A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 7. szám - Csemegi Károly az ügyvédi szervezet kérdéséről

A JOG. Pedig az ügyvéd valódi rendeltetését ezen feladat képezi s azon örök emlékű nagy ügyvédek, a kiknek tisztelt nevei az eltűnt korszakokból mint utánzandó minták fenmaradtak, jogvédői minőségükben, mint az ügyvédi kötelesség hősei aratták a hervadhatatlan babérokat, melyek emléküket környezik. Egyik-másik eszméje az előállásnak, bármily szépen lett legyen összeállítva, bármily vonzóak és tetszetösek legyenek a mellette felhozott érvek, mégis alig állhatnák ki a minden oldalról való birálatot. Nevezetesen alig hiszem, hogy a kétségtelen tételek közé lenne felvehető az előadó azon állítása, mely szerint az ügyvédek számának nagysága aláássa az erkölcsi súlyt; redukálja a tudományt és gyöngíti az erkölcsi alapot. Nézetem szerint ugy áll a dolog, hogy a szellem izzó küzdterén a valódi siker, a tartós eredmény a nagyobb tehetséget, a nagyobb értéket illeti s hogy az ezen érték érvényesülésének mesterkélt akadályai csakis ideiglenesek lehetvén — azokat a legközelebb idő — mint kórót a fergeteg elsodorja. Hogy a nagyobb tudománynyal és nagyobb szellemi erővel szemben a gyönge tehetség nem tarthat igényt a túlsúlyra, az érvényesülésre: ez maga az igazságnak tényleg megvalósulásra jutó törvénye; ez éppen azon eredmény, melynek elérését mindnyájunk óhajtja s mely eléretve a társadalom felvilágosodottságának lei: igazoltabb és legfényesebb bizonyítékát nyújtja. Az emberiség zsenge korában, a szellemek sötétségében vagy félhomályában üti fel fejét és zsarnokoskodik hamis látszatával a tudákosság, az üres szózápor, a belérték nélküli phrasis : a valódi érték megítélésére képesitett társadalom kicsapja és ott hagyja a hitványság ezen élösdijeit. Ezen eredményt várjuk mi a civilisatio további terjedésétől hazánkban és ennek elérését reméljük — bizonyos fokig — a törvénykezésbe behozandó szóbeliségtől. Mi ugy vagyunk meggyőződve, hogy a szóbeliséggel együttjáró közvetlenség : az ügyvéd és a közönség közötti közvetlen érték meghamisitlan súlymtrtékél is létrehozandja. Nem hivatása az államnak temérdek szám feletti ügyvédeket azon helyzetben tartani, hogy kisebb vagy nagyobb kényelemmel bizonyos privilégiumok birtokában éljenek, vagy élősködjenek azon diplomából, melyet kaptak. Annyi jogosultsággal bir mindenik ügyvéd, a mennyit neki — nem a címe ad, hanem a mennyi szolgálatot képes tenni a jognak és az igazságnak és az ez által érintett társadalomnak. Ez a szóbeliségnél és nyilvánosságnál minden nap, minden órán ki fog tűnni. A társadalom lesz szemlátó és fülhalló bírája az ügyvéd valódi értékének és ha e bíróság ítélete következtében elhull, a ki hivatottsággal nem bir; ha leszorul a tehetetlenség, a tudatlanság; ha ártalmatlanná válik a kontárkodás: ezért csak dicséret éri az intézményt, mely megtisztította a forumot az oda nem tartozók tolongásától és ártalmas zajongásától. Ez az én nézetem; ezt nyertem és ez erősödött meg bennem a francia és angol ügyvédség történetének tanulmányozásából, valamint a hazai jogéletünknek mindenik gyakorlati ágában szerzett hosszú észleleteimből. Ismételve és ismételve mondom : mint kiindulását, eredményét és összefoglalatját annak, a mit az ügyvédségről tanultam, értek és tudok: tudomány és jellem, ez az egyedüli arcanum, meiy a valódi, a nagy ügyvédet létrehozza, ez azon két együttes varázs, mely elenyészted a bajokat és ezek nyomában fényt, dicsőséget és megérdemlett jólétet áraszt. Ez fog