A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 7. szám - Az ügryvédhez az ügyfél által intézett leveleknek utóbbi által erőszakkal való elvétele minek minősíthető?

A J Ily körülmények között tehát a felvételi bélyegzésnek azt a jelentőségét, a mivel az különben bir, a fenforgó esetben tulajdonítani nem lehet. Minthogy végül az által, hogy a kérdéses árúk néhány nappal a 8 napi szállítási határidő eltelte után rendeltetési helyére érkeztek, az is bizonyítottnak veendő, hogy alperes lehetőleg a rendes szállító gondosságával járt el: az elsőfokú bíróság helyesen határozott, midőn felperest keresetével elutasította, stb. Bün-ügyekben. Azon körülmény, hogy ;i büntető bíróság vádhatározatát külön nem indokolja, habár ezt a bírói ügyviteli szabályok 165. §-a megköveteli, hanem ezt a/ ügyészi indítványra való hivatkozással teszi, nem szolgálhat okul az illető határozat megsemmisítésére. A hirői ügyviteli szabályoknak a bíróságok belső ügykezelésére vonatkozó ilyetén része a felek érdekeit sem az anyagi, sem az alaki jog szempontjából nem érintik és igy azok megsértése nem képezhet semmiségi okot. A budapesti kir. itélő tábla (1891. dec. 28. 24,030. sz.) • A budapesti kir. törvényszéknek végzését megsemmisíti s a kir. törvényszéket új szabályszerű határozat hozatalára utasítja. Indokok: A kir. törvényszéknek eredeti vádhatározata indokolva ninos s indokolás helyett a kir. ügyésznek indítványára utal. A birói ügyviteli szabályok 165. §-ának ily megsértésével hozott határozat érdemleges felülbirálat tárgyát nem képezhetvén, azt meg kellett semmisíteni. A m. kir. Curia (1892. febr. 5. 712. sz.) : A kir. itélő tábla végzése megsemmisíttetik és ugyanezen biróság a felebbezések érdemleges elintézésére utasittatik. Indokok: Igaz ugyan, hogy az elsőbirósági vádhatározatnak elöadmányi ívére annak indokolása egész terjedelmében leiiva nincsen, hanem e helyett csak utasítás adatik a kiadónak, hogy az ügyészi indítványnak határozottan megjelölt és némileg átidomított részeit szószerint másolja le; mindazonáltal ezért nem mondható, hogy az eredeti vádhatározat indokolva nincs, hanem csak az, hogy a kiadmány tervének szerkesztésénél más irat tartalmára hivatkozás történt. Ez azonban semmiségi okot nem képez, mert a birói ügyviteli szabályoknak a bíróságok belső ügykezelésére vonatkozó ilyetén részei a felek érdekeit sem az anyagi, sem az alaki jog szempontjából nem érintik és igy azoknak megsértése nem szolgálhat indokul a vonatkozó határozat megsemmisítésére, stb. A bűnvádi előnyomozás elrendelése, habár a hamis vád miatt panaszlottjegyén, az annak alapjául szolgáló feljelentését tévedésen alapulónak nyilvánítván, a további eljárás megszüntetését kérte s az tényleg meg is szüntettetett. A budapesti kir. törvényszék: Hamis vád miatt feljelentett B. Sándor elleni bűnügyben a kir. ügyészség indítványa folytán végzett: Ezen feljelentés, mint bűnvádi eljárásra alkalmatlan, félretétetik ; »mert mind a btk. 227., mind a 260. §. alkalmazása feltételezi, hogy valaki büntetendő cselekménynyel alaptalanul vádoltatott. Ez pedig nem történt. Ámbár ugyan B. Sándor csalás és magánokirathamisitás miatt kérte a bűnvádi eljárás megindítását O. L. s társai K. Sándor stb. ellen : az általa feljelentett tényállás a büntetendőség ismérveit a kijelölt, de más irányban is nélkülözi. Panaszos ugyanis