A Jog, 1893 (12. évfolyam, 1-53. szám)

1893 / 6. szám - Általános jogsegélyző-egyesület - Az anthropologiai iskola tételei

24 esetre befolyásolja a/, ittasság a szellemi tehetséget annyira, hogy az ily fokban ittas emberben megfogamzott eszme nem akad az érlelő, mérlegező, a reflectáló, szóval a megfontoló ész és gon­dolkodás ütközőibe, hogy tehát ennélfogva az ember ezen álla­potában a keletkezett akarat minden tartósabb psychologiai érvelés, az akart cselekedet és annak valódi súlya, valamint követ­kezményei közötti viszonylatnak egymással való összehasonlítása és mérlegezése nélkül mintegy rögtönözve megy át az elhatáro­zásba, a minek következtében az elhatározás és a véghezvitel nem a higgadt és a számító ész tartalma által vezetett megfontolásnak, hanem ösztönök és ingerek által praecipitált akaratnak ered­ményévé válik ; tekintve, hogy a btk. 270. §-ának határozott rendelkezése szerint a gyilkosság lényeges ismérvét nem csupán az ölési szándék, hanem az ölési szándéknak »előre megfontolása« képezi; tekintve, hogy a törvénynek most kiemelt lényeges rendel­kezése szerint előre megfontolt szándék nélkül a gyilkosság bűn­tettét megállapítani nem lehet; tekintve, hogy a nevezett vádlott ellen a btk. 278. sz. alá eső gyilkosság büntette az előre megfontolás hiányában meg nem állapitható; tekintve, hogy a gyilkosság elejtésével a gyilkosságnak hal­mazata a rablással is — önmagától elesik; tekintve ellenben, hogy vádlott ittas állapota, ha kizárta is a hideg megfontolást, de nem zárta ki cselekménye bűnössé­gének felismerését, tehát nem szüntette meg a S. József meg­ölésére irányzott akarat-elemet képező tudatosságot s ezzel az emberölési szándékot; tekintve, hogy ezek után bebizonyitottnak elfogadandó, hogy vádlott S. Józsefet szándékosan ölte meg ; tekintve, hogy a btk. 349- §-ának 2 pontja és utolsó bekez­dése szerint a rablás és a szándékos emberölés, ha az utóbbi amazzal oly összefüggésben áll, hogy az emberölés és a rablás egy előzetes akaratba egybefoglalt, habár kétirányú tevékenységnek képezik egyfolytában megvalósított tényezőit, egyetlen összefoglalt bűntetté ídelictum complexum) vannak a törvény által minősítve, mely törvény szerinti egységnek az erre külön megállapított külön büntetési tétel is megfelel; tekintve, hogy a most emiitett vád vádlott ellenében tény­leg fenforog; tekintve, hogy ehhez képest V. József vádlott ellen a btk. 344. §-ába ütköző s a 349. §-nak utolsó bekezdése szerint bün­tetendő rablás bűntette állapítandó meg; tekintve továbbá, hogy a 24 éves vádlottra vonatkozólag a fiatal kor enyhítő körülménynek el nem fogadható; tekintve, hogy vádlottnak a szeszes ital élvezése által fel­izgatott kedélyállapota, mely körülményre való figyelemmel minő­síttetett vádlott cselekménye gyilkosság helyett a sokkal enyhébb büntető szempont alá eső szándékos emberöléssé — már egész terjedelmében értékesíttetett, az tehát ezen felül még külön, mint az általa enyhébben minősített cselekmény büntetését is enyhítő körülmény ujbó!, vagyis kétszer nem számitható be; tekintve, hogy szemben azon egyedüli enyhítő körülmény­nyel, mely szerint vádlott eddig büntetve nem volt, azon nagy­fokú lelki romlottság, a melyet a vádbeli cselekmény elkövetésé­nél tanúsított, a btk. 349. §-ának utolsó bekezdésében meghatá­rozott büntetésnek enyhítését egyáltalán nem ig izolja, L. Gábor vádlottat illetőleg: annak megjegyzése mellett, hogy nem állván ezen vádlott kötelességében V. József vád­lott-társ cselekményének a törvényhatóságnál való feljelentése, ennek elmulasztása neki büntetendő cselekményül be sem szá­mítható ; tekintve, hogy nevezett vádlott ellen a btk. 