A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 26. szám - A sommás eljárásról szóló törvényjavaslat a képviselőház igazságügyi bizottságában

A J O G. tatod meg : a fizetési meghagyást kibocsátó biróság bármelyik fél kérelmére a fizetési meghagyás kézbesítése által meginditottnak tekintendő pernek szóbeli tárgyalására határnapot tűz és arra az összes érdekletteket megidézi. Az idézés iránti kérelmet a hitelező' azon esetre, ha ellent mondás adatik be, a fizetési meghagyás iránti kérelemben előlegesen is, az adós pedig az ellentmondással együttesen is előterjesztheti. E szabályok állanak azon ügyekre is, a melyek különben per esetére a községi biróság hatáskörébe tartoznának. Ha ilyen követelé-re nézve fizetési meghagyás eszközöltetett ki: addig, mig annak hatálya meg nem szűnik, a követelés a községi biróság előtt nem érvényesiihető. 17. § Ha a hitelező az ellentmondásról való értesüléstől számított hat hónap alatt ellenfelének megidézését nem kéri, a mennyiben ilyen kérelem előzőleg az adós részéről nem terjesztetett elő : a fizetési meghagyás hatályát veszti és pedig, ha több adóstárs van, ezek mindenike ellenében. Ha az adós a kézbesítéstől számított 15 nap után élt ellentmondással és a hitelező kielégítési végrehajtást foganatosíttat, a fentebbi következmény a hat havi határidő előtt is beáll akkor, ha a hitelező az. ellentmondásról való értesüléstől számított két hónap alatt s a mennyiben az ellentmondásról előbb értesült, a végrehajtást rendelő végzésnek az adós részére val > kézbesítésétől számított két hónap alatt idézést nem kér, feltéve, hogy ugyanezen határidő alatt idézési kérelem az adós részéről sem terjesztetett elő. Ha a fizetési meghagyás hatálya a fentebbiek szerint megszűnik : a halasztó hatálylyal nem biró ellentmondás folytán foganatosított végrehajtás is hatályát veszti, s a netaláni szoros zár feloldása, letét kiutalványo/ása vagy végrehajtási zálogjog törlése végett szükséges intézkedések hivatalból megteendők. 18. §. Ha a fizetési meghagyás hatálya megszűnik (11., 17. §§ ) a kereset megindítással egybekötött magánjogi hatályok fenmaradnak azon esetre, ha a hitelező a fizetési meghagyás hatályának megszűntétől számított harminc nap alatt a követelés iránt kerese' et ad be A fizetési meghagyás iránti előterjesztett kérelem visszautasítása esetében (4. §.) az érintett magánjogi hatályok fenmaradnak akkor, ha a hitelező a visszautasító végzés jogerőre emelkedésétől szám'tott 30 nap alatt a követelés iránt keresetet ad be, vagy a mennyiben annak helye van, fizetési meghagyás kibocsátása iránt ujabb kérelmet terjeszt elő. 19. §. A fizetési meghagyási eljárás során a felek képviseletérc a sommás eljárásban érvényes szabályok a következő eltérésekkel alkalmazandók : a) az ügyvéd a fizetési meghagyás iránti kérelem előterjesztésénél és az ellentmondásnál meghatalmazását igazolni nem köteles ; /') idézési kérelemmel egybe nem kapcsolt ellentmondásra feljogosítottnak tekintendő minden önjogu személy, a ki a fizetési meghagyást felmutatja, vagy az írásban benyújtandó ellentmondáshoz csatolja. A />) pont esetében a hitelező kérelmére kiadott idéző végzés magának az adósnak kézbesítendő. Ha kiderül, hogy valaki fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet vagy ellentmondást meghatalmazás nélkül terjesztett elő s cselekvényéhez a fél utólag sem járul hozzá: a meghatalmazás nélkül eljáró a felmeíiilt költségekért és károkért felelős. 