A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 7. szám - Csemegi Károly az ügyvédi szervezet kérdéséről

A JOG. Pedig az ügyvéd valódi rendeltetését ezen feladat képezi s azon örök emlékű nagy ügyvédek, a kiknek tisztelt nevei az eltűnt korszakokból mint utánzandó minták fenmaradtak, jogvédői minőségükben, mint az ügyvédi kötelesség hősei aratták a her­vadhatatlan babérokat, melyek emléküket környezik. Egyik-másik eszméje az előállásnak, bármily szépen lett legyen összeállítva, bármily vonzóak és tetszetösek legyenek a mellette felhozott érvek, mégis alig állhatnák ki a minden oldal­ról való birálatot. Nevezetesen alig hiszem, hogy a kétségtelen tételek közé lenne felvehető az előadó azon állítása, mely szerint az ügyvédek számának nagysága aláássa az erkölcsi súlyt; redu­kálja a tudományt és gyöngíti az erkölcsi alapot. Nézetem szerint ugy áll a dolog, hogy a szellem izzó küzdterén a valódi siker, a tartós eredmény a nagyobb tehetséget, a nagyobb értéket illeti s hogy az ezen érték érvényesülésének mesterkélt akadályai csakis ideiglenesek lehetvén — azokat a legközelebb idő — mint kórót a fergeteg elsodorja. Hogy a nagyobb tudománynyal és nagyobb szellemi erővel szemben a gyönge tehetség nem tarthat igényt a túlsúlyra, az érvényesülésre: ez maga az igazságnak tényleg meg­valósulásra jutó törvénye; ez éppen azon eredmény, melynek elérését mindnyájunk óhajtja s mely eléretve a társadalom felvilá­gosodottságának lei: igazoltabb és legfényesebb bizonyítékát nyújtja. Az emberiség zsenge korában, a szellemek sötétségében vagy fél­homályában üti fel fejét és zsarnokoskodik hamis látszatával a tudákosság, az üres szózápor, a belérték nélküli phrasis : a valódi érték megítélésére képesitett társadalom kicsapja és ott hagyja a hitványság ezen élösdijeit. Ezen eredményt várjuk mi a civilisatio további terjedésétől hazánkban és ennek elérését reméljük — bizonyos fokig — a törvénykezésbe behozandó szóbeliségtől. Mi ugy vagyunk meg­győződve, hogy a szóbeliséggel együttjáró közvetlenség : az ügyvéd és a közönség közötti közvetlen érték meghamisitlan súlymtrtékél is létrehozandja. Nem hivatása az államnak temérdek szám feletti ügyvéde­ket azon helyzetben tartani, hogy kisebb vagy nagyobb kénye­lemmel bizonyos privilégiumok birtokában éljenek, vagy élősköd­jenek azon diplomából, melyet kaptak. Annyi jogosultsággal bir mindenik ügyvéd, a mennyit neki — nem a címe ad, hanem a mennyi szolgálatot képes tenni a jognak és az igazságnak és az ez által érintett társadalomnak. Ez a szóbeliségnél és nyilvánosságnál minden nap, minden órán ki fog tűnni. A társadalom lesz szemlátó és fülhalló bírája az ügyvéd valódi értékének és ha e bíróság ítélete következté­ben elhull, a ki hivatottsággal nem bir; ha leszorul a tehetetlen­ség, a tudatlanság; ha ártalmatlanná válik a kontárkodás: ezért csak dicséret éri az intézményt, mely megtisztította a forumot az oda nem tartozók tolongásától és ártalmas zajongásától. Ez az én nézetem; ezt nyertem és ez erősödött meg bennem a francia és angol ügyvédség történetének tanulmányozásából, valamint a hazai jogéletünknek mindenik gyakorlati ágában szerzett hosszú észleleteimből. Ismételve és ismételve mondom : mint kiindulását, eredményét és összefoglalatját annak, a mit az ügyvédségről ta­nultam, értek és tudok: tudomány és jellem, ez az egyedüli arcanum, meiy a valódi, a nagy ügyvédet létrehozza, ez azon két együttes varázs, mely elenyészted a bajokat és ezek nyomában fényt, dicsőséget és megérdemlett jólétet áraszt. Ez fog érvénye­sülni