A Jog, 1892 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1892 / 52. szám - A brassói kir. törvényszék hivatalos helyiségeiről - Az exceptio doli a régi és a mai római jogban

A JOG, 403 kérdésével foglalkozik és valóban cl lehet róla mondani, hogy lángot hoz ki a füstből. Nagy alapossággal foglalja az exceptio doli (magánjogi vétségekből eredő kifogások) történeti fejlődését a_ legis actiók korától kezdve végig a formuláris eljárás korszakán keresztül, majd az exceptio doli jogi természetét kutatja, végül az exceptio doli elévülése, a compensatio doli, pactum nc dolus praestetur és egyéb replicatiok című szakaszokban az exceptio doli kizárási eseteit ismerteti finom elmélettel. A magyar peres eljárásban rendkívül tág tere levén a kifogásoknak, ebből az értekezésből sokat tanulhatnak a gyakorlati jogászok, ha egyebet nem, éles jogász logikát. A váltó forgatása behajtás végett (»Das Vollindossament zu Inkassozwecken«.) Irta: A. Vulff. Berlin, Heymann, 1892; ára 2 márka 60 fill. Ezen tanulmány a hátirat természetével és külöuösen azon kérdéssel foglalkozik, vájjon a behajtás végett történt fotgatás esetében a felperesként fellépő forgatmányos ellenében lehetséges-e az a kifogás, hogy az őt igazoló hátirat valósággal csak procura-forgatmány ? E tételből indulva ki, szerző mindenekelőtt az eddigi nézeteket bírálja, a melyeket csoportokba oszt a szerint, a mint a felperesként fellépő forgatmányos activ legitimatioja és az exceptio doli megengedése mellett foglalnak állást. Szerző arra az eredményre jut, hogy a harmadik személynek a hátiratnál esetleg lehetséges simulatióból kifolyóan kifogáshoz nincs joga. Goldschmidt elméletét a váltón való tulajdonról és az eredeti szerzésről véve alapul, szerző a procura forgatmány kifogását csak a tisztességtelen megszerzés ellen irányuló exc. doli speciális alakjában tartja megengedhetőnek. Tisztességellenes pedig a szerzés ugy a színleges tulajdon-forgatmány, mind a fiduciarius hátirat esetében, midőn a forgatmányos, tudva jogellenes vagyoni károsítás eszközéül szolgál. A Reichpgerichtnek messzebb menő ama felfogását, mely szerint az exc. doli akkor is helyén van, midőn csak a jog érvényesítésében rejlik a rosszhiszeműség, szerző nem fogadja el helyesnek. Woehenschrift für Aktienrecht und Bankwesen, Steuerund Stempelfragen. Szerkesztője dr. Holdheim P., Frankfurtban. Heymann Károly kiadása Berlinben. 1892. Holdheim a frankfurti ügyvédi karnak különösen kereskedelmi társaságok és bankok ügyeiben egyik legjártasabb és legtapasztaltabb tagja: Szerkesztő célja az volt, hogy egy olyan folyóiratot teremtsen, a mely hivatva lesz megbeszélni és megvitatni minden a kereskedői társaságok és a bankokra vonatkozó kérdést. A szakfolyóirat természetes, hogy első sorban azokat a reformokat fogja megjelölni és sürgetni, a melyekre Németországnak van, a mondott törvények közül szüksége, de nagy gonddal méltatja majd a többi európai államoknak ide vonatkozó törvényeit. Ezen célt az eddig megjelent füzetek el is érték, miért is csak ajánlani lehet. Megjelentek. Döntvénytár a m. kir. Curia és kir. itélő táblák stb. elvi jelentőségű határozatai. Kiadja a »J"gt. Közl.« szerk. XXXIII. köt. Új folyam. Franklin társaság. Ara 2 frt. — A »Pallas« nagy magyar Lexikon negyedik füzete dús tartalommal, továbbá az »Athenaeum« philosophiai ás államtudományi folyóirat. A magyar tud. akadémia megbízásából szerkeszti: Pauer Imre. Első évfolyam, negyedik szám. Kiadja a magvar tudományos akadémia. Vegyesek. Az ügyvédi képviselet kérdésében, következő nyilatkozatot vettük: Tisztelt szerkesztőség! Ugy olvasom a lapokban, hogy az ügyvédi rendtartás törvényjavaslata tárgyában a budapesti ügyvédi kamara által kiküldött bizottság előtt mint bizonyos vívmány említtetett fel az, hogy a kamara közbelépése következtében a fővárosi pénzügyigazgatóság 47,864/92. sz. átiratában kijelentette, ^miszerint jövőben mindazon esetekben, midőn valamely beadvány szabályszerűen kiállított meghatalmazás alapján ügyvédi ellenjegyzés mellett adatik be, az arra hozandó határozatok a meghatalmazott ügyvédnek fognak kézhez adatni.