A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 15. szám - Az igazságügy mozzanatai 1887 - 1891. III. Biróságok

Tizenkettedik évfolyam. 15. szám. Budapest, 1893. április 9. Szerkesztőség : V.j Rndolf-rakpari :'>. az. Kiadóhivatal: V.j Rudolf-rakpart 3. sz. Kéziratok vissza nem adatnak, Megrendelések, felszólalások a kiadóhivatalhoz intézendők. A JOG (ezelőtt MAGYAR ÜGYVÉDI KÖZLÖNY,) HETILAP A/ IGAZSÁGÜGY ÉRDEKEIBEK KÉPVISELETÉRE A MAGYAR ÜGYVÉDI, BÍRÓI. ÍGÍÉS/I É5 KÖZJEGY/ÓIK Számos kiváló szakférfiú közreműködése mellett szerkesztik és kiadják Dr. RÉVAI LAJOS — Dr. STILLER MÓR ügyvédek. Felelős szerkesztő: Dr. STILLER MÓR. Megjelen minden vasárnap. Előfizetési árak: Helyben, vagy vidékre bérmentve küldve : Negyed é?re 1 frt 50 kr. Fél » 3 » — » Egész » 6 » — » Az előfizetési pénzek legcélszerűbben bcrmentesen po stautalvá ny ny al küldendők. TARTALOM: AZ igazságügy mozzanatai 1887—1891. — A magyar polgári perrendtartás tervezete. — Belföld. (A kamarai választások után. Irta : C s e t é n y i Adolf, budapesti ügyvéd. — A budapesti ügyvédi kamara 1892. évi jelentése. [Folytatás.]) — Nyilt kérdések és feleletek. (Erdélyi birtokviszonyok. Irta ; dr. K 1 e c k n e r Alajos, kassai jogakadémiai igazgató. [Felelet.]) — Sérelem. (Midőn felebbezés a törvény által kifejezetten kizárva van. Irta : dr. Frankfurter Sándor, miskolci ügyvéd.) — Vegyesek. — Curiai és táblai értesítések. — Hirdetések. TÁRCA : A harmadik nemzetközi criminalanthropologiai congressus. Irta : (r. h.) MELLÉKLET : Jogesetek tára. Felsöbirósági határozatok és döntvények. — Kivonat a »Budapesti Közlöny«-böl. (Csődök. — Pályázatok.) Az igazságügy mozzanatai 1887 -1891 III. Bíróságok. S«C_ (n) Járásbíróságok, törvényszékeké A bírósági rendszer radikális reformja nincsen nálunk jelenleg szőnyegen, nem is lehet, míg a törvénykezés szervezete a közvetlenség elvére nem fektettetik s mig az esküdtszék eszméjével tisztába nem jövünk. Mind a mellett igazságügyünknek a bíróságok működésére vonatkozó mozzanatai, ma is, félig modern, félig elavult szervezetünkben tanúságosak azon célra, hogy azok útján a törvénykezés egyes bajait kikutathassuk s azok orvoslására, a részleges reformokra szolgáló eszközöket felhasználhassuk Ily baj, melynek megújulása az igazságügyi adatokból ismét tudomásunkra jön: a bíróságok elébe hozott ügyek folytonos szaporodása, mi azok jelenlegi szervezetében tetemes hátralékot teremt, a mivel ismét szükségkép a jogszolgáltatás késedelme jár. E baj azonban nem tulajdonitható egyedül a jogbiztosság, a jogrend gyöngeségének s alkalmas jogintézményekhiányának, hanem az évenkénti ügyszaporulat a közgazdászat fejlődésének, a forgalom nagymérvű emelkedésének, a jogügyletek szaporodásának is kifolyása. Találkozunk azzal újabb időkben a legelőhaladottabb s legjobban szervezett jogállamokban is. Franciaországban újabban 3 év alatt a törvényszékeknél a polgári ügyek bejövetele 136 ezerről 146 ezerre szaporodott, mi a hátralékok összegét 5 ezerrel növelte. A válóperek 5 ezerről hétre, a csődök 7,600-ról 8,700-ra szaporodtak. A bűnvádi ügyek szaporodása 76'/o-ot tesz ki. A feltórvényszékeknél a polgári ügybejövetel 8 ezerről 12 ezerre növekedett. A német államokban is folytonos az emelkedés így Szászországban első fokon a polgári perek száma 1881 —1887. évek alatt 164 ezerről 178 ezerre szaporodott. Ezen helyzetben, nehogy a jogszolgáltatás nagyobb hátramaradást szenvedjen, kényszerítve vannak a törvényhozások, a bíróságok terheinek könnyítéséről főkép a bírósági személyzet szaporításával kellően gondoskodni. E célra Németországban 1891 ben törvényjavaslat adatott be a birodalmi tanácshoz, melyben kiváló helyet foglal el az, hogy a vizsgáló bírák száma tetemesen emeltetik s a feltörvényszékeknél a