljes öntudatossága mellett is, ugy, hogy a beteg tisztában van azzal, hogy kór hatalma alatt van, de tőle szabadulni nem tud, a mint azt a biróságok sokszor tapasztalják. Ide tartoznak a kényszerképzetek és mozgások egész sorai, melyeknek ismeretét ujabban francia szaktudósok vitték jóval előbbre. E kényszerképzetek átöröklési alapon fejlődnek és súlyosabb testi zavarokkal járnak. Az érdeklődéssel hallgatott előadást megéljenezték. A pénzügyi aűministratió ellenőrzése. A közigazgatásnak s különösen a pénzügyi administrationak a reorganisálása a községekben kezdendő. De erre nem elegendők a törvények ; ellenőrizni kell s főleg oktatni a községi közegeket, hogy azok mikép alkalmazandók. E kettős cél lebegett B a j n o v i c s Arthur nagyenyedi péuzügvi titkár előtt, midőn oly minta jegyzökönyvet szerkesztett, melyben a törvény és rendelet egyes szakaszára hivatkozik azért, hogy a vizsgáló biztos munkáját is megkönnyítse. A nagyenyedi pénzügvigazgatóság már egy év óta e jegyzőkönyv szerint ellenőrizteti a községi közegeket; a kolozsvári pedig most szándékozik hasonlóan eljárni. A hozzánk beküldött minta-jegyzőkönyv nem szorosabb értelemben vett irodalmi — hanem hivatalos — munka ; de azért mégis méltatjuk e helyen is, mert elismerésünk által ezen dolgozat iránt szívesen járulunk ahhoz, hogy a proponá't eljárás lehetőleg tágabb körökben foganatosíttassak. A »felelői jogi szaklapszerkesztő. Mult számunkban azon a magyar jogászságra megszégyenítő körülményre utaltunk, hogy a Xasvváradon megjelenő »fogi Ertesitő« szakértő szerkesztő hiányában a kiadó nyomdász szerkesztése alatt jelenik meg. A t. kiadó ur ezen nyilatkozatunkat következő megjegyzéssel kiséri : ^Magunk részéről azon megjegyzéssel közöljük fsztelt laptársunk cikkét, hogy lapunkat többen támogatják szellemi közreműködéssel, a kik azonban nevükkel nem kívánnak a nyilvánosság előtt szerepelni, miért is azoknak közleményére nézve felelő (?) szerkesztő hiányában kényszerűségből tehát a felelősséget a kiadótulajdonos vállalja el.« — Mit mondanak kartársaink ezen magyar irálvhoz? Kóstolóul ebből a »felelő« szerkesztői magyar irálypróbából közöljük még a »Jogi Ertesitő« utolsó számából a következő épületes kis darabocskát: »Tisztelt olvasóinkhoz! Szűcs Dezső helybeli jogász fiatalság egyik tagja lapunk szerkesztését átvállalni ígérkezett, a melytől azonban a lapunk összeállításakor közbenjött körülmények következtében visszalépett. Eme okból lapunkat rendes alakjában közzé nem tétethetjük, miért is midőn ezért t. olvasóink szíves elnézését kérjük, egyben tudomásukra hozzuk, a legfőbb törekvésünk azon lesz, hogy ezt helyre hozva jövő számunkat egyik helybeli jónevű jogászt lapunk szerkesztésére megnyerjünk. Tisztelettel a szerkesztőség.« A kir. itélő tábla tevékenysége f. évi első évnegyedben. Elintézendő volt polgári 8,389, urbén 26, váltó 3,142, büntető 3,851 ; összesen : 15,410. Elintéztetett polgári 3,558, úrbéri 19, váltó 1,654, büntető 2,984: összesen: 9,215. Hátralék polgári 4,831, úrbéri 7, váltó 1,488, büntető 867. A kolozsvári unitárus egyházi bíróság ítéletének érvénye Ausztriában. X. S. evangélikus vallású, Ausztriában lakó magyar állampolgár Ausztriában nőül vette S. A. kath. vallású ausztriai állampolgárnőt. Ezen házasság Ausztriában asztaltól és ágytól felbontatott. Ezután a nő áttért az unitárus hitvallásra és a kolozsvári unitárius egyházi bíróságnál a házasság felbontását kérelmezte, mely bíróság a felbontást ki is mondta. Ezután a férj N. S. ismét Ausztriában ujabb házasságra lépett az evangélikus hitvallás szertartása szerint. Az osztrák biróságok ezen ujabb házasságot érvénytelennek mondták ki azért, mert S. A., az első feleség, a házasság megkötésekor kathoükus volt és igy az ő vele kötött házasság az osztrák polgári törvénykönyv értelmében felbonthatatlan és mert a kolozsvári unitárius bíróság határozata az osztrák polgári törvénykönyv területén az osztrák polgári tőrvény határozatával szemben érvényesnek nem tekinthető. Az elsőbiróság a határozat indokolásában felhozza még azt is, hogy az unitárius szentszék határozata nem tekinthető olyannak, mely a házasságot a férjre nézve is felbontotta, mert azon szentszéki határozat értelmében csupán a válópert megindított nő lett ,>egy szerencsésebb házasság kötésére felszabaditva«. A washingtoni legfelső bíróságnak alkalma nyílt azon fontos kérdésben dönteni, hogy nemzetközi szerződés abrogálható e törvény által vagy nem. Az Egyesült-Államok ugyanis az 1888. évben törvény által kitiltották a khinai munkásokat az Egyesült Államok területéről. Ezen intézkedésre az szolgáltatott okot, hogy a honi munkások a khinaiak concurrentiájától féltek, A bírói tisztviselői fizetésemelés dicshymnuszát zengi egyik munkatársunk a következő poemában, melynek kesern}V> izét érzi mindenki, kit illet. 