nálunk is, ha azon rendszert követjük, melyen a minket megelőzött országok nagytudományú, bátor és önfeláldozó jog­védői — ügyvt'dei — azon jelentőségüket elérték, a melylyel az államban és a társadalomban, a melylyel az egész polgárosult világon, a valóban művelt lelkek közmegegyezésével bírnak . Az 1885-ben Budapesten tartott országos ügyvédi gyű­lés és az ez által kiküldött állandó választmány működéséről terjedelmes jelentést készített Bernát Béla ügyvéd Ezt a jelen­tést, az ügyvédgyülésnek a képviselőházhoz benyújtott kérvényét és az országos ügyvédi egyesület alapszabály-tervezetét a jövő héten az összes ügyvédi kamaráknak meg fogják küldeni oly cél­ból, hogy az ügyvédi rdtás tervezete fölötti véleményadásban, a kamarák figyelemmel legyenek az ügyvédgyülésnek 1885-ben hozott megállapodásaira. Az igazságügymiuiszter és a bűnvádi ügyviteli sza­bályok. Szilágyi Dezső igazságügyminiszter a képviselőház febr. 3-án tartott ülésén válaszolt dr. Visontai Somának a bün­tető ügyviteli szabályok 134. §-a tárgyában hozzá intézett inter­pellációjára. Kijelenti, hogy a maga részéről nem is fogja meg­engedni az ügyviteli szabályzatnak olynemű értelmezését és ennek az alapján oly gyakorlat kiterjesztését, a mely az eddigi törvényes szabályokban és a bíróilag elismert gyakorlatban biztosított jog­körét bármi tekintetben csorbítaná nemcsak a védelemnek, hanem egyáltalán a perben álló ügyfeleknek, a magánvádlónak, a káró sitottnak. Abból, hogy az ügyviteli szabályzat szakaszai hallgatnak a védőről és egyéb ügyfelekről, abszolúte nem következik, hogy azok jogaikban megszorítva vannak, hanem azokra nézve a tör vényes fennálló állapotban semmi változás nem történt. A sza­bályzatban említett magánfél alatt a védő sohasem értetik. A mi az iratok megtekintését illeti, ugy van értesülve, hogy azok az ügy befejezése előtt akkor kerülhetnek az irattárba, midőn az ügy felebbczés alatt áll, mig a felebbezési határidő folyik. Vizsgálat alá fogják venni, célszerű-e, természetesen teljes bizonyítékok mellett, hogy az iratok az irattárban megtekinthetők legyenek, elnöki vagy előadói engedély nélkül. Ezek megtekintését két fel­tételhez kell kötni. Az egyik feltétel az, hogy az illetők magukat, mint ügyfelek legitimálják. A legitimálás igen egyszerű: történ­hetik akár meghatalmazással, akár pedig egy az illetőhöz e minő­ségben intézett törvényszéki határozattal. A kinek ez birtokában van, legitimáltnak tekinthető. A másik feltétel az, hogy a bűnügyi iratok közt is vannak olyanok, melyeket az ügyfelek nem tekint­hetnek meg; ilyenek az érdemleges határozatok fogalmazványa és a tanácskozási jegyzőkönyv, mert ezek a dolog természete szerint a törvényszék belső ügyköréhez tartoznak. Intézkedni fog az iránt, hogy az egész ügyvitel abban az értelemben, a mint itt kifejtette, alkalmaztassék is. Irodalom. »Magyar pénzügyi jog vezérfonala« című műre hirdet dr. S z i g e t h y Lehel kecskeméti jogtanár aláírási felhívást. A mű aláirási ára 2 frt 40 kr. Észrevételek az ügyvédi rendtartás törvényjavaslatáról. Irta Hlatky Endre. Bpest, 1893. Ezen kis füzet azon cikksoro­zatot tartalmazza külön lenyomatkép, mely a »Jogt. Közl.«-ben megjelent és mely dolgozat alapossága teljes elismerést érdemel. A nagyváradi ügyvédi kamara derék elnöke e dolgozatában igen élénk érziket tanúsít az ügyvédi érdekek iránt. A bűnvádi ügyviteli szabályok az összes vonatkozó ren­deletekkel. Magyarázattal ellátta Fényes Vince n.