20. §. Ha az ügyvéd által nem képviselt fél a fizetési meghagyás kibocsátását tárgyazó kérelmet vígy az ellentmondást írásban kívánja előterjeszteni : szükséges, hogy az írásbeli beadványt a fél sajátkezüleg aláírja, vagy két tanú előttemezése mellett — a kiknek egyike által a fél neve is aláírandó — szokott kézjegyével ellássa. E szabály áll a meghatalmazott által benyújtott Írásbeli beadványra is, a mennyiben meghatalmazott által való képviseletnek helye van. 21. §. A fizetési meghagyás iránti eljárásban, ha a felet ügyvéd nem képviseli, a bélyegköltségen és postadíjon felül semmi más költség vagy díj fel nem számitható. E szabály a 20 frt összegig vagy értékig terjedő ügyekben akkor is áll, h i a fél ügyvéd által van képviselve. A 20 fit összeget vagy értéket meghaladó ügyekben ügyvédi képvise let esetében a büyegköllségen és a postadíjon felül következő díjak járnak : 1. A fizetési meghagyás kibocsátása iránt szóval vagy Írásban előterjesztett kérelemért : n) ha a per tárgya járulék nélkül 20 frttó] 50 frtig terjed 1 frt ; 6) 50 frton felül 2 0 frtig 2 frt ; c) 200 » » 300 » 3 » '2. A szóval vagy Írásban előterjesztett ellentmondásért a fentebbi díjtételekben foglalt összegnek fele jár. 22. Ha az ellentmondás folytán valamelyik fél kérelmére a peres eljárás megindittatik : a biróság a perben a fizetési meghagyás kéréséből és az ellentmondásból felmeiült költségek megtérítése felett is határoz. Ha a fizetési meghagyás hatályát veszti : ellenfelétől költségeinek megtérítését egyik fél sem követelheti. 23. §. A fizetési meghagyás iránti ügyekről napló vezetendő, melybe ugy az írásban benyújtott, mint az élőszóval előterjesztett fizetési meghagyási kérelem és ellentmondás szabályszerűen bevezetendő. Ha a kérelem vagy ellentmondás Írásban nyujtatik be : a beadvány az ellenféllel nem közlendő; szóbeli előterjesztések esetében pedig jegyzőkönyv nem veendő fel. A napló vezetésének módozatait és az ügykezelési szabályokat az igazságiigyminister rendelettel állapítja meg: 24. §. Az igazságügyminister felhatalmaztatik, hogy Fiumében és kerületében a jelen törvényt az ottani viszonyoknak és az ott érvényben levő peres eljárásnak megfelelő módosításokkal hatályba léptethesse. 25. §. A pénzügyminister felhatalmaztatik, hogy a fizetési meghagyást tárgyazó eljárás során lerovandó bélyegilletékeket, a törvényhozás további intézkedéséig, az igazságiigyministerrel egyetértöleg megállapíthassa. 26. §. A jelen törvény hatálybalépésének napját az igazságügyminister rendelettel állapítja meg. 27. §. A jelen törvény végrehajtásával az igazságügyminister és a pénzügyminister megbízatnak. Belföld. Igazságügyi szakértekezlet. A vizsgálóbirák kirendelése és a büntető b:róságok ügyviteli szabályainak megállapítása tárgyában Szilágyi Dezső igazságügyminiszter értekezletet hívott össze. Az értekezleten, mely tanácskozásait f. hó 20-án kezdette meg, a miniszter elnöklete alatt Teleszky István államtitkár, Kozma Sándor kir. főügyész. Sebestyén Mihály, S c h é d i u s Lajos kúriai birák, László Zsigmond és R o h r e r László miniszteri tanácsosok s Zsitvay Leó, a budapesti törvényszék alelnöke vesznek részt. A sommás eljárásról szóló törvényjavaslat a képviselőház igazságügyi bizottságában. A képviselőház igazságügyi bizottsága Bokross Elek elnöklete alatt f. hó 18-án tartott üléseben folytatta a sommás eljárásról szóló tvj. részletes tárgyalását. A lelebbezésekre vonatkozó fejezet első szakaszai (120., 121. §§.) valtazatlanul fogadtattak el. A 122-ik §-ba felvétetett, hogy az ítélet kihirdetése vagy kézbesítése után a felebbezésről történt lemondás az Ítélet jogerőre emelkedésének megállapítása szempputjabo akkor is figyelembe vehető, ha a perben igazolt ügyved által ellenjegyzett beadványban jelentetik be. — A 128. §-nál kimondatott, hogy azon rendelkezés, mely szerint a felebbezesnek szobeli előterjesztése esetében a felebbező a jogorvoslat tekintetében ellátandó a szükséges útbaigazítással, csak az ügyved által nem képviselt félre vonatkozik. - A 129. §. érdemleges módosítás nélküli elfogadása után tárgyalás alá vette a bizottság a/, ügyvédi kényszer kérdését a felebbezési eljárásban. Beható tanácskozás után, melyben Szilágyi miniszteren, Teleszky államtitkáron kivül Jelűnek előadó, Körösi, C h o r i n, Rag áI v i, Neumann, S z a c s v a y, M o h a y, K r a j c s i k és M a nd e I vettek részt, mellőzte az ügyvédi kényszer átalános kimondását a felebbezésben s a kötelező