« No hát, én szomorú állapotnak tartom magában véve azt, hogy a törvények megtartására alkotott hatóságok — a milyenek a pénzügyi hatóságok is — oly kevés törvényismerettel, vagy a mi rosszabb, oly törvénytiszteletlenséggel viselkednek, hogy egy, épen ugy a dolog természetéből, illetve a felek akaratából folyó, mint tételes törvényen alapuló rendelkezésnek ez ideig eleget nem tettek, hogy őket erre miniszteri rendelettel — melyhez, miként értesültem, még az igazságügyminiszter közbelépése is szükségessé vált — külön utasítani kellett. De még sokkal szomorúbbnak, sőt szégyenletesnek kell tartanom azt, hogy épen az emiitett pénzügyigazgatóság — a vidékiekről nem is szólva — dacára a határozott miniszteri utasításnak, dacára ez irányban — bár nem is önként —• tett kötelező ígéretének, ma sem kézbesiti határozatait a beadványt szabályszerű meghatalmazás alapján ellenjegyző ügyvédnek, mely eljárását a fővárosi p. ü. igazgatóságnak az általam ellenjegyzett szabályszerű megbízással felszerelt beadvány folytán kelt s folyó év október havában kézbesített 55,447/92. számú határozatának kézbesítő vevénye is igazolja. Akarom hinni (bár gyönge a hitem), hogy az ügyvédi kamara tudni fogja vívmányát érvényesíteni. Budapesten, 1892. dec. 4-én. Dr. Kiss Károly, budapesti ügyvéd. Uizalomnj ilvánitás járásbiró irányában. Spanyol Káli mán munkácsi kir. járásbiróval szemben a munkácsi ügyvédi kar | bizalmának és elösmerésének ünnepélyesen adott kifejezést azon : alkalomból, hogy ellene felettes fegyelmi hatóságánál álnév alatt | alaptalan feljelentés tétetett. Ugyanis a munkácsi ügyvédek előleges értekezlet után Spanyol Kálmán kir. járásbiró hivatalos működését és nyilvános életet illető elismerő nyilatkozatot állítottak ki, melyet e hó 19-én Cserszky Antal és dr. Fenyves Lajos ügyvédek nyújtottak át neki, kifejezvén előtte kartársaik nevében sajnálatukat az alaptalan feljelentés megtétele felett. A járásbiró az ügyvédi kar ezen függetlenül nyilvánult elösmerését meghatottan és nagy köszönettel fogadta. Új curiai tanácselnök. Balásy Antal curiai biró a kir. Curiához tanácselnökké neveztetett ki. Birák a finánc szolgálatában. Pénzügyi törvényeink azt rendelik, hogy a szóbeli peres eljárás folyamán járó bélyegeket a felek a bírónak átadni tartoznak. A birák tehát már a törvény által pénzügyi szemlészekké degradáltattak, a mi nincs rendjén. De még kevésbé van rendjén, ha a birák a pénzügyi törvényfelületes ismerete folytán és feles diligenciából a felekre és a pénzügyi hatóságokra még több terheket róvnak, mint a mennyit különben is hordani kötelesek. íme egy érdekes példa : Pénzügyi törvényünk szerint az Ítéleti bélyegilleték az ügy ítélet alá bocsátása előtt lerovandó (azaz a bélyegek a bírónak átadandók). Már most egynémely biró azt követeli, hogy abban az esetben, ha az alperes a birói illetékesség ellen kifogást tesz : a bélyeget az illetékességi végzés kihirdetése előtt a tárgyalási jegyzőI könyvre felragaszsza! Ez az eljárás azonban minden rációt 1 és törvényes alapot nélkülöz. Először is a törvény csak az ítéleteknél kívánja meg, hogy kihirdetésük előtt felbélyegezendők, nem pedig a végzéseknél. Másodszor nem rendeli a törvény, hogy