374. és 375. íj-okban felsorolt cselekmények egyike sincs bizonyítva; tekintve, hogy ezen oknál fogva L. Gábor vádlott helyesen mentetett fel az alsóbbfokú bíróságok által a btk. 374. §-ába ütköző bűnpártolás vétsége miatt ellene emelt vád alól: a kir. ítélő tábla Ítélete részben megváltoztattatik s azon meghatározással, hogy V. József vádlott a btk. 344. §-ába ütköző s a 349. §-nak utolsó bekezdése szerint büntetendő szándékos emberöléssel egyesitett rablás bűntettében, ezen utóbbi §. alapján a btk. 91. §-a helyett a 90. §. alkalmazásával életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítéltetik. Egyebekben a másodfokú bíróság Ítélete az elsőfokú bíróság ítéletéből elfogadott indokánál fogva helybenhagyatik. Nem büntethető a gazda, a ki cselédjéről olyan tényt állit, mely valódisága esetén a cseléd ellen bűnvádi eljárás megindítá­sának okát képezné. A nyíregyházai kir. járásbíróság; L. Józsefnét az F. Jó­zsefné által panaszolt, a btk. 258. §-ába ütköző rágalmazás vét­ségének vádja és következményeinek terhe alól felmenti. Indokok: L. Józsefné vádlott a rágalmazás vétségének vádja és következményeinek terhe alól felmentendő volt, mert ámbár a K. Erzsébet, T. Józsefné és D. Ilona tanuk vallomá­sával beigazoltatott, hogy 1891. évi december 6-án vádlott a neve­zett tanuk előtt azt mondotta F. Józsefné magánvádlónak, ho°y a kávéjából és tengerijéből elidegenített, magánvádlóról tehát oly tényt állított, mely valódiság esetén ez ellen a bűnvádi eljárás megindításának okát képezné; minthogy azonban a tárgyalás folyamán a felek előadásából azt tűnt ki, hogy a kérdéses alka­lommal magánvádló a vádlott szolgálatában állott, a mennyiben előbbi magát szerződésileg bizonyos háztartási személyes és foly­tonos szolgálatoknak előre meg nem határozott, tehát egy hóna­pon túl is terjedhető időtartamon át bérért való teljesítésére kötelezvén a vádlott irányában, az 187G: XIII. t.-c. 1. §-a értel­mében ennek cseléde volt; minthogy továbbá ugyanezen t.-c. 45. §-a szerint oly kifejezések és cselekmények, melyek a család és háznép keretén kívül más személyek között sértőknek tekintethet­nek, a gazda irányában nem támasztják a vélelmet, hogy a cselé det becsületében érinteni szándékozott volna; minthogy végül a tárgyalás során semmi oly körülmény nem merült fel, mely a vádlott mellett fenforgó ama vélelemmel szemben, mely szerint ö cselédjét — a magánvádlót — becsületében érinteni nem szán­dékozott, ennek ellenkezőjére engedne következtetni: kétségtelen, hogy az érintett törvény 45. §-a értelmében vádlottat fenti cse­lekményért büntetni nem lehet. (1891. március 1, 1,329. sz.) A debreceni kir. ítélő tábla: A kir. járásbíróság ítélete indokai alapján helybenhagyatik. (1892. jun. 9, 2,138. sz.) A gondatlan üzletvezetés által elkövetett s a btk. 416. szaka­szának 1. pontjába ütköző vétség" büntetendő alanyai csak azok lehetnek, kiknek teendőihez az üzletvezetés tartozott. A felügyelő-bizottság- tagjai, kik a keresk. törvény értelmében a részvénytársaság ügyeinek vezetésébe be nem folyhatnak, gon­datlan üzletvezetés címén ezért nem vonhatók büntetőjogi felelősségibe. A m. kir. Curia: A másodbiróság végzése az ügy egységé­nél fogva a felebbezéssel nem élt T. G. vádlottról rendelkező részében, az egyéb felebbezett részében is megváltoztatik és az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok ellen az elsőbiróság rendelkezésével egyértelműleg a további büntető eljárás e helyütt is megszüntettetik. Indokok: Az elsőbiróság végzésének azt a részét, melyben az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok ellen a büntető eljárást megszüntette, felhozott indokaiból