ügyvédi képviseletet a/.on esetébe szorította, a hol nem a fél maga jelenik meg a felebbezési biróság előtt és eljárásban fel nem hozott tényállításokat vagy bizonyítékokat akarván érvényesíteni, előkészítő iratot nyújt be. A 130 -132. §-ok a megállapodásoknak megfelelő módosításokkal fogadtattak el. - A folytatólagosan f. hó 20-án tartott ülésben a 136. §-ból töröltetett azon rendelkezés, mely szerinl »ha az idézési időköz nyolc napnál rövidebb, előkészítő irat nem szükséges*. Ennek megfelelőleg a 130. §-ba felveendőnek határozta a bizottság, hogy a sürgős esetekben megrövidíthető időköz m in lehet nyolc napnál rövidebb. — A 141. §-t ekként állapította meg a bizottság : »A felebbezési tárgyalás a felebbezett Ítéletnek és indokainak felolvasásával kezdődik, mely után a felek a felebbezési kérelmet és ellenkérelmet adják elő.« — A 143. §. első pontját ekként szövegezte a bizottság: »A felebbezési eljárásban a kereset és viszontkereset az ellenfél beleegyezésével sem változtatható meg«. — A 145. §• első bekezdése következőleg állapíttatott meg: »A felebbezés a tárgyalás befejezéséig vis/.szavonható. Ha azonban az ellenfél csatlakozási kérelmét a szóbeli tárgyaláson előterjesztette, a felebbezés csak az ö beleegyezésével vonható vissza.« A 157. §. helyett az igazságügyminiszter új szakaszt terjesztett elő, melynek tárgyalás alá vételét a bizottság egyik későbbi ülésére halasztotta. A 160. §-nál, mely meghatározza az eseteket, melyekben a felebbezési biróság az első biróság Ítéletét a felebbezési kérelem s ellenkérelem által megtámadott részében végzéssel feloldani tartozik, a bizottság újabb megfontolás alá vévén a 42. §-nál hozott határozatát, abban állapodott meg, hogy az első bírósági tárgyalásnál feltétlenül alkal maztassék jegyzőkönyvvezető. Ehhez képest a szakasz első pontja változatlauul fogadtatott el. — A folytatólagosan f. hó 21-éu tartott ülésben a felebbezés szóbeli tárgyalása esetében való eljárást szabályozó szakaszok (161—166. §§.) érdemleges módosítás néikül fogadtattak el. A felebbezés nyilvános előadása esetében való eljárás iránti szakaszok (167 — 171. §§.) a 157. §. helyett előterjesztett új szakasz eldöntéséig függőben hagyatván, áttért a bizottság a törvényjavaslat következő, a felülvizsgálatra vonatkozó részének tárgyalására. A 176. §. azon rendelkezésénél, mely szerint felülvizsgálatnak nincs helye, ha a kereset tárgyának értéke járulékok nélkül 200 frt értéket meg nem halad, hosszabb vita fejlődött ki a fölött, vájjon az értékhatár a kereset, vagy a felülvizsgálati kérelem substratumának értéke szerint állapittassék-e meg. A bizottság a törvényjavaslat álláspontját tette magáévá. — A 181. §-nál, mely szerint »a felülvizsgálati bíráskodást a királyi ítélőtábla, melynek kerületéhez a felebbezési biróság tartozik, öttagú tanácsban gyakorolja«, felmerült azon indítvány, hogy a felülvizsgálat alá kerülő ügyek osztassanak meg a kir. táblák és a kúria közt, vagy akként, hogy a háromszáz frtnál nagyobb értékű perek felülvizsgálása a kúriához utaltassék, a felülvizsgálat alól kivett ügyek értékhatára száz forintig leszállittatván, vagy akként, hogy az ügyeknek bizonyos nemeiben a kúria legyen a felülvizsgáló fórum. A bizottság beható tanácskozás után elhatározván a szakasz módosítására vonatkozólag felmerült indítványok sokszorosítását, azok alapján a §. fölötti határozatát későbbre halasztotta. — A 181 — 195. §-ok érdemleges módosítás nélkül ej fogadtattak. — A tárgyalás folytatása csütörtökön délután fél öt órára tűzetett ki. Ausztria és külföld. A norvégiai büntető eljárási törvénynek az ártatlanul történt megbüntetés kártalanítására szóló rendelkezései a következők. 469. §. Ha valaki büntetésének kiállása után itéletileg felmentetik, akkor kívánságára részére az államkincstárból kártalanítás állapítandó meg azon kárért, melyet az ellenében foganatba vett büntetés folytán szenvedett. A vizsgálati fogság által szenvedett kárért annak kivána-