A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 40. szám - A perlaki kir. járásbiróság állapota

304 A J O Gk Kölcsönök megszavaztatnak ingatlanokra, de az árverés előbb megejthető egy pár forint tartozás miatt, mint a később beadott kölcsön ügy realisáltathatik. Ez nem rosszabb az ázsiai állapotoknál ? Pedig én nem emelhetek kifogást a tisztviselők jó indulata és szorgalma ellen, de egy ember kettőnek dolgát el nem végezheti. Ezen a miseriákon csakis az igazságügyi kormányzat segíthet, még pedig személyszaporitás által; mert ha még jobban belesülyed bíróságunk a restantiába, elveszti munkakedvét mindegyik s azután, mint a magyar ember szokta mondani: még a Szilágyi hat ökre sem húzza ki a hínárból. Ilyen állapotok szülik a súrlódásokat, a kellemetlenségeket, a közönség és bírói s ügyvédi kar közti egyenetlenségeket, félreértéseket, föladásokat, bosszút, örökös appelátákat. Szaporítják a felsőbb bíróságok teendőit, drágítják az igazságszolgáltatást. Alkalmasak főleg a biró és ügyvéd közti viszonyt megmételyezni az ilyen állapotok. Megszülik a bosszúra az alkalmat, bosszantja az ügyvéd, a birót, a biró nyomja az ügyvédet és ez utoljára a végletekig fajul, mire igen szép példa akad épen e sorok irója és a fertő-nezsideri járásbíróság vezetője közti viszonyban, mit ha az igazságügyérnek tudomására hoznék, tán még a piros bársony széke is zöldszinüvé változnék át. E sorokat bátorkodom a nagyméltóságú igazságügyminiszter urnák is megszívlelésre ajánlani azon az alapon, hogy: »a ki a polgárokat közönyösekké teszi saját ügyeik iránt, az a hazát erőtleniti meg«. Dr. Tersánczky Gyula, perlaki ügyvéd. Irodalom. A biztosítási vállalatok. Irta dr. Pólya Jakab. A magy. tud. akadémia által a Dóra-díjjal jutalmazott pályamű. Budapest, Pesti könyvnyomda. Ara 50 kr. Nagy 8° 11. 96. A címben foglalt monográfia szorosan véve nem jogi munka, hanem nemzetgazdászati. Nem is mondhatni, hogy célul tűzte volna ki magának a biztosítási jog vagy viszonyok mélyebb ismertetését, vagy ezek elveinek mélyebb feldolgozását. Annak tárgya általános nagy körvonalokban való megismertetése a biztositásnak, főbb válfajainak, a biztositási üzlet módjának és a biztosítás gazdasági jelentőségének. Hogy akadémiai pályadíjjal ki lett tüntetve, sem nem árt, sem nem használ e műnek. Eredetiség benne jóformán nincs, de a kitűzött céljánál fogva nem is lehet. Célját azonban elérte, mert összefüggésben ismerteti népszerű nyelven az idevonatkozó anyagot. Legjobban mutatja tartalomjegyzéke, mit mindent tárgyal a mű, habár sok helyt nagyon cursiv módon. I. Bevezetés. II. A biztositásnak társadalmi és gazdasági feladata. III. A. biztosítás fogalma. IV. A biztosítás alaptörvényei. V. A kárbiztositás és az életbiztosítás. VI. Állam- és magánbiztositás. VII. Magánbiztosítási vállalatok. VIII. Kereskedelmi törvényünknek a biztositási ügyre vonatkozó intézkedései. 