érvényesülni nálunk is, ha azon rendszert követjük, melyen a minket megelőzött országok nagytudományú, bátor és önfeláldozó jogvédői — ügyvt'dei — azon jelentőségüket elérték, a melylyel az államban és a társadalomban, a melylyel az egész polgárosult világon, a valóban művelt lelkek közmegegyezésével bírnak . Az 1885-ben Budapesten tartott országos ügyvédi gyűlés és az ez által kiküldött állandó választmány működéséről terjedelmes jelentést készített Bernát Béla ügyvéd Ezt a jelentést, az ügyvédgyülésnek a képviselőházhoz benyújtott kérvényét és az országos ügyvédi egyesület alapszabály-tervezetét a jövő héten az összes ügyvédi kamaráknak meg fogják küldeni oly célból, hogy az ügyvédi rdtás tervezete fölötti véleményadásban, a kamarák figyelemmel legyenek az ügyvédgyülésnek 1885-ben hozott megállapodásaira. Az igazságügymiuiszter és a bűnvádi ügyviteli szabályok. Szilágyi Dezső igazságügyminiszter a képviselőház febr. 3-án tartott ülésén válaszolt dr. Visontai Somának a büntető ügyviteli szabályok 134. §-a tárgyában hozzá intézett interpellációjára. Kijelenti, hogy a maga részéről nem is fogja megengedni az ügyviteli szabályzatnak olynemű értelmezését és ennek az alapján oly gyakorlat kiterjesztését, a mely az eddigi törvényes szabályokban és a bíróilag elismert gyakorlatban biztosított jogkörét bármi tekintetben csorbítaná nemcsak a védelemnek, hanem egyáltalán a perben álló ügyfeleknek, a magánvádlónak, a káró sitottnak. Abból, hogy az ügyviteli szabályzat szakaszai hallgatnak a védőről és egyéb ügyfelekről, abszolúte nem következik, hogy azok jogaikban megszorítva vannak, hanem azokra nézve a tör vényes fennálló állapotban semmi változás nem történt. A szabályzatban említett magánfél alatt a védő sohasem értetik. A mi az iratok megtekintését illeti, ugy van értesülve, hogy azok az ügy befejezése előtt akkor kerülhetnek az irattárba, midőn az ügy felebbczés alatt áll, mig a felebbezési határidő folyik. Vizsgálat alá fogják venni, célszerű-e, természetesen teljes bizonyítékok mellett, hogy az iratok az irattárban megtekinthetők legyenek, elnöki vagy előadói engedély nélkül. Ezek megtekintését két feltételhez kell kötni. Az egyik feltétel az, hogy az illetők magukat, mint ügyfelek legitimálják. A legitimálás igen egyszerű: történhetik akár meghatalmazással, akár pedig egy az illetőhöz e minőségben intézett törvényszéki határozattal. A kinek ez birtokában van, legitimáltnak tekinthető. A másik feltétel az, hogy a bűnügyi iratok közt is vannak olyanok, melyeket az ügyfelek nem tekinthetnek meg; ilyenek az érdemleges határozatok fogalmazványa és a tanácskozási jegyzőkönyv, mert ezek a dolog természete szerint a törvényszék belső ügyköréhez tartoznak. Intézkedni fog az iránt, hogy az egész ügyvitel abban az értelemben, a mint itt kifejtette, alkalmaztassék is. Irodalom. »Magyar pénzügyi jog vezérfonala« című műre hirdet dr. S z i g e t h y Lehel kecskeméti jogtanár aláírási felhívást. A mű aláirási ára 2 frt 40 kr. Észrevételek az ügyvédi rendtartás törvényjavaslatáról. Irta Hlatky Endre. Bpest, 1893. Ezen kis füzet azon cikksorozatot tartalmazza külön lenyomatkép, mely a »Jogt. Közl.«-ben megjelent és mely dolgozat alapossága teljes elismerést érdemel. A nagyváradi ügyvédi kamara derék elnöke e dolgozatában igen élénk érziket tanúsít az ügyvédi érdekek iránt. A bűnvádi ügyviteli szabályok az összes vonatkozó rendeletekkel. Magyarázattal ellátta Fényes Vince n.