a bélyegek az ítélet kihirdetése előtt felragasztandók, hanem azt, hogy a bírónak átadandók, végül pedig nincs semmi józan értelme, hogy miért ragaszszák fel az ügyfelek a végzés bélyegét a jegyzőkönyvre akkor, midőn azon esetre, ha a biró az illetékességet leszállítja, bélyeg egyáltalában nem is jár s a felek a minden józan ok nélkül felragasztott bélyeg visszatérítése iránt a pénzügyi hatósághoz folyamodni kénytelenittetnek! Az ilyen felületességből származó intézkedések okozzák azt, hogy biróságainknál és hatóságainknál az irka-firkának, a szorgalmas semmittevésnek, a közönségnél pedig a méltó elégedetlenségnek vége sincs ! (Budapesti Ellenőr.) A debreceni ügyvédi kamara tisztújító közgyűlés. Soha olyan érdeklődés kamarai tsztújitás iránt nem mutatkozott, mint a most lefolyt tisztújító közgyűlésen, a mely alkalommal a kamara 221 rendes tagja közül 186 leszavazott. A gyűlés az ügyvédi kamarának a jogász tisztviselői körrel közös hivatalos helyiségében vasárnap f. hó 14-én délelőtt 10 órakor vette kezdetét. Az ülést dr. K o 1 a János kir. tanácsos, kamarai elnök nyitotta meg és bejelenté, hogy tekintettel a törvény azon intézkedésére, mely szerint az ügyvédi kamara tisztikara és választmánya minden három évben újra választatik, az 1890-ben megválasztott tisztikar és választmány ezennel lemond s felkéri a közgyűlést az új tisztikar és választmány megválasztására. A közgyűlés, mielőtt a választásba belement volna, elhatározta, hogy az újonnan választandó kamarai tisztikar és választmány csak 1893. január 1-én veszi át a kamara ügyének vezetését, addig azonban az eddigi tisztikar és választmány fnarad a kamara élén. A szavazatszedő bizottság elnökévé Nemes Kálmánt és tagjaiul Juhász Ignácot és dr. Nagy Kálmánt választották meg. Erre megkezdődött a szavazatok beadása. A helybeli ügyvédek csaknem mind leszavaztak személyesen, a kamara vidéki tagjai közül is sokan személyesen szavaztak le, a vidékiek nagy része azonban a törvény adta jogukkal élve, levélben küldték be szavazataikat, melyek zárt borítékban voltak, a borítékon sajátkezű aláírásukkal és pecsétjükkel. Minthogy a vidéki szavazatokat magukban foglaló levélborítékok felvágása és a szavazati lapok kifejtése hosszabb időt vett igénybe, a szavazatszedő bizottság működését déli 12 óra után félbeszakította és a vidéki levélboritékokból kifejtett és a helybeli szavazó lapokat egy nagyobb borítékba zárták s azt a kamara pecsétjével és a szavazatszedő bizottság tagjainak a magánpecsétjükkel lepecsételték. Délután fél három óra után fogott hozzá a szavazatszedő bizottság Nemes Kálmán elnöklete alatt a kamara hivatatos helyiségében a szavazatok összeszámolásához. A szavazatok összeszámolása azonban eltartott éjjeli egynegyed 12 óráig s az eredményt csak másnap déli 12 órakor hirdették ki. Dr. Kola János, a tegnapról elhalasztott gyűlést egynegyed 1 órakor megnyitván, felszólitá a szavazatszedö bizottságot a választás eredményének kihirdetésére. Nemes Kálmán, mint a szavazatszedő bizottság elnöke, erre kihirdette az eredményt. Beadatott Debrecenből 58, vidékről 128, összesen 186 j szavazat. A beadott szavazatok közül az elnökválasztásnál I dr. Kola Jánosra szavaztak 101-en, Szilágyi Károlyra 85-en. ; Ekként az ügyvédi kamara elnökévé újabbi három esztendőre 15 szótöbbséggel dr. Kola János választatott meg. Elnökhelyettes Komlóssy Arthur lett, ki 163 szavazatot kapott, a Szilágyi Károly 11 és Osvárt Ferenc 4 szavazata ellenében. Titkárrá dr. Megyeri Pált választották meg, ki 84 szavazatot kapott, mig Takács Ferenc 82 és dr. Tüdős Jánosra 16 szavazat i esett. Ügyész Des Combes Henrik lett 182 szavazattal; pénz-