1. Engedélyezés. Nyilvánosság. Felügyelet és ellenőrzés. 2. Biztositási vállalatok. 3. Biztositási alap. 4. A kereskedelmi törvény 454- 56. §-ai. A vállalatok tőkéi és elhelyezése. Díjtartalékok és egyéb tartaléktőkék. 5. Mérlegek és kimutatások. 6. A vállalatok szervezetének és az állami felügyelet és ellenőrzésnek szabályozása. 7. A vállalatok feloszlása. 8. A külföldi vállalatok. Az árú - határidőüzlet, annak technikája és nemzet* gazdasági jelentősége (Dr. Kari Johannes Fuchs. Der Waaren-Terminhandel, sowie Technik und volkswirthschaftliche Bedeutung (45. S.) Leipzig, 1891. Verlag von Dunker & lluinblot.) Szerző nézete szerint a határidőüzlet csak abban különbözik a közönséges árúszállitási üzlettől, hogy minden fontos szerződési feltétel egy bizonyos fokig nem a felek akaratától függ, hanem tőzsdei szokások által határoztatik meg. A határidőüzlet tehát csak határozottabban formulázott, tőzsdei szokások által szabályozott szállítási üzlet. E fogalom - meghatározás után szerző »az árúkereskedés divatos technikájának« áttekintését adja és annak bizonyításába bocsátkozik, hogy az úgynevezett különbözeti ügylet a tényleges ügylettől nem különböztethető külsőleg meg. Szerző ezután röviden kifejti a díj-, optio-, report- és deportüzlet fogalmát és ezzel kapcsolatban a némely piacon életbe léptetett C 1 e a r i n g-házak és árúleszámitoló táraknak belszervezetét ismerteti. Az alapfogalmak ezen áttekintése után reá tér szerző »az árúhatáridőüzletnek nemzetgazdasági jelentőségére* s itt azon eredményhez jut, hogy csak a határidőüzlet vonta le a modern forgalmi viszonyokból a helyes következtetést, csak ebben éri el a kereskedelem, melyet tér és időszerinti jószágelosztásnak jeleztünk, feladatának magaslatát. Szerző szerint nem a határidőüzlet megtiltása volna tehát a célba veendő, hanem az egészségtelen kinövések elhárítása. E tekintetben azonban szerző concret javaslatokkal elő nem áll. Vegyesek. Az ügyvédjelöltek és joggyakornokok köre dr. Payer Imre ügyvéd elnöklete alatt tartott utolsó választmányi ülésen nagyobb vita indult meg a győri ügyvédi értekezlet, majd az új ügyvédi rendtartás javaslata felett. A választmány végre egyértelműleg abban állapodott meg, hogy Szilágyi Dezső igazságügymiuiszterhez, ugy is mint a kör védnökéhez, raemoranduinot intéz, azt kérve, hogy a zugirászat meggátlása okából az ügyvéd maga helyett csak ügyvédet és ügyvédjelöltet helyettesíthessen; kérni fogják továbbá az ügyvédi és birói képesítés egységessé tét lét. A kör legköze'ebb elnököt fog választani, mivel dr. Payer Imre, a ki ügyvéd lett, tisztéről leköszönt. Kertségi szabályban foglalt büntető határozmányok c?ak azon esetben alkalmazhatók, ha a kertségi szabály az 1880. évi XXXVII. t.