1. Miről álmodni is Csudás volt és mesés, Megjöttél hát végre sFizetés-emelés !« 3. Ugy vagyunk mi veled. Nézünk, tapogatunk, Te vagy hát a kiért Fáradt karunk, agyunk ? ! 5'. Tán sok volt a bábád, Kiknek keze alatt Összezsugorodva Levél csak egy falat ? 7. Omolj le a porba . . Görbe ugy is hátad Itt az alamizsna Tátsd fel hát rá szádat ! Fizetésemelés. 2. Miként az anya új Szülöttjét vizsgálja, Ép-e minden tagja, Nincs-e nyavalyája : 4. Színről-színre látunk Szembe állunk veled, De vézna voltodra A könnyünk megered ! G. Ocsúdj álmaidból, Hivatalnok-sereg ! Kiálts hát hozsannát E furcsa szülöttnek ! 8. . . . Mélázok . . . tűnődöm . . Lelkem kétely bántja, Ez alamizsnából Jut-e majd — fej fára . . ? Beamter. Hajómalointulajdonos a hajómalom részére kijelölt helyről más helyre engedély nélkül hajómalmát át nem helyezheti. A m. kir. földmivelésügyi minister 1892. évi 20,525. sz. határozata: Az m —i molnárok a hajómalmaik részére kijelölt helyeket nagy viz alkalmával malmaik veszélyeztetése nélkül be nem tarthatván, a községi biró tudtával malmaikat 100 méterrel feljebb vontatták s azokat a nagy viz multával előbbi helyeikre ismét visszabocsátották. A járási útbiztos azonban följelentette őket s a szolgabíró a hajómalmi rendelet 25. §-ába ütköző kihágás miatt ugyanezen rendelet 63. § a alapján 50 frtnyi, illetőleg 30 frtnyi szigorú bírságot rótt reájuk, melyet felebbezésük következtében az alispán 25, illetőleg 15 frtra mérsékelt. A földmivelésügyi minister fenti számú határozatával helybenhagyta a másodfokú határozatot azon indokból, mivel a hajómalomtulajdonosok a malmaik részére kijelölt helyeket a 33,477/18J8. sz. ministeri rendelet 25. §-a értelmében semmiféle viszonyok közt sem hagyhatják el; a tárgyalás során pedig a vádlottak beismerték, hogy a részükre kijelölt helyet elhagyták, az pedig nem igazoltatott, hogy új helyük elfoglalására engedélyük lett volna. Marasztaltakat egyúttal figyelmeztetni rendelte, hogy mennyiben a részükre kijelölt malomhely bizonyos vízállás mellett veszélyes volna, a fentebb idézett ministeri rendelet 24. §. 7. pontja értelmében a folyammérnöki hivataltól megfelelő váltóhelynek oly módon leendő kijelölését kérelmezzék, hogy malmaikat szükség esetén külön engedély nélkül is áthelyezhessék. Magyarország halálbüntetési statisztikáját a Btk. életbeléptetése, vagyis 1880. szept. 1. óta évről-évre szokta közölni a »Jogt. Közl.«, hogy ezen büntetési nem térfoglalásáról vagy térvesztéséről a szakközönséget tájékoztassuk. Az 1891. végén közölt adatokat az 1892-ikiekkel kiegészítve, az egész statisztika ilykép alakul. A Curia, ül. rögtönÉv bíróság által halálra kivégeztetett ítéltetett 1 — 11 égrehajtás itt meghalt 1880 1881 1882 1883 1884 1885 I88ii 1887 1888 1889 1890 1891 1892 17 13 10 8 1 1 7 3 1 1 5 3 3 Ml Kitűnik ezen adatokból, hogy a halálbüntetés tekintetében a legkedvezőtlenebbek voltak az 1884. és 1885. évek ; az elitéltek száma e két évben összesen harmincra, a kivégzéseké tizenkettőre megy. Ellenben az 1886—1889. évek eredménye határozottan kedvezőnek mondható, a mennyiben a kivégzések száma ezen évek mindenikében egy. Az 1890. évben a szám ismét felmegy négyre, 189l-ben leszáll egyre s 1892-ben előfordul az az eset, mely a Btk. életben léte óta példátlan, hogy a Curia egy esetben mondotta ki a halálitéletet, kivégzés pedig egy se m volt. A halálra ítéltek összes száma 12 év alatt 87, kivégeztetett 32, végrehajtás előtt meghalt 3, kegyelmet nyert 52; a halálra ítélteknek tehát jóval több mint fele kegye'met nyert. Igazságügyi kinevezések és áthelyezések. G o 111 Ágoston szegedi ítélőtáblai tanácselnök a m. kir. Curiához rendes, Vaszilievits Vazul és Nagy Sándor budapesti Ítélőtáblai birák pedig számfeletti bírákká neveztettek ki. Kosutány Géza és Fenyvesi Arnold budapesti tvszéki, Vörösmarty János pestvidéki tszéki és Antos Károly budapesti keresk. és váltótszéki birák a budapesti ítélőtáblához bírákká neveztettek ki. Nauer György fehértemplomi kir. jbirósági aljegyző a dettai jbirósághoz, Megyery Dezső nagykátai jbirósági aljegyző pedig