-váradi ldr. tszéki jegyző. Ára 1 frt 50 kr. Nagyvárad, Laszky Ármin kiadása. Az új bűnvádi ügyviteli szabályokra vonatkozó összes rendeletek jó és használható összeállítása, mely gyakorlati célokra van szánva. A Pallas Nagy Lexikona, az összes ismeretek enciklopédiájának 12. füzete (András—Anizotrop) dús tartalommal s a szokott díszes kiállításban megjelent. Vegyesek. A »Magyar Igazságügy« című egyetemes jogtudományi folyóirat, melynek szerkesztésétől dr. T a r n a i János. kir. ítélő táblai biró ur, egyéb elfoglaltsága miatt visszalépett, Grill Károly udvari könyvkereskedő tulajdonába ment át. Az új kiadótulajdonos a folyóiratot a kiadásában már megjelenő »Jogi Szemle« című egyetemes jogtudományi folyóirattal egyesitette és mindkét folyóiratot ezentúl »Jogi Szemle« egyetemes jogtudományi folyóirat címe alatt dr. Márkus Dezső budapesti ügyvéd ur szerkesztésében fog megjelenni. A nagyváradi ügyvédi kamara f. é. január hó 29-én megtartotta évi rendes közgyűlését a tagok élénk érdeklődése mellett. Jelen voltak : Hlatky kamarai elnök, Schveiger, Kováts, Heller, Makay, Eiczek, Mihelfy A, Pollák I., Berkovits, Böszörményi, Tóth D., Román János, Szacsvai, Keledi, Dus, Kunyhósi, Jancsó, Tóth István, Tóth Márton, Szabó Gy. (Nagyszalonta^, Fássy, Nesztor, Hegyesi, Bottó, Pallay, Várnai, Duma, Radó, Paczauer, Mihelfi L., Erlich J., Váradi Zs., Váradi M., Boros, Gyémánt, Fleischer, Olasz, Rosenthal, Komlós, Kiss Döme, Roz. Erlich, Mihály (N.-Szalonta), Szász Gusztáv, Valluer, Erdélyi J., Kálmán József és a »fogi Krtesitő« szerkesztője. Elnök az ülést megnyitván, a megjelenteket üdvözölte s felhívta a titkárt a választmány évi jelentésének felolvasása iránt. Az évi jelentéshez Nesztor. Radó és Kunyhósi kartársak hozzászólottak, kívánván a bűnfenyitő végtárgyaláson tapasztalt azon körülményt is a jelentésbe felvenni, hogy a védő ügyvédek immár a tárgyaló terem melletti tanácskozási szobából kiszorittattak, a mely bajon sürgős orvoslás lenne szükséges esetleg a tábla elnöke utján foganatba vétetni. A számadások felülvizsgálása után dr. Erlich M. indítványozta, hogy a vidéki kartársak tagsági díjjai postai megbízás utján lennérek behajtandók, a mely el is fogadtatott. Ezek után az ügyvédi rendtartás, továbbá a fizetésképtelen adós vagyonát érintő jogcselekményeknek csődön kívül való megtámadásáról, a fizetés beszüntetéséről és a csődön kívüli egyezségére szóló javaslatoknak előadói tervezetek fölötti vélemények olvastattak fel, a melyek zajos helyesléssel elfogadtattak és szerzőiknek Hlatky Endre, dr. Berkovits Fer. és Mihelfi Adolf kartársaknak jkvi köszönetet szavaztak meg A közgyűlés utolsó tárgya a kamarai választmány megválasztása volt, a tagok a törvény által előirt számban jelen nem voltak, ezúttal megejthető nem volt, hanem á végett márc. 5-re ujabbi határnap tüzetett ki. Ezek után a közgyűlés az elnök éltetése mellett berekesztetett. Az aradi ügyvédi kamara f. évi január 29-én megtartott közgyűlése alkalmával meg lettek választva : Elnök : Hász Sándor. Alelnök: dr. Mülek Lajos. Titkár: Vizer Péter. Pénztárnok : Heeger Ernő. Ügyész: Péterfy Antal. Választmáuyi rendes tagok: Müller Károly, dr. Robitsek Ágoston, Szalay Károly, dr. Schöpkesz Ede, Beles |ános, Avarffy Ferenc, Tarjányi Vilmos, dr. Keresztes Gyula Választmányi póttagok : dr. Kell Lipót, dr. Priegl István, dr. Plopu György, dr. Mamii Vilmos. A budapesti kir. ügyészség ügyforgalma legújabban annyira felszaporodott, hogy az odatartozó állandó személyzet nem győzi a munkát. E bajon segítendő, az igazságügy minister Kenedi Imre dr. komáromi, Sáry Zsigmond egri és