ravasz fondorlattal megsértettnek mondta magát beadványában O. L. s társai azon eljárása által, hogy őt egy saját rendeletére szóló 4,600 frtos váltó kibocsátására és kötelezettség nélküli forgatására rábírták, a nélkül, hogy vele tudatták volna a budapesti váltótörvényszék egy Ítéletét, mely szerint a saját rendeletre szóló váltó kibocsátója — dacára annak, hogy a váltót kötelezettség nélkül forgatta tovább, mint kibocsátó marasztalandó. Miután azonban a vádlói nyilatkozatok joghatályát a váltójog, illetve a törvény s nem egy biróság Ítélete állapítja meg, ily módon senkit, legkevésbé a jogban jártas ügyvédet megsérteni nem lehet. Ha továbbá a gyanúsítottak egyike a 4,500 forintos váltót más célra használta, mint a milyenre az kiállítva lett: panaszos bizalmával visszaélt ugyan, de őt a váltói kötelezettség elvállalása idejében fennállott tények iránt tévedésbe nem ejtette. Miután végre váltójogi szempontból közömbös: vájjon a forgatói nyilatkozat megelőzte vagy követte-e a kibocsátóit, a forgatmány keltének megváltoztatása szeptember 23-ról 28-ra magánokirathamisítást nem képezhet azon okból, mert a btk. 401. §-ának alkalmazása feltételezi a hamisítvány használatát jogsérelem okozására.* A budapesti kir. itélő tábla (1891. augusztus hó 11-én, 20,644. sz. a.): »Minthogy dr. B. Sándor terhelt a budapesti kir. törvényszékhez 43,634. sz. a. K. Sándor s társai ellen csalás, okirathamisitás bűntette s uzsoravétsége miatt bűnvádi feljelentést adott be; minthogy a terhelt a K. Sándor panaszost s társait a biróság előtt oly cselekmények miatt vádolta, melyek a büntetőtörvénykönyv szabványai szerint büntetendők ; minthogy K. Sándor panaszos társai ellen a terhelt feljelentése folytán a bűnvádi előnyomozás el is rendeltetett: az, hogy OGr. 27 az előnyomozás azért, mivel a terhelt a vizsgálóbíró által történt kihallgatásakor kijelentette, hogy feljelentése tévedésen alapszik s a bűnvádi eljárás megszüntetését kérte, valamint hogy a kir. ügyész indítványához képest K. Sándor s társai ellen a további bűnvádi eljárás megszüntettetett — különbséget nem tesz; minthogy ezek szerint dr. B. Sándor ellen a büntetőtörvénykönyv 260. §-ába ütköző cselekmény ismérve látszik fennforogni — a budapesti kir. itélő tábla az elsőbiróság végzését megváltoztatja s ez ügyben a bűnvádi előnyomozást elrendeli.« Ügyvéd rendtartási ügyekben. Habár a perben perrendszerüleg a biró ellen tett érdekeltségi kifogás gyanúsítást magában nem foglal, azonban ha az a felebbezésben használtatik, gyanúsítást képez és fegyelmi vétséget állapit meg azon ügyvéd részéről, ki azt használta. A nagyváradi ügyvédi kamara fegyelmi bírósága (1891. aug. 22-én 99. sz.): Sz. Jenő ügyvéd elleni fegyelmi ügyben a további eljárást beszünteti. Indokok: Habár a panaszlott ügyvéd által az ad 33/90. kpsz. beadványában használt ezen kifejezéseket »ha tekintjük az elmozdító indokot, kénytelenek vagyunk azon meggyőződésünknek adni kifejezést, hogy a t. itélő biró ur előttünk megfoghatatlan ok, de az Ítéletet érdekből hozta s igy adott okot a semmiségi panaszra«. hogy »a biró érdekelt« általánosságban tekintve, sértőknek is tarthatni, mindazonáltal figyelembe véve azt, hogy nem minden érdekeltség sértő a biróra nézve, hogy lehet oly indokból származó érdekeltség is, mely a biró jellemén és becsületén a legcsekélyebb foltot sem ejti és hogy a panaszlott nyilatkozata szerint ez a semmiségi panaszában felhozott érdekeltség alatt az alperes szegénységéből kifolyólag a bíróban fe'keltett szánalomérzetet értette, mi által az eljárt birót sérteni egyáltalán nem akarta, a fegyelmi biróság az incriminált kifejezéseket nem találta oly mérvben sértőknek, hogy azok alkalmazását az 1881 : XXVII. t.