-c. 14. §-a alapján fentartatott, vagy pedig a K. B. T. 5. §-a alapján megerősíttetett. A belügyminiszternek 1891. évi április hó 29-én, 965. kih. szám alatt kelt határozata. A város tanácsának 1890. évi szeptember hó 8-án, 6.376. szám alatt kelt másodfokú ítélete, mely szerint a rendőrkapitány által hozott elsőfokú Ítélet helybenhagyásával dr. Sz. J. d-i lakos, az 1840. évi IX. t.-c. 1. §-a és a kertségi szabályok I. fejezet 9. §-a és V. fejezet 8. §-ába ütköző kihágásban elmarasztaltatott, a mennyiben a szőlőskertben az állatok tartásából 50 frt pénzbüntetés terhe alatt eltiltatott s a kertkapunak a dülő útra nyitását 15 nap alatt megsemmisíteni köteleztetett, panaszlott által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván: tekintettel egyrészről arra, hogy az idézett 1840. évi IX. t.-c. alapján eljárni a biióság hivatott; tekintettel másrészről arra, hogy az elmarasztalás alapjául vett kertségi szabály az 1880. évi XXXVII. t.-c. 14. § a alapján fenn nem tartatott, sem pedig az 1879. évi XL. t.-c. 5. §-a alapján meg nem erősíttetett s így annak büntető határozmányai érvényben nincsenek ; de még különben feltételesen büntető ítéletnek sem lehetne helye, az egész büntető eljárás megsemmisíttetik, fenhagyatván a rendőri szempontból netalán szükséges intézkedésre nézve közigazgatási úton a rendelkezési jog. Curiai és táblai értesítések. Baja. A. 0. A f. k. Hunbi M. — Szeile J. ügyet a C. f. hó 23-án hh.; Slezák J. és t. — Völfl K. és neje ügy érk. 2396 sz. a., n. e., eld. Oeffner. — T. S. Török S és t. — Tomcsányi S. ügyet a C. f. hó 15-én mv. — Debrecen. Dr. P. M. Bulle F. — Hochfelder J. k. ügy érk. 1181/91 sz. a., n. e., eld. Hegedűs ; Grosz E. — Weisz B. k. ügy érk. 487 sz. a., n. e., eld. Beck. A már f. k. Vibirial J — Hausner L. 262'i sz. ügy még n. e., eld. Vavrik. — Eger. Cs. J. A f. k. Takács J. —• Guri L. ügyet a T. f. hó 27-én hh. ; Erm F. — Balázsovics E. ügyet a T. f. hó 29 én rhh., rmv.; Kakuk F. — Preszler F. ügy érk. 8919 sz. a., n. e., eld. Bosits ; Utasi J. — Szilák J. ügy érk. 8482 sz. a., n. e., eld Bene ; Klavinovszky J. — Turcsányi F.-né ügy érk. 9161 sz. a., n. e., eld. Sey. — GalgÓC. Dr. B. B. A f. k. Löfler A. — Fonciére ügyet a T. f. hó 27-én hh. — Gyöngyös. F. S. A f. k. Fehér S. — Varga B. és t. ügyet a T. f. hó 26-án mv. ; Szepes M. — id. Sörege A. ügy érk. 8925 sz. a., n. e., eld. Vavrik ; Sipeki J.-né — Szlovencsák J. és t. ügy érk. 10251 sz. n., n. e., eld. Bosits ; özv. Szadéczkyné — Pálinkás A. és neje ügy még nem érk a C.-hoz. — Kolozsvár. J. J. A f. k. Czenk M. — Mátyás F. ügyet a C. f. hó 27-én ms. — Liptó-Szent-Miklós. Dr. H. J. Pográcz család — liptó-szent-miklósi község r. ügy még nem érk. a C.-hoz. — M.-()vár. Dr. K. J. Néh. Freuer örök. — Freuer Jánosné és Roth J. — Roth J-né ügyek még nem érk. a C.