és N. D. igazgatósági tag irányában még azért helybenhagyni kellett, mert N. D. csak 1890. évben választatott meg a bank egyik igazgatósági tagjául, még alkalma sem nyilt a részvénytársaság vagyoni állapotát fel­tüntető mérleg összeállításánál befolyni. De minthogy vádlott másrészt rövid ideig tartott igazgató­sági működésének ideje alatt a bank ügyei vezetése iránti érdeklődés félreismerhetlen jeleit adta az által, hogy ő a részvénytársaság üzletvezetésének, könyvvezetésének és pénztár kezelésének hatályosabbá tételére több rendbeli indítványozást terjesztett elő. A felügyelőbizottsági tag minőségben működött N. L., K. J. és T. K. vádlott ellen a további büntető eljárást még az okból is meg kellett szüntetni: mert a btk. 417. §-ának rendelkezése értelmében részvény­társaság bukása esetén azokat terheli a büntetőjogi felelősség, kik az üzlet vezetésével meg voltak bizva, ebből folyólag a gon­datlan üzletvezetés által elkövetett, a btk. 416. §-áuak 1. pontjába ütköző vétség büntetendő alanyai csak azok lehetnek, kiknek teendőihez az üzletvezetés tartozott; tekintve már most azt, hogy a kt, mely a felügyelőbizottság jogait és kötelességeit meghatározza, a felügyelőbizottság tagjai­nak egyedül az ellenőrzést teszi kötelességükké, a felügyelő­bizottság tagjai, kik a keresk. törv. értelmében a részvénytársaság ügyeinek vezetésébe be nem folyhatnak, gondatlan üzletvezetés címén ezért sem vonhatók büntetőjogi felelősségre. (1892. dec. 29. 9,524. sz.) Kivonat a „Budapesti Közlönye-bői. Csődök : Perl Dávid e., komáromi tszék, bej. febr. 25, félsz, márc. 7, csb. Skoday László, tmg. dr. Dombosi Mór. — díüllther Gyula e., győri kir. tszék, bej. febr. 28, félsz. márc. 4, csb. Guóth István, tmg. dr. Csongrády Károly. — Schneider Lázár e., soproni kir. tszék, bej. márc. 21, félsz. ápr. 18, csb. Petz Gusztáv, tmg. Kund Frigyes, — Vallersteill Jakab e., székely-udvarhelyi kir. tszék, bej. márc. 15, félsz, ápr. 10, csb. Györfy Titusz, tmg. dr. Kovács Mór. — Kollil Antal e., szegzárdi kir. tszék, bej. febr. 6, félsz. márc. 13, csb. ifj Závodi Albin, tmg. dr. Leopold Kornél. — Ernst Sámuel e., egri kir. tszék, bej. ápr. 5, félsz, ápr. 20. csb. Kolossváxy József., tmg. Tomanóczy Endre. — Forkly Kál­mán e., zombori kir. tszék, bej. márc. 1, félsz. márc. 27, csb. Fogler Béla, tmg. Paul Kálmán. — Schreiber Izidor e., s.-a.-újhelyi kir. tszék, bej. márc. 14, félsz. ápr. 18, csb. Emödy Béla, tmg. Barna Bertalan. — AVeisz Emil e., nyíregyházai kir. tszék, bej. márc. 27, félsz. ápr. 28, csb. Barbo­loviciu Virgil, tmg. Deme Ignác. — Frank Jánoj e., kaposvári kir. tszék, bej. febr. 25, félsz. márc. 11, csb dr. Kramer József, tmg. dr. Rimanóczy Ferenc. Pályázatok : A trencséni kir. tszéknél bírói áll. febr. 9-ig. — A szabadkai kir. tszéknél bírói áll. febr. 10-ig. — A szilágy-somlyói kir. jrbságnál aljegyzői áll. febr. 13-ig. — A szegzárdi kir. tszéknél birói áll. febr. 13-ig. — Az újvidéki kir. tszéknél aljegyzői áll. febr. 13-ig. — Az aradi kir. ügyészségnél a 1 ügyészi áll. febr. 7-ig. — A verebélyi kir. jrbságnál aljegyzői áll. febr. 12-ig. — A beregszászi kir. tszéknél a 1 b i r ó i áll. febr. 12-ig. — Az újvidéki kir. tszéknél birói áll. febr. 12-ig. — A szegedi kir. ítélő tábla kerületében nyolc j o g g y a­kornoki áll. febr. 15-ig. - A szabadkai kir. tszéknél aljegyzői áll. febr. 14 ig. — A dévai kir. ügyészségnél al ügyészi áll. febr. 14-ig. — A kalocsai kir. tszéknél aljegyzői áll. febr. 14-ig. — A székesfehérvári kir. tszéknél aljegyzői áll. febr. 14-ig. Nyomatott a „Pest könyvnyomda-részvény-társaság"-nál Hold-utca 7. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom