A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 52. szám - A brassói kir. törvényszék hivatalos helyiségeiről - Az exceptio doli a régi és a mai római jogban

JOGESETEK TÁRA FELSŐBIRÓSÁGI HATÁROZATOK ÉS DÖNTVÉNYEK. Melléklet a »Jog« 52. szamához. Budapest, 1892. december hó 25-én. Köztörvényi ügyekben. Igazolás reggeli 7 órára kitűzött tárgyalás miatt. A zalaegerszegi kir. jbirósás: Alperes igazolási kérelmével elutasittatik és tartozik felperesnek 6 frt 26 kr. perköltséget 8 nap alatt végrehajtás terhével megfizetni. Felperesi képviselő díjai és kiadásai 6 frt 25 krban, alperesi képviselőé pedig 15 frt 25 krban állapittatnak meg saját feleik irányában. Indokok: Alperes igazolási kérelmével elutasítandó azért volt, mert mivel sem igazolta, hogy az 1892. évi június hó 13 iki napjára kitűzött tárgyalásról való elmaradása vétlen volt. A perköltségekben való marasztalás, nemkülönben az ügyvédi dijak iránt törtéut intézkedés az 18(38. évi LIV. t.-c. 251. és 252. §án alapszik. 189.'. évi július hó 23. 4312/92. sz.) A győri kir. itólit tábla: Az elsőbiróság végzésének azt a részét, a melyben az elsőbiróság alperest igazolási kérelmével elutasította, megváltoztatja, az alperes igazolási kérelmének helyt ad, illetve alperesnek a tárgyalásról elmaradását vétlennek mondja ki s az elsőbiróság 3,338/p. 892. sz. ítéletének hatályon kívül helyezésé mellett "az elsőbiróságot új tárgyalási határnap kitűzésére és a további szabályszerű eljárásra utasitja. Az elsőbiróság végzésének azt a részét, a melyben az elsőbiróság alperest 6 frt 25 kr. tárgyalási költségnek felperes részére leendő megfizetésére kötelezte, a kir. ítélő tábla helybenhagyja. Indokok: A felterjesztett iratokból és az eljáró bíróság 5,153. számú jelentéséből kitűnik, hogy a zalaegerszegi kir. járásbíróságnál az 1892. évi április és június hónapokban a hivatal vezetője részéről a bírói ügyviteli szabály 58. §-a értelmében megállapított hivatalos órák délelőtt 8 órakor kezdődtek, hogy ennek dacára az eljáró bíró az 1,894. sz. keresetlevél tárgyalására a határidőt az 1892. évi június hó 13-ik napjának reggeli 7 óráját tűzte ki, hogy az ítéletet ugyanaznap kilenc óra után azonnal kihirdette, és hogy az alperes az ítélet kihirdetése után a tárgyalási helyiségben az eljáró bíró előtt megjelent. Tekintettel arra, hogy az eljáró biró szabálytalanul tűzte ki a tárgyalás idejét a hivatalos órák kezdödését egy órával megelőző reggeli 7 órára, alperesnek az a mulasztása, hogy a tárgyalási helyiségben csak az itélet kihirdetése után jelent meg, vétlennek tekintendő, miért is alperes igazolási kérelmének helyt adni és az elsőbiróságot "további szabályszerű eljárásra utasítani kellett. Az elsőbiróság végzésének a költségre vonatkozó részét a kir. ítélő tábla azért hagyta helyben, mert az 1881 : LIX. t.-c. 64. §. szerint, az igazolást kérő fél a költség megfizetésére, az igazolás megadása esetén is kötelezendő. (1892. október hó 6. 5935/92. sz.) Ha felhívott a számadási a kitűzött záros határidő lejárta ntau. de az ellenfél marasztalási kérelme előtt nyújtja be, utóbbi figyelembe nem vehető. A zalaegerszegi kir. törvényszék: A felhívott A. Ferencnek ezen a záros határidő lejárta után beterjesztett számadását további eljárásra elfogadja, minthogy az az ellenfél marasztalási kérelme előtt nyújtatott be. Fnnélfogva az 1881 : LIX. t.-c. 82. §-a alapján mellőzésével a felhívó által előterjesztett marasztalási kérelemnek, Sz. György felhívó részére a számadás elleni netaláni kifogásait tárgyazó keresetének beadására a jelen végzés vételétől számított 30 napi záros határidő tűzetik ki azon figyelmeztetéssel, hogy a mennyiben ezen határidő alatt a kereset be nem adatik, a számadó kérelmére, a számadás itéletileg helybenhagyottnak nyilváníttatván, számadó a további felelősség terhe alól felmentetik. Miről B. Károly ügyvéd Sümegen, A. Ferenc Fekenyén értesíttetnek. (1892. jun. 18. 3,318., 3,584.) A győri kir. Ítélőtábla : Az elsőbiróság * égzését indokainál fogva helybenhagyja. (1892. okt. 12. 5,141.) Végrendeleti örökös jogosított a holttányilvánítási kérelmezni. A m. kir. Curia 1892. nov. 10. 4,188. sz.) A prts 244. §-a az esetre, ha a fél, kinek az eskü odaitéltetett, elmebetegségbe esett, nem alkalmazható és az eskü letétinek nem tekinthető, hanem az eskületéti határidő kitűzése az elmebeteg felgyógyulásáig elhalasztandó. (A szegedi kir. ítélő tábla 1892. szept. 22, 5,892/1892. p. sz.) A bányatörvény 138. §-a szerint a pótlizetések a bányaművelés üzemben tartási költségeit képezik s ennélfogva az osztrák ptk. 512. §-a értelmében a haszonélvezőt terhelik még abban az esetben is, ha a haszonélvezet tartama alatt valamelyik évben a bányák jövedelme nem fedezné a kirótt pótfizetéseket, mert ekkor is azok más évek jövedelmeiben kellő fedezettel birnak. A bányarészek fentartásának költségei rendszerint a szolgalomra jogosítottat terhelik és a kötelezett azokhoz csak az esetben köteles hozzájárulni, ha ö is használja a szolgalommal terhelt dolgot. A haszonélvezetben birt ingatlanra jelzálogilag bekebelezett terhek kamatait az osztr. ptk. 512. §-a értelmében a haszonélvező larlozik megfizetni. (M. kir. Curia 1892. szept. 23, 662. sz. a.) Kereskedelmi, csőd- s váltóügyekben. Biztositások elvállalása csak a biztosításra nézve képezvén feltétlen kereskedelmi ügyletet, a kereskedelmi biróság nem illetékes, ha alperes nem a biztosító fél. A kolozsvári kir itélő táblii végzett: A kir. ítélő tábla a Kolozsvár városi kir. járásbíróság idézett keletű és számú ítéletét a megelőző eljárással együtt az 1881. évi LIX. t.-c. d) pontja alapján megsemmisíti, ezen perre a -kir. járásbíróságnak tárgyi illetékességét, mint köztörvényi bíróságét állapítja meg s az eljáró bíróságot utasitja, hogy a továbbiakban, mint köztörvényi sommás biróság járjon el. Mert a kereskedelmi törvény 258. §. 4. pontjában említett ügylet, t. i. a biztositások elvállalása csak a biztositóra képezvén feltéllen kereskedelmi ügyletet, oly esetben, midőn nem biztosító vonatik perbe az illetékesség elbírálásánál, a kereskedelmi eljárási rendeletnek nem 7-dik, hanem 5. §-a az irányadó, jelen esetben pedig a biztosítási jogügylet alperesre nézve kereskedelmi j jogügyletet nem képez, ennélfogva jelen ügy a kir. járásbíróság, I mint kereskedelmi biróság illetékességi körébe nem tartozik és j miután az eljáró biróság alperes kifogása ellenére kereskedelmi birói illetékességét megállapította s az ügy érdemében is eljárt s érdemleges ítéletet hozott, ítéletét a megelőző eljárással együtt j az 1881. évi LIX. t.-c. 39. §-a d) pontja alapján megsemmisíteni kellett; ellenben a kir. járásbíróságnak köztörvényi birói illetékesI sége megállapítandó volt, mert tekintve, hogy a biztosítási díj | megfizetésére irányzott keresetek, melyek magának a biztosítási I ügyletnek folyományai, a biztosítási ügylet joghatályának elbírálását is maguk után vonják, melyre vonatkozólag a felek közötti I jogviszonyt a kereskedelmi törvény szabályozza ; nyilvánvaló, hogy a biztosítási díjak iránti perek az 1877. évi XXII. t.-cikk ll.§-nak utolsó bekezdéséhez képest a kisebb polgári peres ügyekben hivatott biróság illetékessége alá nem tartoznak. A m. kir. Curia végzett: A másodfokú biróság végzése indokainál fogva helybenhagyatik. (1892. nov. 18. 1,508/92. sz.) Ha a felek kárbiztositásnál szakértő bizottságban állapodnak meg, a biztositó-társaság az ezek által megállapított kárösszegnél többet megtéríteni nem köteles. (M. kir. Curia 1892. nov. 4. 411. sz.) fia a szállított többlet nem haladja tűi a megrendelt menynyiségnek 5°/°-át, a megrendelő a szállítmány átvételét meg nem tagadhatja, mert ily százalékú többlet szállítására az eladó nagyobb mennyiségű áruszállításnál szokásszerííleg jogosítottnak tartandó. A budapesti VII. ker. kir. járásbíróság (1891. febr. 9-én 2,957.): Dr. Stern Saiamon ügyvéd által képviselt W. és_ B. cég felperesnek dr. Babes Emil ügyvéd által képviselt M. Ábrahám alperes ellen 47 frt 68 kr. s jár. iránti perében alperest kötelezi a kereseti 47 frt 68 kr. s jár. felperes részére való megfizetésére. Indokok: Alperes beismerte, hogy felperestől a kereseti árúkat megrendelte s hogy felperes ezen árúkat címére meg is küldötte, azonban azt állította, hogy az árúk megrendelését felperesnél oly feltétel alatt eszközölte, mely szerint a megrendelés csak azon esetre bír érvénynyel, ha felperes a vele folytatott korábbi pernek további lépéseit beszünteti, minthogy azonban e feltételnek felperes eleget nem tett, ő a megrendelést egy felpereshez intézett leveiező-lap utján visszavonta s így nem volt a visszavonás után érkezett árúk átvételére kötelezhető. Alperesnek a feltételes megrendelésre vonatkozó és egyéb összes állításait felperes tagadta s önként vállalkozott annak igazolására, hogy a megrendelés feltétlenül történt, e célból becsatolta a D. alatt alperesi megrendelő levelet, melynek sem tartalmát, sem valódiságát alperes nem tagadván, beigazolt a felperes által állított feltétlen megrendelés. Különben azon alperesi állítás, hogy felperes a megrendelő levélre nem válaszolván, nem tudhatta vajon elfogadja-e felperes a megrendelést, vagy sem, tekintettel a keresk. törv. 320. §-ára, figyelembe nem jöhet. Ekként a vételügylet feltétlensége be lévén igazolva, tekintettel arra, hogy ezt mint kétoldalú szerződést felbontani alperesnek egyoldalúlag nem lehet, alperesnek a megrendelés visszavonására irányult ténye jogosulatlan volt. Nem fogadható el alperesnek azon követkéz-