-hoz. — Miskolc. Dr. K. J. A f. k. Goldstein M -né b. ügyet a C. f. é. 27-én vu. — Dr. H. G. Moskovics S. — Tóth Gy. ügy érk. 792 sz. a., n. e., eld. Janicsek ; Frank S. — Kohn J. ügy érk. 512 sz. a., n. e., eld. Fabiny. A már f k. Sármán M. — Pollak 195 sz. ügy még n. e., eld. Janicsek. — N.-Kikinda. Dr. G. R. Draxler L. — Francz J. L. ügy érk. 4494 sz. a , n. e., eld. Sey. — Nagy-Körös. H. L. A f. k. Kárádi J.-né — Kárádi M. ügyet a T. f. hó 26-án rhh., rmv. — A. S. Cs. Kis J. és t. — Szabó L. és t. ügy érk. a T.-hoz 10669 sz. a, n. e., eld. Debreczenyi; Vadai József és Lidia b. ügy még nem érk. a C.-hoz. — Nagyvárad. Dr. M. L. A f. k. brassóbányai vasgyár — Kropf J. ügyet a C. f. hó 22-én hh. — Nyíregyháza. Id. K. Gy. A már f. k. 4586/92 sz. ügy még n. e. — Óbeose. .1. Gy. A f. k. Nityin Kurjacski ügyet a C. f. hó 28-án hh. — Dr. V. A. A f k. Popovics A. — Sztakics A. k. ügyet a C. f. hó 22 én hh. — Paks. F. G. A f. k. Sánta J. — Jaksa J. és neje ügyet a C. f. hó 23-án rvu., rhh. — Perlak. T. Gy. Horváth J. — Madrag J. ügy érk. 2368 sz. a., n. e., eld. Szabó László ; Lepogtavecz M. — Doris D. és t. ügy érk. 8415 sz. a., n. e., eld. Ruby ; Sonnenwald H. — Biel S. ügy érk. 3464 sz. a., n. e., eld. Jankovich ; Zsigulics H. és t. — Beztyák J. és t. érk. 4810 sz. a., n. e„ eld. Ádám. — Pozsony. R. T. Kracsenics A. — Holy P. ügy érk. 10076 sz. a, n. e., eld. Sey; Hassek — Hassek ügy érk. 8187 sz. a., n e., eld. Mersits ; Stokh — Grones ügy még nem érk. a C.-hoz; Klemencsics b. ügy még nem érk. a C.-hoz. — Ráckeve. M. K. A f. k. Gregor M. — Viesel J. ügyet a T f. hó 27-én rend. — Sopron. Dr. Sch. K. A f. k. Flaschner A.-né — Flaschner A. ügyet a C. f. hó 13-án hh. — Szabadka. Cz. .M. A f. k. Kramer A. — Haner G. ügyet a C. f. hó 27-én hh. — Szentes. Sz. E. A f. k. gr. Károlyi T. — özv. Naszáy Gy-né ügyet a C. f. hó 23-án hh. - Szirák. Cz. K. Blausz M.-né — Horváth J. és t. ügy érk. a T.-hoz 4974 sz. a., n. e., eld. Somogyi. — TaSllád. M. K. A f. k. Kandel J. — özv. Ruszka J.-né ügyet a C. f. hó 23-án hh. — Ungvár. K. M. Kemeniczky K. — Gottlieb M. ügy érk. 9761 sz. a., n. e., eld. Bene; Molnár E. — Wipalkászky C. és t. ügy érk. 9760 sz. a., n. e., eld. Farkas. — Vasvar. K. P. A f. k. Csupor J. és neje — Lakatos J. és neje ügyet a C. L™A7;é" hh- ~ Verscc- ®r. S. K. A már f. k. Fischer — Kehrer 10024/91 sz. ügy még n. e., eld. Szabó László volt ; új eld -nek még nincsen kiosztva; Maduka — Csonka ügy érk. 10025/91 sz. a., n. e, eld. Hűvös; Moila házközösség - Saik Torna még nem érk. a C.-hoz. folyom. 1). P. A f. k. Zdeboszkyné — Zdeboszky Leona ügyet a C. f. hó 23-an hh. - Zombor. Dr. V. J. A f. k. Prezadovits P. - Czrnyánszky ^•JSooeje a C- f- hó 27"én hh- í Milosovics Chr. bűnügyet a C. f. nó z8-an hh. Egy fiatal, képzett keresztény ügyvéd óhajtana budapesti ugy ved1 vagy közjegyzői irodában aikalmaztatni. Bővebb értesítést ad a kiadóhivatal. Nyomatott a „l'esti könyvnyomüa-rcszvény-társaság'--nál. (Hol"-utcza 7.