-c. 3. §-ába ütköző fegyelmi vétségnek minősíthette volna. Miért is ezen ügyben a további eljárást beszüntetni kellett, stb. A m. kir. Curia kisebb fegyelmi tanácsa (1891. dec. 21-én 490.): A nagyváradi ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának határozata megváltoztatik s panaszlott Sz. Jenő ügyvéd ellen a fegyelmi eljárás az 1887. évi XXVIII. t.-c. 3. §. alapján elrendeltetik s egyszersmind a vizsgálat mellőzésével vád alá helyeztetik. Mert a biró érdekeltsége elleni Kifogás a peres eljárásban perrendszerűen megtehető ugyan a nélkül, hogy abban biróság sértése foglaltatnék, minthogy azonban panaszlott ügyvéd a per folyama alatt ily érdekeltségi kifogással nem élt, hanem az ítéletet jelezte semmiségi panaszában megfoghatatlan ok miatt, érdekből hozottnak, ily kijelentés pedig a bíróságot sértő gyanúsítást foglalván magában, fegyelmi vétség tényálladékának megállapítására alkalmas s ugyanazért kellett az elsőbiróság határozatát megváltoztatni s a fentebbi szerint határozni, stb. A marosvásárhelyi kir. itélő tábla értekezleti megállapodásai 1892. január hó 16-án. 1. szám. Az 1881 : LX. t.-c. 204. §-hoz. Tekintve, hogy az 1881. évi LX. t.-c. 204. §. szerint a telekkönyvileg bekebelezett tulajdonos csak saját ingatlan birtokának s ebből folyólag közös tulajdonnál csak saját birtokjutalékának önkéntes birói árverezését jogosult kérni; tekintve, hogy e cikk ama rendelkezése, mely szerint az önkéntes árverezés önként is kérhető, hogy az a jelzálogos hitelezők ellenében végrehajtási árverezés joghatályával birjon, csakis ama birtokjutalékra vonatkoztatható, a melyre közös tulajdonnál az árverezést kérő a kérelmet előterjeszthette, ez pedig csak saját birtokjutaléka ; tekintve, hogy a végrehajtási törvény 156. §-ának azon intézkedése, hogy bizonyos kisebb értékek mellett az árverezés a többi tulajdonostárs jutalékaira is elrendelendő, mint kivételes intézkedés, szorosan magyarázandó s csakis azon esetre alkalmazható, a mely esetre ezt a törvény kifejezetten rendeli, az idézett 156. §. szerint pedig eme kiterjesztés csak az esetre van megengedve, a midőn a birói árverezés valamely tulajdonostárs adóssága miatt kényszer-végrehajtás utján kérelmeztetik; ezeknél fogva : többek közös tulajdonát képező ingatlanra vonatkozólag a végrehajtási törvény 204. J5. értelmében a üdajdonostársaknak csak egy része által kért önkéntes birói árverezés elrendelésénél a végrehajtási törvény 136. $-a alkalmazást nem nyerhet, eme törvényszakasz csak oly esetben lévén alkalmazliató, midőn az ingatlanok birói árverezése egy vagy több tulajdonostárs adósságának behajtása céljából valamely hitelező által kielégítési végrehajtás utján kéretik. 2. szám. Az 1881 : LIX. t.-c. 11. §-hoz. Az 1881 : LIX. t.-c. 11. §. szerint peres, illetve végrehajtási ügyekben a beadványok vagy ügyvédi ellenjegyzéssel látandók el, vagy a prdts 167. és 168. §-nak megfelelőleg állitandók ki. Ügyvédi ellenjegyzésre a prdts 89. §-ra tekintettel, az