tanácsok 7 helyett mindenütt öt tagból alakitandók. Poroszországban 1885—1889. években az összes törvényszékeknél szaporittatott a bírák száma, egészen 57-ig. Berlinben j az 1892-ki budgetnek megfelelőleg új bírói s ügyészi álló- I mások mind a törvényszéknél, mind az egyes bíróságoknál j szerveztettek. Ugyanezen célra vezetendő vissza azon törekvés is Francia- s Olaszországban, hogy a jury hatásköre kiterjesztessék nevezetesen a vétségekre is; és az előbbiben az, hogy Lapunk mai száma az iparbiróságok 500 frankig véglegesen ítélhessenek- Egyszersmind Franciaországban az egész jury-szervezet reformja is sürgettetik, melyben a szakbirák kisebb számban alkalmaztatnának. Ily részleges reformok szükségességét igazolja nálunk is azon ténykörülmény, hogy bíróságaink ügyforgalma tetemesen emelkedőben van. A közzétett hivatalos adatok szerint azzal találkozunk mind alsó, mind felsőbb fórumunkon úgy az egyes, mint társas bíróságoknál legújabb években is. E tekintetben érdekesnek találtuk nemcsak a legújabb (1887—1891. évi) igazságügyi kimutatásnak, hanem a 10 évinek adatait is* tanulmány tárgyává tenni (1880—1891. évtizedről) s így levonni ezekből a következtetéseket a törvénykezés alakulására nézve. A járásbíróságoknál az összes közpolgári, telekkönyvi s bűnvádi beadványoknak évi bejövetele: 1882. évben volt 3.253,958. 1891-ben pedig 4.425,485. Az utolsó 10 év alatt tehát a bejövetel szaporodása nem kevesebb, mint: 1.171,527. Ezen időszak alatt a szaporodás folyvást tartott. Az első öt év alatt 1882—1886-ban az 455,716 beadványszaporulatot mutatott fel. Mert 1882-ben a bejövetel volt: 3.253,958 és 1886-ban 3.709,674. Az 1887—1891. évek alatt pedig az ügyforgalom emelkedőleg következőleg alakult. 1887-ben volt 3.950,754. 1891. évben pedig 4.425,485. Tehát az új bejövetel 474,731 ügyszaporulatot tüntetett fel. Tehát maga az utolsó öt évi szaporulat az 1882—1886. irányában 19,025 többletet állított elő. Az elintézendők összege a hivatalos kimutatás bejövetelét az előbbi év elintézetlenül fenmaradt hátralékával összeadván, 1882. évben volt 3.362,052 és 1891-ben lett 4.476,133. Az elintézendők összege tehát tiz év alatt emelkedett 1.113,081 ügyszámmal. Az utolsó őt év alatt következő volt: 1887-ben 4.049,969 és 1891, évben 4.476,133. többlet mintegy 400 ezer. Hogy ezen nagy mennyiségből járásbiráink mennyit intéztek el 10 év alatt, kitetszik az évi hátralékok öszszegéből. 1882-ben a hátralékok összege 107,785 és 1891-ben 67,623. E szerint dacára annak, hogy ezen időszakban a bejövetelek s elintézendők összege szaporodott, a hátralékok mégis kevesbültek és pedig 40 ezerrel, mi egyrészben mindenesetre a birák erőfeszitettebb munkásságának köszönhető. És ez nyilvánult különösen az utolsó években. 1887-ben a hátralék még 74,872 volt és 1891-ben 67,623, habár az elintézendők összege 1891-ben 400 ezerrel lett felszaporodva. Azonban a közvetlen előző években még kedvezőbb volt ezen állapot, miután 1890-ben a hátralék csak 50V2 ezer volt, 1889-ben pedig 59 ezer, mi azután 67 ezerig emelkedett 1891-ben. Ily módon alakultak a bejöveteli s elintézési mozzanatok az ügyek egyes nemeinél is. A bejövetel szaporodása ezen tiz év alatt legnagyobb volt a közpolgári ügyeknél s nem a bűnvádiaknál, mint ez némelykor megtörtént. K özpolgári ügy a járásbíróságokhoz 1882. évben 1.652,075 érkezett; 1891 ben pedig 2.229,247. Telekkönyvi beadvány 1882-ben 619,825 és 1891-ben 980,326 jött be és bűnvádi 1882-ben 982,058 s 1891. évben 1.215,912. Eszerint mig 1882-ben a bűnvádi bejövetel csak 6l/i százezerrel volt kevesebb a polgárügyi bejövetelnél, már 1891-ben egy millióval volt annál kevesebb, a mely kedvező arány, mint * A m. kir. Igazságügyministerium működése 1875—1887 — 1888. évben. 13 oldalra terjed.