-váradi ldr. tszéki jegyző. Ára 1 frt 50 kr. Nagyvárad, Laszky Ármin kiadása. Az új bűnvádi ügyviteli szabályokra vonatkozó összes rendeletek jó és használható összeállítása, mely gyakorlati célokra van szánva. A Pallas Nagy Lexikona, az összes ismeretek enciklopé­diájának 12. füzete (András—Anizotrop) dús tartalommal s a szokott díszes kiállításban megjelent. Vegyesek. A »Magyar Igazságügy« című egyetemes jogtudományi folyóirat, melynek szerkesztésétől dr. T a r n a i János. kir. ítélő táblai biró ur, egyéb elfoglaltsága miatt visszalépett, Grill Károly udvari könyvkereskedő tulajdonába ment át. Az új kiadótulajdo­nos a folyóiratot a kiadásában már megjelenő »Jogi Szemle« című egyetemes jogtudományi folyóirattal egyesitette és mindkét folyóiratot ezentúl »Jogi Szemle« egyetemes jogtudományi folyó­irat címe alatt dr. Márkus Dezső budapesti ügyvéd ur szer­kesztésében fog megjelenni. A nagyváradi ügyvédi kamara f. é. január hó 29-én megtartotta évi rendes közgyűlését a tagok élénk érdek­lődése mellett. Jelen voltak : Hlatky kamarai elnök, Schveiger, Kováts, Heller, Makay, Eiczek, Mihelfy A, Pollák I., Berkovits, Böszörményi, Tóth D., Román János, Szacsvai, Keledi, Dus, Kunyhósi, Jancsó, Tóth István, Tóth Márton, Szabó Gy. (Nagy­szalonta^, Fássy, Nesztor, Hegyesi, Bottó, Pallay, Várnai, Duma, Radó, Paczauer, Mihelfi L., Erlich J., Váradi Zs., Váradi M., Boros, Gyémánt, Fleischer, Olasz, Rosenthal, Komlós, Kiss Döme, Roz. Erlich, Mihály (N.-Szalonta), Szász Gusztáv, Valluer, Erdélyi J., Kálmán József és a »fogi Krtesitő« szerkesztője. Elnök az ülést megnyitván, a megjelenteket üdvözölte s felhívta a titkárt a választmány évi jelentésének felolvasása iránt. Az évi jelentéshez Nesztor. Radó és Kunyhósi kartársak hozzászólottak, kívánván a bűnfenyitő végtárgyaláson tapasztalt azon körülményt is a jelen­tésbe felvenni, hogy a védő ügyvédek immár a tárgyaló terem melletti tanácskozási szobából kiszorittattak, a mely bajon sürgős orvoslás lenne szükséges esetleg a tábla elnöke utján foganatba vétetni. A számadások felülvizsgálása után dr. Erlich M. indít­ványozta, hogy a vidéki kartársak tagsági díjjai postai megbízás utján lennérek behajtandók, a mely el is fogadtatott. Ezek után az ügyvédi rendtartás, továbbá a fizetésképtelen adós vagyonát érintő jogcselekményeknek csődön kívül való megtámadásáról, a fizetés beszüntetéséről és a csődön kívüli egyezségére szóló javas­latoknak előadói tervezetek fölötti vélemények olvastattak fel, a melyek zajos helyesléssel elfogadtattak és szerzőiknek Hlatky Endre, dr. Berkovits Fer. és Mihelfi Adolf kartársaknak jkvi kö­szönetet szavaztak meg A közgyűlés utolsó tárgya a kamarai választmány megválasztása volt, a tagok a törvény által előirt számban jelen nem voltak, ezúttal megejthető nem volt, hanem á végett márc. 5-re ujabbi határnap tüzetett ki. Ezek után a közgyűlés az elnök éltetése mellett berekesztetett. Az aradi ügyvédi kamara f. évi január 29-én megtartott közgyűlése alkalmával meg lettek választva : Elnök : Hász Sándor. Alelnök: dr. Mülek Lajos. Titkár: Vizer Péter. Pénztárnok : Heeger Ernő. Ügyész: Péterfy Antal. Választmáuyi rendes tagok: Müller Károly, dr. Robitsek Ágoston, Szalay Károly, dr. Schöp­kesz Ede, Beles |ános, Avarffy Ferenc, Tarjányi Vilmos, dr. Ke­resztes Gyula Választmányi póttagok : dr. Kell Lipót, dr. Priegl István, dr. Plopu György, dr. Mamii Vilmos. A budapesti kir. ügyészség ügyforgalma legújabban annyira felszaporodott, hogy az odatartozó állandó személy­zet nem győzi a munkát. E bajon segítendő, az igazságügy ­minister Kenedi Imre dr. komáromi, Sáry Zsigmond egri és

Next

/
Oldalképek
Tartalom